Udvarhelyi Híradó, 2014. március (25. évfolyam, 41-61. szám)

2014-03-13 / 49. szám

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékezünk Zászlónk lengjen égre! Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történelem meghatározó eseménye volt Ma már ünnepnapként tartjuk számon, a szabadság ünnepeként. Évről évre kokárdát tű­zünk a mellünkre, megemlékezünk a hősökről, felfrissítjük történelmi ismereteinket, elénekel­jük a magyar himnuszt, és Isten segedelmét kér­jük. Rajta, rajta, jó katonák,/ zászlónk lengjen égre!/ Verjük le az ellenséget,/ fusson messze forrás­a az Legyen béke, szabadság és egyetértés, 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát «Insura eltörlését 2. Poleles m­inisteriumot Buda-Pesten.­­4. Évenkinti országgy­űllést Pesten» 4. Tersény előtti egyenlőségei polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrse­rét. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.­­ Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján. 0. Nemzeti Bank. IO. V katonáját esküdjék meg az, alkotmány­ra, magyar kato­náinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyek el tőlünk. it. V politikai­­statusfoglyok szalaidon bocsáttassanak. m unió. Egyenlőség­, szabadág, testvériség! végre! (Weöres Sándor: Rajta! Rajta!) 1848. március 15-én Petőfi Sán­dor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, a márciusi ifjak, a Pilvax­kor tagjai gyökeres változásokat követeltek. Megvitatták, hogy nem tűrhető tovább az osztrák kizsákmányolás, elég volt a bé­csi udvar parancsaiból. Irinyi Jó­zsef irányításával megfogalmaz­ták a nép kívánságait, a híres ti­zenkét pontot. Az értelmiségi if­jak elindultak, hogy kinyomtas­sák a 12 pontot, és szétosszák a nép között. Majd Petőfi Sán­dor elszavalta a pár nappal ko­rábban írt Nemzeti dal című köl­teményét a Nemzeti Múzeum­nál, ahol az eső ellenére is ezrek gyűltek össze. Ezután együtt át­mentek Budára, ahol kiszabadí­tották a hatalmat bíráló röpira­­tai miatt bebörtönzött Táncsics Mihályt és a helytartótanáccsal is elfogadtassák a 12 pontot. A megrémült urak nem mertek el­lenállni. Győzött a forradalom. Bem József Gábor Áron a# UhNo t­ aibcraib.air ІШ Ш * JCm-mth Jli - jós L J 0 ■ 0‘ I E - І ssd/ ma~jo tá - lx­ - rá - be« f^] egy szép bar­­­na fej, h'Vát ka-ré ma­gyar huszár. A lel­kes tömeg tovább hömpöly­gőn, a bécsi urak csak kényszer­ből és csak szín­­leg nyugodtak be­le a magyar for­radalom győzelmébe. Fel­lázították a szerbeket, horváto­­kat, és hatalmas osztrák sere­get indítottak a magyar forrada­lom ellen. De a nép az alig kiví­vott szabadság védelmére kelt. Kossuth szavára tízezrek gyüle­keztek a forradalom zászlai alá. A huszárok és honvédek a ma­gyar nép szabadságáért harcol­tak. A nemzetiszín lobogó buz­dította bátorságra a harcolókat. Ezért lobogtatunk mi is nemze­tiszín zászlót ezen az ünnepen. Helytállásuk emlékére hordunk nemzetiszín kokárdát is. Jókai Mór ül Kossuth Lajos Ne karéjozd, magyar huszár, mert leesel róla! Nincsen itt a te édesanyád, sej, aki megsiratna. Ne sirasson engem senki, jól vagyok tanítva! Sem lépésbe’, de sem vágtába’, sej, le nem esem róla. Mert a huszár a nyeregbe bele van teremve. Mint a rozmaring a jó földbe, sej, belegyökerezve. Petőfi Sándor Táncsics Mihály Vasvári Pál Álljunk meg előttük csak egy pillanatra, emlékezzünk vissza arra a nagy napra! Az a nap a népnek szabadságot adott, mi sem felejtjük el azt a dicső napot. Mentovics Éva: Bátor huszárok Lendül a kardjuk, csillan a lapja. Bátor huszárok készülnek harcba. Dobban a patkó, indul a vágta, harsan a kürtszó, senki se gyáva. Pirkad a hajnal, nap tüze éled, felszabadítják a magyar népet. Szepsy Eleonora: híért és 15. Jobb életet mindenkinek... Énekeltek, szavaltak. Szabadságharc lett belőle. Odaveszett sok élet... A hősökre emlékezünk. Nekik zengjen az ének! Március 22. a víz világnapja 1994 óta, mivel az ENSZ közgyűlése be­látta, hogy ránk köszöntött a víz­válság korszaka. Azóta világszerte ezen a napon ünnepük egyik leg­féltettebb kincsünket, a vizet. Szá­mos ország csatlakozott a nem­zetközi kezdeményezéshez, mely­nek egyik fontos célja, hogy a jö­vő generációiban tudatosítsa a víz szerepének, védelmének jelentő­ségét. Minden évben más jelmon­dat jegyében zajlik a megemléke­zés létünk nélkülözhetetlen elemé­ről. Az idei mottó: Víz és energia. A földi élet alapja a víz. Életünk mi­nősége közvetlen összefüggésben van vizeink minőségével: az egész­A víz maga az élet­léges ökológiai rendszerek alapja a jó minőségű víz. Amióta az em­ber mint biológiai lény öntudatra ébredt, felfogta az őt körülvevő él­tető elem jelentőségét. Az őskor kezdetleges kőszerszámokat hasz­náló embere is tudta, hogy a vízből táplálékot szerezhet, az ókori kul­túrák legtöbbje is folyók mentén alakult ki. Az utóbbi évszázadban az ember előbb le akarta győzni a természetet, majd lassan felismer­te, hogy bizony milyen nagy kincs is az. A víz, amely ugyan Földünk felületén többségben van, mára mégis kevéssé vált. Az édesvíz a Föld egyre nagyobb területein ke­vesebb, mint amennyi szükséges volna az ott élőknek. Az emberiség egy vízválság terhével lépett be a XXI. századba, melyből kiút csak szemléletváltás által, azonnali cse­lekvéssel lehetséges. A víz jelenléte meghatározza min­dennapi életünket, természetes­nek vesszük, hogy a jó minősé­gű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig rendelkezésünkre áll. En­nek következtében sokszor nem úgy viszonyulunk lételemünk­höz, mint ahogy azt megérdemel­né. Gyakran pazaroljuk, nem vi­gyázunk környezetünkre, ezál­tal felszíni és felszín alatti vize­inket szennyezzük. Sajnos belát­hatatlan következményekkel jár­hat, ha rövidesen nem változta­tunk ezen a magatartáson. Jele­nünk és az eljövendő generációk sorsa egyebek közt azon is mú­lik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteink­kel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Március 22-e jó alkalmat teremt arra, hogy végiggondoljuk, mit je­lent számunkra a víz, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének. Ш Március 18-21., Sándor, József, Benedek Meleghozó napok a népi megfi­gyelések szerint. A gazdák a Jó­­zsef-napi szivárvány színeiből következtették ki az évi termés mennyiségét. Ha a szivárvány sárga sávja volt széles, akkor jó búzatermést, ha pedig a piros sáv, akkor bőséges szőlő- és bortermést vártak. Március 25., Gyümölcsoltó Boldogasszony napja A régen élt emberek úgy tartot­ták, hogy ez a nap a legalkalma­sabb a fák szemzésére, oltására. Egyenesen tiltották, hogy az ek­kor oltott fáról ágat vágjanak le, mert abból a népi hit szerint vér folyna, és az nagy szerencsét­lenséget okozna.

Next