Udvarhelyi Híradó, 1997. július-szeptember (8. évfolyam, 51-77. szám)
1997-07-01 / 51. szám
közélet 1997. július 1., kedd HírAdó Otthonra találnak a keresztúri ifjak Ifjúsági központ épül A székelykeresztúri katolikus parókia telkén egy nagyobb épület kiásott alapjára figyelhet fel az arra járó. Ezzel kapcsolatos kérdésemre Potyó Ferenc plébános az alábbi felvilágosítással szolgált: — Az élet minden területén az evangélium vigaszával szeretnénk segíteni a küzdő, szenvedő embereken. A hit cselekedet nélkül halott. Vallásos életünk sem állhat szép szavak elmondásából, hanem tettekre van szükség. De hogy cselekedni tudjunk, a templom és a papi lakás mellett szükségünk van egy olyan helyiségre, ahol a fiatalok — kortól függetlenül — otthonra találnak, érdeklődésüknek, igényeiknek megfelelő foglalkozást vagy tevékenységet végezhetnek. Mindez a lehetőség hiányzott nekünk, és látva e lehetetlen helyzetet, éreztem a kihívást, hogy e téren tenni kell valamit. A dolgok többszöri, alapos átgondolása után, már 1991-ben elhatároztam, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy egy Ifjúsági Központot építsünk fel Keresztúron. A megvalósítás azért késett mostanig — mondta a plébános —, mert szükség volt az anyagi alap megteremtésére. Bizony időbe telt, míg elképzelésem kivitelezéséhez sikerült olyan anyagi támogatókat szerezni, mint az olaszországi Bedizzole egyházközségi, a svájci karitatív vagy a németországi Kirchennot és Kolping segélyszervezetek. A fentiek anyagi támogatásával már beszereztük a szükséges engedélyeket, és napokon belül megkezdődnek a munkálatok. — Mekkora és milyen beosztású lesz a központ? — Háromszintes épületet terveztettünk. A földszinten garázsok, irodák, műhelyek és hőközpont, az emeleten egy százszemélyes előadóterem, könyvtár, mellékhelyiségek, míg a manzárdon négy kisebb lakrész kap helyet a vendégek részére. Az épület területe 450 m2. Jelenleg annyi pénzzel rendelkezünk, hogy az alapot és az alsó szintet készítettjük el; a munkálatok értéke (anyagokkal együtt) kb. 75 millió lej. Potyó Ferenc plébános nagyon reméli, hogy hamarosan megkapják a megígért anyagi támogatást, és az év végéig felhúzzák az egész épületet. Mindig optimista volt, most is az, bízik a gondviselő Istenben es László Miklós Egyedülálló főiskola Sepsiszentgyörgyön Elit szakemberképzés Az elmúlt héten adták át Gyergyószentmiklóson azt az épületet, amelyben ősztől hároméves földrajz-idegenforgalmi főiskolai fakultás fog működni harminc hellyel. Azonban a székelyudvarhelyi és környékbeli végzős diákok számára más olyan lehetőségek is adódnak, amelyeknek köszönhetően lakhelyükhöz viszonylag közel tanulhatnak. Az 1997-98-as egyetemi tanévtől a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében 25 hellyel indul Sepsiszentgyörgyön a hároméves gazdasági főiskola. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról Fekécs Károly Kovászna megyei tanfelügyelővel beszélgettem. — Milyen jellegű lesz az úgynevezett egyetemi kollégium, és miért szükséges annak beindítása? — Ez a felsőoktatási forma igen elterjedt a nyugati országokban és Magyarországon is. Az oktatásban a fő hangsúlyt a gyakorlati aspektusokra helyezik, olyan üzemgazdászokat képeznek ki, akik megfelelnek a piacgazdaság követelményeinek — mondta Fekécs Károly. — Milyen profilú lesz a szentgyörgyi főiskolai — Cégvezetői, vállalatmenedzselési szakkal indul. E profil egyedülálló a hazai állami felsőoktatásban. Az intézmény leginkább Kovászna és Hargita megyei szakemberszükséglet fedezését tűzte ki célul, hiszen a felmérések szerint jelenleg a két megyében közel ezer ilyen szakemberre van szükség. — Hogyan esett a választás Sepsiszentgyörgyre? — A főiskola indulásának előzményei voltak és nem véletlenül került Szentgyörgyre. Nálunk már 1991- ben működött a gazdasági képzés a Hyperion magánegyetem keretében. Ezen az egyetemen tapasztalatot szerző tanárok számára most megadatott a lehetőség, hogy állami főiskolán taníthassanak. — Mit jelent ez a főiskola a Székelyföldnek? — Fiataljainknak első ízben lesz lehetőségük tanulmányaikat itthon, állami főiskolán folytatni. Az új főiskola végzőseiből üzemgazdászokból, felső- és középszintű vezetőkből, menedzserekből — elméleti és gyakorlati képzésük révén az elkövetkező években — úgymond — kitermelődik ennek a szakmának a székelyföldi elitje. Ennek pedig a régió közepes- és kisvállalatai szempontjából igen nagy jelentősége van. — Beszéljen az oktatási programról is, hisz az bizonyára újdonságnak számít... — A programot a legnívósabb hazai és külföldi normák szerint állították össze, összesen hat szemesztert ölel magába, heti 24-25 órás képzéssel. A gyakorlati képzést a legreprezentatívabb Kovászna megyei cégeknél fogjuk megoldani. — Kik tanítanak majd a főiskolán? — Elsősorban a Babes-Bolyai Tudományegyetem neves tanárai, valamint helyi szakemberek, de külföldi vendégtanárok is előadnak. — Vannak erre vonatkozó külföldi kapcsolataik? — Görögországi, angliai kapcsolataink vannak, és valószínű, hogy előadótanárok érkeznek a budapesti Közgazdaságtani Egyetemről is. — Mikor tartják a felvételi vizsgákat, és melyek a beiratkozási kritériumok? — A felvételi vizsgát a Babeş-Bolyai Tudományegyetem szervezi, a vizsgákat szeptember 6-10 között tartják, beiratkozni valószínűleg augusztus 30.-szeptember 4. között lehet. Az érintetteknek azt ajánlom, hogy erről később még érdeklődjenek. A felvételi vizsga tantárgyai azonosak a közgazdasági egyetem esetében is megszabott tantárgyakkal, tehát írásbeli algebrából és analízisből, valamint közgazdaságtanból. Azoknak a már felsőfokú végzettséggel rendelkező személyeknek is fenntartanak 5-8 helyet, akik a cégvezetésben is szakosodni szeretnének — mondta Fekécs Károly tanfelügyelő, és Kész Cs. L. Hát én honnan tudjam? Kellemetlen esemény szenvedő alanya volt az elmúlt napokban — sok utazótársával együtt — e sorok írója. Történt ugyanis, hogy június 18-án, szerdán délután, hiába vártam a Marosvásárhely és Csíkszereda között közlekedő autóbuszt, az nem érkezett. Mintegy félórai várakozás után megkerestem a szolgálatos forgalmistát a busz felől érdeklődve. A rövid ideje alkalmazott ifjú szolgálatos csúfosan megbukott a — lehet számára első — felelősségteljes próbán. Eleinte egykedvűen, vállvonogatva mondotta, hogy ő sem tudja a késés okát. Majd amikor megkértem, értesítse a székelyudvarhelyi távolsági közlekedési vállalat főnökét, kereken megtagadta kérésem teljesítését. Arra a kérdésre pedig, hogy lehet-e egy Udvarhelyről induló pótjáratot forgalomba helyezni, csak annyit mondott: — Há' én honnan tudtam? Végül is, a pénztárosnő közbeavatkozására, felhívta a marosvásárhelyi pályaudvart, ahonnan jelezték, hogy a szóban forgó autóbusz műszaki hiba miatt nem indul vissza. Mivel pedig a már több mint egyórás hiábavaló várakozás miatt az utazni óhajtók legnagyobb része csalódottan távozott a buszállomásról, a pár ott marad emberért szó sem lehetett helyi busz indításáról. Jó lenne, felhívni az ifjú — forgalmistának nem nevezhető — figyelmét, hogy sokkal nagyobb felelősséggel tartozik az utazóközönséggel szemben. Hiszen nem mi vagyunk a szállítási vállalatért, hanem — ha már az ókori, rozoga buszain való szállításért becsületesen megkérik a díjat —, akkor a ritka, de előforduló vészhelyzetekben, elemi kötelességük az utazó közönség rendelkezésére állniuk, és Kovács László Zavaros a Nagyküküllő Megkezdődött a horgászati szezon, de a horgászokat bosszantja, hogy a Nagyküküllő a homokkitermelés miatt állandóan zavaros. A Vízügyi Hivatal szakemberei viszont azt állítják, szükséges a folyómeder szabályozása, hogy megakadályozzák a szigetek kialakulását élyeztető áradásokat, a termőföldeket vesző Benzár László, az udvarhelyi horgászegyesület alelnöke, a horgászok panaszát közölte szerkesztőségünkkel, mert általában nagy a folyó vízhozama, amely a zetelaki vízgyűjtő gát ürítéséből származik, vagy zavaros az erőteljes homokkitermelés miatt. Az ócfalvi hídon felül, a vízben földgyalu mélyíti a folyómedret és kotrógép rakja a kavicsot teherautókra. A horgászok jogosan panaszkodnak az egyesületnél, hiszen jelentős pénzöszszeget fizettek az engedélyekért azért, hogy kedvenc sportjukat gyakorolhassák — mondta Benzár László. A helyszínen vizsgálódva megtudtam, hogy a kavicsot a Viaduct és a Beta Treding kft-ek termelik ki, és hordják el építkezési célokra. Szente Balázs felsőboldogfalvi alpolgármester elmondta, hogy a polgármesteri hivataltól is szükséges engedély a homokkitermelésre, de ezt az említett két cég tőlük nem kérte idejében. Bejáróutat létesítve átgázoltak az egyik ócfalvi gazda földjén is, aki emiatt kárpótlást követelt. Az út létesítése miatt előzetes egyezség alapján a Beta Treding Kft. képviselője egymillió lejt ajánlott fel az ócfalvi gazdának, amelynek átadásánál jelen voltam. Ádám Mózesnek, a Nagyküküllő Vízrendezési Hivatala főnökének véleménye az alábbi: — Amint Ön is láthatta, a Küküllő az említett szakaszon nagy kanyarokat alakított ki, és emiatt szigetek képződhetnek. A víz egyre nagyobb termőföldet mosott el a kanyarokban, a parton lévő régi út beomlott és több helyen járhatatlan. Megnőtt az árvíz veszélye, amely nemcsak a termőföldeket áraszthatja el, hanem az ócfalvi betonhidat is fenyegeti. Emiatt elkerülhetetlen a folyómeder szabályozása. Nem a homok kitermelése a fontos, amit az említett cégek meg is fizetnek, hanem az, hogy egyenes irányba tereljük a Küküllő folyását. Jelenleg ez történik. A földgyalunak bele kell menni a vízbe, mert a világon sehol nem végzik másképpen a medermélyítési munkálatokat. Elismerem, hogy zavarják a vizet, de a folyó néhány száz méternyi szakasz után letisztul. A horgászok miatt nem szüntethetjük be a munkánkat. Egyébként a tavaly decemberben megjelent új vízügyi törvény szerint nem csak e felszíni vizek tartoznak a Vízügyi Igazgatósághoz, hanem azoknak a partjai is 15 méter távolságban. Ez egy úgynevezett védelmi zóna, amit a 107-es számú kormányhatározat szab meg. Mi jelenleg csak három méteres partszakaszhoz ragaszkodunk, csupán azért, hogy a folyómeder közelébe juthassunk. A törvény értelmében az ócfalvi gazdának nem járna semmiféle kárpótlás, mert a közvetlen partmenti kis füves sáv, ahol az út létesült, tulajdonképpen a vízügyhöz tartozik. A két cég jóindulatát és vezetőinek emberségét tanúsítja, hogy tudva ezt, pénzt adtak a gazdának. Amikor a Vízügyi Igazgatóság részvénytársasággá alakul, kiküszöbölődnek az ilyen viták, mert a horgászegyesület tőlünk béreli majd a folyó egy-egy szakaszát, mint területeiket a vadászok. Akkor egy bizonyos időre nem adjuk bérbe azokat a folyószakaszokat, ahol szabályozási munkálatot végzünk. A boldogfalvi Polgármesteri Hivatal jelen esetben csak a bekötő út fölött rendelkezik, a folyómeder szabályozására és homokkitermelésre nem kell engedélyt kiadnia, mert nem tartozik a hatáskörébe — közölte Ádám Mózes. és Fülöp D. Dénes Fotó: Szentes