Udvarhelyi Híradó, 2011. május (22. évfolyam, 83-104. szám)
2011-05-02 / 83. szám
Ill ill II 111 111 111 IIIII 2011. április 29. ■ Euró 4,0744 Dollár 2,7408 100 forint 1£439 /trfolya* 1 egysape. re|Gen “JIS Fizessen elő most! Mívja a 0266’218361-et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej Reklám: Kovács Dénes ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361 et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600 - Székelyudvarhely, Szentimre u. 17. szám. Telefon: 0266-218361 E-mail: uh@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro Hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266 218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Művelődés: Kovács Eszter Sport: Zátyi Tibor Hit-Vallás: Molnár Melinda Olvasószerkesztő: Sólyom Erika Korrektúra: Oláh István Tördelek: Csáki Ferenc, Demény Ágnes. ii mu ii un nun linn imn ii un nu unu ii in Telefonszolgálat. ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett rodámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tárózik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közlésére döntsön. ■ kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza Újraindul a Zöld Ház program Rövidesen újraindul az épületek fűtésrendszerének korszerűsítését támogató kormányprogram. A Zöld Ház program múlt évben Hargita megyében volt a legsikeresebb, országszinten itt igényelték legtöbben a 6-8 ezer lejes állami támogatást napkollektorokra, kazánokra és hőszivattyúkra. Borbély László környezetvédelmi miniszter legutóbbi bejelentése szerint májusban indul újra a magánszemélyek számára a Zöld Ház program, amely a megújuló energiával működő melegvíz- és fűtésrendszerek megvásárlására nyújt vissza nem térítendő állami támogatást. Az e hónapban újrainduló program rajtjának pontos dátumát egyelőre nem tudni, a szakminisztérium, illetve az Országos Környezetvédelmi Alap még nem tette közzé az ezzel kapcsolatos információkat. A Zöld Ház program 2011-es rajtját korábban áprilisra tervezte a környezetvédelmi minisztérium, ám ez egyelőre késik. A program idei költségvetése több mint 100 millió lej lesz, akárcsak a múlt évben, de szükség esetén ezt kibővíti majd a környezetvédelmi szaktárca. Központi sajtóinformációk szerint idéntől már társasházak esetében is lehet igényelni a 6-8 ezer lejes állami támogatást, tömbházak esetében azonban továbbra sem kérhető a finanszírozás. A magánházak tulajdonosai idén is három típusú rendszer telepítésére kérhetnek majd állami finanszírozást: napkollektorokra, különböző faőrleménnyel, illetve növényi hulladékkal működő kazánokra, valamint hőszivattyúkra. Magánszemélyek számára a Zöld Ház programot első alkalommal múlt év közepén indította el a szakminisztérium, a 110 millió lejes költségvetés több mint 7 százalékát Hargita megyei magánház-tulajdonosok pályázták meg, a legtöbbet az ország megyéi közül. A kimagasló teljesítményt erősíti az is, hogy népesség szempontjából kis megyének számít Hargita, mégis itt adták le a legtöbb kérést a program keretében, összesen 1295-öt. Az igénylések összértéke meghaladta a 7,7 millió lejt. A pályázók többsége napkollektorrendszer vásárlására kérte az állami finanszírozást. A pályázatot a közintézmények számára is elérhetővé tette a szaktárca, Hargita megyében számos önkormányzat, illetve az egyházak is éltek a lehetőséggel. A megyében Székelyudvarhelyen valósult meg elsőként ilyen beruházás, a Tábor-negyedi kazánház tetején kiépített napkollektorrendszer költségeinek jelentős részét a Zöld Ház programban nyerte el az önkormányzat. A „zöld kazánház" már üzemképes, a hivatalos átadásra még ebben a hónapban sor kerül. A megyében Székelyudvarhelyen valósult meg elsőként ilyen beruházás, a Tábor-negyedi kazánház tetején kiépített napkollektorrendszer már üzemképes Áramszünetek a hét elején A villamossági vállalat vezetősége felhívja a lakosság figyelmét, hogy javítási munkálatok miatt ma 8 és 15 óra között Felsősófalván (a Főút, a templom és a település parajdi kijárata között, valamint az Atal utcában), május 3-án, kedden 9 és 15 óra között Székelyudvarhelyen a Cekend 2. szám alatt és a Solymossy utcában, május 4-én, szerdán 9 és 15 óra között pedig Fenyéden a 84. és 172., valamint a 218. és 302. házszámok között szünetel az áramszolgáltatás. A, Éjjel-nappal hívható TAXIN -21 41 10 1 LW Mindig ott, ahol Ön! Online rendelés: www.taxi-24.ro 0744-24 24 24 0727-24 24 24 0722-70 00 00 „Az utolsó csata” Meg kell mondanom, tisztelem Beder Tibort. Gyurcsányosan, nem is kicsit, nagyon. Beder Tibor azon ritka emberek közé tartozik, akiknek mindig, minden helyzetben van egy újabb ötletük. És még egy! Ráadásul Beder Tibor olyan ember, aki ötletei köré tud csapatot is építeni. Nem sokan vannak ilyenek. Legfontosabb ötleteinek egyike viszont az, hogy ne vesztes csatáinkról szóljon a történelmünk, hanem arról, amikor sikerül megmenteni - jelképesen és valóságosan is - a magyar lányt. A magyar anyát. Avagy a lehetséges magyar anyát. Mert a nő fejezi ki Beder Tibor gondolkodásában - és persze nem csak az övében - a magyar anyát, folytonosságunk feltételét, aki nélkül halálra vagyunk ítélve. Ezért is indított el két fontos mozgalmat: a Szent László nevű települések egymással való megismertetését - könyvének borítóján a cserhalmi győzelem emlékműve látszik, valamint Rákóczi fejedelem kapcsán a török-magyar barátság mozgalmat. Beder Tibor mindkettőben többet tett, mint az egész gyurcsányi magyar diplomácia, és hogy ez nem vicc, bizonyítja az egyre több székely kapu Törökországban. Beder Tibor abból az egyszerű tényből indult ki, hogy mi - ellentétben a magyarországi magyarokkal -, mindig is a Kelet népének is tekintettük magunkat, ápoljuk és gazdagítjuk kapcsolatainkat azokkal a népekkel, melyek rokonokként számon tartanak minket. Főleg a török népekkel, ujgurokkal stb. De már azt is tudjuk, hogy például a japánok az iskolában tanítják a japán-magyar rokonságot, míg mi nem. Pedig nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem nekünk kellene-e büszkéknek lennünk erre a rokonságra. A török-magyar barátság eszméje kapcsán két gondolatot, tanulságot is megfogalmaz Beder Tibor. Az első világháború után, amikor az antant fel akarta osztani Törökországot, a törökök egy más hazaértelmezés kapcsán nem leszerelték a hadsereget, hanem fel, és kiverték az angol, francia, ausztrál hadsereget az országból. Megvédték Törökország területi egységét. De más példát is állít Beder Tibor a törökök kapcsán. A török az első világháború után létszámában ugyanakkora nép volt, mint a magyar, s ma 75 milliós nemzet, mely beleszól a világpolitikába is, csak a héten kétszer szólalt meg Erdogan török miniszterelnök, s meg kell mondanom, nagyot szólt. A könyv konkrétan a fenti eszméket járja körül, kiemelve Csíksomlyó fontosságát megmaradásunkban, de azt is, hogy csak egy bizakodó és önerőből építkező nép tud fennmaradni. A címadó fejezet valójában a könyv legutolsó fejezete, és azért adta címnek, mert itt összefoglalja, megfogalmazza azokat a veszélyeket, amelyek ránk várnak, ha nem vigyázunk. Talán az első ezek közül, hogy ne adjuk el földjeinket, házainkat idegeneknek, mert ahol ez megtörténik, ott kiszorulunk saját városainkból. Következő gondolata az, hogy ha nem élünk legalább azokkal a jogokkal, melyeket a román kormány biztosít nekünk, itt pár évtized múlva nem lesz magyar ember. Melyek ezek a jogok? - kérdezhetnők. Az első ezek közül is a nyelvhasználat. Igenis, ne menjünk el szó nélkül, ha például a Kauflandban nincs magyar felirat! És a többi üzletben szintén. Tudtommal egy bevásárlóközpont, a Spar már megbukott Székelyudvarhelyen ilyen okok miatt, és igenis bukjon meg mindegyik, amelyiknek csak a pénzünk kell, s a nyelvünk, amelyet beszélünk, nem. Utál. És ez vonatkozik polgármesteri hivatalainkra éppúgy, amelyek nem élnek a jogokkal, mint a legkisebb üzletre. Van valami csodás behódolási vágy abban, hogy Székelyudvarhelyen a legkisebb, legszerencsétlenebb üzlet is románul szólítja meg a vásárlót! Kit? - kérdem én is Beder Tiborral együtt. IIi. A könyv címe kitűnő, csak téves. Utolsó csata nincs, csak utolsó előtti. Az utolsó csatáról már nem mi írunk könyvet. Az viszont igaz, hogy azt vívjuk. . ......... ill