Udvarhelyi Híradó, 2016. december (27. évfolyam, 233-251. szám)

2016-12-05 / 234. szám

Udvarhelyi Híradó ■ 2016. december 5., hétfő Adventi keresztyén zenefesztivált tartottak Székelyudvarhelyen Meghallani Istent A Várom az Urat (VAU) adventi keresztyén ze­nefesztivál első helyszínén, a székelyudvarhelyi volt Stúdió moziban minden korosztálynak sike­rült ráhangolódnia a karácsonyvárásra, elcsen­desednie és meghallania a zene mögött Istent. F­ellépett a Worship Team, az Amicus Christi, a SZIKE, valamint a Halaluja ének­es zenekar. Meglepetésként be­mutatkozott a Cickom ének­­együttes, az idei Fölszállott a páva televíziós tehetségkuta­tó vetélkedő középdöntőse. Né­hány vetített kép és egy video­felvétel emlékeztetett az erdé­lyi IKE tizenhat éves kolozsvá­ri VAU-történetére szombaton, amelyhez immár három éve a Székelyudvarhelyi Reformá­tus Egyházmegye is csatlako­zott. Céljuk, hogy népszerűsít­sék a keresztyén énekeket és biztassák az együtteseket, illet­ve a hallgatóságot, hogy ezeket a mindennapi életben is hasz­nálják. Tamás Barna plébánosnak, a Gyulafehérvári Római Kato­likus Főegyházmegye ifjúsági lelkészének adventi gondolatai, a második meggyújtott gyer­tya a koszorún, az adventi tör­ténet meghallgatása és a Kán­tor Csaba püspökhelyettes, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese által tartott áhítat igei gondolatokkal hangolt a karácsonyvárásra. Az IKE részéről Tussay Szilárd egyházkerületi IKE-referens beszélt. Moldovan Radu a zene által szívben és lélekben való el­­csendesedésre buzdított. Megtudtuk, hogy az idei zene­fesztivál udvarhelyi helyszíné­re felekezettől függetlenül hív­ták meg a helyi együtteseket. A SZIKE az alternatív reformá­tus istentiszteleteken szolgál, a Kis Szent Teréz Egyházközség Halaluja ének-zene csoportja az ifjúsági szentmiséken. A ven­dégfellépők közül az Amicus Christi többszólamú vokális zenét, a Cickom népdalokat, a Worship_Team saját szerzemé­nyeket mutatott be. Jövőre a li­turgikus időszakot megjelenítő versekkel is szeretnék gazda­gítani a fesztivált Udvarhelyen - jelezte Moldovan Radu lelki­­pásztor, egyházmegyei ifjúsá­gi referens. A rendezvénysorozat követ­kező állomása advent harma­dik hétvégéjén Kolozsvár lesz. Ám az együttesek egész évben evangelizálnak az istentiszte­leteken, szentmiséken és meg­hívásaik helyszínein­­ templo­mokban, művelődési vagy kö­zösségi házakban. Vallják: da­luk mindig Isten dicsőségé­re szól, a hitben való egységet, a megújulást szolgálják. Hang­szereikkel, énekükkel híd sze­retnének lenni az ég és a föld, a felekezetek, valamint ember és ember között. Zárásképpen a fellépők és a hallgatóság kö­zösen elénekelték a Várom az Urat szerzeményt, a zenefeszti­vál himnuszát. MOLNÁR MELINDA Telt ház előtt népszerűsítették a keresztyén zenét FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Orbán László tanár emlékére (1914-2016) 2016. szeptember 14-én Bu­dapestenі, 103. életévében el­hunyt Orbán László magyar nyelv­szakos tanár, irodalom­­történész. Székelyudvarhelyre az egye­tem (Kolozsvár) elvégzése után két évvel került: kilenc évet a mai Tamási Áron Gimnázium­ban (1940-49), három évet az Ipari Szaklíceumban (1949- 62), majd 1952-től nyugdíja­zásáig, 1974-ig a tanítóképző­ben tanított. Nyugdíjaséveinek is több mint felét (1974-1996) Székelyudvarhelyen töltötték pedagógus feleségével. Húsz évvel ezelőtt telepedtek ki Ma­gyarországra. Az anyanyelv tanításának egyik fő célját az érzelmi neve­léssel valósította meg. Orbán László tanár úr pályájának első évtizedében ennek maximáli­san eleget tudott tenni. A Tamá­si Áron Gimnázium Baróti Sza­bó Dávid önképző körének veze­tőjeként a diákjaiból szervezett műkedvelő együttessel bemu­tatták a Lövétei székely betlehe­mest és az Iglói diákokat. Az 1948-as tanügyi reform korlátokat szabott ugyan, de így is minden lehetőséget fel­használt a szép és helyes be­széd, írás fejlesztésére, a nép­­költészet élő fenntartására. Az 1958-ban bemutatott, na­gyon gazdag anyagot felölelő Népi est óriási sikernek örven­dett, többször is meg kellett is­mételni. Az erdélyi folklórkincs szinte minden válfajából válo­gatott műsort kb. kétszáz taní­tóképzős diák mutatta be, ki-ki a maga népviseletébe öltözve­­ a moldvai csángó tanulók­tól a barcasági csángókon át a marosszékiekig. Az illetékesek felfigyeltek erre, és nagyon sok kellemetlenséget okoztak a ta­nár úrnak. Az anyanyelv tanítása még fokozottabb ellenőrzés alatt volt azokban az évtizedekben. A tanterv szigorúan előírta a tanítható magyar szerzőket és azok elfogadott műveit. Tan­könyvek hiányában nagyon kellett ügyelnie Orbán László­nak is, hogy az előadott anya­got betű szerint írják le a di­ákok. A feleltetésnél számol­nia kellett az esetleges provo­kációkkal. Amíg lehetett, tanítóképzős diákjaival mintegy ötezer nép­­költészeti alkotást gyűjtött és gyűjtetett. Ezekből aztán vá­logatást közölt a helyi Diákszó és a Hargita napilap. Hét erede­ti ballada bekerült a kolozsvá­ri kiadású Jávorfa muzsika cí­mű gyűjteményes kiadásba is. Sok híres ember, irodalmár lett tanítványaiból. Például Kányádi Sándor költő, aki sze­retettel nyilatkozott a Hargita napilapban egykori tanáráról (1977/12. szám). 1996-ban Bu­dapestre költöztek, érdeklődé­sét székelyföldi barátai és volt tanítványai iránt végig megtar­totta, és mindig nagyon örült, ha itthoni látogatói voltak. 2014 februárjában Budapest X. kerületi önkormányzata fel­­köszöntötte és kitüntette a 100. életévét betöltött tanárt, aki hosszú életének titkát mérték­letes életmódjának tulajdoní­totta. Az udvarhelyiek Vazulként becézték, ezt a becenevet még kolozsvári egyetemi évei alatt kapta. Vazul tanár úrra tiszte­lettel és kegyelettel emlékez­nek volt tanítványai, barátai és ismerősei. CSERGŐ JÓZSEF AKTUÁLIS Az államtitkáron múlt? Meglepte a ferenceseket, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelés­ügyi, Tudományos és Kulturá­lis Szervezetének (UNESCO) Etiópiában ülésező közgyűlé­se nem sorolta a védett szelle­mi kulturális örökségek listá­jára a csíksomlyói búcsút - je­lentette ki a Krónika kérdésé­re Böjte Mihály, a csíksomlyói ferences kolostor rendházfőnö­­ke. Elmondta, tagja volt a kultu­rális minisztérium által létre­hozott szakértői bizottságnak, amely a jelölési dossziét össze­állította, és úgy értékelte, a tes­tület „jóindulatú munkát vég­zett", román részről támogató hozzáállást tapasztalt. „Mun­kát és energiát fektettek be, hogy a szükséges információ­kat összegyűjtsék, a dokumen­tumokat franciára is lefordítot­ták" - értékelte a román szak­értők hozzáállását a rendház­­főnök. „A minden év pünkösd­jén több százezer hívőt, érdek­lődőt megmozgató székelyföldi zarándoklat eredeti szellemi­ségén, lelkiségén nem változ­tat ez a döntés. Akik eddig is­merték, ezentúl is szeretni fog­ják" - mondta az erdélyi feren­ces rend képviselője. Hozzátet­te, a döntést tudomásul veszik, ám a következőkben megvizs­gálják, hogy tudnak-e bármit is tenni annak érdekében, hogy a csíksomlyói búcsú mégis a vi­lágörökség részévé váljon a ké­sőbbiekben. Ezzel szemben a Maszol.ro portál állítása szerint a kultu­rális minisztérium államtitká­rán múlt, hogy az UNESCO tes­tülete nem hozott kedvező dön­tést múlt csütörtökön. A portál az ülés hangfelvételének visz­­szahallgatása alapján megál­lapította: a csíksomlyói búcsú felterjesztésének vitája alkal­mával az értékelő testület hiá­nyolt bizonyos információkat a dossziéból, és kiegészítéseket kért. Olyan adatokról volt azon­ban szó, amelyek hiányát a ro­mán minisztérium képviselő­je az ülésen azonnal tisztáz­hatta volna. Amikor a hiányolt adatokról kérdezték a román állam képviselőjét, Alexandra Oprean államtitkár kitérő vá­laszt adott, és azt mondta: azt szeretné, ha most nem tárgyal­nák a csíksomlyói búcsú felvé­telét a listára, majd később ki­egészítik a dossziét. A hírpor­tál szerint a hangfelvételekből kiderül az is, hogy a magyar államnak az ülésen jelen lévő képviselője a román államtit­kár helyett próbálta meg tisz­tázni, hogy a csíksomlyói búcsú felterjesztése az összes krité­riumnak megfelel. Több tag­állam képviselője úgy reagált: ha Románia maga sem akar­ja a csíksomlyói búcsú felvétel­ét a listára, akkor ne is vegyék fel. „Az értékelő testület végül a búcsú felterjesztését elutasítot­ta, és Oprean államtitkár meg is köszönte ezt a döntést" - ír­ja a tanácskozás hangfelvétele alapján a Maszol.ro. BÍRÓ BLANKA A csíksomlyói búcsú. A ferenceseket meglepte az UNESCO döntése LEVÉLBONTÁS «■*

Next