Udvarhelyi Híradó, 2016. november (27. évfolyam, 212-232. szám)

2016-11-01 / 212. szám

UDVARHELYi Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X brat —w' Lapunk eladási ** statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) h­itelesíti. Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Szék­ely István Ügyvezető: Székely Róbert Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert ■g Szerkesztőségi tagok: Dávid Anna­­ Júlia, Dósa Ildikó, Fülöp-Székely I Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Barabás Ákos, Pál Árpád (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Szász Éva Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Barabás Alpár, Bodó Barna Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldünk vissza. іСшШІК ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. ИкйчШАчйлЧ Ш l’Mrín­e Szentimre u. 17. sz. Telefon: 0266-218­361 Email: ufr&udvarhelyi-hirado.ro marketing@udvarhelyi-hirado.ro hirdetesiudvart­elyi-hirado.ro terjesztesiudvarhelyi-hirado.ro fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit ■i: a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó ■ 2016. november 1., kedd Egymillióból újították fel a keresztúri rendőrség székhelyét Új épületben a rendőrök Felavatták és meg­szentelték a székelyke­­resztúri rendőrség új épületét hétfő délután. A Timafalvi úton ta­lálható épület felújítá­sa tíz éve kezdődött el. A tervek szerint már a héten megnyitja kapu­it a lakosok előtt az eu­rópai uniós normáknak megfelelő új ingatlan. A­z épület előtti román zászló felvonásával és a román himnusz elének­­lésével kezdődött a rendőrség új székhelyének a felavatása Székelykeresztúron. Ezt köve­tően három ortodox pópa meg­szentelte a létesítményt, ál­dást kérve a rendőrség mun­kaközösségére is. A szertartás után Jean Adrian Andrei, Har­gita megye prefektusa, Vasile Moise, a Román Rendőrség Főfelügyelőségének képvise­lője, Constantin Mihalache, a Hargita Megyei Rendőr-fő­kapitányság parancsnoka és Radu Sandu Moldovan, a me­gyei rendőrség korábbi veze­tője vágta el az avatási szala­got. Az ünnepségen a város pol­gármestere, Rafai Emil is jelen volt, illetve keresztúri nyugal­mazott rendőrök is. A házigaz­dák a bejáratnál sóval és ke­nyérrel fogadták a meghívot­takat, majd ünnepi körúton le­hetett megtekinteni a felújított épületet. FOTÓ: BARABÁS ÁKOS A helyi templomban megszentelt román zászlót vonták fel, mialatt a román himnusztól visszhangzott az út oo Co r~~-J 1- І. .1 Nagyobb, modernebb Gheorghe Filip, a megyei rendőrség szóvivője elmondta, a bejáratnál ügyeletes fogadja majd a betérőket, akitől a pol­gárok információkat kérhet­nek. Szintén a földszinten lehet majd igényelni az erkölcsi bizo­nyítványt, valamint ott található meg a közönségszolgálat, a köz­úti rendőrség pultja és a közren­dészet irodája is. Az első eme­letre kerültek a mosdók, a tech­nikai szoba és a bűnügyi nyo­mozóegység irodái, utóbbiakat tükörfal választja el egymás­tól. Ez utóbbi a nyomozásoknál használt azonosításnál is hasz­nálható - tette hozzá a szóvivő. Szintén az első emeleten kap helyet a titkárság és a kereszt­úri parancsnok irodája is. A má­sodik emeleten a közúti rendőr­ség és a krimináltechnikai egy­ségek irodái, illetve egy tárgya­lóterem található. „Tisztelni kell az ország szimbólumait” „Az európai uniós normáknak megfelelő épületbe odaadó és el­szánt emberek is kellenek. Az utóbbi években a Hargita megyei rendőrség kiváló eredménye­ket ért el" - mondta az avatóün­nepséget követően Jean Adrian Andrei megyei prefektus. „Re­mélem, nem lesz gond, hogy ma Románia zászlaját vontuk fel Ke­resztúron. Mindenki azt állít­ja, hogy európai polgár, de úgy is kellene viselkednünk, tisztel­ni kell az ország szimbóluma­it. Úgy gondolom, ebből a szem­pontból még sokat kell fejlőd­nünk" - fogalmazott. Radu Sandu Moldovan el­mondta, hogy miután 2004-ben megyei rendőrparancsnok lett, felmérte a rendőrségi épülete­ket, és akkor döntött a kereszt­úri székhely felújítása mellett. A Timafalvi úton található létesít­ményt ezelőtt tíz éve vásárolták meg, a tervezésre a belügymi­nisztériumtól 2008-ban kaptak támogatást, ám a válság miatt csak tavaly sikerült újabb támo­gatást szerezni az épület felújí­tására. Mint elmondta, nyoma­tékos közbenjárásnak köszön­hető az épület befejezése, ezért meg is köszönte Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes és Petre Tobă volt belügyminiszter segítségét. Moldovan szerint a halaszthatatlan felújítás össze­sen egymillió lejbe került. A költözés a napokban ér vé­get, így vélhetőleg már a hé­ten megnyithatják a lakások előtt a Timafalvi úton találha­tó épületet - mondta Gheorghe Filip. A keresztúri rendőrség ré­gi épülete az elkövetkezőkben a Nemzetközi Rendőrszövet­ség (International Police Asso­ciation - IPA) keresztúri fiókjá­nak fog otthont adni. VERES RÉKA Késik a gyógyír. Felépül még a beteg? Hogyan juthatott oda ez az ország, hogy huszonhat évvel a rendszerváltás után még ott tartunk, hogy a rég beto­­kosodott mechanizmusok miatt sztrájk van a postánál és az egészségügyben is? - merülhetett fel sokakban a kér­dés az elmúlt napokban úgy, hogy kö­zel sem csak ez a két társadalmi kate­gória van robbanás közeli állapotban amiatt, hogy valamivel több mint ne­gyedszázad sem volt elég a reformok végrehajtására. Pedig a reformok olya­nok, mint az orvosi kezelés: a betegség minél korábbi stádiumában elkezdik, annál gyorsabb a gyógyulás, s minél tovább odázódik, annál jobban súlyos­bodnak a tünetek, és annál fájdalma­sabb a gyógyulás. Ha egyáltalán van remény a gyógyulásra. Már az 1990-es év megmutatta, hogy mennyire működésképtelenek a mesterségesen felduzzasztott ma­­mutvállatok. Sok helyen ugyan próbál­ták meg lélegeztetőkészüléken tarta­ni a gyártósorokat, de gyorsan kiderült, olyan súlyos az agykárosodás, hogy a többi szerv hiába lenne életképes, a beteg soha nem lesz már a régi, így az eutanáziát választották. Eutanáziá­nak, vagy inkább gyilkosságnak minő­sült a privatizáció is, ami a néhány ki­vételt leszámítva, olyan ágazatokban is „kivégezte” a gyártást, amelyek egy kis korszerűsítéssel piacképesek marad­tak volna. Természetesen több ezer al­kalmazott helyett lehet mindössze né­hány százzal, de legalább lehetne iga­zi termelés is, nemcsak a lohnrendszer lenne sok helyen az egyetlen gyártá­si forma, ami valljuk be, túl sok hozzá­adott értéket nem termel. Persze, van néhány sikertörténet is, de azokról majd máskor, most ugyan­is a csúfos kudarcok határozzák meg a közbeszédet. Vegyük például a postát. Szolgálta­tásainak rendszeres „haszonélvezője­­ként” mindössze annyit mondhatok: olcsó húsnak híg a leve, egy levél két hetet is elutazgat - ki tudja merre - Nagyváradtól Csíkszeredáig, a csomag pedig, ha három nap alatt meg is tenné az utat, sokszor mindössze értesítést hoz a postás, hogy hova menjünk utá­na. Arról már nem is beszélve, hogy a munkaerőhiány - vagy a sokan a buka­resti irodákban, kevesen terepen elv - miatt Várad egyes városrészeiben rit­ka, hogy délután öt előtt házhoz érne a napi sajtó. Ezért van tehát, hogy a drá­gább, de biztosabb és gyorsabb futár­­szolgálatot használom immár, amikor csak lehet. (Kár, hogy újságterjesztés­ben még nem utaznak.) Ugyanígy az egészségügyi ellátás te­rén is egyre többen fordulnak a ma­gánklinikákhoz, amelyek közül egy­re többen figyelembe veszik a befize­tett állami egészségbiztosítást is, így csak a különbözetét kell kifizetni, ami ugyebár sok esetben nem több a még mindig divatos borítékokban szétosz­tott összegeknél. A szolgáltatás minő­sége között - legyen szó a technológi­áról vagy az emberi erőforrásról - a ta­pasztalatok szerint sok esetben ég és föld a különbség. (Tisztelet természe­tesen a kivételeknek, akik a gyatra álla­mi fizetések és felszerelések mellett is még itthon próbálnak gyógyítani). Azt, hogy mi lesz a mostani sztráj­kok pontos kimenetele, nehéz lenne megjósolni. Azonban hiába technokra­ta névlegesen a kormány, ha a minisz­terelnök már kifejezte pártpreferenciá­it, drasztikus megoldásokra tőlük már nem számíthatunk, így minden valószí­nűség szerint csak újabb kompromisz­­szum várható, ami csak tovább nyújtja az agóniát, illetve egy vagy inkább több ígéret születhet, hogy a december 11- ei választások után majd mindenki jól megoldja. Mint eddig. AKTUÁLIS

Next