Udvarhelyi Híradó, 1998. július-szeptember (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-07-02 / 51. szám
2 Híl Abc figyelő 1998. július 2., csütörtök A bukaresti Adevărulban az elmúlt napokban megjelent írások szerint Gunar Jansson, az Európa Tanács jelentéstevője, nem ért egyet a romániai magyar kisebbség azon követelésével, hogy nemzetiségi alapon hozzon létre egyetemet, „hiszen ez gettósodáshoz vezet". Ilyenfajta egyetemre Európa egységes nemzetállamaiban nincs példa. Frunda György szenátor szombaton elmondta, Gunar Jansson nemhogy ellenezte volna az állami magyar egyetem létrehozását, hanem személyes találkozásuk során kifejezetten értékelte, és kifejtette, hogy ez az európai normáknak tökéletesen megfelel. A szenátor elmondta, hogy a román sajtóban erre vonatkozóan megjelent írásokat eljuttatja majd a jelentéstevőhöz, akit arra fog kérni, hogy — a helyzet tisztázása érdekében — írásban jelezze álláspontját. Elkészült a megalakulandó magyar kormány négy évre szóló programtervezete, amelynek vitáját a törvényhozás várhatóan július 2-án kezdi meg. A tervezet leszögezi: A magyar állam és a nemzet nem esik egybe. Ez fokozott felelősséget ró Magyarországra. Fontos, hogy a nemzet egészét érintő döntésekben a kisebbségben élő magyar nemzetiségű polgárok képviseleti szerveinek, közösségeinek véleménye érdemben befolyásolja tetteinket. A jövőben nem fordulhat elő, hogy a kisebbségi magyarság ellenére szülessenek meg az egész nemzetet érintő kormányzati döntések. Bill Clinton Sanghajban egy kerekasztal-beszélgetés során megerősítette, hogy az Egyesült Államok egyetlen Kínát ismer el, és ellenzi Tajvan függetlenségét. „Nem támogatjuk Tajvan függetlenségét vagy a „két Kína", illetőleg „egy Tajvan, egy Kína" felfogást. Nem hisszük, hogy Tajvannak tagsággal kellene rendelkeznie bármilyen szervezetben, amelyhez önálló államiságra van szükség" — hangoztatta az amerikai elnök. Súlyos harcok dúlnak Koszovóban. Szerb tájékoztatás szerint az albán-koszovói határ közelében albánok egy csoportja automata fegyverekkel és aknavetővel támadt jugoszláv határőrökre, akik viszonozták a tüzet, legalább nyolc embert megölve. A brüsszeli vádtanács elrendelte Pándy Ágnes újabb egyhónapos őrizetben tartását. s az asszonyt — saját vallomása alapján — öt családtagjának meggyilkolásában való részvétellel gyanúsítják. A 40 éves belga-magyar állampolgár tavaly november óta van a belga hatóságok őrizetében. Megjelent a vádtanács előtt Ágnes apja, a 71 éves segédlelkész is. Pándy András azt kérte, hogy tanulmányozhassa az ellene szóló vádiratot. A ügyészségi testület pénteken dönt arról, hogy meghosszabbítja-e Pándy András előzetes letartóztatását is. (MTI) A kormány múlt csütörtöki ülésének döntése szerint visszaszolgáltatják jogos tulajdonosainak azt a tizenhét kimondottan reprezentatív és kisebbségi értékeket képviselő ingatlant, amelyet a hazai nemzeti kisebbségektől koboztak el az államosítás nyomán. A német, lengyel, örmény, szerb és bolgár nemzeti közösség tulajdonában lévő épületek sorában nyolc a magyar kisebbség objektuma: a bukaresti Petőfi-ház, a temesvári Magyar Ház, az Erdélyi Magyar Múzeum Egyesület egykori kolozsvári székháza, az unitárius egyház egykori nyugdíjpénztárának otthont adó épület, a gyulafehérvári Batthyaneum Múzeum, a nagyváradi református és római katolikus püspöki hivatal és a szecselevárosi evangélikus olvasóház. Noha a Kisebbségvédelmi Hivatal még tavaly augusztusban a kormány elé terjesztette a tizenhét ingatlan visszaszolgáltatására vonatkozó kormányhatározat tervezetét, végső döntés csak a múlt héten született. Tokay György miniszter a kolozsvári Szabadságnak nyilatkozva elmondotta: az épületeket sürgősségi kormányrendelet alapján juttatják vissza egykori tulajdonosaikhoz; végrehajtására akkor kerül majd sor, amikor a kormányrendelet eljut a képviselőház és a szenátus asztalára. A végrehajtási előírás értelmében harminc napon belül létre kell hozni egy paritásos bizottságot, amelynek tagjai a kormány és az örökös, aki az ingatlant visszaszerzi. „Ezért is tartom fontosnak az SZKT azon döntését, hogy továbbra is fenntartjuk kormánytagságunkat hiszen ellenkező esetben olyan kormánytól kellett volna kérni a bizottság felállítását, amelyben mi már nem veszünk részt — hangsúlyozta Tokay György. — Azon épületek visszaszolgáltatása, ahol a bérlő az RMDSZ vagy maga a püspöki hivatal, nem jelent különösebb nehézséget — mondotta Tokay. Bonyolultabb a helyzet viszont ott, ahol az épületet lakók bérlik. Úgy véli, ha van jóakarat, ezek megoldása sem fog különösebb nehézségekbe ütközni. — Remélem, hogy olyan kormányban maradtunk, ahol a jóakaratot komolyan fogják venni — mondta Tokay György. Visszaadnak tizenhét ingatlant Három ügyvédet fogadott Mostanában divatba jött, hogy vezető politikusokról kiderítsék: valamikor valamilyen formában együttműködtek a hírhedt szekuval, a politikai rendőrséggel, illetve a kényszer hatása alatt olyan hűségnyilatkozatok aláírására kérték őket, amelyekben „jó hazafihoz" híven elkötelezik magukat további, önként papírra vetett jelentések készítésére. Egy ilyen nyilatkozat aláírása miatt kellett lemondania a szakmailag elismert dr. Bárányi Ferenc RMDSZ-es egészségügyi miniszternek. Nagyon sokat lehetne vitatkozni arról: vajon kényszer hatására vagy önként írták alá ezek a papírokat, a közönséges besúgó vagy a magasrangú tisztek által fogadott, jól fizetett ügynök lelkiismeretét terheli nagyobb felelősség? Anélkül, hogy erről érdemben vitáznánk, kétségkívül értékelendő az RMDSZ színeiben miniszteri beosztáshoz jutott politikus döntése, aki erkölcsi felelősségének súlya alatt lemondott, példát szolgáltatva a román kollégáinak, akik közül még nem akadt követője... Sőt, a ZIUA bukaresti újságban egész oldalas felnagyításban közölt hűségnyilatkozat aláírója, a diverziókeltésre oly hajlamos Corneliu Vadim Tudor ahelyett, hogy elismerné valamikori bűnösségét, hatalmas pénzösszeget követel erkölcsi kártérítésként a szerkesztőktől. A Nagyrománia Párt elnöke azzal vádolja a lapot, hogy a közölt hűségnyilatkozat egy közönséges hamisítvány, amely helyesírási hibákat tartalmaz és az aláírójának születési dátumát is hibásan közli. Vadim három ügyvédet fogadott és beperelte az újságot, amelytől erkölcsi kártérítésként kétmilliárd lejt követel. Ha megnyeri a pert - mondotta Vadim Tudor - ezt az öszszeget olyan kórházaknak a fenntartására adományozza, amelyek elmegyógyintézeteket működtetnek Romániában, mert szerinte a ZIUA újságíróinak ott a helyük. A kormányzó pártok gyengeségét jelzi az, hogy még mindig nem sikerült megvonni Corneliu Vadim Tudor parlamenti mentelmi jogát, nem voltak képesek bíróság elé állítani alaptalan mocskolódó, trágár sértegetései miatt a vagdalkozó honatyát. Fülöp D. Dénes Nyilatkozat A Romániai Magyar demokrata Szövetség Operatív Tanácsához intézett június 19-i levelemben javasoltam, hogy „valamennyi felelős beosztású szövetségi vezetőnk és képviselőnk azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot". Ezzel egybehangzóan, az Operatív Tanács határozati javaslatot terjesztett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé, melynek értelmében szervezetünk minden tisztségviselője záros határidőn belül tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatehoz fűződő viszonyát illetően és vállalja átvilágítását. Saját javaslatomnak és az RMDSZ válságkezelő testülete indítványának megfelelően, valamint azon meggyőződéstől indíttatva, hogy társadalmunk és közéletünk erkölcsi megtisztulása minden másnál előbbre való követelmény a román titkosszolgálathoz fűződő viszonyomról a következő nyilatkozatot teszem. A Securitate lelkészi pályám 1989-ig terjedő szakaszának valamennyi állomásán végigkísért, sőt mind a mai napig visszakísért. Brassói segédlelkész koromban (1957-1977) informátori kötelezvényt akartak aláíratni velem a kényszergetéseknek azonban ellenálltam. Bési másodlelkészi szolgálatom idején (1977-1984) élesen szembekerültem a titkosrendőrséggel. Ifjúsági missziói munkám a helyi művelődési életben s a magyar nyelvű oktatás terén végzett tevékenységem, valamint az Ellenpontok című szamizdat folyóiratban közölt írásom miatt mintegy fél évi durva meghurcoltatást kellett szenvednem, melyben osztoztak elvbarátaim, a Dési Református Egyházközség hívei és presbiterei, valamint az ifjúsági munkában résztvevő fiatalok és családtagjaik. A Securitateval összefonódott egyházfőhatósági retorzió két évi munkanélküliségre kárhoztatott (1984-1986). Ezen időszakra kizártak a lelkészi karból. A kivetettség idején Kolozsváron egy titkos iskolaügyi akcióban való részvételem miatt családom több tagjával együtt újból hetekig tartó behívatásoknak, zaklatásoknak és kihallgatásoknak voltam kitéve. Száműzetésnek szánt temesvári szolgálatom idejéhez (1986-1989) további megfélemlítések és üldöztetések kapcsolódnak, melyek családomnak a Szilágy megyei Menyőbe való elhurcolásában tetőzik. 1989 novemberében feleségemmel és kisfiammal együtt brutális terrortámadás célpontja voltunk. Decemberben kemény testi bántalmazásban volt részünk Menyőben, illetve Szilágyszegen. Feleségemmel együtt közel egy hétig a secuskihallgatások kíméletlen terrorját szenvedtük el és az életveszélyes fenyegetettség állapotát éltük át. A kommunizmus utolsó évében elszenvedett kálváriánkról és a temesvári református gyülekezet hatósági megpróbáltatásairól hű képet nyújt Temesvár ostroma című könyvem. A Securitate gyűlöletes főhadiszállásaira egyetlen egyszer sem magamtól mentem, hanem minden esetben bekísértek, behívattak vagy behurcoltak. Soha egyetlen egy jelentést sem írtam a Securitatenak. Ezzel szemben száz és száz oldalnyi nyilatkozatot voltam kénytelen papírra vetni, kényszer hatása alatt, túlnyomórészt kötelező diktálás alapján. Legjobb lelkiismeretem szerint csak olyasmit voltam hajlandó írásba foglalni, ami a.) senkinek sem árt; b.) amit már amúgy is tudnak és ezért is diktálhatták; c.) ami félrevezető vagy d.) másokra nézve ártalmatlan. Hosszú évtizeden át családom tagjaival együtt a Securitate áldozata voltam. Tudatosan felvettem a harcot a román titkosszolgálat ellen. Ebbe a küzdelembe másokat is bevontam és mások is bevontak engem. Különösképpen egyházi téren a vallásszabadság védelmében és érdekében léptem fel, ezzel együtt az elnyomott kisebbségi magyarság ügyét képviseltem. 1988- ban a Temesvári Református Egyházmegye lelkészi közösségében nyíltan kiállítunk Ceauşescu diabolitikus falurombolási terve ellen. 1989- ben temesvári gyülekezetem állhatatos ellenállása vezetett a romániai forradalmi megmozdulások kirobbanásához. Ellenzéki tevékenységemről regényt lehetne írni. A megmegújuló és jelenleg is folyó rágalomhadjáratok helyett együttérzést és nem kárhoztatást érdemelnék. Tiltakozom a személyem ellen irányuló erkölcsi-politikai megsemmisítésemet célzó gyalázatos rágalmak ellen. Tiltakozom Nagy Benedek néhai parlamenti képviselő és a mögötte álló RMDSZ-en belüli politikai erőcsoport becsületsértő és hitelrontó burkolt vagy nyilvánvaló buktatási kísérletei ellen. Tiltakozom a hírhedt Securitate demokráciát és jogtalanságot megcsúfoló azon próbálkozásai ellen, hogy a politikai és az erkölcsi tisztaság ürügyén egykori áldozataikat végleg tönkretegyék és ellehetetlenítését. Isten kegyelmezzen azoknak, akik valóban besúgói és kollaboránsai voltak a Securitatenak, s akik zsarolható voltuk miatt, érdekből vagy félelemből, jelenleg is a titkosszolgálat zsoldjában állnak. Isten kegyelmezzen a romániai magyar honfitársainknak és azoknak a magyar református lelkipásztoroknak, akik kollaboráns múltjuktól nem voltak képesek megszabadulni és kényszerű meghunyászkodásból vagy tevőleges módon ma is belülről bomlasztják, rombolják nemzeti és egyházi közösségeinket. 1998. június 26. ^ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke.^ Udvarhelyi Híradó Független információs lap megjelenik hetente kétszer, kedden és csütörtökön (alapítási év: 1990) • Kiadja az IINFOPRESS RT. * Felelős szerkesztő: Pintér D. István ★ Szerkesztőségi tagok: Dávid László Fülöp D. Dénes Jakab Árpád Szász Csaba Szente Zsófia * Szerkesztőségi titkár: P. Sándor Ildikó ★ Terjesztő: Deák Sándor * Tudósítók: Bán Kata (Bukarest) Kovács László, Szabó Kati (Csíkszereda) László Miklós (Székelykeresztúr) * Lapzárta: Péntek, illetve kedd 11 óra. ★ Reklám- és hirdetésfelvétel: (Bethlen Gábor u. 2. sz.) Hétköznap 10—15 óra között. * Fogadóórák: Csütörtökön 10—15 óra között ★ Apróhirdetést az IINFOPRESS RT székhelyén is felveszünk munkanapokon 9—20 óra között pénteken 9—15 óra között {Győzelem u. 12. sz.) ★ A szerkesztőség címe: 4150, Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 2.sz. Tel: 066-218361, Fax: 066-218340 E-mail: uh@nextra.ro Internet: www.nextra.ro/infopress/uh.htm ★ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! * Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. * Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza P