Udvarhelyi Híradó, 2017. február (28. évfolyam, 21-40. szám)
2017-02-01 / 21. szám
2 Udvarhelyi Híradó ■ 2017 február 1.,szerda A SZERKESZTŐSÉGIM:_____________________________________________FONTOS!____________________________________SZERKESZTŐSÉG 3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej І 12 hónap 280 lej і FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 25 lej UDVARHELYI Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN:1844-430X BRAT mp* Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal(BRAT) hitelesíti. Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Széchely István Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Ügyvezető: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Dávid Anna Júlia, Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Barabás Ákos, Pál Árpád (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Szász Éva Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Bodó Barna Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. ніїтшляОїд ELŐFIZETESEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218361 E-mail: uh®udvarhelyi-hirado.ro marketings@udvarhelyi-hirado.ro hirdetes@udvartelyi-hirado.ro terjesztesfaudvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit " a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. A törvény nem írja elő az RCA felmutatását a közúti ellenőrzéseken Csak megkötni kötelező? Igazolni kell a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (RCA) egy közúti ellenőrzésen, vagy sem? A kérdésre nem egyértelmű a válasz, még úgy sem, hogy nemrég egy hasonló ügyben ítélet született a Szilágy megyei törvényszéken.A döntés szerint a járművezető nem köteles igazolni a biztosítást, a megyei rendőrség illetékesei viszont érdeklődésünkre elmondták, hogy továbbra is ellenőrizni fogják az RCA meglétét. A Szilágy megyében hozott ítéletben a törvényszék az autóvezető javára döntött, aki fellebbezett a bírság ellen, amit azért kapott, mert egy közúti ellenőrzésen nem tudta igazolni a biztosítás meglétét. Az ítélet miatt országosan dilemma tárgya lett a sofőrök körében, hogy maguknál kell-e tartaniuk a kötelező felelősségbiztosítást igazoló aktát. A vonatkozó törvény kötelezi a gépjármű-tulajdonosokat a kötelező biztosítás megvásárlására, ennek közúti ellenőrzésen történő bizonyítására viszont nem. Kimondottan a személyazonossági igazolványt, a gépjárművezetői jogosítványt és a jármű bejegyzési aktáit (talont) kell felmutatni ellenőrzéskor, ám sokan kaptak már pénzbírságot azért is, mert nem tudták igazolni, hogy kötöttek biztosítást. A rendőrség eddig is kérte a biztosítás igazolását, és ezután is fogja - közölte érdeklődésünkre Gheorghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. „A törvény azt mondja, hogy a személyazonossági igazolványon, a gépjárművezetői jogosítványon és a jármű bejegyzési aktáin kívül be kell mutatni minden olyan dokumentumot, amit a jogszabályok előírnak" - nyilatkozta, hozzáfűzve, hogy az RCA minden jármű esetében kötelező. Bár nem szolgálhatott konkrét adatokkal, megerősítette, hogy eddig is róttak ki pénzbírságot kihágásért, ha valaki nem tudta igazolni a biztosítás meglétét, és nem hiszi, hogy az eljárás meg fog változni. Úgy véli, a Szilágy megyei döntés önmagában nem fogja megváltoztatni az ellenőrzések folyamatát. Általában más irat sincs az autóvezetőnél olyankor, amikor megbírságolja a rendőrség - árnyalta a kérdést Constantin Agache, a Székelyudvarhelyi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője. Nem emlékszik arra, hogy Udvarhelyen valaha is megbüntettek volna valakit kizárólag azért, mert nem tudta igazolni, hogy rendelkezik RCA-val. „Ha megbüntettünk valakit, akkor nemcsak a biztosítását nem tudta igazolni, hanem más kötelező aktákkal sem rendelkezett. Nekünk parancsba van adva, hogy mit kell kérnünk. Egyelőre ezek közé tartozik a biztosítás is" - közölte. Elmondta, több esetben is előfordult már, hogy büntetés helyett arra utasították az autóvezetőt, a rendőrségen igazolja biztosítását. Székelyudvarhelyen még nem volt rá példa, hogy valaki a bírósághoz fordult volna a biztosítás igazolásának elmulasztása miatt kapott bírság ügyében. „Ha állítottak is ki ilyen jegyzőkönyvet, a megbüntetett személy nem fellebbezett az intézkedés ellen, hanem kifizette a büntetését. Jóllehet a törvény tételesen nem írja elő a biztosítás igazolásának kötelezettségét, maga a biztosítás kötelező" - fogalmazott a bírósági szóvivő. JÁNOSI ANDRÁS ARCHÍV FELVÉTEL: VERES NÁNDOR Közúti ellenőrzés. A biztosítás igazolása elvileg nem kötelező, de érdemes magunknál tartani P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Ávéc Cibi sár? і Autonómiánk nincs és nem is lesz, még szó sincs róla komolyan ebben a kormányzati négy évben, ellenben van sörháborúnk. Az is jó valaminek, mondhatja bárki székely okossággal, enni nem kér, csak inni. Székelyföldön jórészt mindenki értesült arról, hogy a Csíkszentsimonban gyártott Igazi Csíki Sör gyártását peres úton betiltották. Ez várható is volt a világmárkának számító Heineken érdekeltségére és anyagi helyzetére való tekintettel, még akkor is, ha a székelyföldi lakosok huszonhat évi ködszitálás, homálygyártás után hisznek, vagy legalábbis remélnek az igazságban. A marosvásárhelyi táblabíróság döntését annak ellenére hozta meg, hogy az Európai Márkahivatal nemrég a vállalkozásnak ítélte, másodfokon is, a márkát. A döntés szerint harminc napon belül meg kell semmisíteni minden, az Igazi Csíki Sör gyártását szolgáló tárgyat és eszközt, értesülhettünk valami olyanról, ami teljességgel érthetetlen. Úgy látom, itt nálunk valakik nagyon félnek egy magyar nevű italtól. Félnek azoktól a tárgyaktól, berendezésektől is, amelyekkel ezt az italt el lehet készíteni. Na megnézném, hogy a harmincnapos határidő lejártával miként ellenőrzik majd Simonban ezt... Ne fessük az ördögöt a falra, mégis van egy halvány sejtésem: megsemmisíttethetik az alcsíki faluban lévő sörgyárnak akár a teljes berendezését is, hiszen amelyik eszköz alkalmas az ott készülő, más néven forgalmazott sör gyártására, azzal igazi Csíki Sört is lehet előállítani. Jó lenne pontosan tudni, mit is jelent, hogy fellebbezési lehetőség nincs. Értem, hogy azon a táblabíróságon, ahol az ítéletet megszülték, nem fogják újratárgyalni, azonban attól még máshová lehet fellebbezni. Engem ez a dolog amúgy csak a sört tekintve érdekel, hiszen nem vagyok tulajdonos, sem alkalmazott, aki állását veszítheti. Viszont jártam Szentsimonban, és ittam a központi cukiban (ott az a neve) ebből a sörből. Ha most henceghet nékem támadna, akár azzal is dicsekedhetnék: tiszta forrásból, helyben kóstoltam a perben forgó sört. Gyanítom, hogy az ügy azért jót tett a márkának. Kár, hogy nincs zsáknyi pénzem, felvásárolnám a teljes készletet, és miután abból a megfelelő számú köteles példányt elküldeném a megfelelő állami szervnek, meg néhányat a múzeumoknak, a többit később jó áron értékesíteném. Kedves székely atyámfiát, látjátok, nem kell folyton autonómiát kérni (bár kérték volna a szavazatainkkal arra felhatalmazottak!), még egy sör folytán is másodrendű állampolgároknak érezzük magunkat ebben az országban. Arról is hallottam, hogy amint a pereskedés elkezdődött, még a kanadai magyarok egy része sem ivott Heineken sört... Mert érzelmi alapon inkább a magyar nevű sör mellett álltak. Ne vezessenek fejjel a falnak az érzelmek, legyen tiszta: a Simoni gyártású sört magyar neve miatt kedveljük sokan. Na de hát 1990 óta mennyi magyar nevű terméket lehetett volna gyártani ebben az országban? Rengeteget. A székelykeresztúri vajgyár egyik termékének éppen azért van sajátosan román neve, mert nem nekünk, hanem a román érzelmű fogyasztóknak kívánják eladni, mi vegyük csak a menyecsketúrót... Kedves vállalkozók, ha nekünk akarnak sört, bort, pálinkát vagy bármit is eladni, miért nem adnak a terméknek magyar nevet? Másként kérdezem: miért adnak néha semmitmondó vagy éppen kimondhatatlan, akár angol nevet a termékeiknek, a vállalkozásaiknak, az üzleteiknek? Tényleg, miért? Ezen sosem gondolkodott el senki? Addig is, amíg valaki valamin gondolkodna, akinek kedvence, igyon egy pohár Igazi Csíki Sört... amíg a készlet tart. ПО 1-—IIII AKTUÁLIS