Udvarhelyi Híradó, 2014. március (25. évfolyam, 41-61. szám)
2014-03-13 / 49. szám
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk Zászlónk lengjen égre! Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem meghatározó eseménye volt Ma már ünnepnapként tartjuk számon, a szabadság ünnepeként. Évről évre kokárdát tűzünk a mellünkre, megemlékezünk a hősökről, felfrissítjük történelmi ismereteinket, elénekeljük a magyar himnuszt, és Isten segedelmét kérjük. Rajta, rajta, jó katonák,/ zászlónk lengjen égre!/ Verjük le az ellenséget,/ fusson messze forrása az Legyen béke, szabadság és egyetértés, 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát «Insura eltörlését 2. Poleles ministeriumot Buda-Pesten.4. Évenkinti országgyűllést Pesten» 4. Tersény előtti egyenlőségei polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrserét. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 0. Nemzeti Bank. IO. V katonáját esküdjék meg az, alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyek el tőlünk. it. V politikaistatusfoglyok szalaidon bocsáttassanak. m unió. Egyenlőség, szabadág, testvériség! végre! (Weöres Sándor: Rajta! Rajta!) 1848. március 15-én Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, a márciusi ifjak, a Pilvaxkor tagjai gyökeres változásokat követeltek. Megvitatták, hogy nem tűrhető tovább az osztrák kizsákmányolás, elég volt a bécsi udvar parancsaiból. Irinyi József irányításával megfogalmazták a nép kívánságait, a híres tizenkét pontot. Az értelmiségi ifjak elindultak, hogy kinyomtassák a 12 pontot, és szétosszák a nép között. Majd Petőfi Sándor elszavalta a pár nappal korábban írt Nemzeti dal című költeményét a Nemzeti Múzeumnál, ahol az eső ellenére is ezrek gyűltek össze. Ezután együtt átmentek Budára, ahol kiszabadították a hatalmat bíráló röpiratai miatt bebörtönzött Táncsics Mihályt és a helytartótanáccsal is elfogadtassák a 12 pontot. A megrémült urak nem mertek ellenállni. Győzött a forradalom. Bem József Gábor Áron a# UhNo t aibcraib.air ІШ Ш * JCm-mth Jli - jós L J 0 ■ 0‘ I E - І ssd/ ma~jo tá - lx - rá - be« f^] egy szép barna fej, h'Vát ka-ré magyar huszár. A lelkes tömeg tovább hömpölygőn, a bécsi urak csak kényszerből és csak színleg nyugodtak bele a magyar forradalom győzelmébe. Fellázították a szerbeket, horvátokat, és hatalmas osztrák sereget indítottak a magyar forradalom ellen. De a nép az alig kivívott szabadság védelmére kelt. Kossuth szavára tízezrek gyülekeztek a forradalom zászlai alá. A huszárok és honvédek a magyar nép szabadságáért harcoltak. A nemzetiszín lobogó buzdította bátorságra a harcolókat. Ezért lobogtatunk mi is nemzetiszín zászlót ezen az ünnepen. Helytállásuk emlékére hordunk nemzetiszín kokárdát is. Jókai Mór ül Kossuth Lajos Ne karéjozd, magyar huszár, mert leesel róla! Nincsen itt a te édesanyád, sej, aki megsiratna. Ne sirasson engem senki, jól vagyok tanítva! Sem lépésbe’, de sem vágtába’, sej, le nem esem róla. Mert a huszár a nyeregbe bele van teremve. Mint a rozmaring a jó földbe, sej, belegyökerezve. Petőfi Sándor Táncsics Mihály Vasvári Pál Álljunk meg előttük csak egy pillanatra, emlékezzünk vissza arra a nagy napra! Az a nap a népnek szabadságot adott, mi sem felejtjük el azt a dicső napot. Mentovics Éva: Bátor huszárok Lendül a kardjuk, csillan a lapja. Bátor huszárok készülnek harcba. Dobban a patkó, indul a vágta, harsan a kürtszó, senki se gyáva. Pirkad a hajnal, nap tüze éled, felszabadítják a magyar népet. Szepsy Eleonora: híért és 15. Jobb életet mindenkinek... Énekeltek, szavaltak. Szabadságharc lett belőle. Odaveszett sok élet... A hősökre emlékezünk. Nekik zengjen az ének! Március 22. a víz világnapja 1994 óta, mivel az ENSZ közgyűlése belátta, hogy ránk köszöntött a vízválság korszaka. Azóta világszerte ezen a napon ünnepük egyik legféltettebb kincsünket, a vizet. Számos ország csatlakozott a nemzetközi kezdeményezéshez, melynek egyik fontos célja, hogy a jövő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentőségét. Minden évben más jelmondat jegyében zajlik a megemlékezés létünk nélkülözhetetlen eleméről. Az idei mottó: Víz és energia. A földi élet alapja a víz. Életünk minősége közvetlen összefüggésben van vizeink minőségével: az egészA víz maga az életléges ökológiai rendszerek alapja a jó minőségű víz. Amióta az ember mint biológiai lény öntudatra ébredt, felfogta az őt körülvevő éltető elem jelentőségét. Az őskor kezdetleges kőszerszámokat használó embere is tudta, hogy a vízből táplálékot szerezhet, az ókori kultúrák legtöbbje is folyók mentén alakult ki. Az utóbbi évszázadban az ember előbb le akarta győzni a természetet, majd lassan felismerte, hogy bizony milyen nagy kincs is az. A víz, amely ugyan Földünk felületén többségben van, mára mégis kevéssé vált. Az édesvíz a Föld egyre nagyobb területein kevesebb, mint amennyi szükséges volna az ott élőknek. Az emberiség egy vízválság terhével lépett be a XXI. századba, melyből kiút csak szemléletváltás által, azonnali cselekvéssel lehetséges. A víz jelenléte meghatározza mindennapi életünket, természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig rendelkezésünkre áll. Ennek következtében sokszor nem úgy viszonyulunk lételemünkhöz, mint ahogy azt megérdemelné. Gyakran pazaroljuk, nem vigyázunk környezetünkre, ezáltal felszíni és felszín alatti vizeinket szennyezzük. Sajnos beláthatatlan következményekkel járhat, ha rövidesen nem változtatunk ezen a magatartáson. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa egyebek közt azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Március 22-e jó alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének. Ш Március 18-21., Sándor, József, Benedek Meleghozó napok a népi megfigyelések szerint. A gazdák a József-napi szivárvány színeiből következtették ki az évi termés mennyiségét. Ha a szivárvány sárga sávja volt széles, akkor jó búzatermést, ha pedig a piros sáv, akkor bőséges szőlő- és bortermést vártak. Március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony napja A régen élt emberek úgy tartották, hogy ez a nap a legalkalmasabb a fák szemzésére, oltására. Egyenesen tiltották, hogy az ekkor oltott fáról ágat vágjanak le, mert abból a népi hit szerint vér folyna, és az nagy szerencsétlenséget okozna.