Udvarhelyi Híradó, 1998. január-március (9. évfolyam, 1-25. szám)
1998-01-06 / 1. szám
4 MlH Abc Új vámrendelet Magyarországon A csengersimai vám parancsnoka, Katona Gyula bejelentette a Magyarországról származó termékekre vonatkozó új vámrendeleteket. Egy turista — a rendelet értelmében — Magyarországról az alábbi javakat hozhatja ki: 10 olyan terméket, amelynek darabonkénti értéke 500 Ft alatt van, 5 olyan terméket, amelynek értéke 500 és 2 ezer forint között van, valamint 2 olyan terméket, amelynek az ára meghaladja az 5 ezer forintot. Azon termékeket, amelyek meghaladják az említett értékeket és nem jelentik be őket , elkobozzák, a tulajdonosát pedig visszafordítják a vámtól. Amennyiben az országból kihozott értékek nem haladják meg a 250 ezer forintot, illetve illeszkednek a fent megállapított rendszerbe, akkor anélkül kihozhatók az országból, hogy ez pénzügyi műveletnek minősülne. Az a turista, aki 250 ezer forintot meghaladó értékű árut akar kihozni az országból, fel kell mutassa a valutaátváltást igazoló bizonylatot — jelenti a Mediafax. Újabb MOL benzinkút A MOL szombaton megnyitotta Brassó végében a Bukarest felé vezető útszakaszon egy benzinkutat. A benzinkútnak 8 benzintöltő pumpája van, valamint egy speciális pumpája, amelyet a nagy kapacitású gépjárművek kiszolgálására állítottak fel. A kútnál egy 6 programmal működő, autómosó is található. A pumpák környezetkímélő rendszerrel vannak ellátva. A MOL az új benzinkútba 2,5 millió dollárt fektetett be. Változó Maros megye Kilenc új község létesült Maros megyében az idén. Más 17 helység viszont megszűnt, azért, mert beolvadtak a nagyobb városokba. 1997-ben 513-ról 494-re csökkent a települések száma Maros megyében, amelyből 10 municípium, 74 város 100 község és 380 falu - jelenti a Mediafax. Helyesbítés Egy banális sajtóhiba folytán érthetetlenné vált Zene, pénz és az európai út (UH 1997. dec. 9.) című írásom egyik kulcsmondata. Ugyanis arányszámokról lévén szó a 0,81$ nem cserélhető fel a 0,18$-ra. Helyesen: „1996-ban Magyarországon 0,8176277$, míg Romániában 0,0138568$ az egy lakosra jutó zeneszerzői jogdíj. Pontos számítás szerint 59- szeres a különbség". Természetesen a felhasznált zeneművek után kifizetett jogdíjakról van szó. Szakál Zoltán gazdaság ROTÁV újévi ajándéka Megint sír a telefon 1998. január 1-jétől, a ROTÁV megközelítőleg 18,7%-kal emeli a belföldi beszélgetések árát, valamint 6,4%-kal a külföldiekét. Az említett időponttól új díjszabási módszert fognak bevezetni: bevezetik az időzónákra való felosztást a helyi távközlésben is, az eddigi 50 ingyenes, nem fizetendő impulzus számát felemelik 100-ra, leegyszerűsítik a távolsági beszélgetések díjszabási módozatát. A díjak emelése mellett, a ROTÁV kedvezményeket is tesz: minden fő telefonvonalra, ha egy hónapban az elfogyasztott impulzusok száma több mint 10.000, akkor valamivel kevesebbet kell fizetni. Ha egyszerre öt telefonvonal bekötését igénylik, akkor a bekötési díj 10%-kal kevesebb, mint rendesen. Az impulzusok száma 210 lej, akár helyi vagy távolsági beszélgetésről van szó. A megyén belül történő távolsági beszélgetéseket az előfizető úgy fizeti, mint a helyi beszélgetéseket. Az előfizetési díj, azoknak az előfizetőknek, akik automata központhoz vannak csatolva, 25.000 lej lesz egy hónapra, az ikertelefonok esetében pedig 14.000 lej. A fizikai személyek előfizetési díjai nem változnak. A helyi beszélgetések esetében hat időzónát vezetnek be, háromféle díjszabási módozattal: I. díjszabás (10-14, 19-21 óra között) helyi beszélgetések esetében percenként egy impulzus, a távolsági beszélgetések esetében pedig nyolc impulzus percenként; II. díjszabás (14-19, 21-21,30, 7-10 óra között) helyi beszélgetéseknél egy impulzus két percenként, távolsági beszélgetések esetében percenként hat impulzus; III. díjszabás (23-7 óra között) a helyi beszélgetéseknél négy percenként számítanak egy impulzust, a távolságiakra percenként pedig négy impulzust. Vasárnapokon és hivatalos ünnepnapokon, 7-23 óra között a lI-es díjszabást alkalmazzák, 23-7 óra között pedig a tiI-ast. Minden előfizető, akár fizikai vagy jogi személy, ha egy hónapban 10.000-nél több impulzust fogyasztott el, akkor nem 210 lejben, hanem 200 lejben számítva kell kifizetnie. A külföldi beszélgetésekért az l-es zóna esetében (Európa) percenként 6.900 lejt kell fizetni, a ll-es zónában (Algéria, Marokkó) a díj 9.600 lej percenként, 12.700 lejt kell fizetni a lll-as zónába (Kanada, Egyesült Államok, Izrael) tartozó országokba való beszélgetésekért, és a IV-es zónában (Japán, Chile, Zair) 16.000 lejt percenként. Fizikai személyeknek a telefonvonal bekötése analóg központba 240.000 lejbe fog kerülni, digitális központba pedig 300.000 lejbe. Jogi személyeknek a digitális központba való bekötés 1.200.000 lejbe fog kerülni. Az érmés köztelefonokon, a helyi beszélgetések díja nem változik, marad az impulzusonként 20 lej. A több érmével működő köztelefonoknál a díj 300 lej, ez az összeg érvényes a kártyás telefonokra is. A távolsági beszélgetésekre, érmés köztelefonokról, impulzusonként 100 lejt kell fizetni, több érmével működő köztelefonok esetében 200 lejt, kártyás telefonoknál pedig 300 lejt impulzusonként. Kártyás telefonokról történő külföldi beszélgetésekért impulzusonként 940 lejt kell fizetni. A már említett I-es zónában történő külföldi beszélgetések (percenként nyolc impulzus) 7.520 lejbe fognak kerülni percenként, a II-es zónában (percenként 12 impulzus) 11.280 lej, a lII-as zónában (percenként 16 impulzus) 15.040 lej , a IV-es zónában (20 impulzus/ perc) 18.800 lejbe fog kerülni egy perc. Sz. S. Zs. Romlik az életszínvonal 48.000 milliárdos Romániában jelenleg 48.000 milliárdos él, a bukaresti MIA marketing intézet felmérései szerint 1000 megkérdezett személy közül 23-nak van 100 millió és 1 milliárd lej közötti személyi vagyona. A 16 millió 18 éven felüli lakosból csupán 368 ezer tartozik a közepesen meggazdagodottak közé. A legtöbb közepes vagyonnal rendelkező állampolgár Erdélyben él. Az említett intézmény emberei által összegyűjtött adatok szerint a 18 évet betöltött személyek közül legalább háromnak 1 milliárd lejnél nagyobb értékű személyi vagyona van. A valóságban ezek a számok sokkal nagyobbak, ugyanis a megkérdezett bukarestiek közül többen nem adtak semmilyen választ az intézmény munkatársainak. Megjegyzendő, hogy a milliárdos személyi vagyon nem foglalja magába a megkérdezett ingatlan vagyonát, személygépkocsiját, földterületeit, csak készpénzüket lejben vagy valutában, banki betéteiket, részvényeiket. Mindezen óriási összegek ellenére a lakosság életszínvonala egyre csökken. A megtakarításokat végzők száma a július hónaptól decemberig 2,6%-kal csökkent. A lakosság 3,4%-nak van lehetősége arra, hogy jövedelméből befektetéseket is végezzen. 10 milliónál nagyobb összeg forgatására, csak 0,3%-nak van lehetősége. Egyre többen adják el a privatizálási program keretében kapott részvényeiket. Romániában egy kis számú gazdag és egy nagyszámú szegényréteg kialakulását az is mutatja, hogy 1997-ben a 18 éven felüli lakosság 1%-a, azaz 160 ezer személynek volt lehetősége külföldön tölteni a szabadságát. Az összlakosság 1/4-e engedhette meg magának, hogy belföldön üdüljön, míg legnagyobb része természetesen pénzhiány miatt, szabadságát otthonában töltötte le. A MIA marketing intézet a felmérést 1997. szeptember 8-20. között végezte az ország 14 városában és 18 falujában. Sz. S. Zs. Munkanélküliség Összesen 840.518 munkanélküli személyt tartanak nyilván Romániában, ami a foglalkoztatott lakossághoz viszonyítva 8,4%-os arányt jelent. Több mint 220.000 személy nem kap semmilyen segélyt. December 22-én 18.331 betöltetlen állás volt az országban, melyből 909 felsőfokú, 3408 középfokú végzettséggel rendelkezőknek, míg 14.014 munkásoknak. A munkanélküliségi arány a legmagasabb Neamț (14,2%), Válcea (13,9%) megyékben, a legalacsonyabb pedig Temes (3,3%), Bihar (3,6%) megyékben és Bukarestben (4,8%) — jelenti a Mediafax. 1998. január 6., kedd A hivatalos kimutatások szerint Romániában a 10,5 millió, ténylegesen dolgozó lakosból csak 5 millió fizet társadalombiztosítási hozzájárulást és jövedelemadót A Román Hírszerző Szolgálat adatai szerint 1996-ban az ország belső bruttó termelésének 40%-át a feketegazdaság állította elő. A Munkaügyi Minisztérium tisztában van azzal, hogy 1995-ig a feketén foglalkoztatott személyek száma jóval meghaladta a törvényesen alkalmazottakét. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Romániában jelenleg 10,5 millió személyt foglalkoztatnak valamilyen formában, míg a munkaképes személyek száma 12 millió. Ismerve azt a tényt, hogy a nyugdíjasok száma jóval meghaladja az 5 milliót, valamint azt, hogy a 10,5 millió dolgozó személyből 5 millió fizet társadalombiztosítási hozzájárulást és jövedelemadót, bárki rájöhet arra, hogy nemsokára, ha ez így halad tovább, az államnak nem lesz amiből rendszeresen folyósítsa a nyugdíjakat. Ha a 10,5 millióból levonjuk a mezőgazdaságban dolgozó 3,1 millió személyt, a 0,1 millió vállalkozásvezetőt, akik nem fizetnek társadalmi hozzájárulást, valamint még ha levonjuk azt az 5 millió személyt, aki ténylegesen fizet társadalombiztosítási és jövedelemadót, megkapjuk, hogy a feketén dolgozók száma eléri a 2 milliót. A feketén alkalmazott munkaerő száma, a becslések szerint az építőiparban és a kereskedelemben a legnagyobb. A vállalatvezetők arra törekednek, hogy minél olcsóbb munkaerőhöz jussanak. Az ellenőrzés és a megfelelő szabályozások hiányában, mindezt zavartalanul meg is tehetik. A munkanélküliek kénytelenek elfogadni a vállalkozók által kiszabott feltételeket, inkább képesek munkakönyv nélkül is dolgozni (pedig idővel, nyugdíjas korukra súlyos problémákkal nézhetnek szembe emiatt), csak egyáltalán pénzhez juthassanak. A kiszabható büntetések — 500.000-2 millióig — nagyon alacsonyak ahhoz, hogy ténylegesen fékezni lehessen ezt a folyamatot. Sz. S. Zs. Tiltakozási akció Nemcsak a decemberi ünnepek késleltették a városunkban kezdeményezett tiltakozási akciót, amely a Credit Bank országos méretű felelőtlen pénzügyi politikája ellen irányul, hanem az a remény is, hogy hátha az év végén valamilyen pozitív megoldás születik a betétesek kárpótlására. Ugyanis, miután a Küküllő Szállodában több mint 252 személy írta alá a tiltakozó szöveghez csatolandó névsort, pár nap múlva újabb tárgyalásra került sor a Nemzeti Bank és a Credit Bank közötti maratoni perben, de sajnos csak egy újabb halogatási manővernek lehettünk tanúi. Amint a helyi kirendeltség igazgatója, Dénes Berta közölte, a következő tárgyalást január 25-re halasztották, ami újabb elodázása a krízis reális kezelésének. Mivel az elmúlt év vége nem hozta meg a jobb megoldást, ezért az eredeti szándéknak megfelelően — ha megkésve is — most már beindul a tiltakozási akció. Az átdolgozott és lefordított tiltakozó szöveget, az aláírásokkal együtt, fénymásolás útján sokszorosítva elküldjük a román központi sajtóba, tévéállomásokhoz, valamint a hivatalos magas rangú személyiségekhez. Hogy milyen eredménye lesz az akciónak nem lehet tudni, viszont a tiltakozás célja felrázni a szunnyadó közvéleményt, egy megengedhetetlen és az alapvető, állampolgári jogokat sértő ügy tisztásában. Fülöp D. CTenes