Udvarhelyi Híradó, 2007. augusztus (18. évfolyam, 146-168. szám)

2007-08-01 / 146. szám

Garázsgondok városképet csúfító tákolmányok A­z utóbbi időkben történt sorozatos viharok, jégve­rések esetenként arra késztették a székelyudvarhelyi lakosokat, hogy improvizált hajlékokat építsenek gépjármű­veik védelmére. Aggodalmuk érthető, ám ezek a megoldások sem legálisnak, se pedig eszté­tikusnak nem nevezhetőek. Közveszélyes, instabi tákol­mányokra egyetlen önkor­mányzat sem ad építkezési jo­got, ennek ellenére nem egy példa akad városunkban fém­ből, szedett-vedett fagerendák­­ból összetoldott, bádogleme­zekkel fedött tákolmányokra, a­­melyek inkább veszélyesek a környezetükre, mintsem védeni volnának képesek. Egy erősebb szél lesodorhatja a bádogle­mezeket a tetőről, és belegon­dolni is rossz, milyen károkat okozhat mind személyekben, mind pedig a környéken parko­ló autókban. Több törvény és rendelet vonatkozik a lakóne­gyedekben épített garázsokra - mondta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal urba­nisztikai osztályvezetője. Az 1991-ben érvénybe lépett, 2005- ben módosított 50-es számú törvény előírja, hogy garázst kizárólag engedély alapján, a hivataltól ideiglenesen bérelt területen szabad építeni. Az 1997-es évi 536-os számú ren­delet értelmében közterületen való garázsépítés a lakószoba ablakától legalább 10 méterre végezhető. Az urbanisztikai engedélyt tehát csak abban az esetben adják ki, amennyiben az igény minden törvénynek megfelel, ezen kívül figyelembe veszik az esztétikai tényezőket is - tette hozzá az osztályve­zető. Arról nem is szólva, hogy a zöldövezet kárára szigorúan tuos építeni. Aki ezt, vagy bár­mely más vonatkozó szabályt megszegi, 1000-től 10.000 lejig terjedő pénzbírságra számíthat - mondta továbbá Farkas Do­mokos. Kudelász Nobel « Mezőgazdaság Nálatok laknak-e állatok? Városunk lakói egyre gyakrabban fogalmaznak meg panaszokat a háziállattartással kapcsolatban. Az elégedetlenségek a jószágok nem megfelelő gondozása során áradó kellemetlen szaggal hozhatók kapcsolatba. A problémát körüljárva a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályán, az állategészségügyi körzetnél, valamint a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál érdeklődtünk. Bálint István A témával az 1994-ben megjelent 61-es számú határozat foglalkozik bővebben, amely állattartás szempontjából a várost három zónára osztja. Az első számú zónát a történelmi központ, illetve a lakónegyedek alkot­ják, ezeken a helyeken tilos ál­lattartással foglalkozni. A má­sodik kategóriába tartozik a központ környéki periféria, itt már megengedett a kisállattar­tás, tehát szárnyasokat, nyu­­lakat és sertéseket - utóbbi esetében legfeljebb három egyedet - lehet tartani. A har­madik zónában a városszéli utcák, magánházak találhatók, ahol a szarvasmarhák tartása is megengedett, de minden­képpen az érvényben lévő e­­gészségügyi és távolsági előí­rásokat betartva. Az előírások alapvetően az állatok szállás­helyeinek rendben tartására, megfelelő takarítására vonat­koznak. Az említett kötelezett­ség a második zóna utcáiban tartható kisállatokra is érvé­nyes. A határozatot Cseke Ár­kost Katalin, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztá­lyának vezetője is megerősí­tette. Az érvényben lévő egész­ségügyi előírásokkal kapcsolat­ban dr. Ferenczy Ferencet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszer-biztonsági Igaz­gatóság vezetőjét kérdeztük, aki elmondta, hogy a város területén található 1-2 tehenes gazdaságok közül gyakorlati­lag egy sem felel meg az uniós elvárásoknak. Mindez azzal magyarázható, hogy az uniós szabályozások nem említik a kis egységeket, csupán a nagy mezőgazdasági telepeket, a­­melyek előírásait a kisgazdák nem tudják betartani. Ferenczy továbbá elmondta, hogy a problémával kapcsolatban a mezőgazdasági minisztérium­hoz fordultak, kérve egy kis­gazdákra vonatkozó előírás­­csomag kidolgozását, termé­szetesen az uniós alapokat fi­gyelembe véve, de ez sajnos még várat magára. Az utóbbi időben városunk területén nem végeztek ellenőrzéseket, inkább a legelők állategészség­ügyi helyzetére figyeltek, arra, hogy tiszta itatóhelyeket és árnyékos területeket biztosít­sanak a jószágoknak. Azt is megtudtuk, hogy egy esetleges felszámolás nem történik egyik napról a másikra: a kadicsfalvi szárnyastartó felszámolása a tavaly szeptemberi felszólítást követően, idén májusban feje­ződött be. Dr. Jakab Runő, a székelyudvarhelyi állategész­ségügyi körzet vezetője la­punknak elmondta, hogy szer­vezetük az utóbbi időben in­kább a környező falvakban végzett ellenőrzéseket. Egy­­egy ilyen vizsgálat során az egészségügyi és távolsági elő­írásoknak megfelelő ammónia- és zajszintet mérnek. Hasonló mulasztással kapcsolatban, an­nak ellenére, hogy léteznek, büntetéseket még nem alkal­maztak. Ami a panaszos lakó­kat illeti, a tárgyalt problémá­val kapcsolatban elsősorban a polgármesteri hivatal mező­­gazdasági osztályához fordul­hatnak - amennyiben az emlí­tett zónákon belül nem enge­délyezett állattartásra figyel­nek fel -, illetve a székelyud­varhelyi állategészségügyi kör­zethez, helyszíni kivizsgálást kérve. ■ SZOLGÁL­TATÁS Víz nélkül a fél város A fél Udvarhely és Fenyéd is víz nélkül leg ma szerelési munkálatok miatt, sem hideg, sem meleg víz nem lesz hoz­závetőlegesen 8-18 óra között az egész Bethlen-negyedben, a Bethlen Gábor utcában és Bethlenfalván, Radicsfalván. Az Aqua Nova Hargita, mint marketingigazgatójától, Olkel Erikától megtudtuk, szakaszzárókat cserél ki, és újakat szerel be, összesen hatot, a cél, hogy a vezeték meghibásodásakor minél kisebb szakaszokat kelljen ezentúl lezárni. Az igazgató szerint azokon a részeken, ahol végeznek a munkálatokkal, visszaál­lítják a szolgáltatást még a beharangozott 18 óra előtt. (R. A.) Forgalom Irányítás nélkül maradt a „halálinterszekció” Valamilyen üzemzavar volt az oka annak, hogy a hét végén nem működött a jelzőlámpa a Bălcescu és Orbán Balázs utca ke­reszteződésénél, és pár napig ismét irányítás nélkül maradt a „halálin­terszekció”. A villanyrendőrök telepítőit a városgazdálkodás felkérte, lépjenek közbe annak érde­kében, hogy ilyesmi többé ne forduljon elő. Feltehetően áramkimaradás volt valamikor a hét végén Szombatfalván, ami után a Bal­­cescu-Orbán Balázs útkereszte­ződésben nem indultak újra a jelzőlámpák, csupán figyel­meztető üzemmódban marad­tak. A vele szerves egységet ké­pező Tamási-Wesselényi ke­reszteződésben viszont újrain­dultak, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy éppen ott nem volt villanyrendőr, amely ke­reszteződés balesetveszélyes­sége miatt a forgalomirányítást bevezették, a kiegészítő lámpák viszont működtek. Ülkei Zol­tán, a városgazdálkodási osz­tály vezetője felkérte a jelző­lámpák telepítőjét, vizsgálja meg, mi okozhatta a kiesést, s hárítsa el a problémát. A maros­vásárhelyi Elproco Impex mun­katársai egyébként a napokban szintén Udvarhelyen dolgoz­nak, amint beszámoltunk róla, a Kaufland megrendelésére a majdani bevásárlóközpont előt­ti új kereszteződésben szereltek fel jelzőlámpákat. A városban található többi hasonló beren­dezéshez képest itt újdonság lesz az, hogy elektromágneses érzékelőket építenek majd be az aszfaltba a bevásárlóközpont­ból kihajtó, illetve az oda bekanyarodó sávba, így a rend­szer csak akkor állítja majd le rövid időre a főút eddig meg­szokott forgalmát, ha vannak a hipermarket parkolójába beka­nyarodni vagy onnan kihajtani kívánók. Hasonlóképpen az itt kialakított átjárónál is csak akkor kapnak a gyalogosok zöld jelzést, ha átkelési szándékukat egy gomb megnyomásával jel­zik. Ülkei reméli, így kevésbé fog torlódásokat okozni az új kereszteződés. Rédai Attila ________________________|*

Next