Udvarhelyi Híradó, 1998. április-június (9. évfolyam, 26-50. szám)

1998-04-02 / 26. szám

4 HíRAb© gazdaság 1998. április 2., csütörtök ügyfélfogadás Az udvarhelyi Bancorex bankfiók ügyfélfogadási rendje április 3-tól munka­napokon 8,30-15,30 között lesz. Szombaton a váltó­pénztár 9,00-13,00 között tart nyitva. Gazdaság Február során a külföldi ér­dekeltségű vállalatok valu­tában számolt törzstőkéje közel 8,3 millió dollár volt - derül ki az Országos Keres­kedelmi Hivatal adataiból. A február során bejegy­zett, külföldi tőkével mű­ködő vállalatok 15%-át je­lentik a már bejegyzett cé­gek; a cégek száma 6140- re emelkedett, januárhoz viszonyítva február során 0,7 millió dollárral több volt a valutabefektetések értéke. Februárban 36,7%-kal nőtt a bejegyzett cégek száma januárhoz viszo­nyítva, zömmel kft.-ket je­gyeztek be (4.107 eset­ben). A társaságok törzstő­kéje az esetek 99,6%-ában a magánszektorból szár­mazik. Stagnál az ipar Az ipari termelés 1997 decemberétől stagnál (0,5%-os); sem a termelés mennyisége, sem a ledol­gozott napok száma nem növekedett - áll az Orszá­gos Statisztikai Hivatal ki­mutatásában. 1997 januárjához képest 19,8%-kal csökkent az ipari termelés, ágazaton­ként pedig: 20,6% - kiter­melőipar; 19,8% - feldol­gozóipar; 19,2% - hő- és elektromos energiaipar. Az ipar közel összes ágazatá­ban hanyatlás mutatkozik. Kereskedelmi deficit A külkereskedelmi deficit január folyamán 141,2 millió dolláros volt. A kivi­tel mintegy 585,1 millió dollárra rúgott, ez 9,6%­­kal kevesebb, mint '97 ja­nuárjában. Az EU-tagor­­szágokba történő kivitel 1,3%-kal nőtt a múlt év ja­nuárjához képest. A CEFTA-országokba tör­ténő export 62,4%, míg Moldova Köztársaságba 63,2% volt. Csökkent az USA-ba (-19,5%), illetve a Japánba irányuló kivitel (-12%). A legfontosabb öt ország, amelyekbe hazánk exportál: Németország (a teljes kivitel 20,6%-a), Olaszország (20,2%), USA (5%), Franciaország (4,5%) és Nagy-Britannia (3,4%). Csökkent a behozatalok aránya is, főleg az OPEC- országokból történő im­port. A CEFTA-országokból a behozatal 78,6%-kal nö­vekedett. A kereskedelmi társaságok január során 339,9 millió dollár érték­ben exportáltak javakat, az import értéke 393,3 millió­­dollár. *­ . Mediafax ■ Az Alfa Cartelhez csatlakoztak Bérmel és a Cérnagyárnál A múlt év végi elbocsátásokat követően úgy tűnik, jobb napok következnek a Cérna- és Fonóipari Rt. alkalmazottai számára, ami részben annak is kö­szönhető, hogy a vállalat szakszervezete csatlako­zott az Alfa Cartel szakszervezeti tömbhöz. Tamás Irén pénzügyi igazgatótól megtudtuk, hogy április 1- jétől kb. ötvenszázalékos béremelés lesz a Cérna­gyárnál, de ennek elérése érdekében fokozni kell a termelőmunkát.­ ­ A Cérnagyár léte, műkö­dőképessége nagymérték­ben függ a nyersanyag­ im­portjától, hiszen termékeik 75%-a gyapotból készül, a többi meg műszálból. A va­lutaárfolyam ingadozása, emelkedése mindig nehéz­ségeket okoz a vállalat éle­tében. Április 1-jétől az át­lagfizetés, a­ különböző pót­lékokat és juttatásokat bele­számítva, bruttó 940.000 lej lesz - közölte a pénzügyi igazgató. Tamás Katalin szakszervezeti elnöktől arról érdeklődtem, hogy miként történt az országos szakszer­vezeti tömbhöz való csatla­kozás, milyen változásokat jelent a tagság javára, vala­mint a szakszervezet és a vállalat vezetőinek kapcso­latában. - A részvénytársaság sza­bad szakszervezete 1996 jú­liusában újrakezdte az ak­kor már közel három éve félbeszakadt tevékenységét. Felmérve a nehéz gazdasá­gi-pénzügyi helyzetet, figye­lembe véve a magánosítás időpontjának (központi) ha­logatását és főleg az alkal­mazottak érdekeit, csatlako­zási kérelemmel fordultunk a könnyűipari ágazatokat ösz­­szefogó nemzeti szakszerve­zet szövetségéhez, amely te­mesvári székhellyel az Alfa Cartelen belül fejti ki tevé­kenységét. 1998. február 4- én teljes jogú tagként belép­tünk a szervezetbe. Habár a csatlakozás jelentős pénz­ügyi megterhelést jelent, ami a tagdíjak emelését is jelenti, felméréseink azt igazolják, hogy a tagság többsége meg­értéssel fogadta a lépést. Döntésünk helyességét bi­zonyítja az a tény is, hogy a gyár 980 alkalmazottja közül februárban még 840-en vol­tak, jelenleg pedig 920-an szakszervezeti tagok. A csat­lakozás törvény adta jogunk volt, természetesen tudomá­sul vette és elfogadta a veze­tőség is. Ezzel a döntésünk­kel szervezetünk tevékeny­ségét szeretnénk erősíteni. Elsősorban tárgyalások útján óhajtjuk megoldani gondja­inkat, meghallgatásra találva a gyár vezetőségénél. Tuda­tában vagyunk a nagyon ne­héz gazdasági-pénzügyi helyzetnek, de ilyen körül­mények között is tagságunk egyéni és csoportos érdekeit képviseljük, még akkor is, ha néhány esetben kényte­lenek vagyunk pillanatnyi­lag megoldhatatlan béreme­lési kéréseket továbbítani. Célunk egyértelmű: közös erővel a gyár tevékenységé­nek jó irányt szabni, elkerül­ve a csődöt. A csatlakozás által jogunk van ezután az iparágon belül egységes kol­lektív munkaszerződés használatára, ez törvényes keretek között olyan jogokat tartalmaz, amelyeket a je­lenlegi munkaszerződésünk nem tartalmazott vagy nem pontosított. Természetesen, ha az adott kérdéseket tár­gyalásokkal nem tudjuk megoldani, akkor kötelessé­günk minden törvény adta lehetőséget kihasználni. Az 1998-as évre szóló kol­lektív munkaszerződések szövegéről a múlt héten folytattunk tárgyalásokat a vezetőséggel, a szerződések aláírása napokon belül megtörténik. Bár minden kérésünket nem sikerült ér­vényesíteni, ahogyan mi szerettük volna, pozitív eredményeket értünk el: így például az 50%-os általá­nos béremelést, valamint a fizetetlen munkanapok problémájának kedvező megoldását. Fülöp D. Dénes U­dvarhelyi állásbörze 138 munkahelyet kínáltak Bár kevesebben, mint a tavaly, de mégis elég nagy számban jöttek el az érdeklődők a Megyei Munka­ügyi Hivatal által meghirdetett - a Matrica Rt. étter­mében szervezett - pénteki állásbörzére. A szeren­csésebbek már ott helyben aláírhatták a munkaadó­val kötött szerződést. Ghinescu Gheorghe, az említett megyei hivatal al­igazgatója nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a romániai átalakulás folya­mata munkanélküliséget eredményez, és az egyre kevesebb számú, aktív munkaerőnek kell eltarta­nia a nem dolgozók töme­gét. A munkahelyek fel­ajánlásával közelebb kerül­nek a munkaadók és a munkavállalók, közvetle­nebbül megismerhetik egy­mást. Az udvarhelyi állás­börzén összesen 138 mun­kahelyet kínáltak, húsz cég kereste a legmegfelelőbb embereket különböző be­osztásokba. Bács Károly a Prefektúra részéről mondott beszédet, közölve, hogy megyei szinten városunk­ban és környékén a legala­csonyabb a munkanélkü­liség. Az udvarhelyi mun­kaügyi kirendeltségnél je­lenleg 850 munkanélkülit tartanak nyilván, rajtuk kí­vül pedig 332 személy már csak szociális segélyben ré­szesül. Ez nálunk elég nagy szám, ezért jó dolog az ál­lásbörze, mert lehetőséget biztosít arra, hogy a közös problémára közösen keres­sünk megoldást. Kis Zoltán a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat részéről köszöntötte a résztvevőket. Megtudhattuk tőle, hogy a SZINFO információs és ta­nácsadó iroda már öt éve foglalkozik állásközvetítés­sel és ide nemcsak a fiata­lok betérését várják, hanem az idősebbek is jelentkez­hetnek. A teremben körben elhe­lyezett asztalokon felállított kis táblán mindenik cég fel­tüntette igényét, kínálatát. Az érdeklődők szóba állhat­tak a cégek képviselőivel, információkat szerezhettek a bérekről, munkafeltételek­ről. Legtöbb szakembert az építőiparban és a fafeldol­gozásban kerestek, de szük­ség van informatikusokra, elektromérnökökre és var­rónőkre is. Ghinescu Gheorghe igaz­gató így összegezte véle­ményét: - Nem tudom, mi az oka, hogy nem jöttek el annyian, mint tavaly, nem is beszélve a legelső állásbörzéről, ami­kor a legtöbben érdeklőd­tek. Az ilyen rendezvény egy modern formában meg­szervezett munkahely-kere­sési lehetőség, más, fejlet­tebb országokból átvett me­todológia szerint zajlik. Ez a gyakorlat hatékonynak bi­zonyult mindenütt; az érde­kelt felek gyorsan egyeztet­hetik érdekeiket, tisztáz­hatják kölcsönös elvárásai­kat. Székelyudvarhelyen, re­mélem, idővel hagyomá­nyossá válik az állásbörze. Előzőleg Székelykereszt­­úron szerveztünk hasonlót, majd a megyeközpontban lesz a következő. Fülöp D. Dénes is Emlékeztetők gazdáinknak A tavaszi szántás Vidékünkön gyakran előfordul, hogy az őszi szántás vagy a körülmények miatt vagy mulasztásból elmarad. Azt tudni kell azonban, hogy a tavaszi szántás minden­képpen káros és elavult talajművelési eljárás, több oknál fogva. Elsősorban kárba vész az őszi és téli csapadék, mi­vel a tavasszal megforgatott talaj elveszti a tél folyamán tárolt vízmennyiség javát. Továbbá új gyommagokat hoz a felszínre, melyek együtt fejlődnek a termesztett nö­vénnyel, tehát fokozza a gyomosodást. Ugyanakkor pe­dig, az előző évi gyommagokat mind a talajba juttatja, miáltal megnehezíti a következő évek növényápolási munkálatait. A tavaszi szántásnak nem szabad mélynek lennie (14-18 cm.), elvégzése után azonnal boronáljuk meg a területet, hogy a talajnedvesség elpárolgását csökkentsük. Ezt sok helyen, sajnos elmulasztják, miáltal a talaj kiszáradását siettetik. Traktorral történő tavaszi szántásnál pedig kö­veteljük meg a traktorostól, hogy az ekéhez koronát csa­toljon. Amennyiben trágyát is szántunk alá, azt csak a szántás megkezdése előtt szórjuk szét és ne a tél folyamán, mi­vel a jóval koraibb kiszórásnál jelentős mennyiségű táp­anyag vész kárba. Az istállótrágya tavaszi alászántása semmiképpen sem helyénvaló, mert az átalakulása csak későn kezdődik, és az ilyen talajba vetett növények csak részben tudják értékesíteni a feltáruló tápanyago­kat. Hasonlóképpen kell eljárni, ha bizonyos körülmények hatására vastag hótakaró, elgyomosodás vagy az agyag­talaj túltömődöttsége miatt az őszi szántást újra kell szántani. Ez a megoldás, persze, csak végső esetekben érvényes. Ilyen esetekben a szántást feltétlenül a henger kell hogy kövesse, a gyorsabb talajülepedésért, valamint a borona. Ilyen táblákba, ha lehetséges, kései vetésű nö­vényeket ajánlatos vetni, ahhoz, hogy legyen ideje a ta­lajnak az ülepedésre. Amennyiben tavaszi szántásba korai növényeket kell vetni, úgy talajtömörítőt vagy gyűrűshengert ajánlatos használni, a mielőbbi talajülepedés miatt, vagy a vetés mélységébe történő lazítás után ajánlatos a mielőbbi ve­tés. Gyakori nálunk, hogy a kedvezőtlen feltételek között el­végzett tavaszi szántás után a talaj igen rögös (görön­gyös) marad és tárcsával aprítjuk a talajt. A tárcsa szín­­leg tetszetős és jó munkát végez, de szárítja az amúgy is kisebb víztartalmú talajt. Amennyiben mégis tárcsára szorulunk, utána azonnali boronálást kell végezni. (A tárcsa után boronát is lehet kapcsolni). Tóth-Harsányi József nyug. szaktanár-gazdamérnök Optjinal­lijroecc­t bitter A tiroli Alpok legértéke­sebb gyógynövényeiből, dr. Samst svéd orvosprofesszor receptje alapján készült eredeti svédcsepp került most forgalomba gyógy­szertárainkban. Sokan, sok­szor próbálták utánozni, hamisítani, de az eredetit csak az arlbergi BÁNÓ gyógytermék-laboratórium tudja előállítani. Hogy mire jó a svédcsepp ? Maria Treben híres könyvé­ben, az Egészség Isten pati­kájából ezt 46 pontban fog­lalja össze, ebből idézzük:­­ „Aki naponta reggel és este szedi ezeket a cseppe­ket, annak nincs szüksége más gyógyszerre, mert a svédfüvek erősítik a testet, frissítik az idegeket és a vért, megszüntetik a kéz és a láb reszketését. Röviden: minden betegséget elmu­lasztanak a svédfüvek. A test ruganyos, az arc fiata­los és szép marad. A gyógyszertárakban most már nálunk is recept nélkül kapható. Kár tehát az olcsó utánzatokkal próbálkozni, egészségünk megéri, hogy az eredetit válasszuk. (R.)! B«no Naturprodukt» 6580 St. Anton (Tirol (Original Elixir a tavaszi (Orljiu'ÎH'n­ fáradtság ellen ) bitter ORIGINAL SCHUICDCN BITTCR Most már nálunk is recept nélkül kapható a gyógyszertárakban. Kár próbálkoznia az olcsó utánzatokkal az Ön egészsége megéri hogy ezt válassza.

Next