Udvarhelyi Híradó, 2013. február (24. évfolyam, 22-41. szám)
2013-02-01 / 22. szám
február. Közel tízmilliót áldoznának a távfűtésrendszerre Csütörtökön tartotta idei első ülését Székelyudvarhely önkormányzati képviselő-testülete: az előterjesztett tizenegy határozattervezet mind átment, bár a városatyák nem minden kérdésben értettek egyet. --------------------КощаЕМег A városatyák hiánytalanul megjelentek az év első ülésén, Bunta Levente RMDSZ-es polgármester azonban rövid üdvözlet után elhagyta a tanácstermet. Az ülésvezető Pécsi-Kolumbán Imola (RMDSZ) népi mondókával („Itt az új év, új jót hozzon, régi jótól meg ne fosszon. De, ha új jót nem is hozhat, vigye el a régi rosszat!") köszöntötte kollégáit, majd a testület áttért az első napirendi pontra, a 2012. évi zárszámadás négy negyedévi jóváhagyásának megtárgyalására. Tankó László néppárti önkormányzati képviselő egy be nem tervezett, de a zárszámadásban megjelenő tételre kérdezett rá, melyről kiderült: a város a szennyvíztisztító telep felújítási, bővítési munkálatait előlegezte meg, ezt az összeget azonban a telepet adminisztráló Aqua Nova Hargita Kft. majd visszakapja. Az önkormányzati képviselők ezt és a következő, a fejlesztési rész hiányának fedezésére vonatkozó határozattervezetet is elfogadták. „Bizalomdeficittel” kell SZÁMOLNIA AZ A következő napirendi pont a hőenergia-ellátásra vonatkozó stratégia aktualizálásáról szól, az ügy kapcsán Zakariás Zoltán megjegyezte: az EMNP-frakció már többször kérte a stratégia kidolgozását, melynek egyértelműen kettős célja kellene legyen. „Az Urbana jelenleg 2367 lakásban és 50 jogi személynek szolgáltat távhőt, ez az átlagos családlétszámot figyelembe véve hozzávetőleg hétezer lakót jelent, így a távfűtésrendszer optimizálásának kérdése Udvarhelyen valóban nem elhanyagolható. Ugyanakkor, fontos cél lenne a hőenergia árának csökkentése is. A kidolgozott stratégia szerint 2018-ig hétezer lakos kiszolgálásáért mintegy 9,5 millió lejt fog befektetni a város" - számolt a városatya. Ráduly Mihály, az Urbana Rt. igazgatója elmondta: tekintve, hogy 2018-ig a földgáz ára legkevesebb duplájára fog emelkedni, meggyőződése, hogy a jövőben „távfűtéses perspektívákban kell gondolkodnia" az önkormányzatnak és a lakosságnak egyaránt. „Egyébként a távfűtés vízszintes elosztása egyénileg történő szabályozásra és mérésre is lehetőséget biztosít" - tette hozzá. Az RMDSZ- es Gergely László arra hívta fel a figyelmet, hogy a távfűtésrendszer modernizálása mellett az Európai Unió által támogatott hőszigetelési programban is részt kellene vennie Udvarhelynek. „Jó számokra alapuló, viszont túl merész, szinte helytelen stratégia ez annak tükrében, hogy tavaly is több mint százan váltak le a távfűtési rendszerről" - intette óvatosságra a tanácsot Mike Levente. Az MPP-s önkormányzati képviselő szerint egyébként a magánházakra is ki kellene terjednie a stratégiának. Lassan drágult a távfűtés Válaszként Ráduly elismerte, hogy továbbra is vannak leválások, viszont ezek mértéke jelentősen csökkent az elmúlt években, mint ahogyan a lakosságnak kiszámlázott távhő áránál sem történt lényeges növekedés. „Távfűtésre lakásonként 2007-2008-ban egy évre átlagban 1000 lejt, 2009-2010-ben valamivel több mint 900 lejt, illetve 2011-2012- ben hozzávetőleg 1300 lejt kellett fizetnie a lakosságnak. Ezt az emelkedést nem tartom soknak. A magánházak fűtése is megoldható, viszont ez magasabb bevezetési költségekkel fog járni" - fejtette ki. Tankó hozzáfűzte, van jövője a távfűtésnek, viszont a lakosság „bizalomdeficitjét" kell leküzdenie az Urbanának, és ezt csupán az árak csökkentésével lehet elérni. Ennél borúlátóbb volt a szintén néppárti Jakab Attila, aki kifejtette: nem tartja reálisnak a stratégiát, mivel egyelőre többe kerül a hőenergia előállítása, mint amennyit a lakosság fizet érte, így valószínűtlen, hogy a közeljövőben fog csökkenni a távfűtés ára. „Körülbelül ezer-ezerötszáz olyan családról is szó van, akiknek nincsen leválási lehetőségük, így a távfűtés kérdésével óhatatlanul foglalkoznia kell az önkormányzatnak" - jegyezte meg Géczi Levente (RMDSZ). A határozattervezetet végül 12 mellette szavazattal elfogadta a testület. Ugyancsak a távhőszolgáltatás kérdéskörébe tartozott a következő napirendi pont, melyben a szakhatóság által már láttamoztatott hőenergetikai mérleget kellett jóváhagynia az önkormányzati képviselő-testületnek. A tervezet mellesleg a távhő árának módosítását is tartalmazta. Az ügy kapcsán Ráduly Mihály arról is beszámolt, hogy az elmúlt években végzett beruházásoknak köszönhetően jóval optimálisabban működik a távhőszolgáltatás: 2008-tól folyamatosan csökkent a hőveszteség, így jelenleg több mint háromezer megawatt az éves megtakarítás. A határozattervezetet megszavazták a képviselők. Sportpálya épül a Csereháton A soron következő napirendi pont a december 11- én elfogadott, a helyi adók és illetékek növelésére vonatkozó határozat formai módosítását terjesztette elő. Jakab Attila megjegyezte: úgy véli, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalnak szándékában áll növelni az adókat, és ezt ugyan tudomásul veszi az EMNP-frakció, de nem ért egyet vele. „Nagyon szép és nagyon populista cél az, hogy ne növeljük az adókat, de bevétel nélkül nem tudunk fejleszteni" - replikázott Benedek Árpád Csaba alpolgármester. A tervezet végül az RMDSZ-es többség voksával fogadtatott el. A hatodik, valamint a hetedik napirendi pontok két beruházás műszaki és gazdasági mutatóinak jóváhagyásáról szóltak: egy 800 négyzetméteres játékfelületű sportpálya épülne a Cserehát lakónegyedben, illetve egy 13 méter hosszú kis híd a Jézus-kápolna közelében. Az első beruházás összértéke 256 ezer lej, míg a másodiké 188 ezer lej. A testület mindkét határozattervezetet egyöntetűen támogatta. A nyolcadik napirendi pont a székelyudvarhelyi Művelődési Ház melegvíz-szolgáltató rendszerének kiegészítéséről szólt: a segédrendszer öt, napenergiát hasznosító kollektorral valósulna meg, a beruházás összértéke 129 ezer lej, melyet a környezetvédelmi alapnál pályázna meg az intézmény. Tankó képviselő megjegyezte: mivel nem szükségmegoldásról, hanem fejlesztésről van szó, pályázati pénz hiányában nem biztos, hogy megéri befektetnie az önkormányzatnak, főként, hogy a szakvélemények szerint legkevesebb harminc év alatt térülne meg a befektetés. A tervezetet a városatyák végül megszavazták azzal a módosítással, hogy a 2013- as költségvetésbe csupán a projekt önrésze (a teljes öszszeg tíz százaléka) lesz belefoglalva. Többé nem kapni zoknit A ZÖLDSÉGPIACON? A továbbiakban a városi piac működési szabályzatának módosítása is terítékre került. Az ügy kapcsán egyebek mellett felmerült, hogy a törvény tiltja a ruhaneműk árusítását a zöldségpiac területén. Benedek Árpád Csaba elmondta: a helyi piac az őstermelőt hivatott segíteni, ezért főként az ilyen árusok bérelhetnék az előnyös helyen lévő asztalokat. Felmerült a meglévő mellett újabb térfigyelő kamerák elhelyezése is a piac szomszédságában, hisz - Tikosi László műszaki igazgató megfogalmazásában - „meg nem nevezhető csoportok" garázdálkodnak ott és lopnak rendszeresen az árusoktól. Jakab Áron Csaba (RMDSZ)szerint a piac mentén felépített bódék szerződését nem kellene évről évre meghosszabbítani, ezek lebontásukkal újabb terület szabadulna fel a helyi termelők számára. A szintén RMDSZ-es Kulcsár-Székely Attila azt is felvetette, hogy az igényre tekintettel a városi piacról kiszuperált régi asztalok felhasználásával a Cserehát lakónegyedben egy kis vásártér kialakítására is szükség lenne. A tanács végül abban konszenzusra jutott, hogy a piac működtetésének költségeiről szimuláció készül jövőre, működési szabályzatát pedig egyöntetűen elfogadták. Az utolsó előtti napirendi pont a tavaly elfogadott 83-as tanácsi határozat módosításáról szólt, végül pedig a székelyudvarhelyi kulturális intézmények vezetőinek értékelésén kapott eredmények jóváhagyását tárgyalták a képviselők. A tavaly ősszel lezajlott - egyébként a civilek körében is nagy felháborodást keltett - kiértékeléssel az EMNP háromtagú frakciója továbbra sem ért egyet, mondta el Jakab Attila, ők azt kifogásolták, hogy a kiértékelést végző bizottságok nem szakmai, hanem politikai szempontok szerint voltak összeállítva. A hét nemleges szavazat és egy tartózkodás ellenére a határozattervezet átment. Cigánykérdés: VAN BIZOTTSÁG ÉS DOLGOZIK 15 Az egyebek napirendi pontjánál Mike Levente megjegyezte, hogy a sokat emlegetett hőerőmű építését eredetileg külső forrásokból fizette volna az önkormányzat, azóta magánkézbe került a projekt, a képviselő kérte: mutassák be a terveket nekik is. Jakab Áron Csaba ismét felhozta a kórház melletti körforgalom fölött éktelenkedő kábel ügyét, illetve a kockaköves utcák rossz állapotát. Megemlítette: az Akarat Szövetkezet épülete nem illeszkedik a történelmi városképbe. Géczi Levente egy Kuvar-negyedi ingatlanvitára hívta fel a tanács figyelmét, majd az alpolgármester arról számolt be, hogy a cigányok felzárkóztatásának érdekében már munkához is látott az erre a célra létrehozott bizottság.