Udvarhelyi Híradó, 2004. augusztus (15. évfolyam, 149-170. szám)
2004-08-05 / 152. szám
Udvarhelyi Híradó, 2004. augusztus 5., csütörtök SD tin lilodrémii Az első napok lelkesedése után az udvarhelyiek szembesültek a valósággal: ismerősök, rokonok egyre nagyobb számban vonultak a harctérre. A bevonulók búcsúztatása megható volt, és hazafias szellemmel átitatott. Helyi lapjainkban lelket erősítő nacionalista versek sora jelent meg, melyek az udvarhelyi fiatal katonák legyőzhetetlenségét hirdették. Kápolnási Zsolt Portik Andor verse a Székelyországban jelent meg: „Fél székely, itt az idő Csaba régi, büszke népe Álljon elő! Vad csatazaj, szent diadal Hirdesse a nagy világnak: Él a magyar! (...) Kinek édes itt a kenyér, Magyar földön magyarul beszél, - Magyar a kenyér, - Magyar földön magyarul beszél!“ Az említett hetilap augusztus 9-én könyörgést jelentetett meg a címoldalon, melyben az udvarhelyszéki hadba indulók részére kért áldást, ugyanott közölte e nagybetűs felhívást: „Polgárok, nők, ifjak és gyermekek! Most miiden erdő-, mező- és kerteknek bőven van virága, mindnyájan fogjunk bár egy virágszálat kezünkbe s a távozás percében hintsük a háborúba induló vitéz, derék katonáink lábai elé igaz szeretetünk és ama hő óhajunk jeléül, hogy útjuk mindenütt virágos és édes magyar hazánk szabadságára üdvös legyen!“ Ugron János főispán kiáltványban fordult a vármegye népéhez, melyben ismertette a várható győzelem esélyeit: „Velünk a Magyarok Istene! S ha Isten velünk, ki ellenünk? S ha fegyver van a kezünkben, ki állhat meg a magyar vitézség előtt?“ A bevonuló udvarhelyiek eskütétele augusztus 8-án zajlott. A fogadalomtétel reggel 7 órára volt kitűzve, de egy órával előbb már valóságos népván-dorlás indult meg a fapiac felé. Az es-kütételre a katonák nyitott négyszögben álltak fel. A nyitott oldalon, az oltár mellett az ünneplő közönség foglalt helyet, jelen volt a főispán, az alispán, a polgármester, és az összes hivatal képviseltette magát. Az oltárral szem-ben a tisztikar sorakozott fel, Popovics őrnaggyal az élen. A csendes mise után Pál István apát-plébános a tér közepén elhelyezett emelvényről intézett beszédet a katonákhoz. Az eskümin-tát Hoffbauer Péter százados olvasta fel: „Élni vagy halni fogunk az imádott hazáért, a királyért, vitézül megálljuk helyünket a halált, dicsőséget osztogató harcztéren, mindenütt...“. A német ajkú legénység előtt Kirschlechner százados, a román legénység előtt Ionescu főhadnagy olvasta fel anyanyelvükön (!) az eskümintát. Az eskü után a tömeg a katonákkal együtt énekelte el a Himnuszt, majd következett a katonák díszfelvonulása. Mielőtt a hadba indulók vonatra szálltak, az eskütételt megismételték a Felső piactéren is. A harctérre menő 82. gyalogezrednek Udvarhely városa egy hadilobogót ajánlott fel. A zászlóra gyűjtést szerveztek, a fel nem használt pénzösszeget a hadba vonultak segélyező bizottságához utalták át. Az ezredzászlót a római katolikus plébániatemplomban szentelték fel, nagy érdeklődés mellett, a lobogót Gotthárd János polgármester tartotta, a felszentelést és imát Pál István apát-plébános végezte. A harcba induló 82. székely ezred 8-án távozott Udvarhelyről, a keresztúri állomáson a vidék lakossága lelkes fogadtatásban részesítette. A járás főszolgabírója, dr. Pállffy Jenő a fogadással kapcsolatos felhívást tett közzé: „Véreink (...) ma indulnak Székelyudvarhelyről a harctérre. Az első vonat délután egy órakor érkezik az itteni állomásra. Azután két-két óra közzel a vonatok érkezése várható. Ünnepi ruhában menjünk ki fogadásukra. Akinek van, vigyen ki nemzeti színű zászlót.“ Az állomást lobogókkal díszítették fel, de a beérkezett vagonok is virágdíszbe öltöztek. Az összegyűjtött ételt, italt, gyümölcsöt, cigarettát a főszolgabíró kocsija vitte az állomásra. A lányok a szomjazókat friss vízzel kínálták. Az udvarhelyi bevonulást a szentegyházi fiatalok esete árnyékolta be. A bevonuló oláhfalusi legények bepálinkázva tartottak Udvarhely felé. Amikor a Homoródfürdőnél állomásozó csendőr csendre intette őket, a három fiú megtámadta, és elvette fegyverét. A Cekend-tetőn az immár „felfegyverzett“ társaság újabb összetűzésbe került, ezúttal egy csendőrjárőrrel. A lövöldözés az egyik oláhfalusi fiatal halálával ért véget. A szomorú eset ellenére Kövesházy Kövess Hermann nagyszebeni hadtestparancsnok köszönetét nyilvánította ki az alispánnak a mozgósítás körüli rendkívül erélyes és körültekintő rendelkezéseiért. A hivatalos bevonulás után az első önkéntesek is elindultak a csataterek felé. A székelykeresztúri állami tanítóképző intézet 27 növendékét a 22. honvéd gyalogezredbe sorozták be, Marosvásárhelyre. A fiatal önkéntesek a Csíkszeredai vonatállomásról a helyi lakosság hatalmas éljenzése közepette indultak el. A felesküdött ifjak nagy része IV. éves volt, de volt köztük III. éves is. ________ (folytatjuk) Ezen a téren zajlott a bevonulók eskütétele A városi színház UDVARHELYI HÍRADÓ POLITIKAI, TÁRSADALMI, KÖZGAZDASÁGI HETILAP. A városi színház ügyében delegált bizottság 23-án Gotthárd János polgármester elnökletével ülésezett. Az elnök bemutatta a bizottságnak Mohácsy László budapesti műépítésznek azon ajánlatát, mely szerint hajlandó a városi színház vázlattervét elkészíteni és azért csak az esetben díjazást kérni ha az megfelelő lesz. A bizottság abban állapodott meg, hogy az ajánlattevő műépítészt felkéri, miszerint személyesen tekintse meg az e végből kijelölt területet, mely a Szentferenczrendi atyák előtti tér és a szükséges felméréseket maga eszközölje és egyben a bizottsággal is tárgyaljon az elhelyezhető férőhelyek tekintetében. Mohácsy műépítész jelenben a balassagyarmati, csongrádi, szepesi, pápai színházak terveit készíti, s ugyancsak az ő tervei szerint épültek a fiumei, egri és czeglédi színházak, melyek a legjobb ajánlólevelek arra, hogy a város rizikó nélkül megbízható színházterv birtokába jut. (Udvarhelyi Híradó, 1914. július 26) Helytörténeti évfordulók Augusztus 16-án, 55 éve született Székelyudvarhelyen Major László zenetanár, a Cantinela kamarakórus, a Jubilate (Tamási Áron Gimnázium) leánykórus karnagya. 17- én, 75 éve hunyt el Kisbaconban Benedek Elek író, meseíró. 18- án, 75 éve született Tusnádújfaluban Imets Dénes népzenekutató. 23-án, 185 évvel ezelőtt hunyt el Székelyudvarhelyen Benkő Zsigmond. 1803-1819 között a Református Kollégiumban teológiát oktatott. Lukafalván született 1762-ben. (P. Buzogány Árpád) Augusztus 2-án, 415 éve III. Henrik francia királyt egy fanatikus szerzetes, Jacques Clément meggyilkolta. 4-én, 85 éve a román csapatok, megsértve az előzetes megállapodásokat, bevonultak Budapestre. 11-én, 155 éve Kossuth Lajos lemondott kormányzóelnöki tisztségéről a segesvári, a szőregi, nagycsűri, temesvári vereségek hatására. 23-án, 60 éve Mihály román király letartóztatta Ion Antonescu marsallt, és bejelentette Románia átállását. (P. Á.) Visszatérc ni erre. A Hunyadiak kora Magyarországon Hunyadi János 1407-1409 körül született, s fényes legendák szövődtek ifjúsága köré. Születése a hanyatlás, az államhatalom lesüllyedésének szomorú korszakára esik. Nagy Lajos megteremtette a hatalmas magyar birodalmat, melynek határait három tenger mosta. Zsigmond és Albert királyok alatt innen is, onnan is elragadtak belőle. A királyi hatalom abszolút tekintélye megszűnt. A kapzsi és hatalmaskodó főurak megtagadták a törvényt, megbénították az ország harci erejét. E sötét, viszontagságos időkben adta az Isten a nemzetnek Hunyadi Jánost. Nélküle elveszett volna az ország. Kelet felől hamarosan közeledett a vészterhes jelleg, mely Mohácsnál teljesedett ki. II. Murád Magyarországot akarta szétverni, s adófizető török tartománnyá tenni. A magyar nemzet feltétlenül áldozatul esik a hódításnak, ha nincs Hunyadi Jánosa, aki világhírét a törökökön aratott nagyszerű győzelmével alapozta meg. Hunyadi János ősi magyar nemesi családból származott, ifjúkorát Zsigmond király szolgálatában töltötte. Hű szolgálataiért a király szép birtokkal és hivatalokkal látta el. Kimagasló egyénisége, vitézsége és lángesze révén annyira kimagaslott kortársai közül, hogy Szilágyi Mihály macsói bán örömmel adta hozzá feleségül Erzsébet húgát. E házasság két nagy lelket forrasztott össze, akiknek szerelméből két fényes szikra pattant ki: Hunyadi László és Hunyadi Mátyás. Ulászló király a törökök és a csehek fölött aratott fényes győzelmeikért Hunyadi Jánost és Újlaki Miklóst erdélyi vajdákká nevezte ki. Szilágyi Erzsébet férje ekkor már temesi gróf, Szörényi bán és erdélyi vajda volt. Nem sokkal ezután a király az Alföld kapitányának is kinevezte, és Nándorfehérvár oltalmát is reá bízta. A törökök gyakran átkeltek a Dunán és a Száván, de Hunyadi mindig visszaverte őket. A rendek 1446-ban, Rákoson országgyűlést tartottak, s ott Hunyadi Jánost egyhangúlag kormányzóvá választották. Egész politikája a török hatalom megtörése körül forgott. 1448. október 17- én ismét szembeszállt Murad szultánnal a Rigómezőn, de háromnapi küzdelem után vereséget szenvedtek. Az új pápának, Callixtusnak az volt az életcélja, hogy az oszmánokat szorítsák ki Európából. Kapisztrán János szerzetes Magyarországra ment, hogy buzdító szavaival a nemesség és a jobbágyság ezreit állítsa csatasorba a kereszt védelmében. A szultán megelőzte őket, és 1456. július elsején százötvenezer emberrel vette ostrom alá Nándorfehérvárt, melynek kapitányai Szilágyi Mihály, Ország Mihály és Hunyadi László, Hunyadi János elsőszülött fia voltak. Hiába ostromolták a várat, a törökök nem bírták bevenni. Szilágyi értesítette Hunyadi Jánost, hogy ha nem küld segélyt, néhány napnál tovább nem tarthatják magukat. Erre Hunyadi összegyűjtött kétszáz naszádot, megrakta fegyveresekkel, és ezzel akarta leszorítani a vár alól a török hajóhadat. A török háta mögé kerültek, s így tervük sikerült, négy gazdagon felszerelt hajó a magyarok kezére került. A várat ekkor Hunyadi élelemmel és elegendő lőszerrel látta el. 1456. július 21-én a szultán általános rohamot rendelt el. Utcáról utcára folyt a véres harc. Hunyadi Szilágyival, Kanizsai Lászlóval meg Rozgonyival hatalmas erővel az ellenségre csapott. Szablyáiktól halomra hulltak a megrémült pogányok, s meg sem kísérelték az ellenállást, futott, ki merre látott. Nándorfehérvár július 22- én déli tizenkét órakor örömmámorban úszott. Ennek emlékére kondulnak meg minden délben a harangok. Negyvenezer török maradt holtan a csatatéren, a győztes magyar sereg pedig háromszáz ágyút, huszonhárom lobogót és négyezer foglyot szerzett. A nagyszerű győzelem szörnyű lidércnyomástól szabadította meg a nemzetet, a fenyegető félhold hosszú időre elhomályosult Nándorfehérvárnál. Hunyadi Jánosnak kardja suhogása volt a hattyúdala. Elkapta a táborban pusztító pestist, és nem sokkal a győzelem után, 1456. augusztus 11-én Zimolyban meghalt. 548 évvel ezelőtt „Kialudt a világ fénye!“. Neje, Szilágyi Erzsébet annyi csapás, szenvedés és lelki kudarc után megérhette, hogy kisebbik fiát, Mátyást 1458. január 24-én a Duna jegén öszszegyűlt negyvenezer nemes egyhangúlag királlyá választotta. Mátyás korának legnagyobb hadvezére lett, ő alapította meg a huszárságot, s a hatezer főnyi, világhírű fekete sereggel a magyar nemzeti hadsereg alapját vetette meg. Gálfalvi Gábor