Udvarhelyi Híradó, 2012. július (23. évfolyam, 124-145. szám)

2012-07-02 / 124. szám

A román vásárol, a magyar alkudozik Öt húsos-, tíz sajtos-, négy mézes- és kilenc befőttesstandot számláltunk a székelyudvar­helyi Márton Áron téren szombaton délelőtt a harmadik alkalommal megrendezett helyi ter­mékek vásárán. Az árusok szerint az érdeklődés lankadt, legtöbben pünkösdkor vásároltak, fel­tehetően azért, mert több volt a külföldi vendég, turista. Simon Eszter Kovács Attila derzsi méz­termelő tizenötféle terméke között megtaláltuk a propo­­liszos méz mellett a krémet is, melyet testápolásra aján­lott, valamint az ínyencségnek számító szárított gyümölcsös akácmézet. A propoliszos tinktúrát sebek fertőtleníté­sére ajánlotta. A méztermelő rendszeres látogatója az Er­­dély-szerte megszervezett vá­sároknak, elmondása szerint már a tavalyi karácsonyi vásá­ron érezhető volt, hogy az em­bereknek nincs elég pénzük, tehát lanyhulóban van a vásár­lókedv. „Tapasztalatom sze­rint a románok sokkal többet és többször vásárolnak, itthon a magyar emberek többet válo­gatnak, és szeretnek alkudoz­ni" - mondta. A fogyasztható termékeken kívül kézzel ké­szített szappanokat előállító, bőrdíszműves és festett bútor­­készítő is elhozta portékáját a Patkóba. Verestóy Éva ék­szerkészítőnél 20 lejnél kez­dődnek a sajátos kivitelezésű ékszerek. Néha nehezére esik ezeket eladni, annyira hoz­­zánőnek, hisz előfordul, hogy három napjába kerül egy-egy medál vagy fülbevaló elkészí­tése. Pál Irma Kecsetből ér­kezett férjével, 11-féle lekvárt kínáltak standjukon, egyebek mellett hecsedlit, epret, szil­vát, meggyet, kajszi- és őszi­barackot, valamint somot. Az idei meggylekvárt kóstolgatva megtudtuk, hogy több megren­delője is van Udvarhelyszéken, akik ősszel kilónként vásárol­nak tőlük lekvárt. „Leginkább a som- és a hecsedlilekvárt kérik az itteniek" - mondta, majd hozzátette: Csíkszere­dában egyáltalán nem megy a baracklekvár, az ottaniak is a somot és szilvát részesítik előnyben. Fülöpné Pintér An­na Mária sajtkészítő kizárólag bivalytejből készít sajtokat és joghurtot. „Jelenleg tizenegy­féle sajtot hoztunk, közöttük füstölt diósat, fokhagymásat, köménymagosat" - tudtuk meg a sajtkészítőtől. Egyedi módon készíti az ordát, hi­szen sóval és füsttel ízesíti. A sajtokat 20 és 40 lejes kilón­kénti árban értékesíti. A Patkó árnyékosabb olda­lán felállított részen lövétes házikenyeret és etédi Szé­kely titok gyümölcspálinkát kóstolhattak az arra járók, eb­ből két centnyi 3 és 6 lej kö­zött volt. III Mindenféle házi finomságot lehetett kapni Forgalomkorlátozás a Forrás utcában S­zerkesztőségünknek pa­naszkodott egy Forrás utcai lakos, hogy kapuja előtt felásták az utat, és nem tud autóval udvarába jutni. Néhány napja Székelyud­varhelyen a Forrás utcában nagy sürgés-forgással szige­telt csöveket fektetnek le egy másfél méter mély sáncba. A helyszínre érve megtudtuk, hogy távfűtést vezetnek a For­rás utca 1. szám alatti „nyug­­díjas-tömbházba". Érdeklődésünkre néhány ott lakó elmondta, őket érte­sítették a munkálatokról, akik nem tudnak róla, azok való­színűleg nem voltak otthon. Az Urbana Rt.-nél péntek dél­utánig nem értünk el senkit, hogy a munkálatok részlete­iről nyilatkozzon. A távfűtés haszonélvezői, a tömbház la­kói viszont semmit sem tud­tak róla, minket kérdeztek az ügyről. „Ez egy egyirányú utca, mindenki ezt használ­ja, aki a Bethlenfalvi útról a Bethlen-negyedbe akar jutni" - mondta a betegnyugdíjas P. László. Amikor nem volt felás­va, még arra is gondoltak a la­kók, hogy fekvőrendőrt kérnek az úttestre, mivel a gépjármű­vezetők gyorsan hajtottak át az utcán. A munkálatok révén a forga­lom lelassult, de másik prob­léma adódott. Mindenki a tömbház előtt parkol. Eddig is voltak bajok, mert néhányan rendszeresen a tömbház be­járatához vezető járdára áll­tak autójukkal, de amióta az utcában ásnak, még az ajtóra kifüggesztett tiltást se veszik figyelembe. Egy földszinti ab­lakon kikönyöklő néni csak a felfordulást rosszallta. Mint megjegyezte, tizen­öt évig senkit sem érdekelt, hogy nem volt meleg víz a tömbházban, most, hogy ő le­vált a távhőrendszerről, per­sze lesz... Jánosi András Áramszünetek a héten A villamossági vállalat vezetősége felhívja a la­kosság figyelmét, hogy ma 8 és 18 óra között felújítási munkálatok miatt szünetel az áram­szolgáltatás Zetelakán a Belső, Király, Tófalvi, Nádalja, Puszta, Hegy és Gagyi dombja utcákban, valamint a központban, ugyanezen a napon 8 és 15 óra között Székelyudvarhelyen a Fenyő, Gát és Radicsfalvi utcákban nem lesz áram hasonló okok miatt. Holnap 9 és 15 óra között javítási munkála­tok miatt Varság központjában és a Tisztás falu­részen szüntet az áramellátás. Szerdán felújítási munkálatok miatt 8 és 18 óra között Oklándon, Homoródkarácsonyfalván és Homoródújfaluban várható áramszünet, valamint 8 és 18 óra között Ivóban (Magas-Bükk pataka és Sugótöve) nem lesz áram. Megszűnt az Új Magyar Szó nyoffitareHHI- kiadása Anyagi nehézségei miatt felfüggesztette a nyomtatásban való megjelenését az Új Magyar Szó című romániai magyar napi­lap. A pénteken megjelent még nyomtatott számban a lap több vezető publicistája elköszönt az olvasóktól. A pénteki lapszám­ban közölt szűkszavú közlemény tudatja, hogy a Scripta Kiadó Rt. döntése értelmében az Új Magyar Szó romániai orszá­gos magyar napilap 2012. július 1-jétől szünetelteti nyomtatott változatának megjelentetését. A lapkiadó súlyos anyagi helyzete miatt kényszerült erre döntésre, amelyet ideiglenesnek tekint. A lap tartalma ezután az Új Ma­gyar Szó internetes felületén, a maszol.ro portálon olvasható. A portál ezentúl napközben is folyamatosan frissül naprakész hírekkel, és a nyomtatott lapban megszokott rovatokkal, publi­cisztikákkal jelentkezik. Ágoston Hugó, a lap vezető publicistá­ja vezércikkében azt írta: a lap munkatársai abban a meggyőző­désben dolgoztak, hogy szükség van a közösségnek elkötelezett és a közösség „legitim érdek­­képviseleti szervezetének, az RMDSZ-nek elkötelezett" orgá­numra. Időközben azt tapasz­talták, nincsen nehéz dolguk, hiszen - amint a választási eredmények sora is igazolja - a közösség „együtt élt" az RMDSZ- szel” A bukaresti székhelyű Új Magyar Szó 2005-ben jött létre az egykori kommunista pártlap, az Előre, valamint a Romániai Magyar Szó utódjaként. Négy évig Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor tulajdonában volt, ám 2009 májusában a nagyvára­di újságírók által alapított Free Press Románia Alapítvány vette át Verestóy tulajdonrészét a Scripta Kiadó Rt.-ben. A Krónika napilap 2011 decemberében cikkezett arról, hogy a lap meg­bízott felelős szerkesztője a Táv­közlési és Informatikai Minisz­térium fizetési listáján szerepel, és a lap több más alkalmazottja is állami munkaviszony alapján kapja a fizetését. Április 27-én azonban megbukott a jobbolda­li Ungureanu-kormány, amely­ben az RMDSZ is részt vett, és a bukaresti kormányhivatalokból elbocsátották az RMDSZ hold­udvarába tartozó alkalmazot­tak többségét. Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó felelős szerkesztőjét egyébként márci­usban Románia szaloniki főkon­zuljává nevezték ki.

Next