Udvarhelyi Híradó, 2008. március (19. évfolyam, 43-61. szám)
2008-03-03 / 43. szám
Hétfő, 2008. március 3. Fogyasztóvédelem Mi van a kenyérben? Folytatás az 1. oldalról Néhány hónappal ezelőtt közölt riportunkban (A búzától a polcokig: a mindennapi kenyér, 2007. szeptember 21.) a megkérdezett pékségvezetők mind azt vallották, hogy a lisztjavítón kívül semmiféle adalékanyagot nem használnak a kenyérgyártáshoz - azonban több olvasónk feltette a kérdést, hogy ezt ki ellenőrzi. „Csak mikrobiológiailag ellenőrizzük a lisztet, illetve a kész terméket” - közölte kérdésünkre dr. Marosfői Levente, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője, hozzátéve, ez azt jelenti, hogy a lisztben lévő penészgombákat, illetve a kenyéren a hőálló toxinokat ellenőrzik le sütés után. Ami a kenyér összetételét illeti, Marosfői szerint az a termelő saját felelőssége: a címkén fel kell tüntetni az összetételt, a termék gyártásának elindításakor pedig a mezőgazdasági igazgatóságon kell elfogadtatni azt. Utóbbi hatóság vezetője, Török Jenő mérnök kérdésünkre azt mondta el, hogy felügyelő részlegük - ha lassan is - átveszi az ilyen jellegű tevékenységet is, de a kenyér vizsgálásához szükséges felszereléseket csak fél, illetve egy év után kapják meg. Szúrópróbaszerűen szoktak ellenőrizni bort (üzletekben árult palackokból vesznek próbát), illetve idén a zöldségek ellenőrzéséhez is kapnak felszerelést. A learatott búzát szintén megvizsgálják, de a kenyér összetételét nem. A kenyér összetételét csak abban az esetben vizsgáltatjuk meg laboratóriumban, ha nagyon alapos a gyanú, hogy valami nincs rendben vele - mondta lapunknak dr. Weil Gyula, a Maros Regionális Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Hargita megyei hivatalának vezetője. Ők főleg a szavatossági idő betartását ellenőrzik, viszont szúrópróbaszerűen a kenyér összetételét Szökőnap „Négyévente nagy buli lesz” Az idei február utolsó napján négy kisbaba látta meg a napvilágot a városi kórház szülészeti osztályán. Ők azok, akik csak négyévenként ünnepelnek dátum szerint születésnapot. Bálint Laura pálpataki lakos a négy, február 29-én szülő anyuka közül az egyetlen, aki császármetszéssel hozta világra kisfiát, aki a keresztségben a Béla nevet kapta. Délelőtt fél tíz körül született, 3700 grammos súllyal. Ottl értünkkor a baba ébren volt, édesanyja öléből nézelődött - egyelőre a kétnapos újszülöttek értetlen, mindent furcsálló arckifejezésével. Az anyuka elmondta, hogy nem számít, milyen napon született, a fő az, hogy egészséges legyen. A születésnapot minden évben február 28-án ünnepük majd, de négyévente minden bizonnyal „nagy bulit csapnak.” Mivel császármetszéssel szült, ezen a héten valószínűleg még bent tartják a kórházban, a babát pedig az első napokban nem hagyják mellette éjszakánként, hanem megfigyelés alatt tartják. A szomszéd kórteremben Bíró Angéla várt bennünket. Ő udvarhelyi, kisfia, András szintén 29-én született, délben háromnegyed egy körül, 4360 grammos súllyal. Az ő esetében spontán szülés volt, így valószínűleg a hét első felében már haza is viheti a kisfiút kétéves és nyolc hónapos kislányához, aki már alig várja. „Azt mondta” - meséli az anyuka nevetve -, hogy pont akkora, mint az ő babája, biztos úgy képzeli, hogy majd rángathatja a karjánál fogva.” Ami a születésnapozást illeti, nem lesz gond: ők is 28-án ünnepelnek, aztán négyévente kicsit nagyobb feneket kerítenek a dolognak. „Ez a hosszú fiatalság titka, mert hatvanévesen még csak 15 lesz” - számolgatta az eset előnyeit Bíró Angéla. Rajtuk kívül egy parajdi és egy homoródjánosfalvi nő is ezen a négyévente visszatérő, „pótnapon” szült. Az ideinél nagyobb számú, február 29-ére eső szülés 1992- ben volt, akkor 7 kisbaba látta meg a napvilágot ezen a dátumon. Kudelász Nobel A malátás kenyér - barna kenyér? A barna kenyereket sokan egészségesebbnek tartják, mert ún. teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Azonban a pékek tudják azt a „cselt”, hogy például őrölt malátaporral is lehet színezni. A maláta színező hatásával tehát vissza is lehet élni, mivel a teljes őrlésű, rozsos és rozstechnológiával készülő barna kenyerek magasabb árfekvésűek, a barna színt viszont maláta adagolásával is el lehet érni. (Forrás: www.fogyasztok.hu) nem. Sajnos volt olyan eset is, amikor magánszemélyként feljelentést tett valaki egy pékség ellen, de kiderült, hogy a cég egyik konkurense tette ezt, a kenyér pedig rendben volt. Ráadásul a hivatalnak kellett kifizetnie a magas laboratóriumi költségeket - a kenyeret gyártó cég abban az esetben kellett volna ezt fizesse, ha egészségre káros anyagot találtak volna benne. Erre a célra nincs anyagi alapja a hivatalnak, s ez korlátoz is bennünket - közölte a hivatalvezető, akinek véleménye szerint a visszajelzés úgyis a fogyasztótól jön: a jó kenyeret veszik meg. A kérdés viszont továbbra is nyitott marad: tudjuk-e, hogy milyen, esetlegesen egészségkárosító adalékanyagokat tartalmaz kedvenc, jó kenyerünk? Katona Zoltán Egészségügy Koraszülöttet szállított a helikopter Tegnap leszállt a városi futballpályánál egy helikopter, ilyenkor pedig az emberek rögtön elkezdenek találgatni: vajon ki érkezett, kit hozott a gép, vagy kit visz. Mint kiderítettük, ezúttal egy koraszülöttet szállítottak Marosvásárhelyre. A mostani koraszülött gyerekellátás térségünkben úgy van megoldva, hogy a 33 hetesnél kisebb koraszülötteket, ha lehet, még szülés előtt felküldjük a marosvásárhelyi, speciálisan koraszülöttek ápolására kialakított központba - tájékoztatott dr. Szabó Sándor nőgyógyász főorvos, majd azzal folytatta, hogy előfordul olyan eset is, mint tegnap, amikor a baba hat hónapos, vagyis 28-29 hetes, az édesanya pedig erősen vérzik, és ezért először el kell végezniük a császármetszést, majd utána tudják a koraszülöttet mentőautóval, avagy - ha van szabad gép - helikopterrel a marosvásárhelyi klinikára szállítani. Egyébként a koraszülöttek mentőautóval, helikopterrel a szomszédos megye egészségügyi központjába történő szállítása nem is olyan ritka, hisz mint dr. Szabó kiemelte, tavaly 1.500 újszülöttből 30-at küldtek Marosvásárhelyre. (M. L. F.) Mentőszolgálat Tavaszi nyavalyák A melegebb időszak érkezte nagyban befolyásolhatja a különböző betegségekben szenvedőket. A megyei mentőszolgálat heti statisztikája is erre enged következtetni. Mint megtudtuk, 31 szívbeteget, 36 magas vérnyomásos esetet és 56 lázas állapotban beszállított beteget kezeltek. Emellett 8 asztmás és 9 epilepsziás krízis miatt is riasztották őket, 21 esetben légszomj tünetével szállítottak beteget. A mentőszolgálat ügyeletese elmondta: elsősorban a szívbetegeket, asztmásokat és idegrendszeri problémákkal küszködőket érinti kellemetlenül a tavasz eleji felemás időjárás. Az utóbbi kategóriába tartozók depresszióba eshetnek, a családtagok fokozott figyelme az ő esetükben is nagyon fontos. Kudelász Nobel