Udvarhelyi Híradó, 2017. május (28. évfolyam, 82-103. szám)

2017-05-02 / 82. szám

3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej 12 hónap 280 lej FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 25 lej "A"Híradó A SZIRKISZTOSEC CÍME:_______________________________________________FONTOS!________________________________________SZHMSZTOLEC Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X BRAT __. Lapunk eladási statisztikáit a Romániai­­ ЯХ Példányszám-auditáló­­ Hivatal(BRAT) hitelesíti. Főszerkesztő: Szőke László főszerkesztő-helyettes: Szék­ely István Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Ügyvezető: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Dávid Anna Júlia, Dósa Ildikó, Fü­löp-Székely Botond, Jánosi András, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Fazakas László (bírósági tudósító) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Barabás Ákos, Pál Árpád (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztők: Csáki Ferenc, Szász Éva lapmunkatárs: Oláh István Mű­sormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Bodó Barna Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem érzünk meg, és nem küldünk vissza.­­ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsára, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u. 17.SZ. Telefon: 0266-218 361 E-mail: udvudvarhelyi-hirado.ro marketing­udvarhelyi-hirado.ro hirdetesi udvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit­­ a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Kátyúzásra szorul az Agyagfalva és Székelymuzsna között épülő út bögözi szakasza Az aszfaltozás előtt javítani kell FOTÓ: PÁL ÁRPÁD Csak az aszfalto­zás maradt hátra az Agyagfalva és Szé­kelymuzsna között épülő 15-ös községi út Bögözhöz tartozó részének elkészülé­séig, ám előbb meg kell javítani az alapré­teggel borított útsza­kaszt. Egyelőre áll az építkezés. N­ehezítik a közlekedést a 15-ös községi út bögözi szakaszán tavaly legya­lult, ám azóta is fol­ozatlanul hagyott aszfaltrészek. A felújí­tandó négy kilométeres útnak nagyjából a felére terítettek le alapréteget, ezt azért kellett több helyen is feltörni, mert tönkrement. Farkas Mózes bögözi polgármester elmondta, hamarosan elkezdődik a göd­rök rendbetétele, de a munkála­tért nem kell pluszpénzt fizetni a kivitelező vállalatnak. Azt pontosan nem tudta megmon­dani, hogy jelenleg miért nem dolgoznak a helyszínen, de úgy tudja, az utászcégnek máshol akadt sürgős dolga. A községi út felújítására kiadott építkezé­si engedélyek egyébként őszig érvényesek, így addig be kell fe­jezni a munkát. A polgármester azzal nyugtatja az autósokat, hogy megfelelő szakemberek nyerték el a megbízást, akik tudják, mit csinálnak és a le­hetőségeikkel is tisztában van­nak, így nem valószínű, hogy problémák merülnek fel. A fel­mart útrészek kijavítása után már csak az aszfaltozás marad hátra. Nagyjából két kilomé­teren kell alap- és koptatóré­teget leteríteni, további kettőn pedig csak alapréteget. Koráb­ban már elkészültek a beton­sáncok, a támfalak, illetve az út alapja, emellett pedig az át­ereszeket is elhelyezték ott, ahol szükség volt erre. Farkas szerint összességében a mun­ka hetven százalékát már elvé­gezte a kivitelező. Hamarosan a 15-ös út Székelyderzs községhez tarto­zó szakaszának megépítése is elkezdődik, ugyanis a község vezetősége már meghirdette a közbeszerzést, miután pá­lyázattal kormánytámogatást nyert a kivitelezéshez. FÜLÖP-SZÉKELY BOTOND Több helyen legyalulták az aszfaltot az épülő úton. A javítás a kivitelező következő feladata BALOGH LEVENTE Akadémiai szintű ostobaság A román akadémia a tőle már meg­szokott, kérlelhetetlen precizitással ismét megtalálta, mi a legfontosabb probléma Románia számára, amelynek az orvoslása nélkül elképzelhetetlen az ország és a polgárok boldogulása. A tudós társaság szerdán olyan ku­tatócsoportot hozott létre, amelynek feladata a Romániában és Európában terjesztett orosz és magyar propagan­da felkutatása és leleplezése. A többek között nemzetbiztonsági szakértőket is felvonultató, Dan Dungaciu vezette csoport létrehozásának szerdai be­jelentésekor Ioan Aurel Pop,a kolozs­vári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, az akadémia tagja is felszólalt, értékes hozzászólásában mindvégig Magyarországot pocskondiázva. A történész végzettségű rektor ar­ról tájékoztatta a nagyérdeműt, hogy Magyarország kommunikációs és in­formációs hadviselést folytat Románia ellen, amely jövőre ünnepli a gyulafe­hérvári román nagygyűlés századik évfordulóját. Pop szerint ezen informá­ciós hadviselés részeként Budapes­ten olyan állami hivatalt hoztak létre, amelynek célja a trianoni diktátum szá­zadik évfordulója alkalmából megtar­tandó rendezvények megszervezése. Pop szerint a hivatal feladata többek között az önálló erdélyi identitás hang­­súlyozása, az autonómia támogatása, a román történelemszemlélet cáfola­ta, illetve annak nemzetközi szinten történő hirdetése, hogy az erdélyiek 1918-ban valójában nem is akarták az egyesülést Romániával. Nos, mi utánanéztünk, de nem talál­tuk nyomát ilyen állami hivatalnak. Sőt, a magyar kormányoldal azt a javaslatot sem támogatta, hogy 2020-at nyilvá­nítsák Trianon-emlékévvé. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóköz­pontjában viszont Lendület Trianon 100 névvel valóban létrehoztak egy történészekből álló kutatócsoportot, amelynek feladata a trianoni diktátum körülményeinek vizsgálata, a még fel nem tárt tények, meg nem vizsgált események feltérképezése és megis­mertetése­­ magyar nyelvterületen és külföldön, idegen nyelveken egyaránt. Mindazonáltal ezt a kutatócsoportot a románellenes „információs hadvise­lés" letéteményeseként beállítani már csak azért is problémás, mivel vezető­je, a fiatal történész, Ablonczy Balázs Trianon-legendák című könyvében épp hogy arra tett kísérletet, hogy el­oszlassa a diktátum kapcsán meglevő mítoszokat és tévhiteket. És ugyanez a kutatócsoport célja is. Persze nincs miért csodálkozni a BBTE rektorának Magyarországgal kapcsolatos fixációján, hiszen febru­árban többek között ő kezdeményezte azt a durván nacionalista hangvételű nyílt levelet, amelyet számos akadémi­kus aláírt, és amelyben az akkor zajló tüntetések kapcsán a román nemzeti identitás és az ország szuverenitá­sának védelmére hivatkozva többek között a területi autonómia ellen pró­báltak hangulatot kelteni, és az erre irányuló törekvések elleni fellépésre szólították fel az állami hatóságokat. Ahogy a nyílt levél, úgy az akadémia mostani kezdeményezése kapcsán is elmondható: nem több pótcselekvés­nél. A kezdeményezők ahelyett, hogy igazi tudósokhoz méltóan megpró­bálnák beazonosítani Románia valódi társadalmi és gazdasági problémáit, és megkísérelnének megoldási javas­latokat találni, nem képesek egyéb­re, mint hogy különböző - például a magyarokkal szembeni­­ frusztráció­kat azzal próbálják kompenzálni, hogy a ceauşescui fasiszta kommunizmus retorikájának legszebb hagyományait idéző, bombasztikus hangvételű, hagy­­mázas kezdeményezéseket indítsanak útjukra, ezzel próbálva igazolni saját fontosságukat. Pedig - ha már a történelemről, hamis hírekről és propagandáról van szó - talán nem ártana a saját portájuk előtt kezdeni a söprögetést. Hiszen a romániai diákoknak még mindig a dá­koromán kontinuitással tömik a fejét, meg azzal, hogy a románok mindig is Erdélyben voltak, annak ellenére, hogy ezt sem történelmi dokumentumok, sem régészeti leletek nem igazolják minden kétséget kizáróan, miközben a magyarokat hazug módon az „őslako­sok" barbár elnyomóiként állítják be. Márpedig ez nagyjából olyan, mintha a magyar történelemkönyvekben az áll­na, hogy a magyar nép eredete Hunor és Magor, valamint az őket kísérő száz vitéz vadászkiruccanására, illetve egy csodaszarvassal való találkozásukra vezethető vissza. A román akadémiát tehát most is­mét lejáratta néhány túlbuzgó tagja. Az új kezdeményezés bemutatóján elhangzott nyilatkozatok pedig nem csupán a romániai felsőoktatás és tu­dományos kutatás helyzetéről adnak szomorú képet, hanem általában véve a román társadalom mentális állapo­táról is. r~--­ co CD­­-1

Next