Udvarhelyi Híradó, 2007. augusztus (18. évfolyam, 146-168. szám)
2007-08-01 / 146. szám
Garázsgondok városképet csúfító tákolmányok Az utóbbi időkben történt sorozatos viharok, jégverések esetenként arra késztették a székelyudvarhelyi lakosokat, hogy improvizált hajlékokat építsenek gépjárműveik védelmére. Aggodalmuk érthető, ám ezek a megoldások sem legálisnak, se pedig esztétikusnak nem nevezhetőek. Közveszélyes, instabi tákolmányokra egyetlen önkormányzat sem ad építkezési jogot, ennek ellenére nem egy példa akad városunkban fémből, szedett-vedett fagerendákból összetoldott, bádoglemezekkel fedött tákolmányokra, amelyek inkább veszélyesek a környezetükre, mintsem védeni volnának képesek. Egy erősebb szél lesodorhatja a bádoglemezeket a tetőről, és belegondolni is rossz, milyen károkat okozhat mind személyekben, mind pedig a környéken parkoló autókban. Több törvény és rendelet vonatkozik a lakónegyedekben épített garázsokra - mondta Farkas Domokos, a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályvezetője. Az 1991-ben érvénybe lépett, 2005- ben módosított 50-es számú törvény előírja, hogy garázst kizárólag engedély alapján, a hivataltól ideiglenesen bérelt területen szabad építeni. Az 1997-es évi 536-os számú rendelet értelmében közterületen való garázsépítés a lakószoba ablakától legalább 10 méterre végezhető. Az urbanisztikai engedélyt tehát csak abban az esetben adják ki, amennyiben az igény minden törvénynek megfelel, ezen kívül figyelembe veszik az esztétikai tényezőket is - tette hozzá az osztályvezető. Arról nem is szólva, hogy a zöldövezet kárára szigorúan tuos építeni. Aki ezt, vagy bármely más vonatkozó szabályt megszegi, 1000-től 10.000 lejig terjedő pénzbírságra számíthat - mondta továbbá Farkas Domokos. Kudelász Nobel « Mezőgazdaság Nálatok laknak-e állatok? Városunk lakói egyre gyakrabban fogalmaznak meg panaszokat a háziállattartással kapcsolatban. Az elégedetlenségek a jószágok nem megfelelő gondozása során áradó kellemetlen szaggal hozhatók kapcsolatba. A problémát körüljárva a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályán, az állategészségügyi körzetnél, valamint a megyei mezőgazdasági igazgatóságnál érdeklődtünk. Bálint István A témával az 1994-ben megjelent 61-es számú határozat foglalkozik bővebben, amely állattartás szempontjából a várost három zónára osztja. Az első számú zónát a történelmi központ, illetve a lakónegyedek alkotják, ezeken a helyeken tilos állattartással foglalkozni. A második kategóriába tartozik a központ környéki periféria, itt már megengedett a kisállattartás, tehát szárnyasokat, nyulakat és sertéseket - utóbbi esetében legfeljebb három egyedet - lehet tartani. A harmadik zónában a városszéli utcák, magánházak találhatók, ahol a szarvasmarhák tartása is megengedett, de mindenképpen az érvényben lévő egészségügyi és távolsági előírásokat betartva. Az előírások alapvetően az állatok szálláshelyeinek rendben tartására, megfelelő takarítására vonatkoznak. Az említett kötelezettség a második zóna utcáiban tartható kisállatokra is érvényes. A határozatot Cseke Árkost Katalin, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályának vezetője is megerősítette. Az érvényben lévő egészségügyi előírásokkal kapcsolatban dr. Ferenczy Ferencet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjét kérdeztük, aki elmondta, hogy a város területén található 1-2 tehenes gazdaságok közül gyakorlatilag egy sem felel meg az uniós elvárásoknak. Mindez azzal magyarázható, hogy az uniós szabályozások nem említik a kis egységeket, csupán a nagy mezőgazdasági telepeket, amelyek előírásait a kisgazdák nem tudják betartani. Ferenczy továbbá elmondta, hogy a problémával kapcsolatban a mezőgazdasági minisztériumhoz fordultak, kérve egy kisgazdákra vonatkozó előíráscsomag kidolgozását, természetesen az uniós alapokat figyelembe véve, de ez sajnos még várat magára. Az utóbbi időben városunk területén nem végeztek ellenőrzéseket, inkább a legelők állategészségügyi helyzetére figyeltek, arra, hogy tiszta itatóhelyeket és árnyékos területeket biztosítsanak a jószágoknak. Azt is megtudtuk, hogy egy esetleges felszámolás nem történik egyik napról a másikra: a kadicsfalvi szárnyastartó felszámolása a tavaly szeptemberi felszólítást követően, idén májusban fejeződött be. Dr. Jakab Runő, a székelyudvarhelyi állategészségügyi körzet vezetője lapunknak elmondta, hogy szervezetük az utóbbi időben inkább a környező falvakban végzett ellenőrzéseket. Egyegy ilyen vizsgálat során az egészségügyi és távolsági előírásoknak megfelelő ammónia- és zajszintet mérnek. Hasonló mulasztással kapcsolatban, annak ellenére, hogy léteznek, büntetéseket még nem alkalmaztak. Ami a panaszos lakókat illeti, a tárgyalt problémával kapcsolatban elsősorban a polgármesteri hivatal mezőgazdasági osztályához fordulhatnak - amennyiben az említett zónákon belül nem engedélyezett állattartásra figyelnek fel -, illetve a székelyudvarhelyi állategészségügyi körzethez, helyszíni kivizsgálást kérve. ■ SZOLGÁLTATÁS Víz nélkül a fél város A fél Udvarhely és Fenyéd is víz nélkül leg ma szerelési munkálatok miatt, sem hideg, sem meleg víz nem lesz hozzávetőlegesen 8-18 óra között az egész Bethlen-negyedben, a Bethlen Gábor utcában és Bethlenfalván, Radicsfalván. Az Aqua Nova Hargita, mint marketingigazgatójától, Olkel Erikától megtudtuk, szakaszzárókat cserél ki, és újakat szerel be, összesen hatot, a cél, hogy a vezeték meghibásodásakor minél kisebb szakaszokat kelljen ezentúl lezárni. Az igazgató szerint azokon a részeken, ahol végeznek a munkálatokkal, visszaállítják a szolgáltatást még a beharangozott 18 óra előtt. (R. A.) Forgalom Irányítás nélkül maradt a „halálinterszekció” Valamilyen üzemzavar volt az oka annak, hogy a hét végén nem működött a jelzőlámpa a Bălcescu és Orbán Balázs utca kereszteződésénél, és pár napig ismét irányítás nélkül maradt a „halálinterszekció”. A villanyrendőrök telepítőit a városgazdálkodás felkérte, lépjenek közbe annak érdekében, hogy ilyesmi többé ne forduljon elő. Feltehetően áramkimaradás volt valamikor a hét végén Szombatfalván, ami után a Balcescu-Orbán Balázs útkereszteződésben nem indultak újra a jelzőlámpák, csupán figyelmeztető üzemmódban maradtak. A vele szerves egységet képező Tamási-Wesselényi kereszteződésben viszont újraindultak, így az a furcsa helyzet állt elő, hogy éppen ott nem volt villanyrendőr, amely kereszteződés balesetveszélyessége miatt a forgalomirányítást bevezették, a kiegészítő lámpák viszont működtek. Ülkei Zoltán, a városgazdálkodási osztály vezetője felkérte a jelzőlámpák telepítőjét, vizsgálja meg, mi okozhatta a kiesést, s hárítsa el a problémát. A marosvásárhelyi Elproco Impex munkatársai egyébként a napokban szintén Udvarhelyen dolgoznak, amint beszámoltunk róla, a Kaufland megrendelésére a majdani bevásárlóközpont előtti új kereszteződésben szereltek fel jelzőlámpákat. A városban található többi hasonló berendezéshez képest itt újdonság lesz az, hogy elektromágneses érzékelőket építenek majd be az aszfaltba a bevásárlóközpontból kihajtó, illetve az oda bekanyarodó sávba, így a rendszer csak akkor állítja majd le rövid időre a főút eddig megszokott forgalmát, ha vannak a hipermarket parkolójába bekanyarodni vagy onnan kihajtani kívánók. Hasonlóképpen az itt kialakított átjárónál is csak akkor kapnak a gyalogosok zöld jelzést, ha átkelési szándékukat egy gomb megnyomásával jelzik. Ülkei reméli, így kevésbé fog torlódásokat okozni az új kereszteződés. Rédai Attila ________________________|*