Udvarhelyi Híradó, 2012. március (23. évfolyam, 42-56. szám)

2012-03-01 / 42. szám

SZERKESZTŐSÉG 2012. február 29. 1 Euró 4,3467 Dollár 3,3047 100 forint 1,5044 tajeml egyset lejtai Fizessen elő most! Hívja a 0266-218361-et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej A BAP Agency bejegyzett védjegye ■і і nu ii mi imn ii mi ніш її nn nn nini mii BRAT Aktuális: Széchely István, Kovács Eszter, Jánosi András, Simon Eszter Művelődés: Simó Márton ІІІІМ L! Sport Zátyi Tibor Hit-Vallás: Molnár Melinda Fotó: Veres Nándor Olvasószerkesztő: Sólyom Erika Korrektúra: Oláh István Tördelés: Csáki Ferenc, Demény Ágnes, Szász Éva Apróhirdetés: Kozma Adél Reklám: Kovács Dénes ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik, a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem kül­­dik vissza ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-21836- et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600 - Székelyudvarhely, Szentimre u.l Zaém. Telefon: 0266-218­361 E-mail: uf#udvarhelyi -hirado.ro marketing@udvarhelyi-hiado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-h­irado.ro Fax:0266-218 340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-h­irado.ro [Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételei щтМ.щрд&в гуяtói teleiklabente 8-22 óra között! Nézeteltérések miatt került ki a Hír TV az RCS&RDS kínálatából Késve fizette a műsor­díjat a romániai kábel­­televízió társaság a Hír TV-nek, az elmúlt he­tekben bekövetkezett szakítás előtt a ma­gyarországi hírtelevízió megpróbálta rendezni a viszonyt a szolgálta­tóval, ám nem sikerült újabb egyezséget kötni. Mint megtudtuk, az RCS&RDS végül a Hír TV felszólítására vette ki kínálatából a csatornát. Szászer-Nagy Róbert Minden előzetes jelzés nélkül maradtak a hírtelevízió műso­ra nélkül az RCS&RDS előfize­tői. A cég képviselője a Krónika című napilapnak mindössze annyit mondott, ez a döntés szü­letett. A hírcsatorna és a kábel­tévé-társaság között nem volt súrlódásmentes a viszony, az utóbbi ugyanis többször is egy­oldalú döntéseket hozott. A Hír TV terjesztési igazga­tója, Sipos Gábor érdeklődé­sünkre kifejtette, az RCS&RDS többször is más, drágább mű­sorcsomagba tette át a csator­nát, ezeket a lépéseket azonban nem előzte meg egyeztetés, no­ha ez ellentmond a két fél kö­zött kötött szerződésnek. A terjesztési igazgató szerint az RCS&RDS ugyanakkor tete­mes műsordíjtartozást halmo­zott fel. A két fél közötti szerződés de­cember 31-én lejárt, az újabb, hároméves időtartamra szó­ló szerződés megkötése előtt a Hír TV rendezni kívánta a né­zeteltéréseket, ám a tavaly nyá­ron elkezdett tárgyalások nem vezettek eredményre. Sipos Gá­bor rámutatott, az RCS&RDS- nek gyakorlatilag már január elsejétől nem állt jogában a Hír TV terjesztése, ám azt több mint egy hónapon keresztül zavar­talanul folytatta. A szolgáltatót végül a hírcsatorna szólította fel, hogy szüntesse meg „a jog­szerűtlen magatartást". A ter­jesztési igazgató szerint a Hír TV továbbra is nyitott a tárgya­lásokra, ám a megállapodáshoz a két fél közös akarata szüksé­ges, erőltetni nem lehet. Mindig ott, ahol Ön! Online rendelés: www.taxi-24.ro Éjjel-nappal hívható 0266-21 41 10 0744-24 24 24 0727-24 24 24 0722-70 00 00 Hóvirág Amint az állatok közül a fecske, úgy a növények közül a hóvirág a tavasz hírnöke. Annyi különbség­gel, hogy a fecskének messziről kell visszajönnie, amikor idejét érzi, ám a címül írt szerény virág már azelőtt jóval szó szerint a hóból is kidugja „fejét”, virágot növelő szárát. Helyhez kötött lévén, hol Mátyás szíves jégre­­pesztgetése (február 24.), hol már az azelőtt enyhülő, végét rúgó tél hozza el virágzásának idejét. Legnagyobb örömünkre, mert legyen bár vékonyocska hó a földeken, ha a hóvirágot már behozzák a faluba a gyermekek, illetve kisvárosaink utcasarkain pénzért kínálják, mérget vehe­tünk rá, hogy akár holnaptól érezni lehet a tavasz közeledtét. Tudva tudjuk, hogy a vidékün­kön élő legtöbb embernek már nincs közvetlen köze az időjáráshoz úgy, mint az az­előttieknek, így a hótalan tél, a tavaszi fagyok, esős nyár, korai dér esetében sem a termé­sért aggódik, hanem... talán a virágoskertben történt kár, a viharban lecsúszott tetőcse­rép, vagy az elmaradt hétvégi kirándulás miatt. Pedig olyan szép, ha tél végén, néha még kásás hóban, vagy nagy sárban piros-piros arccal eljutunk az erdőnek abba a részébe,, ahol hóvirágot lehet találni. És meg­leljük az első szálat, és felkiál­tunk akaratlanul is, pedig nem százeuróst szorítunk dermedt ujjaink közé. Hanem csak azt a szerény, törékeny virágocs­­kát, aminek olyan nagyon lehet örülni, amit úgy lehet haza­vinni, mint diadalmas valamit, mint régi csaták zsákmányát. És úgy lehet odaadni a család­tagoknak, anyáknak, nagy­mamáknak, hogy nem azért a pár szál virágért, inkább értük mentünk olyan messzire, igaz, a nadrág, lábbeli is emiatt lett csupa sár... Én is ilyen diadal­masan, magam elé tartott mar­komban szorítottam a vékony hóvirágcsokrot gyermekként, úgy vonultunk végig a falun, és többen hozzánk is szóltak a felnőttek közül, mert nem lehe­tett észre nem venni egy ilyen gyerekcsapatot, megkérdezték, van-e még sok, vagy adunk-e el belőle? Úgy emlékszem, so­se szidtak meg hóvirágszedés után otthon, még ha átázott zokninkat kellett is szárítgatni a kályha mellett. Egy héttel ezelőtt még térdig érő hó magasodott összerakva a kerítés mellett azon az ud­varon, ahol múlt esztendőben február elején már hóvirágok nyíltak, nagy-nagy szirmúak. Mert a termesztett hóvirág könnyen felismerhető - per­sze ez esetben önkéntelenül is beleszámítom sok éve szerzett ismeretem -, az erdei véko­nyabb, kisebb szárú. Mert sová­nyabb földben terem. De azért van annyi erő benne, hogy a hóban földre szorított falevele­ket is átszúrja hegyes végé­vel, mert amikor eljön az ideje, nyílnia kell. És tisztázzunk egy téveszmét: a hóvirág nem illatos. Messze lengő illatárt nem hord a tél végi szél az északos fekvésű erdőré­szeken, ahol felkutatjuk (aki nem hiszi, szagoljon meg egy frissen nyíló, és a közelgő nőnap után két napig vízben állt hóvirág­csokrot...). Azt olvastam évekkel ezelőtt, hogy nálunk is védett virág, akár az anyaor­szágban. Hát... akár a nárciszt, a hóvirágot is nyíltan árulják még az utcasarkokon is. A városi em­bernek öröm: a tavasz üzenete. Aki meg valamelyik messzi falu­ból hozta be, és talán a második faluhatárba járt utána, annak kenyér, talán édesség kisgyere­keknek, ajándék a házastársnak. Egyszóval neki is öröm. Legalább annyit érő, mint azoké, akik ap­rópénzzel megváltják a hazavitt örömet, és talán még le is sajnál­ják azt, aki szálanként szedte. Ez a hóvirág évi nagy körforgá­sa: az erdőtől hozzánk, aztán a városból haza, valamelyik kicsi székely falunkba. Megváltják, átváltják örömrel pénzre, aztán pénzről örömre. És nem kellenek ehhez menedzserek, sem projek­tek, nem tudnak erről a magas­­ságos minisztériumokban sem. Elég kár, hogy nem, másként talán úgy intéznék a hóvirág sor­sát is, hogy még több örömhöz legyen köze. Ha már a minden­napit így elvonják tőlünk. Hát ilyen nagy dolgokra képes ez a kis virág.

Next