Udvarhelyi Híradó, 1998. július-szeptember (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-07-30 / 59. szám

2 Hi H Abo figyelő 1998. július 30., csütörtök Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rágalma­zás miatt bepereli a bukares­ti Adevărul című lap főszer­kesztőjét, Cristian Tudor Po­­pescut és Dorin Suciut, a lap szerkesztőjét. A szóban for­gó újságírók az Adevărul ha­sábjain, mint a közlemény­hez mellékelt dokumentu­mokból kitűnik, rendszeres kampányt folytatnak Tőkés ellen, azzal vádolják, hogy a Securitate kommunista tit­kosrendőrséggel együttmű­ködési szerződést írt alá, és titkos paktumot kötött Orbán Viktorral. A laphoz küldött cáfolatait, válasznyilatkoza­tait pedig megcsonkították vagy nem vették figyelembe. A La Libre Belgique című belga napilap megállapítása szerint Orbán Viktor újszerű stílust honosított meg az or­szág vezetésében. Elődjétől azonban nemcsak stílusát és az általa képviselt politikai örökséget tekintve üt el, ha­nem az EU-csatlakozási tár­gyalásokon alkalmazott hangvételt illetően is. Ez utóbbi valószínűleg erélye­sebb lesz. Bár az EU-csatla­­kozási tárgyalásokon az új vezetés az előzőhöz képest valószínűleg határozottabb magatartást tanúsít majd, de az új magyar kormányfő azt is hangsúlyozza: nem szeret­né, ha a kemény tárgyalások miatt késedelmet szenvedne Magyarország csatlakozása, amelyet 2002-re szeretne el­érni - írja a lap. A szerb rendőrségnek az utóbbi napok harcai során sikerült visszafoglalnia a Ko­szovói Felszabadítási Hadse­reg (UCK) fegyvereseitől a Pristinából a nyugat-koszo­vói Pec felé vezető főút je­lentős részét - jelentette be a pristinai szerb médiaköz­pont. Ugyanakkor helyszíni jelentések szerint az útvonal mentén továbbra is heves harcok dúlnak, s az utóbbi 24 órában legalább tízen vesztették életüket. Az orosz parlament alsóhá­zának különleges bizottsága megkezdte a meghallgatáso­kat Borisz Jelcin vád alá he­lyezésének ügyében. Az orosz elnököt a Szovjetunió felbomlásának kapcsán ha­zaárulással vádolják. A nyil­vános meghallgatáson a bi­zottság tagjai az első vád­ponttal foglalkoztak, azt vizsgálva, hogy a Szovjet­unió feloszlatását kimondó 1991 decemberi Belovezs­­szkaja Puscsa-i egyezmény előkészítésében és megköté­sében volt-e Jelcinnek olyan szerepe, amely okot ad a büntetőjogi felelősségre vo­násra. Megfigyelők gyakorla­tilag kizártnak tartják, hogy a bizottság munkája valóban elvezessen Jelcin leváltásá­hoz. Csehországba az előzetes adatok szerint az első félév­ben 350 milliárd dollár új külföldi tőke áramlott, jóval kevesebb, mint 1997 első fe­lében - közölte Jan Amos Havelka, a beruházásokat tá­mogató Czechinvest kor­mányzati iroda vezérigazga­tója. Havelka a csökkenést az első félévi politikai bi­zonytalansággal­ hozta ösz­­szefüggésbe. Ugyanakkor más szakértők hozzáteszik: az is nagy szerepet játszott, hogy az első félévben több tervezett korszerűsítési prog­ram nem valósult meg. (MTI) Az általában „egylap-olva­­só" román átlagpolgár igen keveset tudhatott meg Or­bán Viktor magyar minisz­terelnök hét végi romániai látogatásáról, s amit mégis, az csak a legritkábban felelt meg a valóságnak. Az vi­szont, aki legalább négy-öt napilapba belepillanthatott, vakarhatta a fejét; az infor­mációk, a címek,­­a kom­mentárok ugyanis homloke­gyenest ellentmondtak egy­másnak. Több tudósító sietett hírül­­ adni, hogy Emil Constantin I­nescu államfő „átejtette" a­­ magyar vendéget, amikor el­­­­zárkózott a magyar állami egyetem kérdésének megvi­­­­tatásától, mondván, azt Ro­­­­mánia belügyének tekinti. A­­ parasztpárti Ion Raţiu szená­tor lapja, a Cotidianul ugyanakkor siet kijelenteni, hogy „Emil a Kárpátok Bilijé­nek képzeli magát", midőn erőltetetten próbálta hangsú­lyozni vendége látogatásá­nak nem hivatalos jellegét. Ezzel szemben Orbán Viktor felszabadultan viselkedett, akárcsak egész családja, s nem feledkezett meg a sajtó­ról sem, ellentétben a román elnökkel, aki amerikai láto­gatása idején lehetőleg kitért a válaszok elől. Hol megdicsőül, hol pedig pokolra száll Radu Vasile kormányfő is, aki az Adevă­rul kolumnistája szerint ké­szen állt bármikor elvágni magyar kollégája szavát, ha az bele akarna avatkozni Románia belügyeibe, amire viszont csak azért nem ke­rült sor, mert Orbánt tanács­adói kiválóan felkészítették arra, hogy elkerülje a kényes kérdéseket. Ezzel szemben a Jurnalul Naţional azt állítja, Orbán Viktor „átverte" ro­mán kollégáját mézes-má­­zos szavaival. A magyar kormányfő láto­gatásának, a tusnádfürdői szimpóziumnak egyértelmű szenvedő alanya Zoe Petre elnöki főtanácsos, aki ki merte jelenteni, hogy az er­délyi magyarságnak, ha igé­nye van rá, joga van saját egyetemre. A lapok zöme ezt a gesztust a lehető legag­­resszívebben ítéli el, többek között a magyar irredenták és szélsőségesek előtti haj­­­­bókolásnak tekinti, így az­­ Adevărul, amely példánya­i száma révén meghatározó a­­ közvélemény alakításában, azzal vádolja a politikus asz­­szonyt, hogy beleavatkozik a parlament dolgába csak azért, hogy a magyar szélső­ségesek kedvében járjon. A bukaresti sajtó mindenek­előtt arra volt kíváncsi, a je­lenlegi magyar kormány mennyiben támogatja az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság törekvéseit, bizo­nyos területeken tovább megy-e, mint elődje, így sza­lagcímekben kapva kaptak Orbán Viktor egy-egy kije­lentésén, megfogalmazásán: a Naţional első oldalán pél­dául a következő „Orbán­idézet" olvasható: „Szégyen az, hogy eddig nem született meg Kolozsváron a magyar egyetem". Petre Roman, a román kor­mányban részt vevő De­mokrata Párt elnöke, aki a szenátus elnökeként az ál­lam második közjogi méltó­sága, az MTI szerint vasár­nap egy aradi sajtóértekezle­ten kijelentette: mindig elle­nezte a Bolyai­ Egyetem ko­lozsvári újraindítását, mert az szerinte „különválasztást" jelentene egy olyan pillanat­ban, amikor az általános eu­rópai irányzat az integráció. A pártvezető szerint „nagy hiba lenne" a Bolyai Egye­tem újbóli létrehozása, mi­vel a „multikulturális modell elég jól működik" a Babeş- Bolyai egyetemen. Ha több belső autonómiával új karo­kat hoznának létre, mint amilyen a magyar irodalmi, nyelvészeti és néprajzi kar lenne, az a legmegfelelőbb utat jelentené a Bolyai Egye­tem helyreállítására irányuló igények „kioltására" - írja a Magyar Nemzet. A román ellenzéki pártok elítélik Orbán Viktor romá­niai nyilatkozatait. A Társa­dalmi Demokrácia Pártja ag­godalmát fejezi ki „a hatósá­gok felelőtlen és nemzetelle­nes magatartása miatt", amellyel „eltűrték és bátorí­tották, hogy a magyar mi­niszterelnök beavatkozzék Románia belügyeibe". A fia­talság és a konzervativizmus „összeegyeztethetetlen ötvö­zésének paradox megtestesí­tőjeként" tartja számon a magyar kormányfőt az Ade­vărul című román lap. Iliescuék felszólítják az ál­lamfőt és a miniszterelnököt, ítéljék el nyíltan a román kormánynak ultimátumot adó Orbán Viktor „elfogad­hatatlan kijelentéseit". A Ro­mán Nemzeti Egységpárt a nyári szabadegyetemet ro­mán- és nemzetellenesnek nevezi. Mivel ott voltak ma­gyar kormányképviselők és Orbán Viktor miniszterel­nök, nyilvánvalóvá vált a ro­mán kormányzó politikai erők kétkulacsossága és cin­kos részvétele az RMDSZ akcióiban. A Nagy-Románia Párt Or­bán Viktor „minősíthetetlen kijelentései" alapján követe­li, nyilvánítsák nem kívána­tos személynek a magyar miniszterelnököt Romániá­ban. Vadim Tudorék a ma­gyar egyetemet nem ellenző Zoe Petre államelnöki taná­csos menesztését sürgetik, és felkérik a Román Hírszerző Szolgálatot, valamint a Kül­ső Hírszerző Szolgálatot, ál­lapítsa meg, milyen pénzből finanszírozzák a szabad­­egyetemet. Orbánt a forró kérdéseket ügyesen megke­rülő politikusnak látta Buka­restben a román sajtó. A fia­talság és a konzervativizmus összeegyeztethetetlen ötvö­zésének paradox megtestesí­tőjeként" tartja számon a magyar kormányfőt az Ade­vărul című román lap. Az Adevărul vezércikkében meglepetéssel állapítja meg, hogy a Fidesz radikális elnö­ke nem adott ultimátumot, nem támadta a román kor­mányt, és kijelentette, a ma­gyar egyetem Románia bel­­ügye. (Ezt egyébként nem ő mondta, hanem Constanti­­nescu államfő.) „A strasbour­­gi iskolán nevelkedett" poli­tikai megfigyelők siettek elis­merően bólogatni, ezt neve­zik demokratikus, európai magatartásnak, enyhülésnek a kétoldalú kapcsolatokban. Holott csupán arról van szó, hogy Orbán hallgatott taná­csosaira, akik intették, tar­tózkodjék a nyílt sisakos ki­rohanásoktól, legyen mér­tékletes - véli a lap. A Curentul elismeri ugyan, hogy miniszterelnökként Or­bán Viktor nem állította töb­bé, hogy a magyar nemzet és Magyarország határai nem esnek egybe, de rámu­tat: megteszik ezt helyette mások, mint Németh Zsolt, aki Tusnádon az etnocentri­­kus nemzetfogalom helyett a kulturális nemzetet ajánlot­ta. „A hivatalos Budapest megváltoztatta stílusát, célját azonban nem" - állítja a Cu­rentul. A második legfontosabb kor­mánypárt, a Demokrata Párt szócsöve, az Azi cikkének cí­mében kiemeli: Orbán az egyetem ügyében ultimátu­mot adott, a Libertatea szerint viszont leckét nyújtott hazafi­­ságból a románoknak. A Coti­dianul a magyar miniszterel­nöknek eblasa a kijelentésé­ben látja a látogatás üzenetét: „Felesküdtem az alkotmány­ra, hogy támogatni fogom az összmagyarság ügyét." A legdurvábban a Jurnalul Naţional ír a látogatásról. El­ső oldalán, a magyar kor­mányfő fényképén ez olvas­ható: „Orbán Viktor palira vette Radu Vasilét." A lap főszerkesztője úgy véli, a ro­mánoknak valószínűleg leg­alább még fél évszázadra lesz szükségük ahhoz, hogy ne viseljék el „méltósággal" a szemtelenséget, az orrukra kapott fricskákat. Karikatúrá­jában a Jurnalul Naţional a magyar egyetem gondolatát pártoló Zoe Petre államelnö­ki tanácsost Zoe Petőfinek nevezi. (Magyar Hírlap) Helyesbítés: Az első minisz­terelnöki látogatásra sokáig kellett várakoznia Székelyud­varhely lakosságának, talán ezért történt meg, hogy la­punk egy nappal „előrehozta" Orbán Viktor látogatását, hi­szen arra nem szombaton ke­rült sor - miként megírtuk -, hanem vasárnap. Az elírásért az olvasók elnézését kérjük. A visszhangja a román sajtóban éberséggel Udvarhelyi Híradó Független információs lap Megjelenik hetente kétszer, kedden és csütörtökön. (alapítási év: 1990) • Kiadja az INFOPRESS RT. * Felelős szerkesztő: Pintér D. István Szerkesztőségi tagok: Dávid László Fülöp D. Dénes Jakab Árpád Szász Csaba Szente Zsófia­­ Szerkesztőségi titkár: P. Sándor Ildikó ★ Terjesztő: Deák Sándor * Tudósítók: Bán Kata (Bukarest) Kovács László, Szabó Kati (Csíkszereda) László Miklós (Székelykeresztúr) * Lapzárta: Péntek, illetve kedd 11 óra. . . * Reklám- és hirdetésfelvétel: (Bethlen Gábor u. 2. sz.) Hétköznap 10—15 óra között. ★ Fogadóórák: Csütörtökön 10—15 óra között. * Apróhirdetést az INFOPRESS RT székhelyén is felveszünk munkanapokon 9—20 óra között pénteken 9—15 óra között (Győzelem u. 12. sz.) * A szerkesztőség címe: 4150, Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 2. sz. Tel.:066-218361, Fax: 066-218340 E-mail: uk@nextra.ro Internet: www.nextra.ro/infopressAih.htm * A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! * Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. * Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldünk vissza!­­

Next