Udvarhelyi Híradó, 1997. július-szeptember (8. évfolyam, 51-77. szám)

1997-07-01 / 51. szám

közélet 1997. július 1., kedd HírAdó Otthonra találnak a keresztúri ifjak Ifjúsági központ épül A székelykeresztúri katolikus parókia telkén egy na­gyobb épület kiásott alapjára figyelhet fel az arra járó. Ezzel kapcsolatos kérdésemre Potyó Ferenc plé­bános az alábbi felvilágosítással szolgált: — Az élet minden területén az evangélium vigaszával szeret­nénk segíteni a küzdő, szenvedő embereken. A hit cselekedet nélkül halott. Vallásos életünk sem állhat szép szavak elmondásából, hanem tettekre van szük­ség. De hogy cselekedni tudjunk, a templom és a papi lakás mellett szükségünk van egy olyan helyi­ségre, ahol a fiatalok — kortól függetlenül — otthon­ra találnak, érdeklődésüknek, igényeiknek megfelelő foglalkozást vagy tevékenységet végezhetnek. Mindez a lehetőség hiány­zott nekünk, és látva e lehe­tetlen helyzetet, éreztem a kihívást, hogy e téren tenni kell valamit. A dolgok több­szöri, alapos átgondolása után, már 1991-ben elhatá­roztam, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy egy Ifjúsági Központot építsünk fel Keresztúron. A megvalósítás azért késett mostanig — mondta a plébá­nos —, mert szükség volt az anyagi alap megteremtésére. Bizony időbe telt, míg elkép­zelésem kivitelezéséhez si­került olyan anyagi támoga­tókat szerezni, mint az olasz­­országi Bedizzole egy­házközségi, a svájci karitatív vagy a németországi Kirche­­n­not és Kolping segélyszer­vezetek. A fentiek anyagi tá­mogatásával már besze­reztük a szükséges engedé­lyeket, és napokon belül megkezdődnek a munkála­tok. — Mekkora és milyen be­osztású lesz a központ? — Háromszintes épületet terveztettünk. A földszinten garázsok, irodák, műhelyek és hőközpont, az emeleten egy száz­személyes előadó­terem, könyvtár, mellékhelyiségek, míg a manzárdon négy kisebb lakrész kap helyet a vendé­gek részére. Az épület területe 450 m2. Jelenleg annyi pénzzel rendelke­zünk, hogy az ala­pot és az alsó szin­tet készítettjük el; a munkálatok értéke (anyagokkal együtt) kb. 75 millió lej. Potyó Ferenc plé­bános nagyon re­méli, hogy hamarosan meg­kapják a megígért anyagi tá­mogatást, és az év végéig fel­húzzák az egész épületet. Mindig optimista volt, most is az, bízik a gondviselő Istenben­­ es László Miklós Egyedülálló főiskola Sepsiszentgyörgyön Elit szakemberképzés Az elmúlt héten adták át Gyergyószentmiklóson azt az épületet, amelyben ősztől hároméves földrajz-idegenfor­galmi főiskolai fakultás fog működni harminc hellyel. Azonban a székelyudvarhelyi és környékbeli végzős diá­kok számára más olyan lehetőségek is adódnak, ame­lyeknek köszönhetően lakhelyükhöz viszonylag közel ta­nulhatnak. Az 1997-98-as egyetemi tanévtől a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében 25 hellyel indul Sepsiszentgyörgyön a hároméves gazdasági főisko­la. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról Fekécs Károly Ko­­vászna megyei tanfelügyelővel beszélgettem. — Milyen jellegű lesz az úgynevezett egyetemi kollé­gium, és miért szükséges an­nak beindítása? — Ez a felsőoktatási forma igen elterjedt a nyugati or­szágokban és Magyarorszá­gon is. Az oktatásban a fő hangsúlyt a gyakorlati aspek­tusokra helyezik, olyan üzemgazdászokat képeznek ki, akik megfelelnek a piac­­gazdaság követelményeinek — mondta Fekécs Károly. — Milyen profilú lesz a szentgyörgyi főiskolai — Cégvezetői, vállalat­menedzselési szakkal indul. E profil egyedülálló a hazai állami felsőoktatásban. Az intézmény leginkább Ko­­vászna és Hargita megyei szakemberszükséglet fede­zését tűzte ki célul, hiszen a felmérések szerint jelenleg a két megyében közel ezer ilyen szakemberre van szük­ség. — Hogyan esett a választás Sepsiszentgyörgyre? — A főiskola indulásának előzményei voltak és nem véletlenül került Szent­­györgyre. Nálunk már 1991- ben működött a gazdasági képzés a Hyperion magáne­gyetem keretében. Ezen az egyetemen tapasztalatot szerző tanárok számára most megadatott a lehetőség, hogy állami főiskolán tanít­hassanak. — Mit jelent ez a főiskola a Székelyföldnek? — Fiataljainknak első íz­ben lesz lehetőségük tanul­mányaikat itthon, állami főis­kolán folytatni. Az új főiskola végzőseiből üzemgazdá­szokból, felső- és közép­szintű vezetőkből, me­nedzserekből — elméleti és gyakorlati képzésük révén az elkövetkező években — úgymond — kitermelődik ennek a szakmának a szé­kelyföldi elitje. Ennek pedig a régió közepes- és kisválla­latai szempontjából igen nagy jelentősége van. — Beszéljen az oktatási programról is, hisz az bizo­nyára újdonságnak számít... — A programot a legnívó­sabb hazai és külföldi nor­mák szerint állították össze, összesen hat szemesztert ölel magába, heti 24-25 órás képzéssel. A gyakorlati kép­zést a legreprezentatívabb Kovászna megyei cégeknél fogjuk megoldani. — Kik tanítanak majd a főiskolán? — Elsősorban a Babes-Bo­­lyai Tudományegyetem ne­ves tanárai, valamint helyi szakemberek, de külföldi vendégtanárok is előadnak. — Vannak erre vonatkozó külföldi kapcsolataik? — Görögországi, angliai kapcsolataink vannak, és va­lószínű, hogy előadótanárok érkeznek a budapesti Köz­gazdaságtani Egyetemről is. — Mikor tartják a felvételi vizsgákat, és melyek a beirat­kozási kritériumok? — A felvételi vizsgát a Ba­beş-Bolyai Tudományegye­tem szervezi, a vizsgákat szeptember 6-10 között tart­ják, beiratkozni valószínűleg augusztus 30.-szeptember 4. között lehet. Az érintettek­nek azt ajánlom, hogy erről később még érdeklődjenek. A felvételi vizsga tantárgyai azonosak a közgazdasági egyetem esetében is megsza­bott tantárgyakkal, tehát írás­beli algebrából és analízis­ből, valamint közgazdaság­­tanból. Azoknak a már felsőfokú végzettséggel rendelkező személyeknek is fenntarta­nak 5-8 helyet, akik a cég­vezetésben is szakosodni szeretnének — mondta Fekécs Károly tanfelügye­lő, és Kész Cs. L. Hát én honnan tudjam? Kellemetlen esemény szenvedő alanya volt az elmúlt napokban — sok utazótársá­val együtt — e sorok írója. Történt ugyanis, hogy június 18-án, szerdán délután, hiába vártam a Marosvásárhely és Csíkszereda között közlekedő autóbuszt, az nem érke­zett. Mintegy félórai várakozás után meg­kerestem a szolgálatos forgalmistát a busz felől érdeklődve. A rövid ideje alkalmazott ifjú szolgálatos csúfosan megbukott a — lehet számára első — felelősségteljes pró­bán. Eleinte egykedvűen, vállvonogatva mondotta, hogy ő sem tudja a késés okát. Majd amikor megkértem, értesítse a szé­kelyudvarhelyi távolsági közlekedési válla­lat főnökét, kereken megtagadta kérésem teljesítését. Arra a kérdésre pedig, hogy lehet-e egy Udvarhelyről induló pótjáratot forgalomba helyezni, csak annyit mondott: — Há' én honnan tudtam? Végül is, a pénz­tárosnő közbeavatkozására, felhívta a ma­rosvásárhelyi pályaudvart, ahonnan je­lezték, hogy a szóban forgó autóbusz mű­szaki hiba miatt nem indul vissza. Mivel pedig a már több mint egyórás hiábavaló várakozás miatt az utazni óhajtók legna­gyobb része csalódottan távozott a buszál­lomásról, a pár ott marad emberért szó sem lehetett helyi busz indításáról. Jó lenne, felhívni az ifjú — forgalmistának nem nevezhető — figyelmét, hogy sokkal nagyobb felelősséggel tartozik az utazókö­zönséggel szemben. Hiszen nem mi va­gyunk a szállítási vállalatért, hanem — ha már az ókori, rozoga buszain való szállítá­sért becsületesen megkérik a díjat —, ak­kor a ritka, de előforduló vészhelyzetek­ben, elemi kötelességük az utazó közönség rendelkezésére állniuk, és Kovács László Zavaros a Nagyküküllő Megkezdődött a horgászati szezon, de a horgá­szokat bosszantja, hogy a Nagyküküllő a homokki­termelés miatt állandóan zavaros. A Vízügyi Hiva­tal szakemberei viszont azt állítják, szükséges a folyómeder szabályozása, hogy megakadályozzák a szigetek kialakulását é­lyeztető áradásokat, a termőföldeket vesző­ Benzár László, az udvarhe­lyi horgászegyesület alelnö­­ke, a horgászok panaszát közölte szerkesztőségünk­kel, mert általában nagy a fo­lyó vízhozama, amely a ze­­telaki vízgyűjtő gát ürítésé­ből származik, vagy zavaros az erőteljes homokkiterme­lés miatt. Az ócfalvi hídon felül, a vízben földgyalu mé­lyíti a folyómedret és kotró­gép rakja a kavicsot teherau­tókra. A horgászok jogosan panaszkodnak az egyesület­nél, hiszen jelentős pénzösz­­szeget fizettek az engedélye­kért azért, hogy kedvenc sportjukat gyakorolhassák — mondta Benzár László. A helyszínen vizsgálódva megtudtam, hogy a kavicsot a Viaduct és a Beta Treding kft-ek termelik ki, és hordják el építkezési célokra. Szente Balázs felsőboldog­­falvi alpolgármester elmond­ta, hogy a polgármesteri hi­vataltól is szükséges engedély a homokkitermelésre, de ezt az említett két cég tőlük nem kérte idejében. Bejáróutat lé­tesítve átgázoltak az egyik óc­falvi gazda földjén is, aki emi­att kárpótlást követelt. Az út létesítése miatt előze­tes egyezség alapján a Beta Treding Kft. képviselője egy­millió lejt ajánlott fel az óc­falvi gazdának, amelynek átadásánál jelen voltam. Ádám Mózesnek, a Nagy­küküllő Vízrendezési Hiva­tala főnökének véleménye az alábbi: — Amint Ön is láthatta, a Küküllő az említett szakaszon nagy kanyarokat alakított ki, és emiatt szigetek képződhetnek. A víz egyre nagyobb termőföldet mosott el a kanyarokban, a parton lévő régi út beomlott és több helyen járhatatlan. Megnőtt az árvíz veszélye, amely nemcsak a termőföldeket áraszthatja el, hanem az óc­falvi betonhidat is fenyegeti. Emiatt elkerülhetetlen a fo­lyómeder szabályozása. Nem a homok kitermelése a fontos, amit az említett cégek meg is fizetnek, hanem az, hogy egyenes irányba terel­jük a Küküllő folyását. Jelen­leg ez történik. A földgyalu­nak bele kell menni a vízbe, mert a világon sehol nem végzik másképpen a meder­­mélyítési munkálatokat. Elis­merem, hogy zavarják a vi­zet, de a folyó néhány száz méternyi szakasz után le­tisztul. A horgászok miatt nem szüntethetjük be a munkánkat. Egyébként a ta­valy decemberben megje­lent új vízügyi törvény sze­rint nem csak e felszíni vizek tartoznak a Vízügyi Igazga­tósághoz, hanem azoknak a partjai is 15 méter távolság­ban. Ez egy úgynevezett vé­delmi zóna, amit a 107-es számú kormányhatározat szab meg. Mi jelenleg csak három méteres partsza­kaszhoz ragaszkodunk, csu­pán azért, hogy a folyóme­der közelébe juthassunk. A törvény értelmében az ócfal­vi gazdának nem járna sem­miféle kárpótlás, mert a köz­vetlen partmenti kis füves sáv, ahol az út létesült, tu­lajdonképpen a vízügyhöz tartozik. A két cég jóindula­tát és vezetőinek emberségét tanúsítja, hogy tudva ezt, pénzt adtak a gazdának. Amikor a Vízügyi Igazgató­ság részvénytársasággá ala­kul, kiküszöbölődnek az ilyen viták, mert a horgásze­gyesület tőlünk béreli majd a folyó egy-egy szakaszát, mint területeiket a vadászok. Akkor egy bizonyos időre nem adjuk bérbe azokat a folyószakaszokat, ahol sza­bályozási munkálatot vég­zünk. A boldogfalvi Polgár­­mesteri Hivatal jelen esetben csak a bekötő út fölött ren­delkezik, a folyómeder sza­bályozására és homokkiter­melésre nem kell engedélyt kiadnia, mert nem tartozik a hatáskörébe — közölte Ádám Mózes. és Fülöp D. Dénes Fotó: Szentes

Next