Udvarhelyi Híradó, 1997. április-június (8. évfolyam, 25-50. szám)

1997-04-01 / 25. szám

1997. április 1., kedd közélet y HírAdó 5 Lakónegyedi bonyodalmak Székelykeresztúron Egy panasz színe és fonákja Az Udvarhelyi Híradó 16-os számában Benczédi Anna, a székelykeresztúri Orbán Balázs lakónegyed 9P tömbházának lakója, “Fizettük a hideget?“ című írásában elpanaszolja, hogy decemberben, január­ban és februárban a tömbház pár lakásában nem volt fűtés, és a lakóknak mégis ki kellett fizetniük a szolgáltatás díját. Imreh Anna gondnoknőtől kér­dezték, hogyha nem volt fűtés, kell-e fűtési díjat fizetni, mire ő igennel felelt. A panaszos megemlíti azt is, hogy erről tájékoztatta a város polgármesterét is, akitől azt a választ kapta, hogy e problémát a lakóbizottsággal és a tömbházfelelőssel rendezze. Szóba álltunk Magyari Já­nossal, a 9P tömbház felelő­sével, Simó Árpáddal, a fele­lős helyettesével, Imreh An­nával, a gondnoknővel és Benedekfi Ferenccel, a lakó­bizottság elnökével. Külön­­külön kikértük a véleményü­ket a panasszal kapcsolat­ban. Magyari János tömbházfelelős: — December 10-e körül vettem észre, hogy a vezeték meghibásodott. A hiba a Var­ga Tibor konyhája alatti terü­leten volt. Tíz nap alatt sike­rült csövet szerezni, és meg­felelő szakembert találni a meghibásodott rész kijavítá­sára, de Varga úr nem enged­te feltörni konyhája padlóza­tát. Azért, hogy a melegvíz­veszteséget elkerüljük, elzár­tuk a fővezetéket, de annyi még átszivárgón, hogy V.T.­­nál így is volt fűtés. A sok huzavona után február ele­jén sikerült megjavítani a megrongált vezetéket. Ezzel kapcsolatban még megemlí­tem­, hogy csak Simó Árpád segített azok közül, akiknél nem volt fűtés. A javítást a lakóktól összegyűjtött pénz­ből fizettem. A vezeték rend­betétele után a fűtéssel nem volt több gond. Simó Árpád: — December közepén, csőtörés következtében le kellett zárni a fővezetéket. Nehéz volt megfelelő szak­embert szerezni. Január kö­zepén egy hét alatt sikerült kicserélni a vezetéket. A fű­tést február közepén kezdték meg. Imreh Anna gondnok: — Magyari János lépcső­­házfelelőstől értesültem ar­ról, hogy a 9P lépcsőház 1- es, 5-ös, 9-es,13-as és 17-es lakásaiban nincs fűtés. Ő tá­jékoztatott arról is, hogy sze­relőt kerestek, de Varga Ti­bor (az 1-es lakás tulajdono­sa) nem engedte, hogy a kony­­hájánál feljövő vezetéket szétbontsák. Erről én is meg­győződtem, amikor Nagy Csaba alelnökkel együtt el­mentem a helyszínre. Mivel nem kaptak megfelelő veze­téket, megbeszéltem Máthé Irénnel, a 3C tömbház felelő­sével, hogy az általuk vásá­­roltakból adjon kölcsön öt darab 6 m-es csövet a 9P tömbháznak. Csak azután fogtak hozzá a javításhoz. Nem tagadom, hogy azt vá­laszoltam Benczédi Sándor­nak, hogy ki kell fizetnie a olyan gondnok vagy lakóbi­zottság, amely pontosan meghatározhatná, hogy a szolgáltatásokból ki fo­gyasztott többet vagy keve­sebbet. Az ACATEL számlázta ös­­­szeget igyekszünk begyűjte­ni. Számos esetben hallunk ilyen panaszokat: a meleg alig jön be, a fűtőtest alig me­legít, egyik szobában hideg a fűtőtest stb; ezek alapján ké­rik, főleg szóban a fizetési kötelezettség alóli felmen­tést. Ezeknek nem lehet hitelt adni. A Benczédi Anna által fel­vetett konkrét esettel kapcso­latban a véleményem a kö­vetkező: Elismerem pana­szának jogosságát, azonban ennyi idő eltelte után nem látom lehetőségét annak, hogy utólagosan visszafizes­sük a januárra kifizetett fűtési díjat. Elmulasztotta panaszát­­ a számtalan esetben han­goztatott és kért­ időben és írásban a lakóbizottsággal közölni. Ahogy írja, lakását annyira-amennyire a földgáz­­ egész napos használatával próbálta fűteni. Az általa el­használt gázmennyiség-több­let viszont a többi lakó szám­láját is terheli. Megígértem, hogy a lakóbizottság márciu­si gyűlésén az esetet — most már ismerve a részleteket is —, megtárgyaljuk, és a meg­lévő törvényes előírások be­tartásával, a bizottság határo­zatának megfelelően orvo­soljuk. Még talán annyit, hogy szóba állva az érintet­tekkel az a meggyőződésem alakult ki, hogy az ilyen és ehhez hasonló kellemetlen­ségek sokkal hamarabb és könnyebben megoldhatók, ha a lakószövetség elnöke, gondnoka és a lépcsőházfe­­lelősök nyugodtabban, meg­értőbben beszélik meg a la­kókkal a problémákat. Lehet, hogy tisztelt levélí­­rónkat nem elégíti ki mostani írásunk, de sajnos nem áll módunkban ennél többet tenni. E kérdés boncolgatása köz­ben viszont a tömbházlakók megemlítettek több olyan fo­gyatékosságot, amelyek fel­számolása a jóindulatukon, hozzáállásukon múlik. Ezek közül említünk meg néhá­nyat: a szemetet ne a gyer­mekkel vitessük le, mert ha ő nem éri fel a kukát, akkor melléje önti (sajnos már több esetben láttak felnőttet is így cselekedni); ne használjuk parkolónak a zöldövezetet; ne engedjük, hogy gyerme­keink vagy egy-két felelőtlen fiatal megrongálja az elülte­tett facsemetéket; a tömb­házban ne zavarjuk szom­szédaink nyugalmát, tartsuk tiszteletben a csendren­­deletet; a porolást a kijelölt helyen végezzük, és ne az alattunk lakók nyitott ablaka előtt. Sok lépcsőházban bérbe adták a szárítókat, de nem gondoltak arra, hogy ezek fűtését a bérlőknek és nem a lakóknak kell kifizetniük. Fel kell figyelni arra is, hogy egyesek a fűtőtestben lévő meleg vizet mosásra és für­désre is használják. A város szebbé tétele érde­kében üdvös lenne, ha a Pol­gármesteri Hivatal illetékes osztálya a lakóbizottsággal kö­zösen meghatározná a minden tömbházhoz tartozó területet, és legkésőbb május 1 -jéig — ha lehetne — kidolgozná a parkosítását, rendezését. Its László Miklós szolgáltatás ellenértékét, amikor kijelentette, hogy nem fizeti a központi fűtés díját, mivel januárban és feb­ruárban nem volt fűtés. Vá­­laszomat az alábbiakkal tá­­ptá­masztom alá: e tömbházban *y­­mindegyik lakó megvásárol­ta a lakást (tulajdonossá vál­va), s mivel a csőtörés nem az ACATEL (közüzemek) hibá­jából történt, nem állt jogom­ban, hogy a részüket (az 1., 5., 9., 13., 17. lakásokét) fel­osszam a többi lakóra. Tiszteletben tartottam a 141/1996-os törvény 36. szakaszának előírásait, amely szól arról is, hogy a tömbházban meghibásodott vezetékeket a lakóknak kell megjavítaniuk. Megjegy­zem, hogy csak akkor men­tem hozzájuk, amikor meg akartam győződni arról, hogy van-e fűtés. Több eset­ben tapasztaltam, hogy a lépcsőházfelelősöket többen támadják. A 9P tömbház fe­lelőse szívbeteg, megműtött ember, de ennek ellenére mindent megtesz a felmerült problémák megoldásáért. Az ilyen embereket inkább segí­teni kellene. Benedekfi Ferenc, a lakóbizottság elnöke: — A panaszlevélből érte­sültem arról, hogy a fenti lépcsőházban másfél hónap­ja nem volt fűtés. Azelőtt tu­domást szereztem a csőtö­résről, és arról is, hogy a gondnoknő a lépcsőházfele­­lőssel megszervezte a meg­hibásodott vezeték kicserélé­sét. Sajnos az ACATEL csak november utolsó napjaiban fejezte be a fővezeték javítá­sát, ezért nem végezhettünk próbafűtést. Ettől kezdve a tömbházaknál észlelt hibá­kat csak több napi munkával (fűtéslezárással, vízpocséko­­lással) lehetett megjavítani. A nevezett tömbháznál a javí­tás Varga Tibor ellenállása miatt hetekig húzódott. Iga­zat adok annak, aki azt mondja, hogy mindenki az általa elhasznált hő-, víz- és gázmennyiséget fizesse, de jelen körülmények között az Orbán Balázs lakónegyed­ben — gondolom még más­hol is — megoldatlan a fo­gyasztások pontos mérése. Sőt, egy tömbház lakói nemcsak azt fizetik ki, amit elhasználnak, hanem amit a kazánházban mérnek. Sajnos még a vízórákat sem szerelték fel mindegyik tömbháznál. Véleményem szerint jelenleg még nincs RMDSZ-hírek SZKT Déván Markó Béla szövetségi el­nök 1997. április 5-re, szombaton reggel 9 órára Dévára összehívja a Szö­vetségi Képviselők Taná­csának rendes ülését. Az ülés kétnapos, vasárnap délutánig tart. Pénteken, április 4-én este 7 órától a dévai RMDSZ-székházban ülésezik az Egyeztető Ke­rekasztal. Javasolt napi­rendi pontok: 1. Beszámo­ló a kormányzással kapcso­latos kérdésekről és az Ope­ratív Tanács üléséről; 2. A szövetség állapotáról (az Ügyvezető Elnökség jelen­tésének megvitatása); 3. A kongresszus előkészítése; 4. A belső választások; 5. A költségvetés megvitatása és elfogadása; 6. A bizottságok szabályzatai; 7. Interpellá­ciók. Polgármester­választás Pál Árpád, az RMDSZ je­löltje győzött a gyergyó­­szentmiklósi polgármester­választás második forduló­jában. A vasárnap, március 23-án lezajlott választáso­kon a város jelenlegi megbí­zott polgármestere a szava­zatok nagy többségét sze­rezte meg: a 7602 érvényes szavazatból 7162-t. Leer Mihály független jelölt 947, Mihai Bânău ny. orvos a DP színeiben 356, Szakálli Fe­renc független jelölt 87, Costel Ambrus (SZMP) pe­dig mindössze 50 szavaza­tot kapott. A Kereskedelmi Kamara rendezvényei Minőségbiztosítási rendszerek Minőségbiztosítási rendszerekről tartott előadást Szabó Attila, a Framco magyar—francia üzlet­­fejlesztési tanácsadó cég ügyvezető igazgatója már­cius 26-án a Csíkszeredai Hargita szálloda protokoll­­termében. A szimpoziont a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte, és mintegy ötven üzletember vett részt rajta. Az ügyvezető igazgató a cég tevékenységéről tájé­koztatta a hallgatóságot. A Framco a vezetési tanácsa­dás területén tevékenykedik már hat éve. A vezetési ta­nácsadás Magyarországon körülbelül tizenöt éves múlt­ra tekint vissza. Nyugat-Eu­­rópában több évtizede lé­teznek olyan szakértői ta­nácsadó intézmények, ame­lyek a vállalatvezetőséget se­gítik a mindennapos straté­giai problémák megoldásá­ban. Például, hogy mikor lás­sák el a piacot egy-egy cég termékeivel, vagy mikor vonuljanak vissza róla. A Framco tevékenységi te­rületei a következőek: a vál­lalati, intézményi stratégia kidolgozása; vállalatalapítás, szervezetfejlesztés; üzleti- és vagyonértékelés, privatizá­ciós tanácsadás; befektető- és kooperációs partnerek fel­kutatása; vevőorientációs szemlélet kialakítása, illetve ilyen módszerek alkalmazá­sa; vállalatok felkészítése ISO-9000 szerinti minőség­­tanúsítás­ra. Az ügyvezető igazgató a továbbiakban ismertette az ISO-9000 tanúsítás lényegét. Napjainkban az üzleti kapcsolatok felvételénél az ISO-9000 szerinti tanúsítás bemutatkozó névjegyként és piaci belépőjegyként szol­gál. A korábbi kapcsolatok­ban bizalomerősítő szerepet játszhat a megszerzése. A termelői és szolgáltatói piac egyaránt elvárja a minőségü­gyi rendszer bevezetését, és megköveteli annak működ­tetését, beszállítóitól, vállal­kozóitól egyaránt. A vevőorientációval kap­csolatban Szabó Attila ki­fejtette: — A vállalatok egyre job­ban felismerik, hogy az éles versenyhelyzetben sikereket csak akkor érhetnek el, ha színvonalas termékek, szol­gáltatások nyújtása mellett új szemlélettel, a korábbinál hatékonyabban foglal­koznak a vevőkkel. Számos egyetem, tanácsadó cég és nagyvállalat fejlesztette ki a vevőkkel való foglalkozás eredményes rendszerét, és hangzatos elnevezésekkel, mint pl. "customer enginee­ring" ajánlja ezek bevezeté­sét az ügyfeleinek. A vevőo­rientáció szakít a hagyomá­nyos marketing dogmával, mint például: "A jó termék eladja saját magát" vagy a "Lanyha a kereslet? Hirdes­sünk több­et!" Ismerjük meg jobban a vevőinket, vagy te­gyünk különbséget a vevők egyes csoportjai között. Végezetül kérdések, hoz­zászólások hangzottak el. Majd Füstös József alelnök ekképpen foglalta össze vé­leményét: — Ami pedig a mai ren­dezvényünket illeti, a jelenlét azt igazolja, hogy sikeres volt, mert kétszer annyian jelentek meg, mint amennyire számí­tottunk. Véleményem szerint a magyarországi kollégák sem számítottak ilyen nagy részvé­telre. Ezt pozitívan tudom nyugtázni. Célunk továbbá, hogy nálunk is hétköznapivá váljon az európai normák megismerése és alkalmazása. ez Fekete B. Zoltán

Next