Udvarhelyi Híradó, 2013. január (24. évfolyam, 1-21. szám)
2013-01-03 / 1. szám
A SZERKESZTŐSÉG CÍME _________ _________________________________SZERKESZTOSEC Euró 4,4287 Dollár 3,3575 100 forint 1,5135 Árfolyam SzeítégetesM Udvarhely Fizessen elő most! Hívja a 0266-218361-et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej 11 Ilii II un піні її mi мни II un un ним її і "—fliradó її і un ti un ніш її mi iini ii un mi nini її і її Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. Nyomda: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRATa Lapunk eladási ■ statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. lapigazgató: Dénes László Főszerkesztő: Pál Gábor Ügyvezető: Székely Róbert Szerkesztőségi tagok: Aktuális: Székely István, Kovács Eszter, Jánosi András, Simon Eszter Művelődés: Simó Márton faluszerte: Nagyálmos Ildikó Sport: Zátyi Tibor Hit-Vallás: Molnár Melinda fotó: Veres Nándor Olvasószerkesztő: Sólyom Erika Korrektúra: Oláh István Tördelők: Csáki Ferenc, Szász Éva, Mihály Róbert Apróhirdetés: Kozma Adél Reklám: Kovács Dénes і Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, kárfejttények, szerkesztőség véleményét tükrözik! a beérkezett levett és másféle írások közléséről döntsön. і Kéziratokat nem őrzőnk meges nem kirtónk vissza ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600-Székelyudvarhely, Szentimre u. 17. szám. Telefon: 0266-218 361 E-mail: ubiudvarhelyi-hirado.ro marketingiudvarhelyi-hirado.ro hirdetesiudvarhelyi-hirado.ro terjesztesiudvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro I Telefonszolgálat: 0266-218361 I Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-22 óra között! Aránylag bűnözésmentes ünnepek Udvarhelyen Az Udvarhelyi-medencében a bűnözés szempontjából az elmúlt évekéhez képest eseménymentesek voltak az ünnepek, tájékoztatott Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. Jánosi András Az ünnepek előtt elkobozott nagy menynyiségű petárda és a magas büntetések ellenére december 31-én többen is a székelyudvarhelyi városi piacon árulták portékájukat. A székelyudvarhelyi rendőrség 600 törvénytelen eredetű petárdával fülelte le S. Z. 34 éves homoródszentmártoni lakost, míg a 30 éves B. K. székelyudvarhelyi lakos tulajdonában 300, a 28 éves S. A. újszékelyi lakosnál pedig 200 petárdát találtak. A petárdákat elkobozták, és mindhárom személy ellen eljárást indítottak. A Madarasi Hargitán elsején reggel egy panzióban verekedést idézett elő egy nézeteltérés M. A. 31 éves szentegyházi és P. A. 29 éves székelyudvarhelyi lakos között. P. A. ököllel ütlegelte M. A.-t, és több ütést is mért a fejére. M. A.-t a Csíkszeredai megyei kórház sürgősségi osztályára szállították, ahol koponyasérülést diagnosztizáltak nála. Az ügyben még nem tettek panaszt a rendőrségen. A rendőrség vizsgálja az esetet, és várja a törvényszéki orvos látleletét. Az eljárás során a látlelet dönti el, hogy milyen váddal vonják felelősségre a bántalmazót. A gyógyulás időtartamától függően a vád lehet ütlegelés, testi sértés vagy súlyos testi sértés. Ha viszont nem nyújtanak be panaszt, ez csakis azt jelenti, hogy a felek kibékültek, akkor pedig nem vonják felelősségre P. A.-t, tette hozzá a szóvivő. Mindig ott, ahol Ön! Online rendelés: www.taxi-24.ro Éjjel-nappal hívható 0266-21 41 10 0744-24 24 24 0727-24 24 24 0722-70 00 00 III Több mint ezer darab petárdát koboztak el a rendőrök Székelyudvarhelyen •• . Történet a kicsi almáról A kicsi alma is alma, anynyi különbséggel, hogy ha már a pincébe került, nagyobb nem lesz belőle. Ez pedig meg is határozza további sorsát, felhasználását. Hiába tanultuk meg gyermekkorunkban a találós kérdésre (mikor jó a kicsi alma?) a választ (mikor nincsen nagy), általában másként kezelik, értékelik az apró almát, mint a szép nagyot. Mert a kicsi alma sok helyen még a pincébe sem kerül be: kiválogatják, félreteszik, állatokkal etetik fel nyersen vagy főzve, ám legtöbb esetben a pálinkának valóban találja magát, mire mindezt meggondolhatná, ha öntudatos lény lenne. Az öntudatot persze emberi mércével mérve értem, hiszen én is tudom, hogy a zenei stílusok hatását rég megfigyelték a növényeken, illetve még a fájdalomérzetük közlését is társaikkal... Nem foglalhatja a helyet a pincebeli ászkokon, polcokon, amíg nagyobb társait is csak rétegesen lehet elteríteni. Udvarhelyszék területének nagyobb részén a gyümölcstermesztésnek nagy hagyománya van: a Nyikó mente ma már kisebb falvaiból, a Gagy völgyéből, Sólymosok vidékéről régebb karácsony táján szekérszámra vitték piacra a szép, egészséges almát. Udvarhelytől Medgyesig fuvarozgatták, vagyis eljutottak a messzibb piacokra is. Ez ugyan rég nem így van már, de még pár évvel ezelőtt is, félidőben, találkoztunk Gyergyószárhegy környékén oroszhegyi almaárus szekeresekkel. Bizony az árusok számára nem sok értéke volt az apró almának, mert a vásáros olyan, mint az amerikai meg az orosz: mindenből a legnagyobbat szeretné a pénzéért. Nincs is ezzel a törekvéssel semmi baj, ha nem a kicsi alma sorsát érintő kérdés kapcsán kerül szóba. Szóval a pincében illatozó almából a nagyja piacos, abból is csupán a hibátlan. A pecsétes közt turkálnak, az apraját félretennék, pedig jól tudjuk: ugyanabból az anyagból van... És persze régebb nem csavartak az apróból almalevet. De ha gyenge volt a gyümölcstermés, a kicsit is megbecsülték. Esetleg a piacra válogatott almából a kisebbjét használta a család, a nagyja eladni kellett. És az apróbb almákról jut eszembe, amit ismerőstől hallottam, a kilencvenes évek anyaországi viszonyaival kapcsolatosan: a székely, módosabb és bőbeszédűbb fajtájabelije vendégeként odakint, az anyaországban is annyira szerény volt, még a kicsi almából is a pecséteset választotta, ha kínálták. Ez ugyan már rég nem így van, azóta megjött a szavunk és talán az eszünk is, de azért mégis azt példázza, hogy mindennek a gyengébbjét használjuk el, hadd maradjon meg, amit később fel lehet használni, pénzzé lehet tenni. Miért is lehet példálózni a kicsi almával? Mert mostanság is az apraját használjuk el, ahogy régebbi közhellyel ezt megmagyaráznák sokan: nekünk ez jutott, ezt dobta a gép. Pedig nem teljesen igaz: a nagyja is a mi kezünkben volt, van, csak vagy eladjuk, eleve nem magunknak szánjuk, vagy már kiengedtük a markunkból, hogy más gazdálkodjon vele. Nem túl biztató távlat, ha az előttünk álló új esztendőre gondolunk. Bár ismerőseinket jókívánságokkal halmozzuk el, nevetséges lenne arra figyelmeztetnünk: ne elégedj meg az aprajával, legyen részed a nagyobb almában is! A kisebbik alma mellett a nagyobbik baj az, hogy sok mindennel úgy jártunk: a nagyja elfogyogatott, és már az aprajánál tartunk.