Udvarhelyi Híradó, 2017. december (28. évfolyam, 231-248. szám)

2017-12-04 / 231. szám

Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó Kft. ISSN: 1844-430 X Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Szék­ely István Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Ügyvezető: Deák Sándor •g Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó,­­ Fülöp-Székely Botond,­­ Kosztolányi Kata, Kovács Eszter, Pál Gábor, Veres Réka (aktuális) Fazakas László (bírósági tudósító) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Barabás Ákos, Pál Árpád (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztők: Bordi Tamás, Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0744-755573), Magyari Zsuzsa (0741-360211) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. © ELOFIZETESEKERT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600. Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218­361 E-mail: ud­­udvarhelyi-hirado.ro marketinge-udvarhelyi-hirado.ro hirdetesSudvarhelyi-hirado.ro terjesztésSudvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218­340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a lenti címen hétköznap 8-16 óra között. mww.udvarhelyi-hirado.ro­­ Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit TM a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, 1-16, vasárnap 14-20 óra között. Оер.­Л2Ї ? 2 Udvarhelyi Híradó ■ 2017. december 4., hétfő ■ вшігмівпнншнннвннні Áldást kértek a bogárfalvi templom új orgonájára Megvalósult orgonaálom A fatimai jelenések századik évében, ad­vent első vasárnapján beteljesült a kis bogár­falvi római katolikus közösség várakozása: áldáskérelem után megszólalt a templom új orgonája. A 2003-ban a fatimai Szűz­anya védelmébe ajánlott templomban az éneklést egy adomány elektronikus or­gonán kísérte Ambrus Ferenc kántor. A szerkezet egy idő után nem bírta a hőmérsékleti különbségeket: „amikor akart, szólt, máskor abbahagyta az éneket". Elhatározták, hogy saját orgonát építtetnek. Új templomi hangszer Az álmot tettek követték: Pap Zoltán székelyudvarhelyi orgonaépítő három látvány­tervet készített. A faluban gyűjtést tartottak, de vállal­kozások is támogatták a hang­szerépítést. Az eltökéltség meghozta gyümölcsét: 2017- ben elkészült a kis orgona. Egy manuál, pedál, hat sípsor, és 336 síp - sorolta az orgonaépí­tő. A hangszer különlegessége, hogy „ki van ültetve a karzat­ra". Beleépítették a játszóasz­talt, a kántor hátulról játszik, de a sípsorok között kilát az oltárra. A modern orgonaház és rácsos díszei szervesen il­leszkednek a templom fából készült ékítményeihez. Adventkezdő orgonaszó Amikor „az egyház lilá­ba borult", virágfüzér díszí­tette a bogárfalvi orgonát. Benedek Sándor c. esperes, ar­anyegyházközség, Szé­­kelyszentlélek plébánosa a várakozás beteljesedésének rendkívüli öröméről szólt: a kis közösségnek új templomi hangszere van! A szentmise elején az Ave Rosa kórus ze­nei kíséret nélkül adta hírül az ünnepet, majd Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes­­plébános advent karácsonyt előkészítő szerepéről beszélt. A nemzetek apostolának, Szent Pálnak az ösztönzését idézte: „szüntelenül hálát adok Isten­nek". A hétköznapokban gya­korolt köszönetek mellett a természetfeletti életben is ki­emelt jelentőségű a hálaadás: „a szív legtisztább érzelmei­vel kell közelednünk az Úr fe­lé". Bogárfalván ezen a napon az orgonáért szólt a hálaima Is­tennek és mindazoknak, akik létrejöttében közreműködtek. A főesperes áldáskérelmé­ben kiemelte: „Hangja keltsen a hívek lelkében szent buzgó­­ságot. Az ő éneküket kísérve tegye szebbé és felemelőbbé a szent liturgiát. Legyen vigaszuk a bánat idején, és szolgáljon örömükre Isten szent ünnepe­in." Imában kérte, hogy akik eme csodálatos hangszeren ját­szanak, Isten segítségével úgy munkálkodjanak, hogy tehetsé­ges, szép játékukkal dicsőítsék az Úr nevét és növeljék a hívek áhítatát. A hangszert Pap Atti­la negyedéves orgona szakos egyetemista szólaltatta meg. Hajdó Zita diák alkalmi verset mondott. MOLNÁR MELINDA Pap Zoltán orgonaépítő műhelyének huszonötödik új alkotása a bogárfalvi hangszer FOTÓ:PÁL ÁRPÁD LŐRINCZ GYÖRGY Hányszor halljuk.. Akkor más világ volt... Ti ezt nem értitek... Nem olyan világot élünk... És tényleg. Amikor mi fiatalok voltunk, valóban más világ volt. Az inkvizítorok, sátorfedelű kocsik ideje volt, a kisebb, közvetlen ideológus az intézményi, gyári, helyi párttitkár volt, ő mondta meg a tutit, s mert egypártrendszer volt, a sajtóban, könyvekben a pártideológiát cenzor érvényesítette. Egy-egy pártgyűlésen órákig értelmezték a párthatározato­kat, az újabb és újabb téziseket, elő­vették az elhajlókat, felvilágosították, megrótták, önkorbácsolásra kénysze­rítették, nem volt zavar a fejekben. A megtehető távolságok - fizikailag és társadalmilag is - emberi léptékűek voltak, s álmaink is, de ezzel együtt is volt néhány biztos fogódzó az éle­tünkben. Elsőnek ott volt a család. Nem a nagy család, ahol együtt élt a szülő, nagyszülő s az unokák, gyer­mekek, ekkor már a kisebb család, de ahova elmenekülhetett az ember a külső világ gondjai elől, és az nem kísértette különböző kütyük képében naphosszat. Tudott gondolkozni. Fel­nézett néha az égre, látta a szipor­kázó csillagokat, látta a gomolygó felhőket, de látta a földet is, ahova lép. Az erkölcsi kötelékek működtek, keretet adtak a létezésnek. Ma látszólag szabadság van. De a látványos szabadság is korlátozott. A láthatatlan főideológus a pénz. Vagy­is: a „disznófejű Nagyúr”! Az ember, ahogy felébred, rögtön a távirányító után nyúl, s bekapcsolja a tévét. Be­kapcsolja az agyát. A látvánnyal és a hanggal együtt megszűnik gondolkod­ni is. Csak egyfajta befogadóállomás lesz, amely átszűri a hangokat, képe­ket. Nem rögzül semmi. A következő hang, a következő látvány kitörli az előbbit. Ahogy elindul hazulról, fülébe dugja a fülhallgatót, vagy ha kocsival megy, bekapcsolja a rádiót. És hallgat. Nem gondolkozik. De nem is kell. Most nem a cenzorok, a pártideológusok mondják meg a tutit, hanem pártszol­gálatos celebek. Példákkal, simogató szavakkal. Hogy mi a jó és mi a rossz. Hogy miként öltözködj, beszélj, mi di­vatos. Ki mit gondoljon a világról. Mit egyen, mit mondjon. Mi a polkorrekt. És akkor még a Facebook, Twitter ide­ológia- és ideaképző funkcióiról nem is beszéltem. Ma nem a nagymama, nagyapa ismerteti a viselkedéskul­túra szabályait, az élet kereteit. Ma már ahogy kiléptünk a hagyományos életkeretből, nem csak a család, a biológiai nem is megkérdőjeleződött. Van, ahol a biológiai nemet fölváltotta a társadalmi nemiség. Egyesek szerint kilencvennyolcféle nem van kialakuló­ban, s talán akik elképzelték, is tanul­ják meg azokat. Ha így haladunk, pár év múlva az alábbi párbeszéd zajlik majd le esténként mifelénk is az ágy­ban. Az első változat. A férj rákérdez látszólagos feleségére: - Alszol, drágám? - Nem. - Hogy érzed magad, milyen nemű­nek?Transzban vagy? Melyik állapot felé billensz? Férfi vagy, vagy nő leszel? Hogy én is annak megfelelően változ­tassam a nememet. Vagy: Mikor fogod nőnek érezni magadat? Ami persze történhet akár fordítva is. Lehet, a nő kérdez rá a mellette hortyo­­gó férjre: - Férfi vagy, szívem? Nem? Mikor válsz azzá? Most?. - Nem. Sajnos. Épp nőnek érzem magam, tudnál várni egy órácskát... Hát így. De ahogy halad a világ, az is lehet, nem kérdeznek semmit, maguk mellé veszik a női és férfi szexrobotokat, és annyi. Eltűnnek a suttogó szavak. Viszont az indító mondatok ellenére ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ezt a világot, ha nem is mi magunk, a mi nemzedékünk építette olyanra, ami­lyenre - persze örökös külső segítség­gel - éppen sikeredett... Még ha néha mi magunk sem értjük... i~--j co m r--j =CZ3

Next