Udvarhelyi Híradó, 1998. október-december (9. évfolyam, 77-103. szám)
1998-10-01 / 77. szám
4 EHInAbC gazdaság 1998. október 1., csütörtök A szállodára nem került vevő A tegnapi árverésen sem került vevő a székelyudvarhelyi Küküllő szállodára. A Fenyő Rt. első ízben szeptember 22-én hirdette meg a szállodát. Az árverési folyamatot egy vásárlási szándéknyilatkozat alapján indították el, azonban a kiszabott határidőig senki nem tett eleget a részvételi követelményeknek. A Fenyő Rt. gazdasági igazgatója szerint valószínű, hogy az érdeklődők sokallták a 730.000 dolláros kikiáltási árat. A BCR felfelé kapaszkodik A The Banker című angol folyóirat szerint a Román Kereskedelmi Bank (BCR) szeptemberben a 243. helyet foglalta el az Európa legjelentősebb 500 kereskedelmi bankját felölelő ranglistán. A besorolás kritériuma a saját törzstőke nagysága. A BCR múlt évhez viszonyítva 124 lépcsőfokot haladt felfelé az említett rangsorban. Romániából ez a bank érte el a legjobb helyezést; ezt követi a Román Fejlesztési Bank (BRD), mely a 315. helyet foglalja el, és a 440. helyen áll a Bancorex. A BCR alaptőkéje 338 millió dollár, az 1997-es évhez viszonyítva ez az összeg 16%-os növekedést jelent; a bank aktíváinak összértéke 2,249 milliárd dollár. A ranglista élén a nagy-britanniai FISBC Fieldings áll, 27,3 milliárd dollár alaptőkével. (Sz. Zs.) Opel-kirendeltség A Csíkszeredai Városi Tanács elvileg beleegyezett egy 7500 m2-es terület bérbeadásába, Opel-kirendeltség létesítése céljából. A megyeszékhelyi Opel-kirendeltség (amennyiben létrejön) autó- és alkatrész-kereskedéssel, valamint Opel-személygépkocsik műszaki ellátásával, ellenőrzésével is foglalkozna. Területek tulajdonjoga A Csíkszeredai Városi Tanácstól tizenhat személy kérte az 1989 előtt használatba kapott területek tulajdonjogát. A tanács szeptemberi ülésén mindannyiuk részére kedvező döntést hozott, egyetlen kivétellel. A kivétel Vosloban Joan Dom volt prefektus, aki a szolgálati lakásként kapott családi házat 1996-ban, néhány héttel a választások előtt vásárolta meg. Voslóban I. Doru mostani kérése törvényes, csupán a ház megvásárlása történt homályos körülmények között. A tanácsosok úgy döntöttek: ha törvényszéki tárgyalás során a volt prefektus birtokába is jut az általa igényelt területnek, ők nem könnyítik meg a dolgát. Hat stratégiai befektető jelentkezett A Postabank Hargita megyei kirendeltségének igazgatója, Radu Doru úgy véli, hogy a bank magánosítási folyamata jó úton jár, valamint minden jel arra mutat, hogy ezen folyamatot sikerül lezárni az előre eltervezett határidős program szerint. Hat esetleges stratégiai befektető nyújtott be szándéknyilatkozatot, a meghirdetett bankrészvények elnyerése érdekében. Varujan Vosganian, a Szenátus Költségvetési Pénzügyi Bankügyi Bizottságának elnöke nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy ebben az évben a két leghamarabb privatizálandó bank - a Postabank és a Román Fejlesztési Bank - részvényeinek eladásából az állami költségvetés nem fog látni egy árva lejt sem. Első lépésként a részvények 63%-át hirdetik meg, melyből 45%-ot a már szándéknyilatkozatot benyújtott befektetők közül kiválasztott vásárolhat meg a direkt egyezkedéseket követően; 10%-ot nyilvános értékpapír-értékesítés útján, a fennmaradt 8%-ot direkt egyezkedések útján adják el romániai magánszemélyeknek, a Postabank nyugdíjazott és jelenlegi alkalmazottainak. Október 15-re ütemezték be a szerződések aláírását a stratégiai befektetőkkel és az alkalmazottakkal, november 15-re remélik, hogy begyűjthetik a részvények eladásából befolyó összegeket. Annak ellenére, hogy a bank törzstőkéjét évente emelgették, ez az összeg nemrég még meglehetősen alacsony volt, 40 milliárd lejnél kevesebb. Ez év június 30-ától elhatározták, hogy a magánosítás érdekében 104 milliárd lejre növelték a törzstőkét, így az ma már elérte a 104,165 milliárd lejt. A bankot 220 millió dollárra értékelték fel, és a 63% eladásából 100-130 millió dollár bevételére számítanak. Varujan Vosganian szerint az is megtörténhet, hogy ebben az évben nem kapják meg a várt pénzösszeget, ugyanis miután kiderül, kik lesznek a stratégiai befektetők, némi időre lesz szükség ahhoz, hogy a Román Nemzeti Bank és a befektető országának Központi Bankja megvizsgálhassa: milyen forrásból származik a pénz, mellyel fizetni akarnak a vásárlók. - Hat bankintézmény nyújtott be szándéknyilatkozatot, - újságolta Radu Doru, a Postabank Hargita megyei kirendeltségének igazgatója, az ausztriai Bank Austria Creditansalt, a torinói San Paulo pénz- és bankügyi intézmény, az USA-beli Group General Electric, mely a pénzforgalmat illetőleg a harmadik helyet foglalja el a világon, a párizsi Nemzeti Bank, a lisszaboni Portugál Bank, és a görögországi Eurobank. Ezek közül kettő birtokolhatja majd a részvények 45%-át, ugyanis a bank tevékenységének és szolgáltatásainak fejlesztése érdekében az a döntés született, hogy a 45%-os részvénycsomag két stratégiai befektető kezébe kerüljön. Természetesen a Román Posta és Távközlési Vállalat is a bank részvényesévé fog válni a 63% részvényen felül, viszont erre csak a Román Posta és Távközlési Vállalat magánosítási folyamatának lezárása után kerülhet sor. Említésre méltó az a tény, hogy a Postabank a magánosítási folyamatban saját privatizálási programmal indult, melyet mind az Állami Vagyonalap, mind a Román Nemzeti Bank hamar elfogadott. - Véleménye szerint sikerül majd betartani a határidős elképzelést, és az eltervezett program szerint befejezni a bank privatizálását? - Annak alapján, hogy milyen komolysággal kezelte a bank vezetősége ezen problémát, emellett figyelembe véve a gyors munkatempót, valamint az Állami Vagyonalap és a Román Nemzeti Bank gyors beleegyezését, azt kell mondanom, hogy a Postabank magánosítási folyamata a program szerint fog befejeződni - bizakodott Radu Doru, Sz. S. Zs. Vámkerítés mögött a kolbász. Jönne a Zalahús Rt. Azon az üzletember-találkozón, amelyet a helyi RMDSZ szervezett a Zala megyei vállalkozókkal, részt vett Tánczos Balázs, a Zalahús Rt. vezető beosztású alkalmazottja is, aki cége romániai kapcsolatairól, jövőbeni terveiről számolt be a kevés számú érdeklődőnek. - A Zalahús Rt. üzleti stratégiája az, hogy részt vegyen a keleti piacokon is, beleértve Romániát - hangsúlyozta az erdélyi őseire büszke üzletember. Tánczos Balázs elsősorban a rokoni kapcsolatok ápolása végett jött most megyénkbe, hiszen ősei híres csíkiak voltak, ő viszont már Magyarországon nevelkedett. - A Zalahús Rt. Magyarországon az elsők között van az ágazatban és nemzetközileg is elismert húsipari feldolgozó központ - mutatta be vállalatát az üzletember. Azt is elmondotta, hogy az rt.-nél évente 13.000 tonna hústerméket gyártanak, a legolcsóbbaktól az ínyencségekig. Technológiájuk kiterjed az úgynevezett száraz húsok, felvágottak, félkész termékek és fagyasztott húsok széles kínálatban történő előállításáig. Tekintettel arra, hogy Oroszország gazdasági válsága miatt kimarad a piaclehetőségek közül, Románia lehetne az elsőszámú keleti partner, amennyiben az itteni vámügyi nehézségeket feloldanák. Elsősorban az olyan készítmények forgalmazására nyílna lehetőség, amelyek a fóliás csomagolásnak és tartósításnak köszönhetően egy hónaptól félévig is megtartják minőségüket, szavatossági idejüket. A szállítást és tartósítást szolgálná, ha itt helyben is srakatokat létesíthetnének, olyanokat, amelyek hűtőkapacitással is rendelkeznek. E lehetőségekről még többet tudna mondani cégünk vezérigazgatósági tanácsának tagja, Farkas Imre, aki megbízott vezetőként éppen romániai cégekkel tárgyal. Én olyan kirendeltséget vezetek, amelynek elsődleges feladata az élőállat-felvásárlás, e téren is nyithatnánk errefelé, ha lennének világos vámszabályok Romániában - mutatott rá Tánczos Balázs. A közös húsfeldolgozók létesítése is a jövő feladata; ilyen téren a Zalahús Rt. már többéves tapasztalattal rendelkezik. Mivel nálunk a fogyasztó szempontjából az árak nagyon magasak, az sem elhanyagolható szempont, hogy a Zalahús Rt. kínálata elfogadható. Tánczos Balázs szerint áraik versenyképesek a romániai piacokon. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cég termékei kínálatban és árban is megfelelnének az itteni lakosság igényeinek. Fülöp D. Dénes lenül Őszi akció! Minden kedves vásárló, aki a Velolux márkájú kerékpárt választja, november 14-ig 50.000 lej értékben ajándékot kap, ami magába foglal egy 25.000 lej értékű belépőjegyet a november 14-én megrendezésre kerülő, sztárvendégeket felsorakoztató Miss Siculus ’98 szépségversenyre. Várjuk a kedves vásárlókat az alábbi címeken: Eladási központ: Székelyudvarhely, Velő Mint Kft., Budvár u. 40. sz. Tel.: 218070 Viszonteladók: Elex üzlet Fáraó üzlet Dalia üzlet Bethlen G.u. 17. Bethlen G. u. 92. Szentimre u. 33. Tel.: 218191 Tel.: 214612 Tel: 215812 Dynamic sport: Szűcs udvar 1. sz. Nem édes az élet A Kovászna Megyei Mezőgazdasági és Élelmezési Igazgatóság szerint idén Háromszéken a vidék leggyengébb cukorrépa-termésére számítanak. Bagoly Tibor vezérigazgató úgy véli, hogy a jelenség oka az elhúzódó július végi, augusztus eleji aszály, s ehhez hozzájárulnak a termelők számára kínált alacsony felvásárlási árak. A területi mezőgazdasági központok szakemberei által elkészített összesítések azt mutatják, hogy idén 31.110 tonna répa várható, egy hektáron átlagban 15.524 kilogrammra számítanak. Tíz évvel ezelőtt Háromszéken 290.150 tonnát takarítottak be, de a mennyiség váratlanul lecsökkent 1990-ben 78.064 tonnára, dacára annak, hogy nem csökkent a cukorrépával beültetett terület. Az évek folyamán egyre kevesebb volt a termés és párhuzamosan csökkent a terület is. Az eredeti 3150 hektárról idén 2004 hektárra csökkent a beültetett terület. Az ideihez hasonló gyenge termést jegyeztek meg 1993-ban, amikor 50.953 tonnát takarítottak be. Nagyobb termést 1991-ben és 1994-1996 között könyveltek: 72-75 ezer tonnát. Háromszék éghajlata kedvez - nedvességtartalma miatt - a cukorrépa-termesztésnek. Ennek ellenére a gazdák nem tartják kifizetődőnek, mivel a botfalusi cukorgyár által kínált felvásárlási ár nem fedezi tetemes kiadásaikat. Számításaik szerint egy hektárnyi cukorrépa termesztése 3-5 millió lejükbe kerül, de a Brassó megyében levő botfalusi cukorgyár egy tonna répáért csak 5-6 kiló cukrot ad, ami 300-450 ezer lej hektáronkénti nyereséget jelent. A vezérigazgató szerint a sors iróniája, hogy Románia ugyan felére csökkentette egymillió tonnás évi cukortermelését, de a szükséglet több mint 50 százalékát behozatalból fedezi. Domokos Péter