Udvarhelyi Híradó, 2015. május (26. évfolyam, 83-101. szám)
2015-05-04 / 83. szám
FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 20 lej 3 hónap 55 lej 6 hónap 110 lej 12 hónap 220 lej UDVARHELYi Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT . Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Főszerkesztő: Bálint István Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Bálint Kinga Katalin, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Székely István, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Thomas Campean (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Oláh István (korrektúra) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Mihály Róbert, Szász Éva Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Kovács Dénes I Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uk@udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó ■ 2015. május 4., hétfő AKTUÁLIS Közel kétezren dacoltak két keréken a barátságtalan időjárással Mobilt vittek, bringát nyertek Bár a péntek reggeli bizonytalan időjárás jó pár részvevőt eltántorított attól, hogy kerékpárral induljon a Szejkére, a székelyudvarhelyi városi majális helyszínére, ebben az évben is közel kétezren bringáztak, és rengetegen gyalogoltak ki a helyszínre. Akik környezetbarát módon ünnepeltek, idén sem bánták meg: értékes kerékpárokat sorsoltak ki közöttük. BÁLINT KINGA KATALIN R égi mobiltelefonjaiktól is környezetbarát módon szabadulhattak meg a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület által megrendezett szejkefürdői majális részvevői. Az ünnepség idei újítása népszerű volt az udvarhelyiek körében, voltak, akik több készüléket is leadtak az információs sátornál. Szűcs Endre programfelelős elmondta, legalább háromszáz telefont sikerült begyűjteniük, ami jóval felülmúlta várakozásaikat. A mobilokat később elektromos hulladékként semmisíttetik meg. Készülékeikért cserébe a leadok nyereményszelvényeket kaptak, melyek révén ők is beszállhattak az előző években csak a biciklivel érkezőknek meghirdetett játékba: értékes gyerek- és felnőttbiciklik találtak gazdára a fellépések szüneteiben. „Majális vagy van, vagy nincs” Bár reggel még nem sok jóval biztatott az időjárás, mégis közel kétezren gurultak délelőtt tíz órakor a Szejkefürdőre, s rajtuk kívül rengetegen gyalogoltak ki a majálisra - újságolta Szűcs Endre. Hozzátette, immár nyolcadik alkalommal szervezik ők a városi majálist, de szerencsére még sosem kellett az időjárás miatt elhalasztaniuk vagy tető alá költöztetniük a rendezvényt. Mint kifejtette, a hangulat nem is lenne ugyanaz, ha a szabadtérre tervezett koncerteket, fellépéseket fedett, zárt helyiségben kellene lebonyolítani. „Majális vagy van, vagy nincs" - jelentette ki, utalva arra is, hogy a várakozásokkal ellentétben ebben az évben is derűs, meleg idő fogadta a Szejkére látogatókat, akik már délelőtt tizenegy órától változatos programokat kísérhettek figyelemmel. Szem, száj, fül ingere A szabadtéri színpadon az udvarhelyi Seritta néptáncegyüttes, a gyergyószentmiklósi Step Dance moderntánc-csoport, a Csíkmadarasi Népi Zenekar, az Open Stage humoristaduó, valamint Simó Annamária és zenekara váltotta egymást, így minden jelenlévő láthatott neki tetsző produkciókat. A gyerekeket számos programra várták: a Cimbora Ház jóvoltából kézműves-foglalkozásokon vehettek részt, de volt arcfestés, ugrálóvár és még számos érdekesség. Vásárosok, csemege-, étel- és italstandok kínálták magukat a piknikezésre nem vágyó vendégeknek - a bringával érkezőknek kiosztott garasok ételre és italra is beválthatók voltak. Megnyílt a Borvízmúzeum Akik csendesebb, de látványban gazdag kikapcsolódásra vágytak, déli egy órától a közeli Borvízmúzeum évnyitó tárlatát vehették szemügyre. A víz és az ember elnevezésű kiállítás az azonos című fotópályázatra beérkezett tizenöt műből állt, melyet tizennégy alkotó küldött be az ország több tájáról. A legjobb alkotásokat díjazták is - a tárlat anyaga meglehetősen gazdag, eltérő tematikájú és különféle technikákkal készült képeket tartalmaz. Bőven akadt ott is látogató, sokan közülük találgatásokba bocsátkoztak, hogy hol készültek az egyes képek, és több udvarhelyszéki helyszínt véltek felfedezni. A Borvízmúzeum gyűjteményének egyik legújabb kuriózuma egy 19. század végi, 20. század eleji szovátai fürdő 170x130 centiméteres makettje, amelyet a teljes szezonban megtekinthetnek a látogatók. Az emlékház hétfőnként zárva tart, de keddtől péntekig délelőtt tíz és délután hat óra között, hétvégén pedig délelőtt tíz és délután két óra között látogatható. ■ FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Több generáció tekert a Szejkére. Nem féltek egy kis hidegtől LŐRINCZ GYÖRGY Májusfa Ha május, akkor május elsejéről, a májusfáról, régi majálisozásokról szól a közbeszéd, zenés ébresztésekről, amikor a fúvószenekar Dolga bácsi vezényletével koncertet adott a parkban, esetleg felvonulásokról, amelyek után hozzá lehetett jutni egy-egy pohár langyos sörhöz, maximum öt miccshez, „hogy mindenkinek jusson", és ha jutott, akkor már a nap is másként sütött az égen. A témát valószínűleg a Príma Rádió dobta fel, a piac felé jöttömben én is hallottam, amikor a májusfáról vagy Jakab-fáról beszélgettek - ezt nem tudom, mit jelent, mert nálunk a faluban nem voltak Jakabok, de május elsején nálunk is kizöldültek a felszalagozott, színes papírcsíkokkal felpántlikázott kapuzábék. Igen, itt is, ott is erről beszélgetnek, de a témát élesben csak ekkor dobja fel egy férfi, odaszól a fiatal árusnak: - Menj, siess haza, Béla, mindjárt indulni kell májusfáért! És még hozzáfűzi azt is: - Ej, azok voltak a szép idők..." A mondatot nem fejezi be. Valószínűleg az következett volna, „amikor még én is raktam a májusfát", de rögtön bekapcsolódnak mások is. - Hát igen - mondja egy őszülő, köpcös, hatvanas férfi -, ezek a mai fiatalok azt sem tudják, mit jelent a fiatalság. Csak ülnek, ülnek a sötét, füstös pincékben, vedelik a sört, szívják a szivart, s azt hiszik, élnek. - Vagy ott ülnek a számítógép előtt, s azt gondolják, társas életet élnek... Most már többen is bekapcsolódnak az emlékezésbe: - Hát igen, a mi időnk volt szép, amikor már április közepén szervezkedni kezdtünk, hogy hová, melyik dűlőbe megyünk nyírfáért, ki kéri el az apjától a lovakat s a szekeret, honnan lesz egy kicsi pénz egy-két pohár Monopolra... Aztán szürkületkor végigvágtattunk énekelve a falun... - Persze fel kellett pántlikázni a fákat is - vette vissza a köpcös, őszes annak, aki megérdemelte. - Aki megérdemelte... Mert volt, ugye, olyan is, hogy a májusfa helyett a megbántott szerető egy ganés vesszőseprűt tett fel csúfságnak a kapu legmagasabb pontjára... - Vagy az apja tett májusfát a lányának, hogy ne szégyenkezzen... - Szó, ami szó, ülnek a füstben, hallgassák a gépzenét, ezek sose tudják meg, mit jelent, amikor Balogh Jancsi, Dudás vagy Salamon bácsi odahajolt a hegedűvel a füledhez, s megszólalt, felsírt a hegedű... - Arról már nem is beszélve, hogy most egy fiatal lány azt sem tudja, mi az éjjelizene! Mert az volt a szép, megállni a lány ablaka alatt, s elhúzatni a nótáját... - Vagy azt: „Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki"! - Piros pettyes ruhácskádban... - Hát igen, még a szomszédoknak is bekönnyesedett a szemük, amikor meghallották a hegedűszót, rebbentek a függönyök, mert ott volt a kíváncsiság is, hogy ki adja, s fogadja-e a lány! - Megrebben-e a függöny, fölgyúl-e a láng? Mert volt olyan is, hogy nem gyúlt föl a láng... - És olyan is, hogy kétszer, háromszor is felsírt a hegedű egy-egy ablak alatt... - És akkor a szejkei flekkenezésekről még nem is beszéltünk, kicsi komám! Micsoda flekkenezések voltak... Egész tavasz folyamán szólt a nóta valamelyik villa előtt, sírt a hegedű, mert valahonnan a cigány is odakerült... - És mi van most ott! - Ne is beszéljünk róla! -Elmúlt minden. Elmúlt. - És nem jön vissza többé, soha! Ebben megegyeztek. ■ C_3oo