Udvarhelyi Híradó, 1999. január-március (10. évfolyam, 1-24. szám)

1999-01-07 / 1. szám

IRAba figyelő 1999. január 7., csütörtök ■■■■■■■■■■­­ Agyafúrt ötletek Rémes, hogy Remes úrnak milyen furfangos ötletei vannak az áll­­amkassza feltöltésére. Mondják, tele van velük, mint a kutya bolt­hával, s nemcsak fortélyosak, hanem csípősek is. Egy szép (vagy ködös?) napon kiugrott a fejéből: székadót vetni ki a kocsmák, és hasonló intézményekre, mert minél több a szék, annál több a fogyasztó, nagyobb a jövedelem, mint amit a tulaj bevall (hát nem „logikus"?). A kocsmárosok és más vendéglátók sem ma ug­rottak ki a gyorsvonatból, a székeket padokra kezdték cserélni.A törvénytervezet módosításra szorul: hányan ülhetnek egy padról az átlagülepnagyságnak megfelelően? Tehát fenékadót kell alkal­mazni. Akinek jövedelme van — fizessen adót! — határozta el a pénz­­ügyek atyja. Ha a tanár magánórákat ad, fizessen! Ez a gondolat tág lehetőséget nyit: jövedelem a borravaló, a csúszópénz, de van­ jövedelme a koldusnak is, sőt kivethető a véradó-adó! Az sem­ mondható rá, hogy demokráciaellenes, szívtelen stb., hisz törté-­ nelmi példákra is hivatkozhat, így arra, hogy amikor II. (Nagy) Fri-­ gyes porosz király (1740-86) bevezette a rendkívüli fejadót, azt egyenlő adóztatás demokratikus elvével fedezte magát, s nem voltl pardon, fizetett a libapásztorlány is. Aki nem hiszi, olvassa el Ráth-­ Végh István: Az emberi butaság kultúrtörténete című munkáját, s­ ez ajánlható Remes úrnak is, számos felújítható, „ötlet" van ben­ne. Frigyes úr például bevezette az ékszerhordási adót, a hajadon-­ adót a pártában maradt 20-40 éves nőknek (jogegyenlőség: miért­ csak agglegényadó? — Remes úr ezt a lehetőséget sem használta­ még ki), s a parókaadót. Igaz, ma parókát kevesen viselnek, de­ korszerűsíthető a hosszú hajra, visszaállítani a középkorban több I változatban alkalmazott (Angliában I. Erzsébet, Oroszországban I. Nagy Péter cár idejében) szakálladót, ami kiterjeszthető bajusz-­­ adóra, sőt adót fizethetnének a bőrfejűek is. Apropó: lehetnek de-­­mokratikus kivételezések, mentelmek, hisz II. Frigyes is mentesítet­te a parókaadó fizetésétől a papokat, tanítókat és lakájokat — ak­tualizálva. Visszatérve a mi „vidám" jelenünkbe: ha van átadó — Băsescu úr a nevével fémjelzetten — miért ne lehetne járdaadó is, hisz az is ko-­ pik, javítani kell — minden városi polgár fizessen talpmérete és az­­ aszfaltra nehezedő súlya arányában. Az adókiagyalók ebben hi­vatkozhatnak a Szingapúrban 1979-ben bevezetett közszállítási­­ rendszabályra, miszerint az a méltányos, ha a polgárok súlyuk ará-­­­nyában fizetnek, éspedig 70 kilón felül minden tíz kilóért póttari­fát. Mivel a buszokba, taxikba mérlegeket nem szerelhettek, a­­ súlyt a gépkocsivezetők szemre állapították meg, s hogy ne téved­jenek, számukra tanfolyamokat szerveztek. Közismert, hogy a középkorban volt füstadó -— főleg paraszt por-­ fákra vetették ki. Ezt vissza- bevezetni lehetne, habár a távfűtéssel a lehetőség alkalmazására egyre korlátoltabb, de lehetne korsze-­­­rűsített kaloriferadó. A kipufogógáz-adó ötlete, ami hazai, 1995-ben kiugrott egy pihent agyból, nosza...! Ha van kutyaadó, miért ne lehetne macskaadó is, hisz több mil­lió van belőlük, s ebből az adóból fedezhető lenne néhány hon­atya meg honanya külföldi útja. Ott vannak az apróbb háziállatok is — kalitkamadarak, galambok, svábbogarak stb. Nemcsak pénzügyminiszterünk, hanem a polgámesterek is spe­kulálnak, hogyan növelhetnék a bevételt. Egyesek figyelme kiter­jed élőkre és holtakra egyaránt. Emelik a sírhelyek árát és a temet­kezési illetéket, a halottnak milliárdosnak kellene lennie, mert az örökösök számtalan esetben csak gondot örökölnek a lapos zsebű nyugdíjasoktól. Módosulnak (felfelé) a helyi illetékek, nem marad­nak ki a jövedelem-gyarapításból a házasulandók sem, „nagy­szerű" az ötlete például a zilahi helyi tanácsnak: 1999-ben a bol­dogító igen ára szombaton 75, vasár- és ünnepnapon 100 ezer lej, befizetendő a polgármesteri hivatal pénztárába, ha nem­­ élhet­nek vadházasságban. Ebbe bekapcsolódhat a pénzügyminisztéri­um is: a polgármesteri hivatal csak úgy eshessen, ha a fiatalok be­mutatják, hogy van engedélyük erre az adóhivataltól, lefizették a kiszabott illetéket. Ez sem új egyébként a Nap alatt: II. József ba­jor herceg már alkalmazta... Egy elszalasztott alkalom, legalábbis ebben az évben, mivel a disznóvágások rég megkezdődtek, II. Frigyes kötelezte alattvalóit, hogy a sertét maradéktalanul szolgáltassák be az államnak, amely nyersanyagként értékesítheti pamacs, ecset, fogkefe és más cikkely gyártására. Nálunk hátha ez segítene a­­s magánvállalkozásokon? Bővíteni lehet a forgalmi adó szféráját is. Általánosan elterjedt fo­gyasztási cikk például a levegő. Erre is adót lehet kiróni, s példa is van rá a történelemből, már alkalmazta II. Andronikosz bizánci császár (1282-1328) Vectigalia nevea tudományos elnevezéssel. Igaz, adókedvezményt kellene adni a levegő szennyezettsége ará­nyában, de pótdíjat fizethetnének, akik nagyobb mértékben fo­gyasztanak levegőt, mint az átlag, így opera- és operetténekesek, pop-, rock- és más dalnokok, sportolók, hordószónokok stb. Az adózási lehetőségek e nem teljes gyűjteményének leírását fel­olvastam egyik barátomnak, aki így sóhajtott: reméli, egyetlen lap sem közli, mivel számtalan ötletre serkentheti Remes urat — lehet valamelyest tud magyarul, képes lesz elolvasni Ráth-Végh István könyvét, vagy lefordíttatja románra, egyes polgármestereink pedig kedvet kapnak Szingapúrba utazni tapasztalatcserére. Veres József már ■ Hétfő reggel óta általános sztrájkba léptek a románi­ai Zsil völgye bányaüzemeinek dolgozói ■ A sztrájko­lók követelik a veszteséges bányák bezárásának meg­szüntetését, új munkahelyek létrehozását az elbocsá­tott dolgozók számára, a munkanélkülivé váló bányá­szok tetemes végkielégítését, a kormányfő és az ipari miniszter kiszállását a helyszínre . Követeléseik el­utasítása esetére a bányászok szakszervezeti vezére újabb bukaresti bányászjárással fenyegeti a kormányt. Tavaly augusztus óta a legjelentő­sebb román kőszén-medence bá­nyászai többször kíséreltek meg ál­talános munkabeszüntetést, de egyszer sem sikerült egységesen fellépniük. Most viszont szakszer­vezeti központjuk vasárnapi hatá­rozata nyomán hétfőn reggel a me­dence minden üzemében letették a munkát. Az első váltás bányászai a pet­­rozsényi kőszénipari vállalat nagy udvarában gyülekeztek, és meg­kezdték egyelőre békésen zajló til­takozásukat. Egyik legfontosabb és azonnali követelésük, hogy kedd délután három óráig Radu Vasile miniszterelnök és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter szálljon ki Petrozsényba, hogy a helyszínen orvosolják panaszaikat és oldják meg gondjaikat. Ha ez nem történik meg, Miron Cozma bányászvezér, aki az 1999- 91-es bukaresti bányászjárások idején tűnt ki radikális fellépésével, min­den hivatalos tiltással dacolva a Zsil-völgyi bányászok újabb Buka­restbe vonulását helyezte kilátásba. Közben hétfő délelőtt az olténiai Hgnitbányászok szakszervezete be­jelentette, hogy szolidaritást vállal­nak a Zsil-völgyiekkel, és január 11-től maguk is csatlakoznak a til­takozó mozgalomhoz, amelynek követelései súlyosan fenyegetik a kormány szerkezetátalakítási re­formprogramját. - A Zsil-völgyiek általános sztrájk­ja ellenkezik a bányászok, a lakos­ság és az ország érdekeivel - jelen­tette ki az ipari és kereskedelmi mi­nisztérium illetékes államtitkára, aki „tudományos-fantasztikusnak" nevezte a bányászok követeléseit, mert azok teljesítésére nincs lehe­tőség. Nicolae Stănculescu közöl­te: a kormányzat kész a párbeszéd­re, de jelezte, hogy a sztrájkolók anyagi-pénzügyi követelései elfo­gadhatatlanok. Az államtitkár jó­zanságra és realitásra szólította fel a sztrájkolókat. Hétfő délelőtti sajtóértekezletén sztrájk Ion Diaconescu,a Keresztényde­mokrata Nemzeti Parasztpárt elnö­ke kijelentette:"A Zsil-völgyi törté­néseket egyáltalán nem tartom je­lentőseknek, mert alapjában véve a bányászok számára most felkínál­taknál jobb feltételeket nem lehet biztosítani. Nemzetgazdaságilag nincs semmi értelme az évente sok százmilliárd lejt elnyelő vesztesé­ges bányák fenntartásának." Miután emlékeztetett rá, hogy a je­lenlegi kormány igyekszik tisztes­séges végkielégítést és új munkahe­lyeket biztosítani az elbocsátandó bányászoknak, Diaconescu rámu­tatott: a nemzetgazdaságnak nincs szüksége az óriási veszteségekkel kitermelt Zsil-völgyi szénre, s ha az ottani bányászok sztrájkolnak, an­nál jobb, mert az államháztartás megtakarítja a munkabeszüntetők bérét is. Ami pedig a bányászoknak azt a fenyegetését illeti, hogy kedden esetleg elhatározzák, hogy a tilal­mak ellenére felvonulnak Buka­restbe, a parasztpárt vezetője arra figyelmeztette a Zsil-völgyieket: most nem az Iliescu-rendszerrel van dolguk, amikor is vonatokat bocsátottak rendelkezésükre, hogy felránduljanak Bukarestbe, és azt csinálják, amit a korábbi bá­nyászjárások idején. Diaconescu bejelentette: a rendbontók ellen szükség esetén felhasználják a rendelkezésre álló karhatalmi erő­ket, hogy megakadályozhassák a főváros és az ország lakossága nyugalmának megzavarását. Közölte: a belügyminisztérium­nak és más illetékes szerveknek törvényes kötelességük megaka­dályozni a korábbi bányászjárá­sok alatt tapasztalt atrocitásainak megismétlődését, a karhatalmi e­­rők feladata biztosítani a törvé­nyes rend tiszteletben tartását. (Népszava) 1­­­1.mit 1 . * 'V. V .V starto az eu ■ Eufórikus hangulatban kezdte meg első munka­napját a német tőzsdéken a közös európai fizető­­eszköz: az euro árfolya­ma a december 31-én megállapítottnál maga­sabbra szökött a dollár­hoz képest, és az euróban jegyzett rész­vényárfolyamok is szár­nyaltak hétfőn délelőtt. A világ legnagyobb pénzpiacán, Londonban 1,10 dollár fölött indult hétfőn az euro, habár kissé vissza­esett a korábbi ázsiai árakhoz, az ottani nagy emelkedéshez képest. Olaszországban mérsékelt lel­kesedés fogadta a közös európai valuta megszületését. Vezető poli­tikusok hétfőn azt hangoztatták, hogy a közös pénzzel a zsebükben a tagországoknak hozzá kell látni­uk a gazdaságpolitikák egyezteté­séhez a beruházások élénkítése, a munkahelyek szaporítása céljából. A nemzetközi tőkepiacok biza­lommal vannak a közös európai fi­zetőeszköz szilárdsága iránt - véle­kedett a Deutsche Bank vezető közgazdásza. A szakértő a Deutschlandfunk rádiónak nyilat­kozva a megelőlegezett bizalom jelének nevezte az amerikainál alacsonyabb kamatokat az eurozó­­na országaiban. Ugyanakkor rá­mutatott: a kamatlábak még ma is az elfogadható tartomány felső ha­tárán mozognak. Ezért a vezető közgazdász arra számít, hogy a nyárig még fél százalékponttal esni fognak a mérvadó kamatok. A kölni gazdaságkutató intézet (IW) az euro megjelenése nyomán arra számít, hogy tovább éleződik a vevőkért vívott harc. Az eurozó­­na országaiban ma még fennálló árkülönbségek fokozatosan el fog­nak tűnni, elsősorban azért, mert a kereskedők a zóna bármelyik or­szágában beszerezhetik árujukat. Az árfolyam-ingadozások meg­szűnése után fehéren-feketén össze lehet majd hasonlítani a termelők, gyártók árajánlatait. Ettől a fo­gyasztói árak kiegyenlítődnek, mégpedig lefelé - jósolják a szak­emberek. Értékelések szerint hét­főn a kelet-európai piacok vissza­fogottan kezdtek hozzá az euro­­kereskedéshez, s a forgalom mé­lyen a szokásos szint alatt volt, mi­vel a befektetők arra vártak, hogy a valuta dollárárfolyama megálla­podjon valahol. Az egyik varsói bank elemzője el­mondta: arra számít, hogy az első nap óvatossága után, a hét későbbi napjain föltámad a kereslet a térségben. Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter hétfőn ismét a washingtoni „kincstár" azon opti­mizmusát hangoztatta, hogy az egységes európai pénznem, az euro megjelenésétől az Egyesült Ál­lamoknak nincs mit tartania. "Olyan pénz lesz, mint minden más pénz. Ha jó Európának, akkor jó az Egyesült Államoknak is, mert az erős Európa egyúttal amerikai érdek" - írt hidta Rubin a nemzeti sajtóklubban. Amerikai pénzügyi szakértők ugyanakkor széles kör­ben osztják azt az aggodalmat, hogy az euro idővel csökkentheti a dollár kitüntetett nemzetközi hely­zetét. (MTI) Két tortát is „kapott" hétfőn Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter az eurót ellenző fiatalemberektől az amszterdami tőzsdén

Next