Udvarhelyi Híradó, 2010. november (21. évfolyam, 213-234. szám)
2010-11-01 / 213. szám
2010. október 29. I Euró 4,2682 Dollár 100 forint 1,5500 Âilotţa» 1 ejysépe. lepen ““híradó Fizessen elő most! Hívja a 0266-218361 et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 17 lej 3 hónap 45 lej 6 hónap 90 lej 12 hónap 175 lej Illllllill 1844-430X Főszerkesztő: Pál Gábor Ügyvezető: Székely Róbert Szerkesztőségi tagok: Aktuális: Székely István, Antalfi József, Kovács Eszter, P. Dávid Tünde (Székelykeresztúr), Szász Csaba (Vidék). Művelődés: Barabás Blanka Sport: Zatyi Tibor Hit-Vallás: Ktolnár Melinda Olvasószerkesztő: Sólyom Erika Korrektúra: Oláh István Fotó: Bodnár Arthur Tördelet: Csáki Ferenc, Demény Ágnes. Apróhirdetés: Kozma Adél Reklám: Péter Levente, Kovács Dénes ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! a beérkezett levelek és másféle írásokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza ELŐFIZETÉSEKERT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-21836- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600 - Székelyudvarhely, Szentimre u. 17.szám. Telefon: 0366-218361 E-mail: uk@udvarhelyiiirado.ro itarketing@udvarhelyi-hiado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-iiado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro 0266-218361 V ■' . ■ * »szerte,.# Inadé1« napunlí 8-22 óra között! A BAP Agency bejegyzett védjegye III Ilii II Ilit MIMI II Ilii MIMI II Ilii Ilii MIMI IIIII .-.............................— ----— jjijr^' m i 1 *3 I Halottak napja a hit ünnepe. Azé a hité, amiről Jézus tett tanúságot halálával és feltámadásával. Azé, amit legnagyobb fájdalmában vallott meg legmaradandóbban. És az ígéreté, mely szerint velünk van a világ végezetéig. Mindenszentek azoknak a kiemelt napja, akiket sem a kalendárium, sem a közös emlékezet nem őriz név szerint. A Mennyei Atya ünnepe is, akinek tudta nélkül egyetlen hajszálunk se görbül meg. _________________________Molnár,Melinda Éjjel nő Mindig ott, ahol Ön! Online rendelés: www.taxi-24.ro 0266-21 41 10 0744-24 24 24 0727-24 24 24 0722-70 00 00 A halottak napja siratóének. Csendben hunynak el a novemberi éjszakában a sírokra helyezett virágok, haló porában paraffinkönnyeket ejtve lángol az ellobbanó gyertyavilág. Aki már helyezett akár egyetlen szál könnyel öntözött virágot a másik világba költözött szeretettje hantjára, érzi: az elmúlás életlecke. Az elhunytról jót vagy semmit tanítja a népi bölcsesség. És a halottak napjáról, erről a sok arcú temetőjárásról mit mondhatnánk? Régi hiedelem: rendbe kell tenni a sírokat, hogy a halottak jól érezzék ott lenn magukat. Szomorú és nem is ünnep ez a nap annak, aki idejekorán vagy elköszönés nélkül kísérte utolsó útjára gyermekét, édesszülőjét, asszonyát, embertestvérét. Nem rítus és nem is pótcselekvés, ha mindegyre arra viszi a lába és lelki tehetetlensége. De hány gyászolót keserít meg az ellopott kegyeleti virág, a feldúlt földi nyughely látványa? Nem kell félni: nem nyúl ki egy kéz, hogy a tolvaj körmére koppintson, de a hiány könnyei ilyen értelemben nem hullnak a porba... A halottját sirató nem is gyújt rá, és nem is hangoskodik, cseveg a fájdalom napján. Harsány és hivalkodó is manapság a gyász ünnepe. Pedig az ima és csend idejének szánták alamizsnás jeles nap volt. Emlékszik még valaki, hogy míg utolsót lobbant a gyertyaláng, addig imádkoztunk a sírok mellett? Mindazokkal, akikkel közös volt a veszteségérzésünk. Ha még maradtunk, azt az emlékidézésért tettük. A lélekgyógyász erre mondja: segíti a veszteségélmény feldolgozását, ha visszaidézzük, amit az eltávozottól örökségként érzünk lelkünkben. A fényesség és a friss virág emléklángocskát gyullaszt. Van még erre időnk a sírtól sírig látogatáslázban? Arany János úgy látta: „A holtak álmai felett, szépen virul a kegyelet". Piros, sárga, barna műanyag és fémszemetet termel a kegyeletegylet. Vajon hányan virrasztanának csendben a 72 órás égésidejű mellett? Miért játszik rá világ a gyászérzésre? És miért hagyom, hogy hetekkel-hónapokkal november elseje előtt nyomást gyakoroljon rám a „gondoljon szeretteire" utasítás? Aki egy közösség lelki minőségére kíváncsi, nézzen be a sírkertbe. Ma, holnap és holnapután... Miért éppen télelen és egymás mellett üli mindenszentek és halottak napját az egyház? Nem csupán jelkép: a természet örök rendje szerint a látszólagos dermedésben új erőket érlel - rügy- és dalfakasztót. A novemberi napfény arra is megtanít: öleljük meg simogatón azt, akinek nem ünneplője idén a fekete. ----------------------------. -Aki már helyezett akár egyetlen szál könnyel öntözött virágot a másik világba költözött szeretettje sírhantjára, érzi: az elmúlás életlecke. Franciaországi sztrájkok A franciaországi sztrájkok kiemelt helyet kaptak a médiában. Amit a francia kormány el akart érni - föl akarta emelni a nyugdíjkorhatárt 62 évre -, amint láthatták, el is érte. A kérdés az: jogos volt-e a kormány szándéka? Bármilyen népszerűtlen, mondjuk ki röviden: jogos. Miért? A válasz egyszerű. Mert az állam az utóbbi időben a pártok hatalmi és szavazatszerző versengése révén annyi feladatot vállalt magára, amennyi - főleg egy olyan társadalomban, ahol többnyire csak az állami alkalmazottak adóznak - már-már tarthatatlan. Történetiségében nézve a kérdést a különböző korok és különböző társadalmak más- és másképp viszonyultak az öregekhez. Általában minden társadalmon belül az öregek a társadalom teljes értékű tagjai akarnak maradni. Viszont tény az is, hogy minden társadalmon belül az öregek sorsa egyénenként változó. Azoknál a primitív népeknél, ahol az öregeknek nem voltak átadható hagyományaik, kialakult kultikus szokásaik, hiányzott még a vallás kezdetleges formája, a sámánizmus és a mágia is, az öregeket általában kiközösítették vagy halálra ítélték. A sámánizmus és a mágia elterjedésével viszont - a fejlettebb népeknél, ahol a gazdasági élet nagyobb tudást igényelt - megváltozott az öregek helyzete. Az öregek - ha nem is mind - a tudás birtokosaiként kiváltságosak lettek. A magántulajdon kialakulása és törvényes védelme megszilárdítja az öregek helyzetét. Kínában az öregek helyzete kiváltságos volt. A zsidóknál szintén. A spártaiaknál közismert, milyen tisztelettel övezték az öregeket. A rómaiaknál a pater familiáris hatalma szinte korlátlan volt. Az állami nyugdíjrendszerek az EU tagországaiban 1889 és 1937 között alakultak ki. Az első nyugdíjtörvények általában az ipari és kereskedelmi dolgozókra, elsősorban a munkásokra vonatkoztak. (Az első német nyugdíjtörvény az ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági munkásokra terjedt ki.) Kivételek persze akkor is voltak. Ausztriában az alkalmazottak kötelező (állami) nyugdíjbiztosítását az 1906-os törvény szabályozta, a munkásokat pedig csak 1938-ban vonták be az állami nyugdíjbiztosításba. Az első törvények általában az öregségi, rokkantsági és a hozzátartozói nyugellátásra vonatkoztak, de több országban is csak az egyik nyugdíjat szabályozták (például Angliában az első törvény 1908-ban az öregkori ellátást szabályozta, a rokkantsági nyugdíjbiztosítás szabályozására 1911-ben került sor). Azonban azt senki nem tagadhatja, hogy az általános nyugdíjrendszerrel egy időben az átlagéletkor az északi féltekén kitolódott, 1900 óta harminc évvel nőtt. Adatszerűen: időszámításunk kezdetekor az átlagéletkor 22 év, 1200- ban 30 év, 1400-ban 35 év, 1850-ben 40 év, 1900-ban 47 év, 1978-ban 73, és az előrejelzés 2020-ra 85-90 év. Ezzel párhuzamosan viszont kitolódott a munkába állás korhatára is, amely nem lehet alacsonyabb, mint a tankötelesség felső korhatára. Viszont ha pár évtizeddel korábban csak a társadalom elenyésző része végzett egyetemet, ez mára már elérte az 50-60%-ot. Sőt, mivel két-három szakra is beiratkoznak egyesek - épp a munkába állás elkerülése végett ma már nem kevés azoknak sem a száma, akik elmúltak 30 évesek, és még mindig egyetemre járnak. Aki viszont 30 évesen kezd munkába állni, tehát hozzájárulni a nyugdíjalaphoz, az csak 28 évet adózhat, miközben épp Franciaországban az átlagéletkor már megközelíti a 85 évet. Ez pedig, előbb-utóbb mindenkinek meg kell értenie, tarthatatlan. A francia kormány hibája az volt, hogy előzetesen nem bocsátotta társadalmi vitára a nyugdíjkorhatár emelését, olyan alternatív választási lehetőségeket kínálva, ami elgondolkoztatta volna a társadalmat. A nyugdíjkorhatár emelésével vitára kellett volna bocsátania, hogy az egyetemi évek (amikor még nem adóznak) alanyi jogon beszámíthatók legyenek-e a nyugdíjszámításkor. Vitára kellett volna bocsátania az ösztöndíjak kérdését stb., stb. Azt ma már senki sem tagadja, hogy a pártok a szavazatokért aláígértek a társadalomnak. De ez ma már, a világ pénzügyi válságát látva, a végét járja. Az államoknak nemsokára döntést kell hozniuk, hogy felhagynak-e a pártdemagógiával, vagy sem, és mi az, amit a szociális jólétből fenntarthatnak. Véleményem szerint az állam pár éven belül ki fog vonulni egy sor szolgáltatásból: az ingyenes egyetemi oktatás, szociális háló működtetése, temetkezési segély stb., stb. Bár ne lenne igazam! Viszont itt az idő, fel kell készülni rá.