Udvarhelyi Híradó, 1999. július-szeptember (10. évfolyam, 51-76. szám)

1999-07-01 / 51. szám

in­VMkehfi flasbó, 1999. júliu 6., Utód A funariádát szétverte a zápor ■ Gheorghe Funar polgár­­mester kezdeményezésére július 2-án népgyűlést szervezett a kolozsvári Pol­gármesteri Hivatal Civitas szakszervezete „a román nyelv védelmében” ■ A kezdeményező több ezer résztvevőre számított, de csupán 250 személy gyűlt össze a kormány- és ma­gyarellenes megnyilvánu­lásra, de őket is szétverte a hirtelen keletkezett sűrű nyári zápor. Amint a Mediafax hírügynökség jelentette csupán 250 személy vett részt Funar polgármester és hivata­la által szervezett felvonuláson és gyűlésen. A tüntetők a román nyelv védelmében a kisebbségek­nek engedményeket tartalmazó tanügyi és a köztisztviselők státu­szát szabályozó törvények ellen tiltakoztak. A felvonulás 15 órakor kezdődött, és a Polgármesteri Hi­vataltól az Egyesülés térig tartott, és a menet élén maga Funar lép­kedett. A tömegben részt vettek az ellenzéki pártok képviselői (RTDP, RNEP, NRP), valamint olyan naci­onalista szervezetek tagjai, mint az Avram lánca és a Vatra Roma­­neasca. A tüntetők kormány- és magyarel­lenes jelszavakat kiabáltak, táblái­kon a következő román nyelvű fel­iratok voltak olvashatók: „Miért jó jel, hogy az egész or­szágban az emberek el­kezdtek gondolkodni - mondta egyebek közt zá­róbeszédében az Emberi Jogok Védelme Ligájának (LADO) elnöke, Nicolae Stefanescu Draganesti Székelyudvarhelyen­­tar­tott ülésükön, amelyre meghívták a helyi közigaz­gatás, a rendőrség, okta­tási intézmények és kör­nyékbeli községek képvi­selőit . Egyik legfonto­sabb vitatéma a csereháti ügy volt, amelyről Szász Jenő polgármester részle­tes, pontos, a helyi közös­ség érdekeit és a törvé­nyességet szem előtt tartó beszámolót tartott. Az emberjogi­­szervezet 1994-től rendszeresen olyan­­kerekasztal­­megbeszéléseket szervez, ame­lyen törvényhozók, helyhatósági árultátok el a román nyelvet?", „Nem föderalizáljuk a román nyel­vet", „A román nyelv egyetlen hi­vatalos nyelv Romániában". A fel­vonulók előtt egy szemétszállításra használatos teherautó haladt, amelyre nagy táblát szereltek a kö­vetkező felirattal: „Átkozottak le­gyenek a román nyelv gyászhu­szárjai". Ugyanezen a teherautón voltak elhelyezve azok a táblák, amelyeken a kormánykoalíció pártjainak megnevezése volt ol­vasható. A DP, RMDSZ, NKDP, NLP feliratú táblákat a tömeg kő­vel megdobigálta a gyűlés végén. Funar véleménye szerint a szemét­­szállító autó jelképe a „történelem szemétládájának", amelybe az olyan betűkombinációkat dobják, amelyek a jelenkor szégyenére, megcsúfolják a történelmet. A pol­gármester a jelenlegi kormánykoa­líció pártjainak megnevezésére utalt. Funar azzal fenyegetőzött, hogy hamarosan kormányellenes tünte­téseket szervez az ország más na­gyobb városaiban is. Hogy a han­gulat még „fennköltebb" legyen a gyűlésre meghívtak egy márama­­rosi kórust, amely hazafias dalokat énekelt. Funart lehet megbüntette a „magyarok Istene", mert szónok­latát hamar be kellett fejeznie, mi­vel hatalmas zápor keletkezett, és a tömeg hanyatt-homlok menekült az Egyesülés térről. F. D. D. vezetők, politikai pártok, kisebbsé­gek, polgári szervezetek és a mé­dia képviselői közösségi gondokat, az emberi jogok tiszteletben tartá­sának problematikáit vitatják meg. Amint az ülésen a LADO elnöke,­­V. S. Draganesti hangsúlyozta, a legfontosabb szempont, hogy a résztvevők kulturált hangnemben, párbeszéd alapján ütköztetik véle­ményüket, mint ahogyan most a Művelődési Ház kistermében pén­teken tartott találkozón történt. A tanügy, egészségügy, az emberjogi problémák helyzete, és egészen az utcagyerekek ügyéig mind szóba került. A felszólalók bírálták az igazságszolgáltatás, a rendőrség túlkapásait, a hatalmukkal vissza­élő politikusokat, az ország általá­nos elszegényedését, amely miatt a lakosság többsége szenved. Az ülésen elhangzott, hogy megen­gedhetetlen a közömbösség, amint a politikai elit réteg viszonyul a szakszervezeti mozgalmak céljá­nak jogi úton történő megnyirbálá­sa iránt, hogy országunk tíz év­es­ Csoportján " ! ­ A román sajtó ismét farkast kiáltott ■ A külügy információi szerint Clark tábornok nem kérdőjelezte meg Ro­mánia egységét ■ A kül­ügyminisztérium eddigi tájékozódása alapján nem lehet megerősíteni, hogy Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek fő­­parancsnoka olyan kije­lentést tett volna Buda­pesten, amelyet egyes sajtótermékek tulajdoní­tottak neki — jelentette ki szerdán Simona Micules­­cu külügyi szóvivő. A sajtóban, majd a politikai kö­rökben az elmúlt napokban rend­kívül heves visszhangot váltott ki, hogy az amerikai tábornok a múlt hét elején Budapesten állítólag ki­jelentette: a NATO jelenlegi doktrí­nája szerint a versailles-i szerző­désben megfogalmazott alapelvek mára elavultak. A szóvivő elmondta, hogy a ro­mán diplomáciai képviseletek mind Budapesten, mind Brüsszel­ben lépéseket tettek az állítólagos kijelentések tisztázására, s az eddi­gi információk nem tudják megerő­síteni, hogy azok a sajtó által idé­zett formában elhangzottak volna. Az üggyel kapcsolatban a szóvivő a külügyminisztérium meglepeté­sét­ hangsúlyozta, hogy román po­litikusok részt vettek „olyan tézisek terjesztésében, melyek arra irá­nyultak, hogy megbontsák az egyensúlyt" a térségbeli államok közti kapcsolatokban". a­j Tigeele Clark tábornok állítólagos kijelen­téseire hivatkozva egyes román la­pok drámai hangvételű kampány­ba kezdtek, hogy felhívják a figyel­met a román nemzetállamot fe­nyegető veszélyekre, mondván: a versailles-i szerződés nyomán lét­rejött államok közül már csak Ro­mánia létezik, az egykori Jugoszlá­via és Csehszlovákia már nem. Az európai radikálisok már Ma­gyarországhoz csatolták Hargita, Kovászna és Maros megyét - írta a bukaresti Adevarul. A lap szerint ennek bizonyítékát az a térkép szolgáltatja, amelyet a Radikális Szövetség nevű európai parlamenti csoport készített állító­lag a közelmúltban tartott európai választások kampányára. A térképet - amelyen Erdély köze­pének egy besatírozott darabkáját nyíl köti össze Magyarországgal - a Román Szocialista Párt hozta nyilvánosságra azzal, hogy a kor­mánynak határozottan tiltakoznia kell Wesley Clark ameri­kai­ tábor­nok, a NATO európai erőinek fő­­parancsnoka, Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök és Václav Havel cseh államfő kijelentései miatt. A nevezetes térkép nemcsak az Adevarul, hanem­­az Azi és a Cotidianul című lapok szerdai szá­mának címoldalán is szerepelt. Bár a három lap írásai alapján úgy tűnt, hogy egy és ugyanazon doku­mentumról van szó, mindhárom lapban a térképnek más és más változata jelent meg - írja a kolozsvári Szabadság. A Cotidianul a román nemzetál­lamot ért fenyegetést annál is sú­lyosabbnak tartotta kommentárjá­ban, mivel a lap meglátása szerint a képviselőház a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénytervezet elfogadásával a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyel­vévé tette. Városunkban ülésezett az emberjogi liga A csereháti ügyről éles vita kerekedett tette után sem képes felzárkózni Európához. A Megyei Rendőrfőka­pitányság szóvivője elmondta, hogy 1997-ben megduplázódott az erőszakos cselekmények szá­ma, és sajnálatos módon az idén, ez idáig már 12 ember vesztette életét ily módon. Egyre több a csa­ládokon belüli erőszakos megnyil­vánulások száma, amelynek leg­többször nők, gyermekek a szen­vedő alanyai, a beavatkozás pedig bonyolult jogi probléma jelenleg. A helyi Polgármesteri Hivatal egyik osztályvezetőjeként Orbán Árpád megfogalmazta azt a kér­dést, hogy vajon lehallgatják-e most is a telefonokat. Mind a SADO elnöke, mind a Román Hír­szerző Szolgálat helyi kirendeltsé­gének jelenlevő főnöke, válaszuk­ban megerősítették, hogy bármely intézmény vagy magánszemély készülékének lehallgatását csak az ügyészség jóváhagyása alapján le­het elrendelni, az 51-es számú tör­vény alapján. Szász Jenő polgár­­mester, mielőtt a csereháti ügy részleteit ismertette, felhívta a je­lenlévő, többségében román anya­nyelvű hallgatóság figyelmét arra, hogy hamis az a fogalom, misze­rint a románok kisebbségi sorsban élnek Hargita megyében.­­ Olyan személyek is élnek Szé­kelyudvarhelyen, akik húsz-har­minc éve nem kényszerültek meg­tanulni magyarul, mert bárhol (üz­letben, közhivatalban, rendőrsé­gen, bíróságon) szabadon használ­hatják román anyanyelvüket - hangsúlyozta Szász Jenő. A csere­háti ügyről részletesen beszámolt a polgármester, rámutatva azokra a törvénytelenségekre, amelyek miatt elmérgesedett a helyzet. Elő­ször szociális, majd jogi, végül pe­dig politikaivá vált a csereháti is­kola ügye, amely eredeti cél sze­rint fogyatékos gyermekek számá­ra épült. A konfliktus akkor kezdő­dött, amikor a még hivatalosan nem adott épületbe beköltöztek a Szeplőtelen Szívek Kongregáció­jának apácái. Ezt a törvénytelen ál­lapotot kormánykörök, személye­sen Remus Opris főtitkár segítsé­gével teremtették, semmibe véve a helyi közösség érdekeit és az épít­kezésekre vonatkozó román törvé­nyeket. Újabb beavatkozást jelent az építkezési engedély megadásá­nak jogi úton való kicsikarása.­­ Megengedhetetlen, hogy árva­ház létesüljön városunkban, mert megyénkben ilyen intézmény több van a szükségesnél, az országos irányzat szerint is az árva gyerme­keket családoknál kell elhelyezni, oda juttatva az erre szánt pénzt - hangsúlyozta Szász Jenő. A LADO elnöke megígérte, hogy jelentést készít a csereháti ügyről, amelyből világosan kitűnik, a konfliktusnak nem etnikai jellege van, hanem tu­lajdonjogi vitáról van szó. A csere­háti ügyről éles vita kerekedett a Csíkszeredai LADO vezetőségi tag, Burian ügyvéd és Bardóczy Csaba között, de az elnök félbeszakította az elmérgesedő párbeszédet. Összegzésképpen megállapítha­tó: a LADO székelyudvarhelyi ülé­se rendkívül hasznos volt, főleg abból a szempontból, hogy a pol­gármester „világosságot teremtett" egy olyan ügyben, amelyről a köz­ponti napilapok, élén az Adeváról számtalan félretájékoztatást közöl­tek, az udvarhelyiek és a magyar­ság ellen hangolva a román közvé­leményt. Fülöp D. Dénes

Next