Udvarhelyi Híradó, 2005. szeptember (16. évfolyam, 171-192. szám)

2005-09-27 / 189. szám

8 Művelődés —­ A közművelődés szolgálatában Megjárta a háború és a hadifogság poklát. A Györffy Tibor Nyugdíjasklub kulturális cso­portjának lelkes tagja. A közelmúltban jelent meg Sóvirág címmel önéletrajzi kötete. Kere­kes Péterről van szó, aki 1919. szeptember 23- án született Homoródszentmártonban, az el­múlt pénteken töltötte nyolcvanötödik életé­vét. A nyugdíjas­­Szavalok közt tartják szá­mon, számára a vers maga az élet, enélkül levegőt sem tudna venni. Péter bácsi elmondta, hogy huszonöt éve a homoródmenti község kulturális csoportjának tagja. Negyedévszázad alatt, különböző ren­dezvények alkalmával, több száz fellépése volt: Udvarhelyen, Keresztúron, Remetén, Lokodon, Szentmártonban és más helységek­ben. Számára a vers élet­forma, nem is tudja el­képzelni mindennapjait vers nélkül. Csoportos rendezvények rendszeres előadója, jelen van a re­formátus egyház szervez­te teaeszeken, anyák, és nők napján. Nevezetes ünnepeinken is szívesen szerepel, így Mikulásnap­kor, karácsonykor, vagy az óév búcsúztatásakor. A híres költők világi versei mellett nagyon szereti az egyházi költeménye­ket is előadni. Kedvenc szerzői közé tartozik Vörösmarty Mihály, Tompa László, Petőfi Sándor, Maksay Albert, Ábrányi Albert, Vég­vári István, és nem utolsósorban Sík Sándor. Korát meghazudtolva j­ár-kel, tevékenykedik. Több száz keresztelőn vett részt, esküvők­re pedig szószólónak gyakorta hívták. Irt lakodalmi beszédeket, temetési búcsúzta­tókat, pohárköszöntőket. Nyolcvanöt évvel a háta mögött elmondhatja, mozgalmas életet él. Minden szabad idejét a kulturális tevékenység, a próbák, a verstanulás köti le, közben tervezi Sóvirág című kötetének újabb kiadását, kevés kezd lenni a példány­szám. Versek iránti szeretetét így fogalmazta meg: „Számomra a vers minden, nélküle el sem tudom képzelni az életem” Fekete B. Zoltán cut XII. Bartalis A brassói Apáczai Csere Já­nos Közművelődési E­­gyesület idén november 3-6. között tizenkettedik alkalom­mal rendezi meg a Bartalis Já­nos költő nevével fémjelzett szavalóversenyt versmondók és énekmondók (a verseket megzenésített formában adják elő, saját hangszerkísérettel) részére. A XII. szavalóverseny a József Attila-centenáriumi ünnepségek jegyében zajlik. Ennek megfelelően a verseny irodalmi anyaga: egy szabadon választott, József Attila-vers vagy megzenésített vers (az ed­digi versenyek kötelező, Bar­talis János-vers helyett), egy szabadon választott XX. száza­di magyar költő verse­ megze­­nésített verse. Az előadási idő nem haladhatja meg a 6 percet. A versenyen részt vehet min­den, 16 életévet betöltött vers- A Művelődési Házban történik... A Tomcsa Sándor Színház előadásában szeptember 29-én 12 és 19 órától láthatják az An­dersen, avagy a mesék meséje cí­mű gyerekdarabot. Ma, 19 órá­tól a Muzsikás együttes jóté­konysági koncertet ad, szep­tember 28-án, szerdán 12 órá­tól pedig bérmentesen az együttes rendhagyó zeneórát tart a gyermeknek. (bb) mondó (felső korhatár nincs), aki nem végzett színművészeti főiskolát, illetve nem működik hivatásos előadóként. A ver­senyzőnek el kell küldenie je­lentkezési lapját az egyesület címére - 500168 Brasov, str. Gen. Dumitrache, nr. 20, bl. 257, ap. 9, /Házy Bakó Eszter/ e-mail: hbeszter@index.hu, 0268-425321, fax: 0268-472101 - ennek tartalmaznia kell a versenyző nevét, lakhelyét, születési adatait, e-mail címét, telefon/fax számát, személy­azonossági igazolványának vagy útlevelének számát, a válasz­tott József Attila-vers címét, a szabadon választott vers szer­zőjét és címét, valamint a bene­vező foglalkozását, tanulmányi intézmény nevét. A jelentkezé­si lapot géppel vagy nyomta­tott, nagybetűs kézírással kell megírni. A szervező meghívó­val visszajelez, majd közli a to­vábbi tudnivalókat. A verseny­zőnek rendelkeznie kell egy oktatási intézmény vagy más művelődési civil szervezet aján­lásával. Egy ajánló intézményt/ci­­vi szervezetet legfennebb há­rom versenyző képviselhet. Be­jelentkezési díj 150.000 lej, ezt helyben kell kifizetni. A ver­senyzőknek teljes ellátást (szál­lás, étkezés) biztosítanak, utazá­si költséget nem térítenek meg. Kísérőket is csak kivételes ese­tekben fogadnak, ezt előzete­sen jelezni kell a szervezőkkel. Minden versenyző könyvcso­magot kap, az első három he­lyezett jelentős pénzjutalomban és ajándékcsomagban részesül. Különdíjakat is kiosztanak. Je­lentkezni október 25-éig lehet. Barabás Blanka János szavalóverseny Két új kötet K­ét könyv bemutatására kerül sor szeptember 28-án, szerdán 18 órától a Polgármesteri Hivatal Szent István-termében. Az író-olva­só találkozón, melyet a Pallas- Akadémia és az Erdély Ma­gyar Irodalmáért Alapítvány szervez, Balázs Imre József Mint egy úszó színház (esz­­szék, kritikák) és Kántor La­jos A Nagyelefánt nyomában (esszék, kritikák) című köny­vei kerülnek terítékre. Az es­ten alkalmuk nyílik a szerzők­kel is találkozni, házigazda Lőrincz György, a könyveket bemutatja, illetve a kiadóról Kozma Mária főszerkesztő beszél. (bb) . j­o Z Co­o(0 Udvarhelyi Híradó, 2005. szeptember 27., kedd Nyilatkozat óta a román Művelődésügyi Minisztérium szinte év­­iv­l­ről évre csökkentette a kiadásában megjelenő folyó­iratok pénzügyi támogatását. Az elmúlt években bevezetett pályázati rendszer már csak a töredékét fedezte a megjelentetési költségeknek, ráadásul a megítélt összegek folyósítása gyakran akadozott vagy késle­kedett. A szerkesztőségek megértették, hogy az új körülmé­nyek között saját maguknak kell támogatókról gondoskod­niuk, és ily módon - nem csekély erőfeszítések árán - sike­rült is a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása. A Minisztérium által juttatott támogatásban ennek ellenére is érvényesült az az elv, hogy a kulturális kormányzat, ha forrásai mégoly szűkösek is, nem szolgáltatja ki teljesen a fo­lyóiratokat a piaci viszonyoknak. Értesüléseink szerint a kö­zelmúltban olyan döntés született, hogy a Minisztérium tel­jesen beszünteti a magyar nyelven megjelenő folyóiratok pá­lyázati úton történt támogatását. E nyilatkozat aláírói olyan, az írott kultúra alapjait súlyosan érintő intézkedést látnak a támogatások beszüntetésében, amely ellenkezik a demokratikus jogállam elveivel és az eu­rópai integrálódást előkészítő Románia érdekeivel. Folyó­irataink nem csupán a kulturális önazonosság alkotmány biztosította jogának kifejeződései, hanem elismert műhelyei annak a szellemi értékteremtésnek is, amely nélkül elképzel­hetetlen mind az ország határain belüli interkulturális pár­beszéd, mind a térség nemzeteinek kultúrája közötti dialó­gus. 2005. szeptember 23. Kántor Lajos, főszerkesztő (Korunk) Gálfalvi György, főszerkesztő-helyettes (Látó) Szabó Zsolt, főszerkesztő (Művelődés) Parászka Boróka, felelős szerkesztő (A Hét) Ősz a Hargitán A fürge nyár már elcsitul. Vöröslő málna vére hull, s fázósan kínálja oda lila emlőjét az áfonya. Sárga hajú bükk felett, a szél furulyája zeng. Ezernyi levél, pörögve, lent, avarrá foszlik. Betelt az ősi rend. A csalitban nagy busa medve, téli álmára készülődve, behúzza már a karmait, s az elmúlt nyárról álmodik; bár lankásoknak oldalán még az őszi kikerics bújdosik, fölötte kései ökörnyál próbálja bogozni szálait. Kaptatókon felfelé, Örökzöldünk lép elé. Szarvascsapáson állnak őrt az agancságú agg fenyők. Gyalogfenyő s a bozsika, süppedő mohán lép tova. Sziklák alján a mély dalra kel, a Súgó patakja énekel. Alázubognak habjai, pisztrángízű fodrai. Az ég peremének pirosan alkonyba hajlik a délután. Csúcs mögött a Nap még hunyorít, mielőtt ásítva búcsút int. Kolompok hangja megreped, nyájak közé az est ered. Kecskevész alatt az esztenán, a vén juhász is pihenne tán. Feje alatt tuskó szunnyad, pilláján a Göncöl baktat­­puha moha ágyon a csönd magánya ül, borvíz csillámában az emlék fényesül. András Zoltán

Next