Udvarhelyi Híradó, 2002. április (13. évfolyam, 38-49. szám)
2002-04-15 / 43. szám
Udvarhelyi Híradó, 2002. április 15., hétfő Udvarhelyi szolidaritás a magyar kormánypárttal A Magyar Távirati Iroda szerint mintegy hétszázan, kiküldött munkatársaink szerint kb. hatszázan gyűltek össze szombaton a székelyudvarhelyi Művelődési Házban, hogy közösen nézzék végig a Fidesz Kossuth téri nagygyűlésének televíziós közvetítését. A székelyudvarhelyi találkozóra Szász Jenő polgármester a romániai magyar lapokban korábban közzétett fizetett hirdetésben hívta meg a székely földieket. Nemcsak a magyar kormány felelős a határon túli magyarokért, hanem mi is felelősek vagyunk a nemzetért - írta a polgármester, aki azt kérte a székelyföldiektől, hogy vállaljanak szolidaritást a Fidesz - Magyar Polgári Párttal és a Magyar Demokrata Fórummal. Szász Jenő a 2000- ben tartott helyhatósági választásokon független jelöltként, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőjével szemben győzött. Szász Jenő felhívására a Székelyföld több városából - Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, Sepsiszentgyörgyről - érkeztek emberek. Sokan közülük kokárdát viseltek, nemzeti zászlót lengettek. „Együtt vagyunk a nemzettel ezekben a lélekpróbáló időkben, itt állunk, mert másként nem tehetünk. A polgári szolidaritás napján mi, a keleti végek emberei sem maradhattunk némák. Valljuk, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Nemcsak a magyar kormány a határon túli magyarokért, hanem mi is felelősek vagyunk a nemzetért. Mivel az ország és a nemzet határai nem esnek egybe, ezért mi nem szavazhatunk. De a választás rólunk is szól - megmaradásunk, felemelkedésünk, az anyaországgal való kapcsolatunk függ tőle. Úgy érezzük, az anyaországban vannak, akik megint hajlamosak elfeledkezni rólunk. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje megint csak kétszer ötmillió magyarról beszél. Régi és rossz időkre emlékeztető üzenet ez. A rendszerváltásig a hivatalos magyar politika nem akart tudni rólunk. Aztán Antall József ki merte mondani, hogy tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Horn Gyula már csak tízmillióé volt. 1994-98 között azt érezhettük, hogy újra csak púp vagyunk az anyaország hátán. Szegény rokon, kinek a feje fölött is ki lehet egyezni felemás alapszerződésben, megnyirbálva az emberi és kisebbségi jogokat. Orbán Viktor a nemzet miniszterelnöke! Végre jó érzés lett magyarnak lenni Erdélyben is. Elkezdődött a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés, egyetemek, művelődési intézmények, gazdasági vállalkozások erősítettek bennünket az itthonmaradásban. A jövő vasárnapi választás ezért a mi sorsunkról is szól. Megerősödni vagy beolvadni! Felemelkedni vagy visszasülylyedni! Gyarapodni vagy kivándorolni! Mi, határon túli magyarok folytonosságot akarunk! Nekünk nemzetben és nem csak országban gondolkodó miniszterelnökre van szükségünk! Akkor tudunk mi itthon megmaradni, ha folytatódik a nemzetépítés. Bár nem adatott meg nekünk ország és haza egysége, mi azért mégis együtt vagyunk a nemzetben. Arra kérjük a velünk azonos módon gondolkodó polgárokat, Magyarország valamennyi választópolgárát, hogy értünk is szavazzanak, és ne ellenünk! Székelyföld, Erdély lélekben a nemzetépítő Magyarországra szavaz! És hisz a győzelemben! Isten minket úgy segéljen!" - mondotta a polgármester. A Kossuth téri közvetítést nagyméretű kivetővásznakon követték végig. A közvetítés befejezése után a magyar történelmi egyházak jelenlévő képviselőivel közösen imádkoztak, majd egyházi áldásban részesültek. A szolidaritási akció a székely himnusz eléneklésével ért véget. Hegyi Sándor és Rusz Domokos A fűtéspótlékra félretett összeget szociális segélyekre fordították Akut problémának nevezte Péter Pál alpolgármester pénteki sajtótájékoztatóján a fűtéspótlék ügyét. Az alpolgármestert, valamint a városi önkormányzat tagjait egyre több városlakó keresi fel attól való félelmében, hogy a hivatal csupán egy hónapra folyósítja számukra a pótlékot. A költségvetés elfogadásakor meggyő ződésünk volt, hogy ha nem is lesz elég az a pénzalap, amit a tanács előirányzott erre a célra, szükség esetén ki lehet egészíteni. Az utóbbi napokban több lakószövetség keresett fel bennünket. Azt állítják, hogy a Polgármesteri Hivataltól valaki felvette velük a kapcsolatot, és azt mondta, csak egy hónapra igényeljenek fűtéspótlékot, mivel csak ennyire elég a pénz. A lakókat arról értesítették, hogy erre a célra csak 1,1 milliárd lej áll a hivatal rendelkezésére - mondta az alpolgármester. Péter Pál nem kérdezhette az ügyről a városon kívül tartózkodó főkönyvelőt, de a könyvelőségi osztály munkatársaitól megtudta, hogy a fűtéspótlékra félretett összegből 400 millió lejt a szociális segélyek kifizetésére fordítottak. Ezeket köztudottan leginkább roma nemzetiségűeknek folyósítják. - A fűtéspótlékra félretett pénzből nem lehet kifizetni más szociális segélyt, nem beszélve arról, hogy az önkormányzat a városi költségvetés egy másik fejezetében 750 millió lejt különített el szociális segélyekre, míg további 350 millió van az úgynevezett sürgősségi alapban - érvelt az alpolgármester. A kérdésről Ladányi László tanácsos ellentmondást nem tűrő hangon jelentette ki: - Szóba se jöhet az, hogy ne fizessék ki a fűtéspótlékot mindhárom idei hónapra. Tudjuk azt, hogy novemberre és decemberre egyáltalán nem adtak pótlékot, ezt az összeget most mindenképpen elő kell teremteni. A tartalékalapban azért hagytunk hárommilliárd lejt, hogy bármilyen probléma adódik, azonnal lehessen megoldani. Ha másként nem megy, akkor rendkívüli tanácsülés keretében kell megoldást találni erre a sokak számára égető kérdésre. Sok lakó el van maradva a közköltség kifizetésével, mert a fűtéspótlék folyósítására várt. Képzeljük el, ha ezeknek az embereknek csak egy hónapra nyújtanak segítséget - hívta fel a figyelmet a városatya, aki szerint az „első számú" probléma ebben az esetben is a kommunikáció teljes hiánya. - A tanáccsal nem egyeztetnek, a tanácsosoknak egyszerűen nem adnak semmilyen információt, a lakosságot sem tájékoztatják kellőképpen. Arra kérem a lakószövetségek elnökeit, hogy a három hónapra szóló igényléseket adják le, hiszen ez a támogatás megilleti a rászorulókat. Ezeket a kéréseket nem cenzúrázhatja senki. Bízom benne, hogy megoldás születik, főként hogy a hivatali előterjesztésben szereplő változatnál jóval nagyobb összeget különített el erre a célra az önkormányzat. Jakab Árpád Péter Pál alpogármester _ ___ Közélintő ✓---------------------------------------------------------------------------------------------Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület Közlemény Országunk demokratikus állam az Alkotmány értelmében. Lehetséges tehát, hogy meghallgatásra találjon minden olyan kezdeményezés, amely a demokráciát sértő dolgok elvetéséhez vezet. A 2001/215-ös helyi közigazgatásra vonatkozó törvény 73-as paragrafusának értelmében abban az esetben, ha egy város vezetője, azaz polgármestere figyelmen kívül hagyja a helyi közösség érdekeit és nem gyakorolja a törvény által megszabott kötelezettségeit, a lakosság kérelmezheti ennek leváltását. Ezt a célt szolgálja a helyi referendum intézménye. A törvény értelmében helyi referendumot lakossági kérésre szerveznek abban az esetben, ha ez indokolt, és a lakosok 25%-a aláírásával támogatja azt. Egyesületünkhöz beérkező egyre több lakossági panasz, amely városunk polgármestere ellen szól, arra késztet bennünket, hogy aláírásgyűjtést kezdeményezzünk ilyen helyi referendum megszervezésére, amely során Székelyudvarhely lakosai lehetőséget kapnak arra, hogy az elmúlt egy és fél év keserű tapasztalatait öszszevetve a 1996-2000-es mandátum alatt elkövetett polgármesteri visszaélésekkel, gyakorolva az Alkotmány által kimondott szavazati jogukat, újra dönthessenek arról, hogy városunkat a jelenlegi polgármester vezesse vagy sem. Ezen aláírásgyűjtés megszervezésének alapjául az szolgál, hogy: 1. városunk utcái és járdái évről évre rosszabb állapotba kerülnek, ideiglenes megoldásokon kívül semmi sem történik feljavításuk érdekében, a mellékutcák valósággal tragikus állapotba kerültek; 2. számtalan panasz van a földtörvény nem méltányos módon való alkalmazására és a birtokba helyezések késleltetésére, a birtoklevelek kiadásának késleltetésére; 3. nincsenek konkrét adatok a 2001/10-es visszaélések útján eltulajdonított ingatlanokra vonatkozó törvény alkalmazásáról, holott országunk több településén sok beadott kérés oldódott meg; 4. a fogyatékosgondozók fizetésének késleltetése, a szociális segélyekkel kapcsolatban felmerülő problémák, a fűtéspótlék folyósításának elmaradása, ami komoly megélhetési gondot okozott számos udvarhelyi kisjövedelmű családnak; 5. nem épült meg a regionális szeméttelep, a lehetséges helyszín többszöri változtatása, a polgármester tárgyalókészségének hiánya (nem egyeztetett a környező települések vezetőivel, a tanácsosai, a megyei tanács vezetőivel), a több évig való elodázás, a tanács által erre a célra kiutalt összegek el nem költése, a hivatal veszélybe sodorta a dán kormány támogatását; 6. hat év alatt nem épült fel az Orbán Balázs utcai híd, ugyanis a polgármester nem utalta át a kivitelezőnek a több évi költségvetésben erre a célra elkülönített összegeket, bár tudomása volt arról, hogy ez a város égető problémája (a lebontott híd színhelyén több baleset is történt, legutóbb halálos kimenetelű); 7. a helyhatóságokra vonatkozó 2001/215-ös törvény megszegésével, elsősorban, ami a döntéshozó (tanács) és a végrehajtó hatóságok hatásköreit illeti, a polgármester állandó és helyrehozhatatlan konfliktusban áll a helyi tanáccsal, folyamatosan próbálja gátolni ennek működését, többször is próbálkozva a tanács feloszlatásával; 8. a polgármester megtagadja az együttműködést az alpolgármesterrel, nem biztosítja a munkája elvégzéséhez szükséges feltételeket; 9. polgármesterünk már jó ideje nem tart fogadóórákat, nem hallgatván meg ezáltal a lakossági panaszokat; 10. városunk polgármestere egyre többet tartózkodik városon kívül, hiányozva a népszámlálás ideje alatt is. A városból való távolléte egyre több gondot okoz, lévén, hogy ő a fő hitelutalványozó, ugyanakkor külön probléma, hogy külföldi utazásai előtt nem konzultál az alpolgármesterrel, és nem hagyja hátra a tennivalókat; 11. figyelembe kell venni a polgármester tevékenységére vonatkozó negatív véleményezéseket, melyek a prefektúra ellenőrző csoportja által készített jegyzőkönyvben vannak rögzítve, és amelyekről a lakosság is értesült a helyi sajtóból. Meggyőződésünk, hogy Székelyudvarhely gondjait nem lehet megoldani, csak ha ismerjük azokat, és ha kemény kézzel és hozzáértéssel itt, a városban tartózkodva próbálunk orvoslást találni a felmerülő problémákra, hiszen ezt a célt szolgálja az Alkotmány által szentesített decentralizáció elve. A problémákat csak itt, helyben lehet megoldani attól függetlenül, hogy honnan próbálják irányítani városunkat, Bukarestből vagy Budapestről. Aláírásgyűjtésünk, amely folyó év április 15-én kezdődik a fentebb említett gondok megoldását szolgálja, és fontos nekünk minden igazságszerető székelyudvarhelyi polgár véleménye. Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatos információkkal délelőtt és koradélután a 094-973456-os, 17-19 óra között pedig a 066-217007- es telefonszámon szolgálunk. Javaslataikat, észrevételeiket személyesen is jelezhetik hétköznapokon 17-19 óra között egyesületünk székhelyén, a Kisköved u. 17. sz. alatt vagy levélben a Székelyudvarhely, 1-es Postahivatal 75-ös postafiók címére. Székelyudvarhely, 2002. április 12. Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület