Udvarhelyi Híradó, 1999. január-március (10. évfolyam, 1-24. szám)
1999-01-07 / 1. szám
IRAba figyelő 1999. január 7., csütörtök ■■■■■■■■■■ Agyafúrt ötletek Rémes, hogy Remes úrnak milyen furfangos ötletei vannak az államkassza feltöltésére. Mondják, tele van velük, mint a kutya bolthával, s nemcsak fortélyosak, hanem csípősek is. Egy szép (vagy ködös?) napon kiugrott a fejéből: székadót vetni ki a kocsmák, és hasonló intézményekre, mert minél több a szék, annál több a fogyasztó, nagyobb a jövedelem, mint amit a tulaj bevall (hát nem „logikus"?). A kocsmárosok és más vendéglátók sem ma ugrottak ki a gyorsvonatból, a székeket padokra kezdték cserélni.A törvénytervezet módosításra szorul: hányan ülhetnek egy padról az átlagülepnagyságnak megfelelően? Tehát fenékadót kell alkalmazni. Akinek jövedelme van — fizessen adót! — határozta el a pénzügyek atyja. Ha a tanár magánórákat ad, fizessen! Ez a gondolat tág lehetőséget nyit: jövedelem a borravaló, a csúszópénz, de van jövedelme a koldusnak is, sőt kivethető a véradó-adó! Az sem mondható rá, hogy demokráciaellenes, szívtelen stb., hisz törté- nelmi példákra is hivatkozhat, így arra, hogy amikor II. (Nagy) Fri- gyes porosz király (1740-86) bevezette a rendkívüli fejadót, azt egyenlő adóztatás demokratikus elvével fedezte magát, s nem voltl pardon, fizetett a libapásztorlány is. Aki nem hiszi, olvassa el Ráth- Végh István: Az emberi butaság kultúrtörténete című munkáját, s ez ajánlható Remes úrnak is, számos felújítható, „ötlet" van benne. Frigyes úr például bevezette az ékszerhordási adót, a hajadon- adót a pártában maradt 20-40 éves nőknek (jogegyenlőség: miért csak agglegényadó? — Remes úr ezt a lehetőséget sem használta még ki), s a parókaadót. Igaz, ma parókát kevesen viselnek, de korszerűsíthető a hosszú hajra, visszaállítani a középkorban több I változatban alkalmazott (Angliában I. Erzsébet, Oroszországban I. Nagy Péter cár idejében) szakálladót, ami kiterjeszthető bajusz- adóra, sőt adót fizethetnének a bőrfejűek is. Apropó: lehetnek de-mokratikus kivételezések, mentelmek, hisz II. Frigyes is mentesítette a parókaadó fizetésétől a papokat, tanítókat és lakájokat — aktualizálva. Visszatérve a mi „vidám" jelenünkbe: ha van átadó — Băsescu úr a nevével fémjelzetten — miért ne lehetne járdaadó is, hisz az is ko- pik, javítani kell — minden városi polgár fizessen talpmérete és az aszfaltra nehezedő súlya arányában. Az adókiagyalók ebben hivatkozhatnak a Szingapúrban 1979-ben bevezetett közszállítási rendszabályra, miszerint az a méltányos, ha a polgárok súlyuk ará-nyában fizetnek, éspedig 70 kilón felül minden tíz kilóért póttarifát. Mivel a buszokba, taxikba mérlegeket nem szerelhettek, a súlyt a gépkocsivezetők szemre állapították meg, s hogy ne tévedjenek, számukra tanfolyamokat szerveztek. Közismert, hogy a középkorban volt füstadó -— főleg paraszt por- fákra vetették ki. Ezt vissza- bevezetni lehetne, habár a távfűtéssel a lehetőség alkalmazására egyre korlátoltabb, de lehetne korsze-rűsített kaloriferadó. A kipufogógáz-adó ötlete, ami hazai, 1995-ben kiugrott egy pihent agyból, nosza...! Ha van kutyaadó, miért ne lehetne macskaadó is, hisz több millió van belőlük, s ebből az adóból fedezhető lenne néhány honatya meg honanya külföldi útja. Ott vannak az apróbb háziállatok is — kalitkamadarak, galambok, svábbogarak stb. Nemcsak pénzügyminiszterünk, hanem a polgámesterek is spekulálnak, hogyan növelhetnék a bevételt. Egyesek figyelme kiterjed élőkre és holtakra egyaránt. Emelik a sírhelyek árát és a temetkezési illetéket, a halottnak milliárdosnak kellene lennie, mert az örökösök számtalan esetben csak gondot örökölnek a lapos zsebű nyugdíjasoktól. Módosulnak (felfelé) a helyi illetékek, nem maradnak ki a jövedelem-gyarapításból a házasulandók sem, „nagyszerű" az ötlete például a zilahi helyi tanácsnak: 1999-ben a boldogító igen ára szombaton 75, vasár- és ünnepnapon 100 ezer lej, befizetendő a polgármesteri hivatal pénztárába, ha nem élhetnek vadházasságban. Ebbe bekapcsolódhat a pénzügyminisztérium is: a polgármesteri hivatal csak úgy eshessen, ha a fiatalok bemutatják, hogy van engedélyük erre az adóhivataltól, lefizették a kiszabott illetéket. Ez sem új egyébként a Nap alatt: II. József bajor herceg már alkalmazta... Egy elszalasztott alkalom, legalábbis ebben az évben, mivel a disznóvágások rég megkezdődtek, II. Frigyes kötelezte alattvalóit, hogy a sertét maradéktalanul szolgáltassák be az államnak, amely nyersanyagként értékesítheti pamacs, ecset, fogkefe és más cikkely gyártására. Nálunk hátha ez segítene as magánvállalkozásokon? Bővíteni lehet a forgalmi adó szféráját is. Általánosan elterjedt fogyasztási cikk például a levegő. Erre is adót lehet kiróni, s példa is van rá a történelemből, már alkalmazta II. Andronikosz bizánci császár (1282-1328) Vectigalia nevea tudományos elnevezéssel. Igaz, adókedvezményt kellene adni a levegő szennyezettsége arányában, de pótdíjat fizethetnének, akik nagyobb mértékben fogyasztanak levegőt, mint az átlag, így opera- és operetténekesek, pop-, rock- és más dalnokok, sportolók, hordószónokok stb. Az adózási lehetőségek e nem teljes gyűjteményének leírását felolvastam egyik barátomnak, aki így sóhajtott: reméli, egyetlen lap sem közli, mivel számtalan ötletre serkentheti Remes urat — lehet valamelyest tud magyarul, képes lesz elolvasni Ráth-Végh István könyvét, vagy lefordíttatja románra, egyes polgármestereink pedig kedvet kapnak Szingapúrba utazni tapasztalatcserére. Veres József már ■ Hétfő reggel óta általános sztrájkba léptek a romániai Zsil völgye bányaüzemeinek dolgozói ■ A sztrájkolók követelik a veszteséges bányák bezárásának megszüntetését, új munkahelyek létrehozását az elbocsátott dolgozók számára, a munkanélkülivé váló bányászok tetemes végkielégítését, a kormányfő és az ipari miniszter kiszállását a helyszínre . Követeléseik elutasítása esetére a bányászok szakszervezeti vezére újabb bukaresti bányászjárással fenyegeti a kormányt. Tavaly augusztus óta a legjelentősebb román kőszén-medence bányászai többször kíséreltek meg általános munkabeszüntetést, de egyszer sem sikerült egységesen fellépniük. Most viszont szakszervezeti központjuk vasárnapi határozata nyomán hétfőn reggel a medence minden üzemében letették a munkát. Az első váltás bányászai a petrozsényi kőszénipari vállalat nagy udvarában gyülekeztek, és megkezdték egyelőre békésen zajló tiltakozásukat. Egyik legfontosabb és azonnali követelésük, hogy kedd délután három óráig Radu Vasile miniszterelnök és Radu Berceanu ipari és kereskedelmi miniszter szálljon ki Petrozsényba, hogy a helyszínen orvosolják panaszaikat és oldják meg gondjaikat. Ha ez nem történik meg, Miron Cozma bányászvezér, aki az 1999- 91-es bukaresti bányászjárások idején tűnt ki radikális fellépésével, minden hivatalos tiltással dacolva a Zsil-völgyi bányászok újabb Bukarestbe vonulását helyezte kilátásba. Közben hétfő délelőtt az olténiai Hgnitbányászok szakszervezete bejelentette, hogy szolidaritást vállalnak a Zsil-völgyiekkel, és január 11-től maguk is csatlakoznak a tiltakozó mozgalomhoz, amelynek követelései súlyosan fenyegetik a kormány szerkezetátalakítási reformprogramját. - A Zsil-völgyiek általános sztrájkja ellenkezik a bányászok, a lakosság és az ország érdekeivel - jelentette ki az ipari és kereskedelmi minisztérium illetékes államtitkára, aki „tudományos-fantasztikusnak" nevezte a bányászok követeléseit, mert azok teljesítésére nincs lehetőség. Nicolae Stănculescu közölte: a kormányzat kész a párbeszédre, de jelezte, hogy a sztrájkolók anyagi-pénzügyi követelései elfogadhatatlanok. Az államtitkár józanságra és realitásra szólította fel a sztrájkolókat. Hétfő délelőtti sajtóértekezletén sztrájk Ion Diaconescu,a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette:"A Zsil-völgyi történéseket egyáltalán nem tartom jelentőseknek, mert alapjában véve a bányászok számára most felkínáltaknál jobb feltételeket nem lehet biztosítani. Nemzetgazdaságilag nincs semmi értelme az évente sok százmilliárd lejt elnyelő veszteséges bányák fenntartásának." Miután emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi kormány igyekszik tisztességes végkielégítést és új munkahelyeket biztosítani az elbocsátandó bányászoknak, Diaconescu rámutatott: a nemzetgazdaságnak nincs szüksége az óriási veszteségekkel kitermelt Zsil-völgyi szénre, s ha az ottani bányászok sztrájkolnak, annál jobb, mert az államháztartás megtakarítja a munkabeszüntetők bérét is. Ami pedig a bányászoknak azt a fenyegetését illeti, hogy kedden esetleg elhatározzák, hogy a tilalmak ellenére felvonulnak Bukarestbe, a parasztpárt vezetője arra figyelmeztette a Zsil-völgyieket: most nem az Iliescu-rendszerrel van dolguk, amikor is vonatokat bocsátottak rendelkezésükre, hogy felránduljanak Bukarestbe, és azt csinálják, amit a korábbi bányászjárások idején. Diaconescu bejelentette: a rendbontók ellen szükség esetén felhasználják a rendelkezésre álló karhatalmi erőket, hogy megakadályozhassák a főváros és az ország lakossága nyugalmának megzavarását. Közölte: a belügyminisztériumnak és más illetékes szerveknek törvényes kötelességük megakadályozni a korábbi bányászjárások alatt tapasztalt atrocitásainak megismétlődését, a karhatalmi erők feladata biztosítani a törvényes rend tiszteletben tartását. (Népszava) 11.mit 1 . * 'V. V .V starto az eu ■ Eufórikus hangulatban kezdte meg első munkanapját a német tőzsdéken a közös európai fizetőeszköz: az euro árfolyama a december 31-én megállapítottnál magasabbra szökött a dollárhoz képest, és az euróban jegyzett részvényárfolyamok is szárnyaltak hétfőn délelőtt. A világ legnagyobb pénzpiacán, Londonban 1,10 dollár fölött indult hétfőn az euro, habár kissé visszaesett a korábbi ázsiai árakhoz, az ottani nagy emelkedéshez képest. Olaszországban mérsékelt lelkesedés fogadta a közös európai valuta megszületését. Vezető politikusok hétfőn azt hangoztatták, hogy a közös pénzzel a zsebükben a tagországoknak hozzá kell látniuk a gazdaságpolitikák egyeztetéséhez a beruházások élénkítése, a munkahelyek szaporítása céljából. A nemzetközi tőkepiacok bizalommal vannak a közös európai fizetőeszköz szilárdsága iránt - vélekedett a Deutsche Bank vezető közgazdásza. A szakértő a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva a megelőlegezett bizalom jelének nevezte az amerikainál alacsonyabb kamatokat az eurozóna országaiban. Ugyanakkor rámutatott: a kamatlábak még ma is az elfogadható tartomány felső határán mozognak. Ezért a vezető közgazdász arra számít, hogy a nyárig még fél százalékponttal esni fognak a mérvadó kamatok. A kölni gazdaságkutató intézet (IW) az euro megjelenése nyomán arra számít, hogy tovább éleződik a vevőkért vívott harc. Az eurozóna országaiban ma még fennálló árkülönbségek fokozatosan el fognak tűnni, elsősorban azért, mert a kereskedők a zóna bármelyik országában beszerezhetik árujukat. Az árfolyam-ingadozások megszűnése után fehéren-feketén össze lehet majd hasonlítani a termelők, gyártók árajánlatait. Ettől a fogyasztói árak kiegyenlítődnek, mégpedig lefelé - jósolják a szakemberek. Értékelések szerint hétfőn a kelet-európai piacok visszafogottan kezdtek hozzá az eurokereskedéshez, s a forgalom mélyen a szokásos szint alatt volt, mivel a befektetők arra vártak, hogy a valuta dollárárfolyama megállapodjon valahol. Az egyik varsói bank elemzője elmondta: arra számít, hogy az első nap óvatossága után, a hét későbbi napjain föltámad a kereslet a térségben. Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter hétfőn ismét a washingtoni „kincstár" azon optimizmusát hangoztatta, hogy az egységes európai pénznem, az euro megjelenésétől az Egyesült Államoknak nincs mit tartania. "Olyan pénz lesz, mint minden más pénz. Ha jó Európának, akkor jó az Egyesült Államoknak is, mert az erős Európa egyúttal amerikai érdek" - írt hidta Rubin a nemzeti sajtóklubban. Amerikai pénzügyi szakértők ugyanakkor széles körben osztják azt az aggodalmat, hogy az euro idővel csökkentheti a dollár kitüntetett nemzetközi helyzetét. (MTI) Két tortát is „kapott" hétfőn Gerrit Zalm holland pénzügyminiszter az eurót ellenző fiatalemberektől az amszterdami tőzsdén