Udvarhelyi Híradó, 2003. július (14. évfolyam, 124-146. szám)

2003-07-25 / 142. szám

Udvarhelyi Híradó, 2003. július 25., péntek ­ A fogyasztó és mi a fogyasztanivaló Fogyasztó vagyok, aki fizet azért, mert fogyaszt. Villanyt, vizet. Délelőtt van, otthon tesz-vesz a fogyasztó. Miközben a vécécsészén trónol, elveszik a villanyt. Ráborul a fürdőszobai félhomály, a maga baljós előjelei­vel. Megáll az egész biológia odalent, mint torokban a falat. Fogyasztónk - fi­zikai személy, természetes személy - ösztönösen nyúl a fürdőkád feletti víz­csaphoz, mert tudja, hogy minden székelyek anyavárosában, a térség legdi­namikusabban fejlődő centrumában ez már csak így van, hogy ha elveszik a villanyt, víz sincs. Megérzése bejön, két perc múlva szörcsögni kezd a csap, aztán elhallgat, mint egy kikapcsolt rádió, víz sehol. Csak a vécépapír. Mérgében elő a telefonkönyvet, tárcsázza az áramszolgáltató telefonszá­mát, foglalt. Jártak még így mások is ebben az órában, ebben a városban, hogy se víz, se villany. Se pénz, se posztó. Se hús, se hal. Még jó, hogy van vécépapír. Aztán nem hívja tovább, úgyis tudja a választ: „Málló, írem. Igen, tuduuik ról­a, most keresik a hibát. Hiba van a vonalon. “ Vagy: „Esik az eső, esmenn nem bírja a rencer“. Vagy: „Mert olyan türelmetlen?”. A fo­gyasztó meg beleordítaná, hogy azért, mert ön sem ment reggel mosatlan altesttel dolgozni. Vagy igen? Mert nem elég, hogy reggel kilenctől van me­leg víz este tizenegyig (magyarázat: „azért, uram, me nem igényelte a la­­kóbizottság".), újabban délelőtt sincs. Pontosan abban a pillanatban, ami­kor a legnagyobb szükség volna rá. Szükség a szükségre... Eszébe jut ko­szorús nemzeti költőnk, Nyomasek Bobó két sora: „Számlája nem lesz oly fogyasztó,ha nincs bekapcsolva minden fogyasztó...”Kirázza a hideg. Megszokták. A fogyasztók. „Annak idején” megszokták. A baj az, hogy so­kan még mindig úgy gondolkodnak, mint „annak idején” s néha az az érzé­se ennek a fogyasztónak, hogy azzal a rendszerrel együtt ők is elöreged­tek. S ők is gyalog járnak oda, ahová a király is gyalog jár - de ez nem azt jelenti, hogy ők is királyok... Nagy úr ez a monopolhelyzetnek csúfolt állam­i pót. Mert ha tetszik, ha nem, ez van. S ezt is kell szeretni, ahogy a közhely mondja. Egyszerűen nincs más alternatíva. Se villany. Se víz. V­res Katona Zoltán . Az aszfaltozás nem egyszerű munka Szerdán több városlakó furcsál­lotta, hogy a gyönyörű napsüté­ses idő ellenére a Kossuth utcá­ban nem fogtak hozzá az aszfal­tozási munkálatokhoz. Ugyanis az előző napokon felszedték az aszfaltot a járdáról, és halomba rakták a járda szélére. Nyári turistaszezon lévén, ez nem­csak rontja a városképet, de már elesett az is, hogy egy külföldi ki­ránduló buszból leszálló turistacsa­pat szitkozódva botladozott át a bo­­kaficamító aszfalthalmokon, és volt olyan is, aki emiatt elesett. Szinte le­­gyinthetnénk is rá, hiszen egyszer csak fel kell javítani a járdát, csak­hogy - városunk leghíresebb utcájá­ban - aznap nem volt egy szál dolgo­zó, útjavító szaki sem. Telefonon fel­hívtuk a járdajavítást végző céget, ahol Fülöp Székely István igazgató elmondta, hogy sajnálatosnak tartja az esetet, de szerdán sürgősen egy felhőszakadás rongálta úthoz kellett vezényelni az itt dolgozó munkacso­portot. Csütörtökön pedig elkezdték volna az aszfaltozást, de az eső mi­att ez nem sikerült. Arra a felvetésre, hogy a városok forgalmasabb útsza­kaszait gyors ütemben, három vál­tásban, így éjjeli műszak bevetésével szokták javítani, az igazgató elmond­ta, hogy ez részükről lehetséges vol­na, ha a városi önkormányzat megfi­zetné az ekként végzett munkát, de ezt nekik nem fizetik meg. Tolmá­csoltuk a cégvezetőnek azt a pa­naszt is, hogy a Bethlen Gábor utca járdáján elvégzett javítások után egy nappal, máris ott éktelenkednek a le­hullott eső utáni apró tócsák, és az új aszfaltfoltok is elnagyoltan éktelen­kednek a járdatesten. Fülöp Székely István kifejtette, hogy erre a szakasz­ra, csak az elgödrösödött járda betö­mésére adott megrendelést az ön­kormányzat, és nem a teljes feljaví­tásra, mint a Kossuth utca esetében. A Híd- és Útépítő Részvénytársaság igazgatója elmondta, hogy igyekez­nek minél gyorsabban és a lehető legjobb minőségben elvégezni a jár­dajavítási munkálatokat a városlakók érdekében is. bágyi Jó képességű gyerekeket támogatnak „Fogadj örökbe!” elnevezéssel olyan szülőknek írt ki pályázatot az Iskola Alapítvány, akiknek igazolhatóan jó képességű, a 2002-2003-as iskolai évben ma­gyar nyelven tanuló VI., VII. vagy VIli. osztályos gyermekük van, és falusi vagy szórványkör­nyezetben élnek, illetve a család anyagi helyzete nem teszi lehetővé a gyermek továbbtanu­lását. A támogatás megszerzése esetén a szülő kötelezettséget vállal arra, hogy legalább az érettségiig tőle telhetően biztosítja gyermeke továbbtanulását magyar nyelven. Egy gyermekre ha­vonta 1,3 millió lejnyi összeg jut két magánszemélytől, akik személyesen is figyelemmel követik majd a támoga­tott tanuló előmenetelét. A cél az, hogy a legtehetségesebbek középiskolá­ban, majd egyetemen tanulhassanak tovább. A pályázati úton elérhető tá­mogatás a VIL, VIli. vagy IX. osztályban kezdődik, és lehetőleg érettségiig tart. A pályázatot a kolozsvári székhelyű Is­kola Alapítvány hirdeti meg és bírálja el. A szükséges adatlap letölthető az alapítvány honlapjáról, a www.iskola­­alapitvany.org internetes címről, illetve lekérhető drótpostán, ha írnak az isko­­la@cluj.astral.ro e-mail címre, vala­mint hozzá lehet jutni az alapítvány irodájában (Str. Republicii 29., 410005 Cluj-Napoca). Az alapítvány munka­társai a 0264-192668-as telefonszá­mon érhetők el. A pályázat beküldési határideje: augusztus 20. (mti) __________________ Lesz magyar rendőrnőnk! Ma délig még jelentkezhetnek a helyi RMDSZ-irodában (a Város­házán) azok a székelyudvarhelyi vagy környékbeli fiatalok, akik rendőrnek szeretnének állni. Ma ugyanis lejár a kormányzati tevé­kenységekért felelős főosztály és az RMDSZ által meghirdetett magyarrendőr-toborzó akció. Mint már korábban is közrebocsátot­tuk, több romániai magyarlakta telepü­lésen még mindig gondot okoz a ma­gyar rendőrök hiánya. Városunkban nem olyan rossz a helyzet, hisz a már meglévő állomány tudja, illetve igyek­szik megtanulni nyelvünket, de azért mindenkinek jólesne, ha elmondhat­ná, hogy saját közösségünkből kike­rült emberek őrködnek testi épségünk és javaink felett. Ezt az országos hely­zetet igyekezett érdekvédelmi szerve­zetünk valamelyest javítani. Újdon­ságnak számít, hogy a rendőri állást a sikeres pályázás után egyből el lehet foglalni, az újonc munka közben kapja a megfelelő kiképzést. A jelentkezők lehetőségeit és a belügyminisztériumi elvárásokat lapunk is közreadta. Mint megtudtuk, a mai napig a helyi irodá­ban többen érdeklődtek ezen tovább­tanulási és munkalehetőség, szakma iránt. Városunkban eddig csak keve­sen, mindössze két lány és egy fiú ad­ta be jelentkezési iratait. Érdeklődő en­nél több volt, nagyon sok frissen érett­ségizett jelentkezett, viszont kizáró jel­legű követelmény volt, hogy a fiúk ka­tonaviseltek legyenek. Pedig nagyon sok, iskolából kikerült fiatalnak megfe­lelt volna térségünkben is ez a lehető­ség. Ugyanakkor jelentkezett egy 50 éves férfi is, aki azért nem járt sikerrel, mert a felső korhatár 25 év volt. A há­rom megmaradt székelyudvarhelyi rendőrjelölt további sorsa a városi rendőrségen dől el. Ha siker­ül a vizs­gájuk, hamarosan valamely térségbeli rendőrőrsön vagy talán épp a szé­kelyudvarhelyinél szolgálatba is állhat­nak. (M. L­­.) Egy amerikai rendőrnő: nálunk is lesznek ilyenek? ___Aktuális" 3 Az engedélyért Csíkba kell utazni Hiába létezett hosszú éveken át városunkban a megyeközpont környezetvédelmi kirendeltsége, fokozatosan felszámolták azt, s most az engedélyekért mindenki­nek Csíkszeredába kell utaznia. A megye nyugati zónájában, vagyis az udvarhelyszéki részen van a leg­több vállalkozó, errefelé épül a leg­több ház és ipari létesítmény, de mindez semmit sem nyom a latban, mert a sorozatos átszervezések kie­­szelői nem tudnak erről. Bernádb­í­rna, a Megyei Környezetvédelmi Fel­ügyelőség engedélyekkel foglalkozó osztályának vezetője elmondta, hogy semmiféle rosszindulatról nincsen szó, csak arról, hogy Bukarestből az Európai­ uniós elvárások szerint pró­bálják átszervezni a központi és vidé­ki kirendeltségek tevékenységét. Je­lenleg javában tart annak a 860-as számú szakminisztériumi rendelet­nek az életbeültetése, amely bizo­nyos megszorításokat is tartalmaz, de könnyít is az ügyintézés terén. Az úgynevezett egységesített irodák csak a megyeközpontban működhet­nek, ahol a kerek pecsételővel látta­­mozhatják az építkezési, működési engedélyeket és más okiratokat. Öt napon belül minden okiratot látta­­mozni kell és vissza kell adni a kérel­mezőnek. Újabban nem kötelező a szakhatóság felügyelőinek kimenni a helyszínre a házak építésének en­gedélyeztetésekor, mint régebb, s emiatt sem indokolt egy udvarhelyi iroda működtetése. A közeljövőben semmi esély arra, hogy az ügynökségekké alakuló iro­dák a megyeközpontokon kívül más városokban is tevékenykedjenek, te­hát az udvarhelyi körzetből a hason­ló ügyek intézése miatt továbbra is Csíkszeredába kell utazni. F.D.D. VanfioftMfD mím©® tkA rette­­gh­ésegMidk @­t IC­Petőfi-ü­nnepély Fehéregyházán A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület a seges­vári és fehéregyházi RMDSZ- szervezetekkel közösen vasár­nap rendezi meg a már hagyo­mányossá vált Fehéregyházi Petőfi-ünnepélyt. Gábos Dezsőtől, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnökétől megtudtuk, hogy az ünne­pély délelőtt 9 órakor, az Ispánkútnál kezdődik, ahol az emlékezés koszo­rúinak elhelyezése után Imecs Lajos buni református lelkipásztor beszél az ünnep jelentőségéről, ezt követő­en pedig ünnepi műsor lesz. Tíz órától a fehéregyházi Millenniu­mi Unitárius Templomban ökumeni­kus istentiszteletet tartanak. 10.50-kor a székelykeresztúri, a fehéregy­házi és egy magyarországi fúvósze­nekar 1848-as indulókkal kíséri a részvevőket a múzeumkertbe, ahol tizenegy órakor a himnuszok elének­­lésével veszi kezdetét az ünnepség. Ezt követi az elnöki köszöntő, a ko­szorúzás, majd ünnepi beszédek hangzanak el, a domborműavatás után pedig szavalók, kórusok, szólis­ták, táncosok és a rézfúvósok mutat­ják be színvonalas műsorukat. Az ünnepségre meghívták az RMDSZ országos és megyei veze­tőségét, valamint a Magyar Nagykö­vetség és a testvértelepülés, Kiskun­félegyháza képviselőit, és természe­tesen szeretettel várnak minden érdeklődőt egész Erdély területéről. László Miklós

Next