Udvarhelyi Híradó, 2012. november (23. évfolyam, 211-231. szám)
2012-11-01 / 211. szám
2012. október 31. Euró Dollár 100 forint Mplegsfeilgtai IIIIIII! Ill a Híradó Fizessen elő most! Hívja a 0266-21836- et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej "^Híradó її і ми чим шш її un мни її un un піні її і її Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. Nyomda: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT 1 5 Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Lapigazgató: Dénes László Főszerkesztő: Pál Gábor Ügyvezető: Székely Róbert Szerkesztőségi tagok: Aktuális: Széchely István, Kovács Eszter, Jánosi András, Simon Eszter Művelődés: Simó Márton Faluszerte: Nagyálmos Ildikó Sport: Zátyi Tibor Hit-Vallás: Molnár Melinda Fotó: Veres Nándor Olvasószerkesztő: Sólyom Erika Korrektúra: Oláh István Tördelők: Csáki Ferenc, Szász Éva, Mihály Róbert Reklám: Kovács Dénes ■ AzX-szigítóval ellátott szöveg fizetett reklámok, közlemények. ■ A megelent írást* nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. * Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza ELŐFIZETESEKERT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600 - Székelyudvarhely, Szentimre u. 17. szám. Telefon: 0266-218361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro I Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-22 óra között! Megtelt a hajléktalanszálló Teljesen megtelt a székelyudvarhelyi hajléktalanszálló, miután beállt az első éjszakai fagy. Pótágyra is szükség volt, hogy a hajléktalanok mind elférjenek a meleg szobákban. A hideg miatt napközben sem kell elhagyniuk az egyébként éjszakai menhelyként működő szállót. Beálltak az éjszakai fagyok, szerdán hajnalban mínusz három fokra hűlt a levegő Székelyudvarhelyen. Az utóbbi időszakban bekövetkezett lehűlés miatt teljesen megtelt a Budvár utca 43. szám alatt működő székelyudvarhelyi hajléktalanszálló, több olyan hajléktalan is a menhelyen éjszakázik már, aki korábban elhagyott épületekben, pincékben, lépcsőházakban húzta meg magát. Még pótágyra is szükség volt, ugyanis a tizenegy férőhelyes menhelyen már tizenkét hajléktalan lakik, de az éjszakai fagyok erősödésével biztosan tovább nő majd a bentlakók száma - mondta el Szász József, a hajléktalanszálló gondnoka. A belső rendszabályzat értelmében a hajléktalanoknak este nyolc óráig vissza kell érniük a szállóba, illetve reggel hét és kilenc óra között kell elhagyniuk azt, de azok, akik gyengélkednek, bent maradhatnak. A többség ugyan általában napközben elhagyja az éjszakai menhelyként működő szociális hajlékot, de a fagyok beálltával már egész nap a melegben maradhatnak, hiszen senkinek nem hiányzik, hogy megbetegedjenek - fejtette ki Szász József. A fedél nélküliek többsége a középkorú és idős férfiak köréből kerül ki, legtöbbjük alkoholproblémák miatt válik hajléktalanná. Nők általában családi problémák, agresszió következtében kerülnek a szállóba, de ritka az ilyen eset, noha az egyik szoba a nők számára volt létrehozva, szinte mindig férfiak lakják, akárcsak most. Tavaly, a legnagyobb téli fagyok idején 17-en laktak a menhelyen, és ez várhatóan idén sem lesz másként - mondta el a gondnok, aki szerint a helyprobléma a legnagyobb gondjuk, hiszen ilyenkor többeknek is a padlón elhelyezett matracokon kell aludniuk. A székelyudvarhelyi hajléktalanok körében utoljára 2009 telén történt fagyhalál, akkor egy férfi életét vesztette a hidegben, miután elhagyta az intézményt, melynek szabályzatát nem volt hajlandó betartani. Áramszünet A villamossági vállalat vezetősége felhívja a lakosság figyelmét, hogy pénteken 8 és 15 óra között javítási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Székelyfancsalban és Eikében. Rövidített program Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala felhívja a lakosság figyelmét, hogy az ünnepre való tekintettel ma csupán 13 óráig tart az ügyfélfogadás a városházán. ül A fagyok beálltával már egész nap a meleg szállón maradhatnak a hajléktalanok A voltak napja A mai nap nem a mienk, hanem a voltaké. Azoké, akik közöttünk vagy éppen mellettünk éltek, akikre szívesen gondolunk ma és máskor is. Akik miatt akár meszszire is elutazunk, a már messzi szülőfaluba, a szomszéd városba, vagy valamelyik kis temetőkertbe, ahol az év többi napjain csupán a madarak pihennek meg, magasra nő a fű, és nyár száraz derekán elhervadtak a virágok - hogy gyertyát gyújtsunk emlékükre. Akik bennünk élnek, azok emlékét legalább addig meghoszszabbítjuk, amíg az örök időkhöz képest parányi életünk tart. A nagyszülők, a szülők, szomszédok, rokonok és barátok nagy közösségében mindig akadnak olyanok, akik legalább hajszálnyival kedvesebbek, mint mások. Szerettük volna hosszú ideig magunk mellett tudni őket, mégis valami - a végesre mért élet, váratlan betegség, hirtelen szakadt tragédia - miatt nincsenek már. Milyen hatalmas a mi önzőségünk! Mert magunkra gondolunk akkor is, amikor rájuk emlékezünk. Fájlaljuk hiányukat, felidézzük kedves mondataikat, eszünkbe jutnak kedvenc szólásaik és mozdulataik, arcvonásaik is felsejlenek az idő nagy homályából. A mai napnak más a méltósága, mint a többié. A fekete ruhák, a sápadtan lobogó gyertyák, az emlékezés szemérmessége teszik vajon? Nagyobb a némasága is. Mert - szokás, ösztön? - ezeket a gondolatokat, az ezzel kapcsolatos emlékeinket nem szoktuk másokkal megosztani. Magunkba zárjuk, mint ahogyan magunkba zárkózunk ezen a napon. A temetők csöndessége természetellenes. Úgy kellene oda járnunk, mint találkozásokra képzeletbeli találkozásra azzal vagy azokkal, akiket többé nem hallunk beszélni, nevetni, hozzánk szólni, akiknek nem vihetünk ajándékot, hogy ragaszkodásunkat kifejezzük, akiket nem kérdezhetünk meg, amikor szükségünk lenne tanácsaikra, véleményükre, vagy csak egyszerűen mellettünk lételükre. Délutántól faggyúszagot hordoz a szél minden településen, a temetőbeli gyertyák ismerős, jellegzetes szagát, amibe a krizantémok keserű és a fenyőágak megszokott illata vegyül. Estére kivilágított domboldalak jelzik: emberi mulasztásunkat törlesztjük, amikor gyertyát gyújtunk, és imát mondunk értük, szinte gyermeki elbizonytalanodással szólunk hozzájuk, hangtalanul, mert közben könnyet nyelünk, elszorult torokkal bámulunk a nélkülük is létező semmibe, ami a mi világunkká fakult. A gyertyák, színes mécsesek sokáig, néha éppen hajnalig, akár reggelig pislognak a sírokon, mi pedig nyugtalan lélekkel éljük meg évről évre ugyanazt a helyzetet: elveheti a sors tőlünk még azt is, aki a legfontosabb, aki nélkül meg kellene állnia a világ forgásának, mégis a gyertyák úgy sercegnek, mintha minden rendben lenne. Ugyanakkor emlékeztetnek bennünket arra is - csak meg kell hallani ezt az üzenetet is hogy a mi éltünk gyertyája is régóta ég, és fogy, minden nappal, minden rosszul megfogalmazott mondatunkkal, könnyű, vidám vagy nehéz perceinkkel... Tudjuk, ránk is így fognak emlékezni, akiket szeretünk, akikkel jót tettünk, akik hozzánk közeliek. Megállíthatatlan körforgása a világnak. Alig-alig gondolunk arra, hogy jóvá akartuk-e, tudtuk-e tenni a másoknak okozott keserűséget, bosszúságot, hogy a tegnapot használtuk-e ki a jóra - lehetőségünk mindannyiunknak volt rá. Ha elmondanánk minden jó történetet, amit eddig másokról elhallgattunk, megtelne a világ az emlékekkel. A papíron, elektronikus hordozón kívül bizonyára az emberi agy, az emlékezet a legjobb, legbiztosabb tárhelye. Akik kedvesek voltak nekünk, azoké ez a nap, még akkor is, ha csak a távolból gondolunk rájuk, mert nem kereshetjük fel örök nyughelyüket. Virág és gyertya csupán külsőségek, régóta megszokottá vált kellékei ennek a napnak, a kegyelettel való emlékezésnek. Felkavarodik a keserűség lelkünk legaljáról, újra megéljük parányiságunk és tehetetlenségünk perceit, a védtelenül és egyedül maradás hideglelős óráit. Olyan ez a nap, mint mérleg: hatalmas a súly az emberen, amikor arra gondolunk, ki mennyit ért nekünk, miért siratjuk, miért áldjuk nevét is. A veszteségen csak úgy lehet fölülkerekedni, ha józan gondolattal azt köszönjük meg a világ urának: úgy ajándékozott meg mosolyukkal, melegségükkel, szeretetükkel, hogy azt átsugározhatjuk másokra is. Mindig ott, ahol on! online rendelés: www.taxi-24.ro Éjjel-nappal hívható 0266-21 41 10 0744-24 24 24 0727-24 24 24 0722-70 00 00 Iz P. Buzosány Árpád