Udvarhelyi Híradó, 2002. szeptember (13. évfolyam, 103-115. szám)
2002-09-30 / 115. szám
[rOöDMSg ■ A romániai szülők alkoholisták A román szenátus megszavazta a kormánypárt azon sürgősségi rendeletét, miszerint az ország iskoláiban tejet és kiflit osztanak szét az I—IV. osztályosok között. A politikai vita kapcsán fény derült arra is, hogy azért választották ezt a lehetőséget a családi pótlék növelése helyett, mert - egyes kormánypárti szenátorok szerint - nagyon sok romániai szülő alkoholista, és nem a megfelelő módon költené el a családi pótlékot - írta a România Liberă. ■ A „hal húzta át” Magyarországra Egy román férfi, aki a Fekete-Körös román oldalán horgászott, azt állítja, hogy egy hal húzta át Magyarországra. A határőrök a sarkadi cukorgyárnál igazoltatták a csuromvizes embert, aki elmondta, hogy nagy kapása volt, de elvesztette egyensúlyát és beleesett a folyóba. A horgászbotot azonban nem engedte el, és a hal a sodrás segítségével a magyar oldalra húzta. ■ Tom Cruise újra mosolyoghat A Top Gun sztárja újra megcsillanthatja női szíveket romboló mosolyát, ugyanis lekerült a zavaró fogszabályzója. Fogazata megújulásának olyannyira megörült, hogy elhatározta, egyúttal teljes átváltozáson megy át, és külsejét is átszabja kicsit. Na nem plasztikai sebészkéssel, hanem ezúttal egy kis szőke mellrrel a hosszúra növesztett hajába. Az imigyen évekkel megfiatalodott Tom szeptember 25-én Párizsban jelent meg legújabb filmje, a Minority Riport népszerűsítése céljával. Bennfentesek tudni vélik, hogy bár a sztár azt nyilatkozta, nem zavarja őt a drótköteg a szájában, azért titokban gyűlölte. Hat hónapja viselte a fogszabályzót, és bár forgatás alatt mindig levette, a színfalak mögött összecsukott szájjal kellett vigyorognia. A fogászati átalakítás, amit ez év elején kezdeményezett egy fogszakorvos, 3000 dollárjába került. ■ Alkohollal a bankrablások ellen Egy elszundizott, bankrablásra készülő férfit tartóztattak le a grazi rendőrök, miután egy járókelő jelentette, hogy egyik bankkal szemben furcsa autót lát. A helyszínre érkező rendőrök egy különböző rendszámtáblákkal ellátott autót, benne egy alvó férfit, egy álarcot, egy pisztolyt és egy üres üveget találtak. A harminchárom éves férfi később bevallotta, bankrablási tervet dolgozott ki, de még mielőtt tettre került volna sor, behúzott egy kis szíverősítőt. Az ital hatására elaludt. A peches fiatalembert rablási terv kidolgozásával vádolva idézik bíróság elé. mű énekes- és egyéb kisméretű mada- MMa rak ősidők óta szerepelnek az emberek étlapján. A mediterrán országok konyhaművészete - kezdve az ókori görögöktől a rómaiakig - előszeretettel használta az énekesmadarakat étkezési célokra. Ezt a hagyományt híven követi az olasz és francia konyha is. A rigó, a pacsirta, a sármány, a galamb, a szalonka, a fügecsipegető és a császármadár mind különleges csemegének számít. Japánban a torj és a fácán mellett a bambusznyársra húzott és faszénparázs fölött egészben megsütött veréb bizonyul ínyencfalatnak. A verebeket megfojtják, hogy a vérük a testükben maradjon - ettől lesz különösen ízletes a hús majd megkopasztják, kibelezik, s végül, két verebet számítva egy személyre, nyársra húzzák. Sütés közben gyakran öntözgetik szójaszósz, szaké, mirin, cukor és gyömbérreszelék keverékéből készült szósszal. Amikor a verebek szép barnára sültek, máris tálalják. A sült veréb ára öt dollár. Ezzel a pénzzel Japánban már egy fagyasztott csirkét lehet venni. Egyszóval, a sült veréb drága mulatság. Groteszk látványt nyújtanak a nyárson balettező csupasz verebek, fejükön még ott a csőr, és világosan felismerhető a rájuk jellemző „zabola“. A csontra hízott verebek láttán még egy edzett kóbormacska gyomra is felfordul, amely nem éppen kényes voltáról híres, hiszen mint egy szemetesláda - a vason, a rongyon, a műanyagon, az üvegen és a papíron kívül -, minden el bír temetni. Idehaza az egyszerű parasztember, aki búzaföldjét kétségbeesett parittyázással és egész napos verébhajkurászással próbálja megvédeni a csiripelő madaraktól, méltán megjegyezheti, hogy esetleg exportálhatnánk verébet a Távol-Keletre. Nyersanyagban szerencsére még bőviben vagyunk, annak ellenére, hogy a verébpopuláció az utóbbi időben - az egyre terjeszkedő civilizációs ártalmak miatt - nagyon megcsappant. Japán mellett Kína is nagy „madárbarát“, mert ami a verebeket illeti, azok bizony ízlésesen csomagolva és lefagyasztva várják sorsuk beteljesedését a kínai élelmiszerüzletek fagyasztóládáiban. A gasztronómiai pályán fényes karriert befutott verebeket egyébként verébfarmokon tenyésztik, tehát nem a kínai parasztemberek „házi“ verebeit lődözik le csúzlival. Talán egyszer eljön majd az az idő, amikor a manapság oly divatos génmanipuláció segítségével a laboránsok tyúk nagyságú verebeket fognak kitenyészteni, amitől mentsen meg a Jóisten minden szorgalmas gabonatermesztőt. Berecz Edgár A veréb nem madár 8 Magazin A válások kritikus időszaka A válási statisztikák szerint a házasságok egyik legkritikusabb korszaka, amikor a felek körülbelül ötvenévesek, és gyerekeik épp kirepülőben vannak a családi fészekből. Az asszonyok ekkorra sokat veszítenek hajdani vonzerejükből, ám a férfiak még képesek hódítani. Az őszülő haj, a szem körüli szarkalábak sármossá teszik őket, ami a fiatalabb lányokra mágnesként hat. És ki képes egy ifjú szépségnek ellenállni? A gyermeknevelés évei alatt a házaspár központi beszélgetéstémája a gyermeknevelés. Folyamatosan új és újabb örömök, gondok, problémák merülnek fel, melyeket együtt kell megélniük és megoldaniuk. Amikor azonban a gyermekek lassanként kilépnek az eredetei család kötelékéből, és önálló életet kezdenek, eltűnnek a szülő látóköréből, és a pár két, akár három évtizedes nagycsaládi hétköznapok után magára marad. Ez idő alatt ráébrednek, hogy valójában egymásról nagyon keveset tudnak, hiszen a közös utódok kérdése töltötte ki idejük jelentős részét. Fogalmuk sincs párjuk álmairól, átélt élményeikről, a világgal kapcsolatos gondolataikról, ami fiatal korukban a szerelmet táplálta bennük. Az eltávolodás ténye, ami addig nem volt erősen érzékelhető, hirtelen élesen kirajzolódik, és amennyiben nem képesek újra közeledni és megismerni egymást, a házasság krízisbe juthat. A másik komoly probléma a női klimax, ami külön megnehezíti az egyébként sem egyszerű helyzetet. A nők ebben az időszakban, ami átlagosan 48-52 éves korukban kezdődik, sokkal érzékenyebbek, idegileg labilisabbak, fáradékonyabbak, és szexuális késztetésük is csökken. A hormonváltozásokból kifolyólag sokan felszednek néhány fölös kilót, ami nincs jó hatással ebben az időszakban egyébként is gyenge lábon álló önbizalmukra. A klimaxos nők idegesebbek, aggodalmaskodóbbak, figyelmetlenebbek, mint fiatalabb korukban. Ez a periódus nem csak az aszszony számára nehéz, de a férjet is nagyon megviseli. Rosszabb esetben teljesen eltávolodik elviselhetetlen tüneteket produkáló „hisztis” feleségétől. A válságot tovább mélyítheti, hogy az ötven év körüli férfi még vonzónak tűnik a fiatalabb hölgykorosztály szemében. Gondoljunk csak Robert Redfordra vagy Harrison Fordra, akik túl az ötvenen is sorozatban törték a női szíveket, mivel sármos megjelenésükkel még akkor is nagy hatást gyakoroltak rajongóikra, sőt még a hatvanon túl is sokan a világ legvonzóbb férfijei közé sorolják őket. A fél évszázadot megélt férfi határozott, kiforrott személyiség, aki már egzisztenciával és még szexepillel is rendelkezik. Pontosabban rendelkezhet, hiszen nem mindegyikük marad szépreményű Adonisz. A nők kedvelik az érett férfiakat, akik pedig nem vetik meg az ifjabb hölgytársaságot, hiszen körükben újra ifjúnak és életerősnek érzik magukat, míg ezt klimaxos feleségük mellett nehezebb megtapasztalniuk. A krízishelyzetek sok esetben összekovácsolják az embereket. A házasság ezen időszaka is igen nehéz, válságos éveket jelent, melyek azonban nem vezetnek törvényszerűen a teljes lelki elszakadáshoz. Sőt, sok esetben közelebb hozzák a párokat. A pozitív végkicsengést azonban nem szabad ölbe tett kézzel várni, hanem tenni is kell érte. Alain Delon válni készül 15 évi házasság után elhagyja feleségét a franciák egyik legnagyobb sztárja, Alain Delon. A színész két gyermekére való tekintettel nem akart beszélni a szakítás részleteiről. Delon november 8-án lesz 67 éves, és 15 éve él együtt a nála 32 évvel fiatalabb, holland származású Rosalie van Breemennel. Delon először közvetlen környezetének jelentette be válásának hírét, és közeli ismerősei szerint nagyon el van keseredve. „Rosalieval a gyerekek érdekében közösen döntöttünk a válás mellett, de ennél többet nem mondhatok, mert nem kívánom megosztani a világgal legbelsőbb magánügyemet" - nyilatkozta a színész. A házasságból két gyermek született: a ma 12 éves Annouchka és a 8 éves Alain-Fabien. A sztár szintén színészként dolgozó fia, a 38 éves Anthony Delon első feleségétől, Nathalie Delontól született. A franciák egyik legnagyobb sztárjának pályafutása során a világ leggyönyörűbb asszonyaival volt kapcsolata. Viszonya volt többek között Brigitte Bardot-val, Jane Fondával, Shirley McLaine-nel, Romy Schneiderrel és Mireille Darc-kal is. (Blikk) Udvarhelyi Híradó, 2002. szeptember 30., hétfő A Földnek is volt gyűrűje A Föld története során talán többször is úgy nézett ki, mint a Szaturnusz, vagyis bolygónknak valaha volt gyűrűje. Ezt állítja most két amerikai kutató az új-mexikói egyetemről. Szerintük az ilyen gyűrűk akár néhány százezer évig is létezhettek, és nagyon befolyásolhatták a földi klímát. Keletkezésükhöz az kellett, hogy egy több kilométer átmérőjű kisbolygó ütközzön a Földdel, mégpedig úgy, hogy meglehetősen lapos szögben éri a légkört, valahogy úgy, mint amikor kavicsot dob az ember a vízre. A megpattanó és megsemmisülő égitestből származó apró törmelékek földkörüli pályára állnak és gyűrűt alkotnak. Egy ilyesféle gyűrű az egyenlítő körül nagyban befolyásolhatta a földi klímát, ugyanis a napsugárzás jelentős részét verte vissza a világűrbe. Ezzel a jelenséggel magyarázzák az amerikai kutatók a 35 millió évvel ezelőtti tartós klímaváltozást. Ugyanakkor a 65 millió évvel ezelőtti óriásmeteorit becsapódásénak, bár ez okozta a dinoszauruszok kihalását, nem volt ilyen következménye. Élet a Vénuszon? Egyes tudósok feltételezése szerint nem elképzelhetetlen, hogy a földön kívüli életet nemcsak a Marson, hanem a Vénuszon is érdemes lenne keresni. A Naptól a második bolygó felhőrétegében ugyanis olyan vegyi anyagokat találtak, amelyek alapján létezhet az életnek valamilyen formája a Vénuszon. Korábban a „bolygószomszédunkra” küldött szondák arról tanúskodtak, hogy pokoli forróság uralkodik a felszínen, és az atmoszféráját is mérgező anyagok vegyülete alkotja, tehát ez alapján nehezen lehetne elképzelhető az élet. A texasi egyetem kutatócsoportja szerint egyes baktériumok ebben a közegben tökéletes életfeltételeket találhatnak, bár azt a csoport vezetője, Schulze-Makuch is bevallotta, nem hinné, hogy valaha is ember élhet majd a Vénusz felszínén.