Udvarhelyi Híradó, 2002. szeptember (13. évfolyam, 103-115. szám)

2002-09-30 / 115. szám

[rOöDMSg ■ A romániai szülők alkoholisták A román szenátus megsza­vazta a kormánypárt azon sürgősségi rendeletét, misze­rint az ország iskoláiban tejet és kiflit osztanak szét az I—IV. osztályosok között. A politikai vita kapcsán fény derült arra is, hogy azért választották ezt a lehetőséget a családi pótlék növelése helyett, mert - e­­gyes kormánypárti szenáto­rok szerint - nagyon sok ro­mániai szülő alkoholista, és nem a megfelelő módon köl­tené el a családi pótlékot - ír­ta a România Liberă. ■ A „hal húzta át” Magyarországra Egy román férfi, aki a Feke­te-Körös román oldalán hor­gászott, azt állítja, hogy egy hal húzta át Magyarországra. A határőrök a sarkadi cukor­gyárnál igazoltatták a csurom­vizes embert, aki elmondta, hogy nagy kapása volt, de el­vesztette egyensúlyát és be­leesett a folyóba. A horgász­botot azonban nem engedte el, és a hal a sodrás segítsé­gével a magyar oldalra húzta. ■ Tom Cruise újra mosolyoghat A Top Gun sztárja újra meg­csillanthatja női szíveket rom­boló mosolyát, ugyanis leke­rült a zavaró fogszabályzója. Fogazata megújulásának oly­annyira megörült, hogy elha­tározta, egyúttal teljes átvál­tozáson megy át, és külsejét is átszabja kicsit. Na nem plasztikai sebészkéssel, ha­nem ezúttal egy kis szőke mellrrel a hosszúra növesz­tett hajába. Az imigyen évek­kel megfiatalodott Tom szep­tember 25-én Párizsban je­lent meg legújabb filmje, a Minority Riport népszerűsíté­se céljával. Bennfentesek tudni vélik, hogy bár a sztár azt nyilatkozta, nem zavarja őt a drótköteg a szájában, azért titokban gyűlölte. Hat hónapja viselte a fogszabály­zót, és bár forgatás alatt min­dig levette, a színfalak mögött összecsukott szájjal kellett vi­gyorognia. A fogászati átala­kítás, amit ez év elején kez­deményezett egy fogszakor­vos, 3000 dollárjába került. ■ Alkohollal a bankrablások ellen Egy elszundizott, bankrab­lásra készülő férfit tartóztat­tak le a grazi rendőrök, miu­tán egy járókelő jelentette, hogy egyik bankkal szemben furcsa autót lát. A helyszínre érkező rendőrök egy külön­böző rendszámtáblákkal ellá­tott autót, benne egy alvó fér­fit, egy álarcot, egy pisztolyt és egy üres üveget találtak. A harminchárom éves férfi ké­sőbb bevallotta, bankrablási tervet dolgozott ki, de még mielőtt tettre került volna sor, behúzott egy kis szíverősítőt. Az ital hatására elaludt. A peches fiatalembert rablási terv kidolgozásával vádolva idézik bíróság elé. ­­m­ű énekes- és egyéb kisméretű mada- MMa rak ősidők óta szerepelnek az em­­berek étlapján. A mediterrán orszá­gok konyhaművészete - kezdve az ókori görögöktől a rómaiakig - előszeretettel hasz­nálta az énekesmadarakat étkezési célokra. Ezt a hagyományt híven követi az olasz és francia konyha is. A rigó, a pacsirta, a sár­mány, a galamb, a szalonka, a fügecsipegető és a császármadár mind különleges cseme­gének számít. Japánban a torj és a fácán mellett a bam­busznyársra húzott és faszénparázs fölött egészben megsütött veréb bizonyul ínyencfalatnak. A verebeket meg­fojtják, hogy a vérük a testük­ben maradjon - ettől lesz különö­sen ízletes a hús majd megko­­pasztják, kibelezik, s végül, két verebet szá­mítva egy személyre, nyársra húzzák. Sütés közben gyakran öntözgetik szójaszósz, sza­ké, mirin, cukor és gyömbérreszelék keveré­kéből készült szósszal. Amikor a verebek szép barnára sültek, máris tálalják. A sült ve­réb ára öt dollár. Ezzel a pénzzel Japánban már egy fagyasztott csirkét lehet venni. Egy­szóval, a sült veréb drága mulatság. Gro­teszk látványt nyújtanak a nyárson balettező csupasz verebek, fejükön még ott a csőr, és világosan felismerhető a rájuk jellemző „zabo­la“. A csontra hízott verebek láttán még egy edzett kóbormacska gyomra is felfordul,­­ amely nem éppen kényes voltáról híres, hi­szen mint egy szemetesláda - a vason, a rongyon, a műanyagon, az üvegen és a papí­ron kívül -, minden el bír temetni. Idehaza az egyszerű parasztember, aki bú­zaföldjét kétségbeesett parittyázással és egész napos verébhajkurászással próbálja megvédeni a csiripelő madaraktól, méltán megjegyezheti, hogy esetleg exportálhat­nánk verébet a Távol-Keletre. Nyersanyag­ban szerencsére még bőviben vagyunk, an­nak ellenére, hogy a verébpopuláció az utób­bi időben - az egyre terjeszkedő civili­zációs ártalmak miatt - nagyon megcsappant. Japán mellett Kí­na is nagy „ma­dárbarát“, mert ami a verebeket illeti, azok bizony ízlésesen csomagolva és lefagyasztva várják sorsuk beteljesedését a kínai élelmiszerüzle­tek fagyasztóládáiban. A gasztronómiai pá­lyán fényes karriert befutott verebeket egyébként verébfarmokon tenyésztik, tehát nem a kínai parasztemberek „házi“ verebeit lődözik le csúzlival. Talán egyszer eljön majd az az idő, amikor a manapság oly divatos génmanipuláció segítségével a laboránsok tyúk nagyságú verebeket fognak kitenyész­teni, amitől mentsen meg a Jóisten minden szorgalmas gabonatermesztőt. Berecz Edgár A veréb nem madár 8 Magazin A válások kritikus időszaka A válási statisztikák szerint a há­zasságok egyik legkritikusabb korszaka, amikor a felek körülbe­lül ötvenévesek, és gyerekeik épp kirepülőben vannak a családi fészekből. Az asszonyok ekkorra sokat veszítenek hajdani vonzere­jükből, ám a férfiak még képesek hódítani. Az őszülő haj, a szem körüli szarkalábak sármossá te­szik őket, ami a fiatalabb lányokra mágnesként hat. És ki képes egy ifjú szépségnek ellenállni? A gyermeknevelés évei alatt a házas­pár központi beszélgetéstémája a gyermeknevelés. Folyamatosan új és újabb örömök, gondok, problémák me­rülnek fel, melyeket együtt kell megél­niük és megoldaniuk. Amikor azonban a gyermekek lassanként kilépnek az eredetei család kötelékéből, és önálló életet kezdenek, eltűnnek a szülő látó­köréből, és a pár két, akár három évti­zedes nagycsaládi hétköznapok után magára marad. Ez idő alatt ráébred­nek, hogy valójában egymásról nagyon keveset tudnak, hiszen a közös utódok kérdése töltötte ki idejük jelentős ré­szét. Fogalmuk sincs párjuk álmairól, átélt élményeikről, a világgal kapcsola­tos gondolataikról, ami fiatal korukban a szerelmet táplálta bennük. Az eltávo­lodás ténye, ami addig nem volt erősen érzékelhető, hirtelen élesen kirajzoló­dik, és amennyiben nem képesek újra közeledni és megismerni egymást, a házasság krízisbe juthat. A másik komoly probléma a női kli­max, ami külön megnehezíti az egyéb­ként sem egyszerű helyzetet. A nők eb­ben az időszakban, ami átlagosan 48-52 éves korukban kezdődik, sokkal érzékenyebbek, idegileg labilisabbak, fáradékonyabbak, és szexuális készte­tésük is csökken. A hormonváltozások­ból kifolyólag sokan felszednek néhány fölös kilót, ami nincs jó hatással ebben az időszakban egyébként is gyenge lá­bon álló önbizalmukra. A klimaxos nők idegesebbek, aggodalmaskodóbbak, figyelmetlenebbek, mint fiatalabb ko­rukban. Ez a periódus nem csak az asz­­szony számára nehéz, de a férjet is na­gyon megviseli. Rosszabb esetben tel­jesen eltávolodik elviselhetetlen tünete­ket produkáló „hisztis” feleségétől. A válságot tovább mélyítheti, hogy az ötven év körüli férfi még vonzónak tű­nik a fiatalabb hölgykorosztály szemé­ben. Gondoljunk csak Robert Redford­­ra vagy Harrison Fordra, akik túl az öt­­venen is sorozatban törték a női szíve­ket, mivel sármos megjelenésükkel még akkor is nagy hatást gyakoroltak rajongóikra, sőt még a hatvanon túl is sokan a világ legvonzóbb férfijei közé sorolják őket. A fél évszázadot megélt férfi határozott, kiforrott személyiség, aki már egzisztenciával és még szexe­­pillel is rendelkezik. Pontosabban ren­delkezhet, hiszen nem mindegyikük marad szépreményű Adonisz. A nők kedvelik az érett férfiakat, akik pedig nem vetik meg az ifjabb hölgytársasá­got, hiszen körükben újra ifjúnak és életerősnek érzik magukat, míg ezt kli­­maxos feleségük mellett nehezebb megtapasztalniuk. A krízishelyzetek sok esetben összeko­vácsolják az embereket. A házasság ezen időszaka is igen nehéz, válságos éveket jelent, melyek azonban nem ve­zetnek törvényszerűen a teljes lelki el­szakadáshoz. Sőt, sok esetben köze­lebb hozzák a párokat. A pozitív végki­csengést azonban nem szabad ölbe tett kézzel várni, hanem tenni is kell érte. Alain Delon válni készül 15 évi házasság után elhagyja feleségét a franciák egyik legnagyobb sztárja, Alain Delon. A színész két gyermekére való tekintettel nem akart beszélni a szakítás részleteiről. Delon november 8-án lesz 67 éves, és 15 éve él együtt a nála 32 évvel fiatalabb, holland származású Rosalie van Breemennel. Delon először közvetlen környezetének jelentette be válásá­nak hírét, és közeli ismerősei szerint nagyon el van keseredve. „Rosalie­­val a gyerekek érdekében közösen döntöttünk a válás mellett, de ennél többet nem mondhatok, mert nem kívánom megosztani a világgal legbel­sőbb magánügyemet" - nyilatkozta a színész. A házasságból két gyermek született: a ma 12 éves Annouchka és a 8 éves Alain-Fabien. A sztár szintén színészként dolgozó fia, a 38 éves Anthony Delon első feleségétől, Nathalie Delontól született. A franciák egyik legnagyobb sztárjának pályafutása során a világ leg­gyönyörűbb asszonyaival volt kapcsolata. Viszonya volt többek között Brigitte Bardot-val, Jane Fondával, Shirley McLaine-nel, Romy Schneiderrel és Mireille Darc-kal is. (Blikk) Udvarhelyi Híradó, 2002. szeptember 30., hétfő A Földnek is volt gyűrűje A Föld története során talán többször is úgy nézett ki, mint a Szaturnusz, vagyis bolygónknak valaha volt gyű­rűje. Ezt állítja most két ame­rikai kutató az új-mexikói egyetemről. Szerintük az ilyen gyűrűk akár né­hány százezer évig is létezhettek, és nagyon befolyásolhatták a földi klímát. Keletkezésükhöz az kellett, hogy egy több kilométer átmérőjű kisbolygó ütközzön a Földdel, még­pedig úgy, hogy meglehetősen la­pos szögben éri a légkört, valahogy úgy, mint amikor kavicsot dob az ember a vízre. A megpattanó és megsemmisülő égitestből szárma­zó apró törmelékek földkörüli pályá­ra állnak és gyűrűt alkotnak. Egy ilyesféle gyűrű az egyenlítő körül nagyban befolyásolhatta a földi klí­mát, ugyanis a napsugárzás jelen­tős részét verte vissza a világűrbe. Ezzel a jelenséggel magyarázzák az amerikai kutatók a 35 millió évvel ezelőtti tartós klímaváltozást. Ugyan­akkor a 65 millió évvel ezelőtti óriás­meteorit becsapódásénak, bár ez okozta a dinoszauruszok kihalását, nem volt ilyen következménye. Élet a Vénuszon? Egyes tudósok feltételezése szerint nem elképzelhetetlen, hogy a földön kívüli életet nemcsak a Marson, hanem a Vénu­szon is érdemes lenne keresni. A Naptól a második bolygó felhőrétegében ugyanis olyan vegyi anyagokat találtak, amelyek alapján létezhet az életnek valamilyen formája a Vénuszon. Korábban a „bolygószomszédunkra” küldött szondák arról tanúskodtak, hogy pokoli forróság uralkodik a felszí­nen, és az atmoszféráját is mérgező anyagok vegyülete alkotja, te­hát ez alapján nehezen lehetne elképzelhető az élet. A texasi egye­tem kutatócsoportja szerint egyes baktériumok ebben a közegben tökéletes életfeltételeket találhatnak, bár azt a csoport vezetője, Schulze-Makuch is bevallotta, nem hinné, hogy valaha is ember élhet majd a Vénusz felszínén.

Next