Udvarhelyi Híradó, 2004. augusztus (15. évfolyam, 149-170. szám)

2004-08-05 / 152. szám

Udvarhelyi Híradó, 2004. augusztus 5., csütörtök SD tin lilodrémii Az első napok lelkesedése után az udvarhelyiek szembesültek a valósággal: ismerősök, rokonok egyre nagyobb számban vonultak a harctérre. A bevonulók búcsúztatása megható volt, és hazafias szellemmel átitatott. Helyi lapjainkban lelket erősítő nacionalista versek sora jelent meg, melyek az udvarhelyi fiatal katonák legyőzhetetlenségét hirdették. Kápolnási Zsolt Portik Andor verse a Székelyország­ban jelent meg: „Fél székely, itt az idő Csaba régi, büszke népe Álljon elő! Vad csatazaj, szent diadal Hirdesse a nagy világnak: Él a magyar! (...) Kinek édes itt a kenyér, Magyar földön magyarul beszél, - Magyar a kenyér, - Magyar földön magyarul beszél!“ Az említett hetilap augusztus 9-én könyörgést jelentetett meg a címolda­lon, melyben az udvarhelyszéki hadba indulók részére kért áldást, ugyanott közölte e nagybetűs felhívást: „Polgá­rok, nők, ifjak és gyermekek! Most m­iiden erdő-, mező- és kerteknek bő­ven van virága, mindnyájan fogjunk bár egy virágszálat kezünkbe s a távo­zás percében hintsük a háborúba in­duló vitéz, derék katonáink lábai elé igaz szeretetünk és ama hő óhajunk jeléül, hogy útjuk mindenütt virágos és édes magyar hazánk szabadságára üdvös legyen!“ Ugron János főispán kiáltványban fordult a vármegye népéhez, melyben ismertette a várható győzelem esélye­it: „Velünk a Magyarok Istene! S ha Is­ten velünk, ki ellenünk? S ha fegyver van a kezünkben, ki állhat meg a ma­gyar vitézség előtt?“ A bevonuló udvarhelyiek eskütétele augusztus 8-án zajlott. A fogadalomté­­­­tel reggel 7 órára volt kitűzve, de egy­­ órával előbb már valóságos népván-­­­dorlás indult meg a fapiac felé. Az es-­­­kütételre a katonák nyitott négyszögbe­n álltak fel. A nyitott oldalon, az oltár­­ mellett az ünneplő közönség foglalt­­ helyet, jelen volt a főispán, az alispán,­­ a polgármester, és az összes hivatal­­ képviseltette magát. Az oltárral szem-­­­ben a tisztikar sorakozott fel, Popovics­­ őrnaggyal az élen. A csendes mise­­ után Pál István apát-plébános a tér kö­­­­zepén elhelyezett emelvényről intézett­­ beszédet a katonákhoz. Az eskümin-­t­­át Hoffbauer Péter százados olvasta fel: „Élni vagy halni fogunk az imádott hazáért, a királyért, vitézül megálljuk helyünket a halált, dicsőséget oszto­gató harcztéren, mindenütt...“. A né­met ajkú legénység előtt Kirschlech­­ner százados, a román legénység előtt Ionescu főhadnagy olvasta fel anya­nyelvükön (!) az eskümintát. Az eskü után a tömeg a katonákkal együtt éne­kelte el a Himnuszt, majd következett a katonák díszfelvonulása. Mielőtt a hadba indulók vonatra szálltak, az es­kütételt megismételték a Felső piacté­ren is. A harctérre menő 82. gyalogez­rednek Udvarhely városa egy hadilo­bogót ajánlott fel. A zászlóra gyűjtést szerveztek, a fel nem használt pénz­összeget a hadba vonultak segélyező bizottságához utalták át. Az ezred­zászlót a római katolikus plébánia­­templomban szentelték fel, nagy érdeklődés mellett, a lobogót Gotthárd János polgármester tartotta, a felszen­telést és imát Pál István apát-plébá­nos végezte. A harcba induló 82. szé­kely ezred 8-án távozott Udvarhelyről, a keresztúri állomáson a vidék lakos­sága lelkes fogadtatásban részesítet­te. A járás főszolgabírója, dr. Pállffy Jenő a fogadással kapcsolatos felhí­vást tett közzé: „Véreink (...) ma indul­nak Székelyudvarhelyről a harctérre. Az első vonat délután egy órakor érke­zik az itteni állomásra. Azután két-két óra közzel a vonatok érkezése várha­tó. Ünnepi ruhában menjünk ki foga­dásukra. A­kinek van, vigyen ki nem­zeti színű zászlót.“ Az állomást lobo­gókkal díszítették fel, de a beérkezett vagonok is virágdíszbe öltöztek. Az összegyűjtött ételt, italt, gyümölcsöt, cigarettát a főszolgabíró kocsija vitte az állomásra. A lányok a szomjazókat friss vízzel kínálták. Az udvarhelyi be­vonulást a szentegyházi fiatalok esete árnyékolta be. A bevonuló oláhfalusi legények bepálinkázva tartottak Ud­varhely felé. Amikor a Homoródfürdő­­nél állomásozó csendőr csendre intet­te őket, a három fiú megtámadta, és elvette fegyverét. A Cekend-tetőn az immár „felfegyverzett“ társaság újabb összetűzésbe került, ezúttal egy csen­dőrjárőrrel. A lövöldözés az egyik o­­láhfalusi fiatal halálával ért véget. A szomorú eset ellenére Kövesházy Kö­vess Hermann nagyszebeni hadtest­­parancsnok köszönetét nyilvánította ki az alispánnak a mozgósítás körüli rendkívül erélyes és körültekintő ren­delkezéseiért. A hivatalos bevonulás után az első önkéntesek is elindultak a csataterek felé. A székelykeresztúri állami tanító­képző intézet 27 növendékét a 22. honvéd gyalogezredbe sorozták be, Marosvásárhelyre. A fiatal önkéntesek a Csíkszeredai vonatállomásról a helyi lakosság hatalmas éljenzése közepet­te indultak el. A felesküdött ifjak nagy része IV. éves volt, de volt köztük III. éves is. ________ (folytatjuk) Ezen a téren zajlott a bevonulók eskütétele A városi színház UDVARHELYI HÍRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A városi színház ügyében delegált bizottság 23-án Gotthárd Já­nos polgármester elnökletével ülésezett. Az elnök bemutatta a bi­zottságnak Mohácsy László budapesti műépítésznek azon aján­latát, mely szerint hajlandó a városi színház vázlattervét elkészí­teni és azért csak az esetben díjazást kérni ha az megfelelő lesz. A bizottság abban állapodott meg, hogy az ajánlattevő műépí­tészt felkéri, miszerint személyesen tekintse meg az e végből ki­jelölt területet, mely a Szentferenczrendi atyák előtti tér és a szük­séges felméréseket maga eszközölje és egyben a bizottsággal is tárgyaljon az elhelyezhető férőhelyek tekintetében. Mohácsy műépítész jelenben a balassagyarmati, csongrádi, szepesi, pápai színházak terveit készíti, s ugyancsak az ő tervei szerint épültek a fiumei, egri és czeglédi színházak, melyek a legjobb ajánlóleve­lek arra, hogy a város rizikó nélkül megbízható színházterv birto­­kába jut. (Udvarhelyi Híradó, 1914. július 26) Helytörténeti évfordulók Augusztus 16-án, 55 éve született Székelyudvarhelyen Major László zenetanár, a Cantinela kamarakórus, a Jubilate (Tamási Áron Gimnázium) leánykórus karnagya. 17- én, 75 éve hunyt el Kisbaconban Benedek Elek író, meseíró. 18- án, 75 éve született Tusnádújfaluban Imets Dénes népzenekutató. 23-án, 185 évvel ezelőtt hunyt el Székelyudvarhelyen Benkő Zsigmond. 1803-1819 között a Református Kollégiumban teológiát oktatott. Lukafal­­ván született 1762-ben. (P. Buzogány Árpád) Augusztus 2-án, 415 éve III. Henrik francia királyt egy fanatikus szerzetes, Jacques Clément meggyilkolta. 4-én, 85 éve a román csapatok, megsértve az előzetes megállapodásokat, bevonultak Budapestre. 11-én, 155 éve Kossuth Lajos lemondott kormányzóelnöki tisztségéről a segesvári, a szőregi, nagycsűri, temesvári vereségek hatására. 23-án, 60 éve Mihály román király letartóztatta Ion Antonescu marsallt, és bejelentette Románia átállását. (P. Á.) Vissza­té­rc n­i erre. A Hunyadiak kora Magyarországon Hunyadi János 1407-1409 körül született, s fényes legendák szövődtek ifjúsága köré. Szüle­tése a hanyatlás, az államhata­lom lesüllyedésének szomorú korszakára esik. Nagy Lajos megteremtette a hatal­mas magyar birodalmat, melynek ha­tárait három tenger mosta. Zsigmond és Albert királyok alatt innen is, onnan is elragadtak belőle. A királyi hatalom abszolút tekintélye megszűnt. A kapzsi és hatalmaskodó főurak megtagadták a törvényt, megbénították az ország harci erejét. E sötét, viszontagságos időkben adta az Isten a nemzetnek Hunyadi Jánost. Nélküle elveszett vol­na az ország. Kelet felől hamarosan közeledett a vészterhes jelleg, mely Mohácsnál teljesedett ki. II. Murád Ma­gyarországot akarta szétverni, s adó­fizető török tartománnyá tenni. A ma­gyar nemzet feltétlenül áldozatul esik a hódításnak, ha nincs Hunyadi Jáno­sa, aki világhírét a törökökön aratott nagyszerű győzelmével alapozta meg. Hunyadi János ősi magyar nemesi családból származott, ifjúkorát Zsig­mond király szolgálatában töltötte. Hű szolgálataiért a király szép birtokkal és hivatalokkal látta el. Kimagasló egyé­nisége, vitézsége és lángesze révén annyira kimagaslott kortársai közül, hogy Szilágyi Mihály macsói bán örömmel adta hozzá feleségül Erzsé­bet húgát. E házasság két nagy lelket forrasztott össze, akiknek szerelméből két fényes szikra pattant ki: Hunyadi László és Hunyadi Mátyás. Ulászló ki­rály a törökök és a csehek fölött aratott fényes győzelmeikért Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst erdélyi vajdákká ne­vezte ki. Szilágyi Erzsébet férje ekkor már temesi gróf, Szörényi bán és erdé­lyi vajda volt. Nem sokkal ezután a ki­rály az Alföld kapitányának is kinevez­te, és Nándorfehérvár oltalmát is reá bízta. A törökök gyakran átkeltek a Du­nán és a Száván, de Hunyadi mindig visszaverte őket. A rendek 1446-ban, Rákoson országgyűlést tartottak, s ott Hunyadi Jánost egyhangúlag kor­mányzóvá választották. Egész politikája a török hatalom meg­törése körül forgott. 1448. október 17- én ismét szembeszállt Murad szultán­nal a Rigómezőn, de háromnapi küz­delem után vereséget szenvedtek. Az új pápának, Callixtusnak az volt az életcélja, hogy az oszmánokat szorít­sák ki Európából. Kapisztrán János szerzetes Magyarországra ment, hogy buzdító szavaival a nemesség és a jobbágyság ezreit állítsa csatasorba a kereszt védelmében. A szultán mege­lőzte őket, és 1456. július elsején százötvenezer emberrel vette ostrom alá Nándorfehérvárt, melynek kapitá­nyai Szilágyi Mihály, Ország Mihály és Hunyadi László, Hunyadi János elsőszülött fia voltak. Hiába ostromol­ták a várat, a törökök nem bírták be­venni. Szilágyi értesítette Hunyadi Já­nost, hogy ha nem küld segélyt, né­hány napnál tovább nem tarthatják magukat. Erre Hunyadi összegyűjtött kétszáz naszádot, megrakta fegyvere­sekkel, és ezzel akarta leszorítani a vár alól a török hajóhadat. A török há­ta mögé kerültek, s így tervük sikerült, négy gazdagon felszerelt hajó a ma­gyarok kezére került. A várat ekkor Hunyadi élelemmel és elegendő lőszer­rel látta el. 1456. július 21-én a szultán általános rohamot rendelt el. Utcáról utcára folyt a véres harc. Hunyadi Szil­ágyival, Kanizsai Lászlóval meg Roz­­gonyival hatalmas erővel az ellenség­re csapott. Szablyáiktól halomra hull­tak a megrémült pogányok, s meg sem kísérelték az ellenállást, futott, ki merre látott. Nándorfehérvár július 22- én déli tizenkét órakor örömmámor­ban úszott. Ennek emlékére kondul­­nak meg minden délben a harangok. Negyvenezer török maradt holtan a csatatéren, a győztes magyar sereg pedig háromszáz ágyút, huszonhárom lobogót és négyezer foglyot szerzett. A nagyszerű győzelem szörnyű lidérc­nyomástól szabadította meg a nemze­tet, a fenyegető félhold hosszú időre elhomályosult Nándorfehérvárnál. Hunyadi Jánosnak kardja suhogása volt a hattyúdala. Elkapta a táborban pusztító pestist, és nem sokkal a győ­zelem után, 1456. augusztus 11-én Zimolyban meghalt. 548 évvel ezelőtt „Kialudt a világ fénye!“. Neje, Szilágyi Erzsébet annyi csapás, szenvedés és lelki kudarc után megér­hette, hogy kisebbik fiát, Mátyást 1458. január 24-én a Duna jegén ösz­­szegyűlt negyvenezer nemes egyhan­gúlag királlyá választotta. Mátyás ko­rának legnagyobb hadvezére lett, ő alapította meg a huszárságot, s a hat­ezer főnyi, világhírű fekete sereggel a magyar nemzeti hadsereg alapját ve­tette meg. Gálfalvi Gábor

Next