Udvarhelyi Híradó, 2017. február (28. évfolyam, 21-40. szám)

2017-02-13 / 29. szám

Udvarhelyi Híradó ■ 2014. február 13., hétfő Rendhagyó irodalomórát tartott Takaró Mihály Az eredeti tragédiára Az ember tragédiá­ja cselekményének és Madách Imre élettör­ténetének kapcsolódá­si pontjaiba nyerhettek bepillantást az érdek­lődők Takaró Mihály irodalomtörténész Ma­­ dách Imre - a Tragédia eredeti üzenetei című pénteki előadásán a székelyudvarhelyi Ta­mási Áron Gimnázium Nyirő József díszter­ olyan aktív részese lenni, mint amennyire szerette volna. Egyetlen gesztus, hogy Rákóczy Jánost, Kossuth halálra ítélt tit­kárát bújtatta, s később emiatt letartóztatták. Egy levelében azt írta, „soha nem hittem vol­na, hogy én is tudok majd tenni a magyar szabadságért". Nagy hatással volt rá testvérének tra­gikus halála is. „Madách Imre keresztény trageusát irt, ValaSZa IS kePGSZ- tény válasz" - fogalmazott az előadó. A mű maga két lázadást ír le, egyik a Luciferé, a másik Ádámé, de lázadásuk két ellen­tétes lázadás: Lucifer azért lá­zad, mert meg akarja dönteni Isten hatalmát, teremteni akar, Ádám pedig meg akarja érte­ni azt - fogalmazott Takaró Mi­hály. Az ember tragédiája nem hasonlít egyetlen emberiség­­költeményre vagy világdrámára sem, hiszen minden más szöveg az emberiség tragédiájának egy részletével foglalkozik, míg Ma­dách az alapokig, a mélyig megy művében, és mint egy hatalmas panorámás körképet, festi fel az ember alapvető dilemmáit és az arra adott, illetve adható vála­szokat - mondta az előadó. „Nem mindegy, honnan kö­zelítjük meg a kérdést, hogy mi a célja az emberi életnek, vagy hogy van-e célja az emberi élet­nek" - világított rá Takaró. Ma­dách kitalált egy olyan formát, amit azóta sem tudtak megis­mételni, hiszen öt idősíkot kom­ponált meg úgy, hogy észre sem vesszük, s teljesen természete­sen fogadjuk el. „Madách Ádám­­ban önmagát írta meg" - ma­gyarázta Takaró. Lucifert pedig legjobb barátja, Szontagh Pál ih­lette, aki tökéletes ellentéte az írónak - őt a hideg, cinikus in­telligencia jellemzi. Egyébként rendkívül erős szerepe volt Ma­dách életében, anyja után a leg­fontosabb ember volt számá­ra - tudtuk meg. Madách Im­re keresztény drámát írt, mert nem fizikailag, hanem eszme­ileg győzetik le Lucifer. Még a mű zárszava, a „Mondottam, ember, küzdj és bízva bízzál" is történelemíró, ami a reformkor jelszavát komponálja meg, a bu­kás előtti emelkedést - mondta az előadó, DÁVID ANNA JÚLIA mében. M­adách magyar középne­mesi családba született, felmenői között a 17. szá­zadban élt Madách Gáspár tu­dós-poéta, valamint Rimay Já­nos költő. „Madách történetét a Madáchok élettörténete ha­tározza meg" - fogalmazott az előadáson Takaró. A Madách­ok mindig királyhűek és művel­tek voltak. „Zsenialitásuk úgy sarjadt, mint földből a gyom." Már gyermekkorában érdekel­te a művészet, a matematika, a csillagászat, emellett felnőtt ko­rában filozófiával is foglalko­zott, ez áthatja egész művét. Két nő volt nagy hatással rá, anyja, Majthényi Anna és kicsapongó életű felesége, Fráter Erzsébet. Gyenge fizikumából adódó rossz egészsége miatt a '48- as forradalomnak nem tudott A keresztény dráma Madách élettörténete összefügg Az ember tragédiájával. Erről tartott előadást Takaró Mihály Udvarhelyen FOTÓ:BARABÁS ÁKOS Díjazták a Székelyföld folyóiratot A Litera irodalmi portál Mű­­helynapló-díjában részesült a Csíkszeredai székhelyű Szé­kelyföld folyóirat. Február 8-án a budapesti Nyi­tott Műhelyben 2016 legkivá­lóbb naplóiért a szerkesztőség döntése szerint a legjobb egyé­ni naplóért Fabiny Tamás Nap­ló-díjat nyert el, a Műhelynap­­ló-díjat a Székelyföld folyóirat, a Szabadnapló-díjat Imre Esz­ter kapta. A Litera 2009 óta ad át Napló-díjat azoknak a szer­zőknek, akiknek a Literán pub­likált naplója az adott évben a leginkább elnyeri a szerkesztő­ség tetszését. A Napló-díj társ­­díjaiként 2012-ben megalapí­tották a Műhelynapló- és a Sza­­badnapló-díjakat. „Nagyon erős volt a mezőny, nagyon sokan írtak műhelynap­lót, így még nagyobb öröm, hogy egy ilyen erős mezőnyből épp minket választottak ki. Meg­kérdeztem a szerkesztő asz­­szonyt, Nagy Gabriellát, hogy miért épp ránk esett a választá­suk, és azt mondta, hogy a nyelv nagyon »vitte« ezeket a történe­teket. És nyilván ez a legfonto­sabb, hogy ha már naplóról és irodalomról van szó. Nem a tör­ténetek különössége, egzotiku­ma, hanem a jó irodalmi szöve­gek a lényegesek" - mondta la­punknak Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszer­kesztője a díjátadó után. 2016-ban a következő szerzők és műhelyek publikáltak naplót a Literán: 2000 folyóirat, Adapa, Alföld folyóirat, Athenaeum Ki­adó, Bihari Ágnes, Branczesz Anna, ContextUs.hu, Csakoda csoport, Építészet - kritika - írás, Ex Symposion, Fabiny Ta­más, FISZ, Hajdúböszörmé­nyi írótábor, Határvidék, HLO - Hungarian Literature Online, Hodworks, Horizontok, Horváth Csaba, Imre Eszter, Ivády Nóra, JAK műfordító tábor, JAK-tábor, Kulin Borbála, Másik - Márai Sándor író Kör, Ménes Atti­la, Műút szöveggyár, Nagy Ka­ta, Ördögkatlan fesztivál, Revi­zor online, Spanyolnátha, Sza­bó Krisztián Norbert, Székely­föld, Szekszárdi Magasiskola, Színház folyóirat, Tokaji írótá­bor, Tóth Eduárd (Dumaszín­ház), Üveghegy, Vadászszezon. Mindezek mellett a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és az Ünnepi Könyvhét idején cso­portos kiadói naplókat is közöl­tek, valamint minden évben a Litera szerkesztősége is részt vesz a naplóírásban. Közülük került ki a három díjazott - ol­vasható a Literán. A Székelyföld folyóirat képvi­seletében Fekete Vince, Szonda Szabolcs, Dimény-Haszmann Árpád, Gothár Tamás, Molnár Vilmos, Szálinger Balázs és Lövétei Lázár László írt naplót a Literán április 4-10. között. PÉTER BEÁTA FOTÓ: VALUSKA GÁBOR A legjobb műhelynapló a Székelyföldé. Szálinger Balázs, Fekete Vince, Lövétei Lázár László és Molnár Vilmos MŰVELŐDÉS

Next