Udvarhelyi Híradó, 2003. január (14. évfolyam, 1-20. szám)
2003-01-06 / 1. szám
■ Kisinyov ismét Romániát vádolja A moldovai kormány szerint Románia megszegte a Moldova Köztársasággal kötött szabad árucserére vonatkozó egyezményt. Kisinyov azért tiltakozik, mivel véleményük szerint a román hatóságok nem tartják be a mindkét ország által aláírt kétoldali kereskedelmi szerződést. A Szabad Európa rádiónak adott interjújában Sefan Odangiu moldovai gazdasági miniszter elmondta, hogy a bukaresti vezetés, annak ürügyén, hogy azok nem felelnek meg az európai standardoknak, a szabad árucsere egyezményéből kivont olyan élelmiszereket, mint például a hús- és tejtermékek. ■ A cél: megfékezni Észak-Koreát Dél-koreai elnöki küldött utazik a jövő héten az Egyesült Államokba és Japánba, hogy Észak-Korea nukleáris fegyverkezési programjáról tárgyaljon. Jim Szung Dzsun kül- és biztonsági ügyekben illetékes elnöki titkár keddtől csütörtökig tartózkodik majd Washingtonban, hogy Condoleezza Riceszal, George Bush amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával és más fehér házi tisztségviselőkkel tárgyaljon. Ugyanakkor a dél-koreai külügyminisztérium egyik magas rangú képviselője szombaton Moszkvába utazott, hogy az orosz kormány illetékeseivel tárgyaljon a válság enyhítésének lehetőségeiről. ■ Jordánia is készül a háborúra Jordánia fővárosában, Ammanban gyülekeznek a világ minden részéből összesereglett békeharcosok. Céljuk átjutni a nyolc órányi autóútra található Bagdadba, és mint egy képviselőjük elmondta, onnan nem tágítanak a háború kezdetéig. Tervük szerint ottmaradnak, és ezzel külön gondot okoznak majd mindazon államoknak, amelyek bombázni készülnek Irakot. Ám Jordániának a hadserege is riadókészültségben áll. Állandósultak a hadgyakorlatok, a Jordán Királyság elitcsapatai pedig jelenleg Katarban kapnak kiképzést az amerikaiaktól. ■ Ciprus egyesítését sürgetik Tayyip Erdogan, a törökországi kormánypárt elnöke bírálta Rauf Denktash török ciprióta vezetőt, Ciprus egyesítését sürgetvén, mert ez megnövelheti Törökország EU-csatlakozásának esélyeit. Erdogan arra ösztönözte Denktash-t, hogy vegye fontolóra az ENSZ által javasolt, svájci mintára kantonokra osztott Ciprus tervét. Denktash közeli tanácsosa úgy tartja, hogy Törökországban nem csupán a kormánynak, de az államelnöknek és a hadseregnek is beleszólása van az ország külpolitikájába, így Erdogan kijelentései csupán személyes véleményét tükrözhetik. MTI 2 Figyrülő A PSD továbbra is verhetetlen Az elmúlt évben nem módosultak az erőviszonyok a román parlamenti pártok között: a közvélemény-kutatások alapján a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is verhetetlennek látszik. A kormánypárt teljesítménye különösen elismerésre méltó, mivel a PSD két évvel ezelőtti választási győzelme óta kisebbségben van a parlamentben. Az új törvényhozás megalakulásakor a PSD parlamenti súlya - a meglehetősen jelentéktelen Román Humanista Párttal (PUR) koalícióban - a képviselőházban 45,21, a szenátusban pedig 46,42 százalék volt. Az eltelt két évben a képviselőházban összesen 18, a szenátusban pedig 5 honatya fordított ugyan hátat eredeti pártjának, de ezek a politikai vándorlások sem hozták meg a kormánypártnak a többséget. Tavaly, az év végén a kormánypárt súlya a képviselőházban 49,27 százalék volt. A szenátus házszabálya nem teszi lehetővé az „átülést”, itt az ötfős függetlenek csoportja a szavazatok 3,57 százalékát jelenti. A kellő parlamenti többséget - és egyben az 1989-es fordulat utáni példátlan belpolitikai stabilitást - a PSD és az RMDSZ törvényhozási együttműködése biztosította. Ennek a különös politikai házasságnak rendkívül nagy szerepe volt abban, hogy az elmúlt két évben kedvező módon dőlt el Románia európai integrációjának kérdése, amit a NATO-hoz való csatlakozásra szóló hivatalos felkérés és az EU-csatlakozás időpontjának megjelölése bizonyít. Az elmúlt esztendő a külpolitikai sikerek éve volt Románia számára. A schengeni vízumkényszer eltörlése és a NATO-meghívás közti időszak azonban egyáltalán nem volt könnyű. A kormánypárt „kopását” mutatja, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint 2001 novemberében 62 százalékos volt a PSD 0 ■ támogatottsága, tavaly decemberre viszont ez a támogatottság 48 százalékra csökkent. Ez a 48 százalék is több azonban annál, mint amilyen eredményt a PSD a legutóbbi választásokon elért. A kormánypárt javított helyzetén, nem mondható el viszont ugyanez az ellenzékről. Az elmúlt két év legnagyobb politikai vesztese a nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) lett. A választásokon magabiztos második helyezést elért PRM nem csak 14 parlamenti képviselőt és egy szenátort veszített, de népszerűsége is jelentősen csökkent. A 22 százalékos választási eredmény után egy évvel még 19 százalékos támogatottságot mutattak a párt számára a közvéleménykutatások, tavaly decemberben viszont már csak 14 százalékot. A választásokon fej fej mellett végzett Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem tudta kiheverni a súlyos választási vereséget: a PD támogatottsága néhány ponttal visszaesett és 8-9 százalékon áll, míg a PNL ugyanilyen mértékben javított helyzetén, s egy mostani választáson a szavazatok 14 százalékára számíthatna. Az RMDSZ szavazói tábora változatlanul 7 százalék körüli, s ha a romániai magyarok saját maguk szét nem verik a román belpolitikában példátlanul egységes szervezetüket, az elkövetkező években is főszerep jut majd nekik a román politikai színpadon. Năstase nyeregben érezheti magát Vasárnap magas rangú izraeli delegáció érkezett Washingtonba, hogy rendkívüli segélyt kérjen a palesztin felkelés miatt egyre súlyosbodó gazdasági válság enyhítésére. A kért 12 milliárd dollár harmadát katonai célokra költenék. Az izraeli miniszterelnöki hivatal vezetője irányítja azt a delegációt, mely Washingtonban pénzt próbál szerezni az izraeli gazdaság talpraállításához. A BBC információi szerint 12 milliárd dollárt kér Izrael szövetségesétől. A lassan két éve tartó palesztin intifáda (felkelés) történelme legnagyobb gazdasági válságába sodorta Izraelt. Beruházások nincsenek, az idegenforgalom megszűnőben, a munkanélküliség növekszik és a katonai kiadások egy II. János Pál pápa „mélységesen aggódik” az Irakban háborúval fenyegető, egyre feszültebb helyzet miatt - közölte szombaton a Szentszék egy magas rangú képviselője. Renato Martino érsek, a Vatikán korábbi ENSZ-nagykövete a La Repubblica című római napilap szombati számában megjelent interjújában a pápa aggodalmát közvetítve leszögezi: egyetlen ország sem cselekedhet egymaga azzal a céllal, hogy a neki tetsző rendet tartsa fenn a világ más részén. - Elfogadhatatlan az egyoldalú fellépés - hangsúlyozta az érsek. - Nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy „egy világcsendőr megregulázza azt, aki rosszul viselkedik”. Az utóbbi hetekben Irakról, illetve a Közel-Keletről szólva több egyházi személyiség is aggodalmát fejezte ki az Amerikai Egyesült Államok háborúval fenyegető politikája miatt. II. János Pál ebben az esztendőben mindössze négy rövid külföldi utat tervez, mégpedig Spanyolországba, Horvátországba, Boszniába és Szlovákiába. Hivatalos megerősítés még nincs az ügyben, de a pápai utak menetrendje már nagyre többet visznek el. A pénz reményében utazó izraeli politikusok többek között azzal érvelnek, hogy ha Irak ellen kitör a háború, akkor még nehezebb gazdasági helyzetbe kerül Izrael. A kért 12 milliárd dollár harmadát katonai célokra költenék, részben a palesztinok elleni harc folytatására, részben egy iraki háborúra való felkészülésre. A maradékból az állam hiteleket biztosítana a pangó gazdaság szereplőinek. Az AEA várhatóan segíteni fog legfontosabb közel-keleti szövetségesén. Eddig is sok segély érkezett az Államokból Izraelbe, és az iraki háború lehetőségével tovább nőtt Izrael fontossága. Izraelben hamarosan választásokat tartanak, de a közvélemény-kutatások szerint a rossz gazdasági helyzet nem befolyásolja a kormány megítélését, vonásokban elkészült. Eszerint a szentatya május 3-án és 4-én Madridba repül, hogy szentté avasson négy vagy öt spanyol személyt. Június 5-től 8-ig tart II. János Pál pápaságának századik útja, amelyet Horvátországban tesz. A tervek szerint itt avatja boldoggá Ivan Merzet, a horvát Azione Cattolica (Katolikus Akció) vezetőjét. Az olasz lap szerint a pápa Dubrovnikot, Rijekát, Zadart és Osijeket keresi fel. Június 22-én villámlátogatást tesz a boszniai Banja Lukéban, azon a szerb területen, ahol a katolikusok a legtöbbet szenvedtek, szeptemberben pedig Szlovákiába várják a katolikus egyházfőt. Az Il Messaggero nevű olasz lap viszont emlékeztet, hogy a katolikus-ortodox párbeszéd javítását szolgáló utazások, az ortodox egyházfőkkel és pátriárkákkal folytatott tárgyalások elmúlt négy esztendejének időszaka nem volt elegendő ahhoz, hogy az idén Moszkvában és Belgrádban is fogadhassák a pápát. A Vatikán mindenesetre nem adja fel, a jugoszláviai nuncius, Eugenio Sbarbaro már nagyban dolgozik az ügy érdekében, a moszkva nuncius, Antonio Mennini pedig most kezdi el tevékenységét. A pápa aggódik a háború miatt Udvarhelyi Híradó, 2003. január 6., hétfő Munkában az ENSZ fegyverzetellenőrei Iraki források vasárnap arról számoltak be, hogy a fegyverzetellenőrök váratlanul felkeresték a Bagdad központjában lévő lehallgató központot (IMD). Szemtanúk szerint az ellenőrök a központhoz érkezve lezárták, majd eltorlaszolták annak bejáratát, és megakadályozták az épületbe való be- és kijutást. Az IMD az iraki kormány által felállított testület, amely kapcsolatot tart a tömegpusztító fegyverek felkutatásán dolgozó ENSZ-ellenőrökkel. Az ENSZ szakértői szombaton első alkalommal végeztek ellenőrzést az ország második legnagyobb városában, Bászrában, egy mezőgazdasági iskola kutatólaboratóriumában. Vasárnap a dél-iraki kikötőváros egyetemén folytatták az ellenőrzést. Az ellenőrzések hatodik hete tartanak, de több mint kétszáz helyszín átvizsgálása után egyelőre a szakértők semmiféle bizonyítékot nem találtak, amelyek tömegpusztító fegyverekre utaltak volna. Az ellenőrök ugyancsak szombaton Moszulban egy állandó irodát nyitottak, ahonnan észak-iraki létesítményeket keresnek fel. A fegyverzetellenőrök az északi városban Ibn Szína kórházában is vizsgálódtak vasárnap. Washingtoni katonai források szerint amerikai és brit repülőgépek három iraki légvédelmi és radarberendezést támadtak az ország déli részén. Az idézett források nem említettek semmilyen részletet a csapással kapcsolatban. MTI Hogyan ölti Amerika elnöke a szabadidejét? Nagyjából így néz ki George W. Bush elnök egy napja, melyet Texas állambeli telkén, Crawfordban tölt: hajnal előtt reggeli, majd futás, munka 10-ig, ekkor nekilendül 750 hektáros földjének, ebédel, elintézi a telefonokat, megválaszolja a leveleket, a délután második felében pedig horgászik. Időnként beiktat némi, még ennél is természetközelibb programot is: így például csütörtökön egy négy mérföldes gyalogtúrát sziklás talajon, cserjéken és bozótoson keresztül, meredek és csúszós lejtőkön. Földje minden fáját ismeri (a citrusokra külön figyelmet fordít, mert résen kell lenni, hogy el ne szívják a vizet a többi fától), de lelkes tanulmányozója a madaraknak, a füveknek és a virágoknak is. Az idilli leírás persze valahol csalóka: Bush nem magányos természetimádó, hiszen bármerre is menjen, mindenhová követi titkos testőrsége, arról a futball-labda nagyságú aktatáskáról már nem is beszélve, melyet mindenhová magával kell hordania és a nukleáris rakéták indítókódját tartalmazza. UJiJjJ jJJUJjJ/UJ1 A 2004-es EU-csatlakozás után Magyarország vízumkötelezettséget vezet be szomszédos országokkal szemben - jelentette be Szabó Vilmos, a határon túli magyarok ügyeiért felelős politikai államtitkár. Szabó jelezte, hogy Ukrajnával és Jugoszláviával szemben valószínűleg már idén ősszel be kell vezetni a vízumot. Az államtitkár hozzátette: a magyar kormány mindkét országgal felvette a kapcsolatot, megkezdte az egyeztetést. A politikai államtitkár szerint fontos elérni, hogy a két ország ne vezessen be hasonló intézkedéseket, válaszlépésként a magyar polgárokkal szemben. A legérzékenyebben Ukrajnát érinti az intézkedés, mivel teljesen megszűnik a kishatárforgalom.