Udvarhelyi Híradó, 2010. december (21. évfolyam, 235-254. szám)

2010-12-02 / 235. szám

SgRKISPOSEC 2010. november 30. Euró 42342 Dollár 3.2861 100 forint 1.5128 írfolsain ! egységre, lep»» “"^Híradó Fizessen elő most! Hívja a 0266-218361-et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 17 lej 3 hónap 45 lej 6 hónap 90 lej 12 hónap 175 lej Udvarhely A BAP Agency bejegyzett védje) ii mu ii mi min ii mi min ii mi mi min mii Főszerkesztő: Pál Gábor Ügyvezető: Székely Róbert Szerkesztőségi tagok: Aktuális: Székely István, Antalfi József, P. Dávid Tünde (Székelykeresztúr), Szász Csaba (Vidék). Művelődés: Kovács Eszter Sport Zátyi Tibor Hit-Vallás: Molnár Melinda Olvasószerkesztő: Sólyom Erika Korrektúra: Oláh István Fotó: Bodnár Arthur Tördelek: Csáki Ferenc, Demény Ágnes, Hágó Balázs Apróhirdetés: Kozma Adél Reklám: Péter levente, Kovács Dénes * Az (X)-ságnóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemény*. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséi® döntsön. * Kéaratokat nem őrzünk meg, és nem külön vissza ELŐFIZETESEKERT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600 - Székelyudvarhhely, Szentimre u. 17 szám. Telefon: 0266-218 361 E-mail: udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hudetesiudvarhelyi-hiradoro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Székely gyümölcs, amit mindenki szeret A székely gyümölcs termékek nem várt népszerűségéről tartott beszámolót a Civitas Alapítvány december 1-jén. Október 6-án indult el Farkaslakán a gyümölcsfeldolgozó manufaktúra, a felmérésekhez viszonyítva jóval nagyobb érdeklődés övezte az előállított termékeket, legyen az lekvár, vagy természetes almaié. ---------------------------------------------------------------- Antalfi József Ezek a termékek garantáltan tartósítószer- és cukormentesek, sőt helyi gyümölcsökből készültek Mindig ott, ahol Ön! Online rendelés: www.taxi-24.ro Éjjel-nappal hívható 0266-21 41 10 0744-24 24 24 0727-24 24 24 0722-70 00 00 A termelés folyamata alatt elmondják a gazdáknak, hogy nem a pénzt szeretnék bevonni fizetőeszközül: kiegyeznek, hogy a végtermék 35 %-át otthagyják. Ebből az ún. vámból fedezik a manufaktúra költségeit, sőt az értékesítést is. Már István, a projektvezető, az egyesület elnöke arról számolt be, hogy számításaik szerint egy szezonban 15-20 000 liter almalevet, valamint 4-5000 üveg lekvárt szándékoznak elkészíteni. Idáig több mint 50 000 liter almalé készült el, 6500 üveg lekvár van már raktáron. Miután elindult a manufaktúra, rögtön várólistát voltak kénytelenek vezetni. „Mivel a pincékben még sok alma van, szeretnénk január közepén-végén újraindítani a feldolgozót. Ebben az időszakban a feldolgozásra, most pedig az értékesítésre összpontosítunk" - mondja a koordinátor. Az egyesület nyitott arra, hogy szerződéseket kössön, illetve aktívan részt fognak venni a piacon is. Már az idén több városban részt vesznek karácsonyi vásárokon. Már István hozzátette, hogy jelenleg Farkaslakán lehet a termékekhez hozzájutni, akár telefonon és interneten is megrendelhetők. Hadnagy Jolán, a Székelygyümölcs egyesület tagja (négy gyerek édesanyja) elmondta, hogy nem haszonért termeltek maguknak gyümölcslevet, hanem elsősorban az egészséges táplálkozást tartották szem előtt. Tapasztalatai szerint ajándékozáskor is hatalmas örömet tudtak szerezni szeretteiknek. Hangsúlyozta, hogy ezek a termékek garantáltan tartósítószer- és cukormentesek, sőt helyi gyümölcsökből készültek. Az egyesület egyik alapszabálya is, hogy csak olyan gyümölcsöket dolgoznak fel, ami helybéli fákról származik. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mekkora érdeklődés övezi ezeket a termé keket Hadnagy hozzátette, hogy néhány farkaslaki panzióvezető már vásárolja őket - tudva azt, hogy a vendégek egyre tudatosabbak és a helyi ízekre kíváncsiak. Itt az ész a tét! Valóságműsoros világunk forgatagában lehet, hogy elkerülte figyelmünket az a hír, amely a központi sajtóban néhány napja jelentős helyet foglalt el: Romániában jelenleg 53 000 felsőfokú diplomás munkanélküli van, több mint fele az évente végző közel százezernek. Igen, sajnos a világon mindenhol a legutóbb végzetteket érinti leginkább a válság okozta foglalkoztatás hiánya, egyik angol ismerősöm nemrég panaszolta, hogy frissen végzett fiának is, hozzánk hasonlóan, igen rosszak a kilátásai a szigetországban. Úgy érzem, azonban, hogy van a mi helyzetünkben valami sajátos: a túlképzés valamint a kevésbé ellenőrzött intézményekben az alacsony színvonal bizalmatlansággal párosul a munkáltatói szektor felől. Az elmúlt napokban egy székelyföldi felsőfokú tanintézmény vendége voltam, találkoztam egykori tanítványaimmal. Egyik frissen végzett beszámolója meglepett, közgazdász évfolyam - elsőként nem kapott sokáig állást, végül nehezen helyezkedett el a napokban mint számlázó. Fölmerül ilyenkor az emberben, hogy ennyire nincs kereslet a frissen végzettekre, vagy intézményeink nem tudják jól eladni maguk? Értem persze, hogy sokan maradnak állás nélkül, de az évfolyamelsőre sincs igény? Ezt én nem hiszem. Eszembe jutott egy évekkel ezelőtt olvasott, Japánról szóló könyv, ott az egyetemek frissen végzettjei közül a legjobbakat már tanulmányaik közben kiválasztják a vállalatok, szinte attól függetlenül, hogy mit tanultak. Mert az a fontos, hogy jó tanuló legyen, a többit a vállalatok keretében megtanulja. Ez válasz lehet arra a gyakori munkáltatói panaszra, hogy a frissen végzettek nem eléggé képzettek, nincs tapasztalatuk, nem tudják hamar hasznukat venni. Mint a japán példa, de nemcsak az, igazolja a végzetteket a munkahelyen képzik azzá, amire szükségük van a cégeknek. Ha eddig eljutva kételkedne valaki a leírtakban, hadd tegyem hozzá, hogy a híres oxfordi vagy cambridge-i kollégiumok diákjai közül sokan ma is művészettörténetet vagy idegen nyelveket tanulnak, majd bekerülve a vállalati szektorba válnak vezetőkké. Igen, tudom, hogy helyi egyetemeink rangja kisebb, de ezek jól szervezett intézmények, amelyek a munkaerőpótlást hivatottak és képesek biztosítani. A mi intézményeink, és érthetetlen, hogy miért övezi őket ilyen közöny. Azt hiszem, a helyi közösségekbe jobban beilleszkedve és magukat ismertetve eredményesebbekké válhatnának. Abban is biztos vagyok, hogy a vállalatoknak át kell gondolniuk a munkaerő-politikájukat. A válságból való kilábalás lassúbb és nehezebb, mint gondoltuk akár ez év elején is. Nem tér vissza a régi helyzet, egy megújuló, nagyobb versenyt jelentő piac jobban képzett, az új iránt fogékony munkaerőt kíván. Az elmúlt hetekben az országban több olyan vállalattal is találkoztam, ahol késve értették meg ezt, és nagy árat fizettek érte. Egyetemeinknek, főiskoláinknak jobban kellene közeledniük a vállalati szektorhoz. A következő fontos lépés a diákok szakmai gyakorlatra fogadása lehet a helyi vállalatokban, így lenne elérhető, hogy mindkét fél jó döntést hozzon, ha alkalmazásra kerülne a sor. És akkor nem fordulhatna elő, hogy az évfolyamelsőt még csak nem is ismerik.