Udvarhelyi Híradó, 2013. október (24. évfolyam, 189-211. szám)
2013-10-01 / 189. szám
A SZERKESZTŐSÉG CÍME ............................................ SZERKESZTŐSÉG 100 forint írtalpl egységre, lejben Fizessen elő most! Hívja a 0266-218361-et és lapkihordóink felkeresik Önt otthonában! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej "híradó III Ilii II IliiІІШІІII Ilii Iliin II Ilii Ilii Iliin IIIII I Megjelenik munkanapokon. I Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. I Nyomda: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT 2 I Lapunk eladásistatisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Főszerkesztő: Bálint István Felelős szerkesztő: Pál Gábor Szerkesztőségi tagok: Bálint Kinga Katalin, Jánosi András, Kovács Eszter, Nagyálmos Ildikó, Simó Márton, Simon Eszter, Széchely István (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Thomas Campean, id. Farkas Antal(fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István (korrektúra) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Mihály Róbert, Szász Éva Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Kovács Dénes і Аг (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. і A meget at írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! і Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. і Kéziratokat nem érzünk meg, és nemdna vissza. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600-Székelyudvarhely, Szentimre u. 17. szám. Telefonszám: 0266-218 361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax: 0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro [Telefonszolgálat: 0266-218361 | Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Szűnni nem akaró eső és hosszú harangszó kísérte utolsó földi útján szülőfalujában, Nagygalambfalván az általa létrehozott Árpád-házi Szent Erzsébet-kápolna udvaráról a régi temetőben található családi sírkertbe. _________Molnár Melinda Csíkszeredából és Altorjáról autóbusszal érkeztek lelki gyermekei, hogy leróják kegyeletüket, más helységekből pedig hoszszú sorokban araszoltak az autók. A főegyházmegye főpásztorával és segédpüspökével nagyon sok paptestvér koncelebrált az érte ajánlott szentmisén. Egyik utolsó paptanúja annak a nemzedéknek, amelyet munkaszolgálatra vittek - emlékeztetett Jakubinyi György érsek. És vele is fogyott a Márton Áron szentelte szolgálatvégzők sora. A szentmise szónoka, egykori káplánja, Sebestyén Péter szentszéki tanácsos, Marosvásárhelyen szolgáló plébános kimondta: „Csillaga nem a Küküllőbe hullt, hanem immár egyházunk és székely népünk egén tündököl. (...) Igazi székely, áldott jó ember s pap volt a javából." Valljuk: Csíkszereda népe, tanítványaid, földijeid, egyházmegyéd, Székelyföld nem felejt el! A szónok emlékeztetett: szerényen, alázattal vette tudomásul a nyugdíjba vonulás tényét. Nem visszakozott, díjakkal, elismerésekkel sem halmozták el. Csíkszereda több mint húszezres katolikussága nem felejti, amit évtizedek alatt a lelkek megmentéséért, örök üdvösségükért tett. Nemzedékeket nevelt fel hitben, tudásban, a kultúra s az igényes lelkiség, az egyházhoz való ragaszkodás és hűség szeretetében. Lelki kincsek mellett templomokat, kápolnákat építtetett. Nevéhez kötődik a méltó helyen álló Márton Áron-szobor, a Szent József-kápolna és papi otthon, a Segítő Mária-iskola, a hargitafürdői Szent István-ház, a Tolvajos-tetői Hármaskereszt, de a Szent Ágoston-templom is. A reménység szimbólumává vált a „deszkatemplom". Nagygalambfalván az istenháza mellett az emlékjelek sora emlékeztet nagylelkűségére. Felejthetetlen katekéziseire, sodró erejű szentbeszédeire is utalt a szónok. Példákkal emelte ki leleményességét és páratlan humorát. Végül Csíkszereda nevében megköszönte, hogy a '89-es eseményeknél imádságra fogta kezüket, és nem történt tragédia. Bár most sáros út vezet a sírkertig, méltó nyughelyet kapott a magasan fekvő családi nyughelyen. A református templom harangja is érte szólt, majd Kányádi György lelkész megvallotta: valódi lelki atyja volt, és követendő példa, miként szenteli Istennek odaszánt életét. Jakab Gábor pápai káplán, kolozsvári kerekdorhbi plébános felolvasta a Vasárnap katolikus hetilapban vele készült interjút. Ebből azt is megtudtuk, Borbély Gábor protonotárius, pápai prelátus, kanonok, ny. főesperes-plébános neve mellé csak annyit kívánt a sírkeresztre íratni: római katolikus áldozópap. Hl Méltó nyughelyet kapott a magasan fekvő családi sírkertben Áramszünet A villamossági vállalat vezetősége felhívja a lakosság figyelmét, hogy ma 8 és 15 óra között javítási munkálatok miatt szünetel az áramszolgáltatás Székelyudvarhelyen, a Bethlenfalvi út 103-191/A és 130-250., a Radicsfalvi utca 1-29. és 2 42., valamint a Termés utca 1-3. közötti házszámoknál, illetve a Török Ferenc, Lomb, Ösvény, Fecske, Strand, Gyümölcsfa és Akácfa utcákban. TAXI Mindig ott, ahol Ön! Online rendelés: www.taxi-24.ro Éjjel-nappal hívható -21 41 10 -24 24 24 -24 24 24 1o -70 00 00 Az euróját neki! Majdnem másfél évtizede - 1999. január 1. óta - használják az Európai Unió fizetőeszközeként az eurót. Eurózóna - mondják, ha azt a tizenhét államot emlegetik a huszonnyolcból, ahol ezt a közös fizetőeszközt bevezették. Olyan bent lenni az eurót használók táborában, mint valami elit kasztban. Pár törpeállam is bent van, nem a tagság okán, hanem egyszerűen azért, mert korábban is rákényszerült arra, hogy szomszédja pénznemét használja. Tapasztaltam, hogy Svájc anynyira nyitottá tette a határait nyugaton, hogy egy alkalommal észre sem vettem, amikor ismerőseimmel átmentünk ebédelni Franciaországba, csak úgy, csak azért, mert ott jobban főznek és olcsóbb a bölényhús. Olyan volt a határátkelő, mint egy benzinkút, amelyen anélkül mentünk át, hogy tankoltunk volna. Ezt akkor vettem észre, amikor a „kút” dolgozója, azaz a határátkelő egyfős személyzete szalutált Pierre-nek, genfi házigazdámnak, és minden formaság nélkül átengedett. Érdekes volt, hogy a francia étteremben szemrebbenés nélkül elfogadták a svájci frankot, mindennek fel volt tüntetve az ára frankban és euróban is. Mi azonban nem vagyunk szomszédosak sem Svájccal, sem Franciaországgal, még csak „össze sem érünk" eurósított állammal. Ebben a tizenvalahány évben azonban nálunk olyan büszkén és következetesen emlegetik az eurót, mintha csupán napok és órák kérdése lenne a csatlakozásunk. Ha valaki értékesíteni szeretne egy lakást, azt mindjárt euróban árazza. Akár új, akár használt autóról van szó, azt is. Az egyszer biztos, hogy nekem egyáltalán nem jó, ha euróval nagyzolok. Amikor ilyen árucikket veszek, több mint bizonyos, hogy az eladó a napi eladási árban szabja meg nekem a fizetendő értéket. Ha - tegyük fel - exportálok egy bizonyos árucikket egy olyan országba, ahol nem euró a fizetőeszköz, akkor is ez a fránya „ajró” vagy „e” oszt és szoroz. Néhanapján előfordulhat, hogy pénzügyi szélcsendben zajlik a tranzakció, s az árfolyamok mozdulatlanok maradnak. Ha erős a fizetési fegyelem, ha nem kell heteken át várni egy-egy átutalásra. Tulajdonképpen az állami költségvetés intézményei sem emlegethetnék ezt a közös fizetőeszközt, a bankok sem, hiszen megtéveszthetik a fogyasztót, és az olyan tartós termék, mint egy-egy hitel, illetve annak törlesztése érzékenyen megcsapolhatja a családi költségvetést. Mint a svájci frank alapúak. Emlékszünk, ugye, a nagy keleteurópai hitelboomra, amikor boldog-boldogtalan igényelt kisebb-nagyobb összegeket lakás- vagy gépkocsivásárlásra. És mi történt? A bebetonozottnak hitt frankhoz képest igencsak kilengett az euró és minden más valuta, úgyhogy a vásárlók mindenképp rosszul jártak, még szerencsés esetben is egyharmadnyival fizetnek többet a tartós termékért, mint amennyit az ér. Nálunk a felzárkózási, a megfelelési kényszer okozza az eurózást, meg a lélektani hatás, hiszen jóval kisebb az ábrázolt összeg, s a fogyasztó - amikor fejben számol - nagy hirtelen néggyel szorozza az árcímkén látható öszszeget, és ettől megnyugszik. Az ördög pedig a részletekben rejlik, egyáltalán nem mindegy, hogy az 1 euró 4,27 vagy 4,47 lejt kóstál. Ennyi nagyvonalúságot egy 2000 euróból tengődő német talán megengedhet magának, de én a 250 eurós bruttómmal aligha. Nyolcadát érem egy átlag európainak, amikor engem fizetnek, de a pénztárnál, amikor elveszik a termék vagy szolgáltatás árát, akkor már ugyanolyan cafrangom van, mint a fritznek. Kilóg itt a lóláb,és a hátsó felünk is. Ez így nem fair, barátaim!