Udvarhelyi Híradó, 2014. december (25. évfolyam, 230-249. szám)

2014-12-02 / 230. szám

FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej UDVARHELYIHíradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X . BRAT Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti.­­ Főszerkesztő: Bálint István c­ C­S Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter gj Szerkesztőségi tagok: Bálint Kinga Katalin, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Simó Márton, Szék­ely István, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Thomas Campean, Lukácsi Lehel (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István (korrektúra) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Mihály Róbert, Szász Éva Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Kovács Dénes ■ Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. і A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! і Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. @ MTI іжтлмоии:0 Előfizetésükért hívjanak. Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218 361-et tárcsázza. lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.Usz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uh@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 év között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó , kedd, december 2. AKTUÁLIS A lakosságtól is érkeztek bejelentések További illegális építkezések A legutóbbi terepszemle és a figyelmeztetések után újabb négy feljelentés érkezett az illegális építkezések megfékezésével foglalkozó bizott­sághoz. Az érintetteknek a hét elején kell tisztáz­niuk ingatlanjaik helyzetét. A korábban beazono­sított mintegy harminc ingatlan - garázsok, lefe­dések stb. - kétharmadának sorsáról az önkor­mányzati képviselő-testület és a polgármester dönt majd. zélére létrehozott bizottság, a székelyudvarhelyi polgármes­teri hivatal munkatársaiból és önkormányzati képviselőkből álló testület újabb terepszem­lét is tartott. „Négy lakossági A KOVÁCS ESZTER novemberi önkormány­zati ülés után tartott is­mét tanácskozást az il­legális építkezések megléke­feljelentés érkezett a Sziget-ne­gyedből, illetve a Termés utcá­ból. A helyszínen megvizsgál­tuk az építményeket, és - mint korábban - ezúttal is felszólítot­tuk a tulajdonosokat, hogy a hét elejéig tisztázzák a papírokat a polgármesteri hivatalnál" - tá­jékoztatott Benedek Árpád Csa­ba alpolgármester. Hogyan tovább? Mint arról már beszámol­tunk, az urbanisztikai osztály munkatársai által összeállí­tott illegális építkezési jegyzék alapján korábban már terep­szemlét tartottak a bizottság tagjai, harminc építmény tulaj­donosát szólítva fel. „A felszó­lítottak körülbelül egyharmada jelentkezett a polgármesteri hi­vatalnál, mint kiderült, vagy ré­gi építkezési engedéllyel ren­delkeztek, vagy bérleti szerző­dést tudtak felmutatni" - ma­gyarázta az Udvarhelyi Híradó­nak az alpolgármester. Van, aki önszántából bont A bizottság a héten, ma vagy holnap ül össze ismét, hogy megvizsgálja és összesítse az eredményeket. „Javaslatain­kat megfogalmazzuk, majd be­nyújtjuk a polgármesternek és az önkormányzati képviselő­testületnek, az ügyben ők dön­tenek" - tudtuk meg. A felszó­lításokban egyébként az állt, hogy az illegálisan felépített in­gatlanokat maguk a tulajdono­sok is lebonthatják, ilyenre is volt példa, hiszen múlt héten a Tábor-negyedben hozzá is fog­tak a bontáshoz. ■ FOTÓ: LUKÁCSI LEHEL Tisztázni vagy lebontani. Két út áll az illegálisan építkezők előtt Farkasfog Egyetlen zsiványt se húztak karó­ba, mondta Vermessy nagyapánk, de itt abbahagyta, mert elszólította nagy­anyánk. ígérte, ha eljön a tél, onnan foly­tatja, ahol abbahagyta, csak emlékez­tetnünk kell. Jánosunkkal nagy kedvvel vártuk hát a történelmi estéket, amikor Vermessy nagyapánk az „Ókirályság" fe­jezetéből mond színes sztorikat. Mert­hogy neki csak ókirályságbeli törté­netei voltak, nem járt Galíciában, nem járt a Don-kanyarban sem, viszont a Dâmboviţa partján jócskán megült. Mert, tette hozzá (hogy közhelyet is mondjon), tőle úgy akarta a sors. Szóval egyetlen zsiványt se húz­tak karóba, mondtuk Vermessy nagy­apánknak, amikor megérkezett az első fagyos este. Pedig, kapott mindjárt az alkalmon nagyapánk, hogy mesélhes­sen, lett volna miből, mármint zsivány­­ból elég. Tudta, mert belőle lett az ud­var, vagyis Cotroceni első magyar lová­sza, a román királyi hadseregbe beruk­kolt magyar katonából. Egy görög asz­­szonynak köszönhetően nagy szabad­sága volt, rendesen eljárt a Rahova úti Hanul la Pisica Puturosba, ahol Milutza bácsitól, a fogadó tulajdonosától hal­lott sok elképesztő történetet. Azt is, hogy hajdanán a Veszett Kutyához cím­zett fogadó azért váltott cégért, mert elfogytak a veszett kutyák, Bratianu el­ső hatásos, főleg betartott parancsára véghezvitt hajtóvadászatok során erő­sen megritkult a kóbor ebek hada, így lett a Veszett Kutyából Lusta Macska fogadó. A helyiség eszméletle­nül mocskos, többnyire halcsonttal tele­szórt lépcsőjén állandóan macskák he­vertek, a törzsvendégekhez dörgölőz­­tek, akik megszokták, hogy az éhség­től kóválygó, sör mellé járó bűzös ha­lat kunyeráló cicák úgy ragadnak láb­szárra, mint a síkságon mindent túlélő farkasfog. A tapasztalatlanabb vendég könnyen megjárhatta, ha a szabadulás­nak legegyszerűbb, mondjam, prakti­kusabb módját választotta, vagyis úgy rúgta le a macskákat, mint sarat szo­kás lábbeliről. Igen ám, de akárki meg­nézhette magát, a lábszáron kalimpá­ló macskák miszlikbe szaggattak min­den drága nadrágszárat. Francba a dö­gökkel, sziszegte Milutza bácsi, miu­tán egy csendőr kincstári nadrágszárá­ban is alapos kárt tettek. Jól van, mér­get nekik, el is szaladt a grivicai vas­úti üzemekig, jó adag patkányméreggel tért vissza. Megint csak baj lett belőle, mert nemhogy a cicákat, hanem gond­jukat viselő rém csúnya, egyfogú Maica Satanuluit, vagyis Alexénia nénit is sike­rült eltenni láb alól. A Lusta Macska fogadóban sörre, szaftos csülökre várva, Vermessy nagy­apánk is hallott randa, foghíjas szálak­ból hajdani ígéreteket emlegetni. Az­nap különösen időszerű volt régi fogad­kozásokra emlékezni, mert a Rahova út környékén találtak rá egy rablógyil­kosság áldozatává vált gazdag bojári, Creţulescu lányra. Alexandriából felke­rült lókupec jól emlékezett nagyapánk­nak, mit mondott az első Hohenzollern- Sigmaringen: irtani minden veszett kutyát. A Lusta Macskában aznap is elmondták, nincs mese, a Dâmboviţa­­parti dögös kertben nyilvánosan akasz­tani kell, vagy annál is jobb lenne ka­róba húzni minden zsiványt, aki csak a bărăgani rablótanyákról a városba me­részkedik. De nem akasztottak, még csak karóba sem húztak senkit, hanem a Lusta Macskában mindenki attól ret­tegett, hogy egyszer visszajön Alexénia néni szelleme mindent megbosszulni. A pópák vízkeresztkor bazsalikommal többször is vettek szentelt vizet, a töm­jént sem kucorgatták. ■

Next