Udvarhelyi Híradó, 2018. január (29. évfolyam, 1-20. szám)

2018-01-03 / 1. szám

FIZESSEN ELŐ MOST!­­ hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 25 lej 70 lej 140 lej 280 lej """T Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Udvarhelyi Híradó kft. ISSN: 1844-430 X Főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Székhely István Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert Ügyvezető: Deák Sándor Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Kosztolányi Kata, Kovács Eszter, Pál Gábor,Veres Réka (aktuális) Fazakas László (bírósági tudósító) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztők: Bordi Tamás, Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0744-755579), Magyari Zsuzsa (0741-360211) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218 361-et tárcsázza, náluk megrendelheti lapunkat. 535600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uhludvarhelyi-hirado.ro marketingia udvarhelyi-hirado.ro hirdetesf u­dvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között.­ ­; www.udvarhelyi-hirado.ri) Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit :f: a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Csak az új költségvetés megszavazása után folytathatják az építést Marad a régi, amíg lesz új Még nem fejezték be Székelyudvarhely új kutya­­menhelyét, csak az új költségvetés megszava­zása után tudják folytatni a munkát. Korszerű lesz, és mintegy nyolcvan kutyát tud majd be­fogadni az új városi menhely, amelyet Székelyudvarhelyen a régi, immár elföldelt sze­méttelep közelében építenek fel. Az épülő, mintegy kétezer négyzetméteres alapterületű menhely korszerű, az euró­pai uniós normáknak megfelelő befogadóközpont lesz. Múlt év­re a víz és az elektromos áram beköttetését tervezték be, vala­mint a csatornázás befejezését, a telephely lebetonozása mellett pedig kihelyezték a kenneleket. További munkálatokat csak a város új költségvetésének meg­szavazása után kezdhet el az önkormányzat - válaszolta ér­deklődésünkre a polgármes­teri hivatal sajtóosztálya. Az elképzelések szerint a követ­kező szakaszban állatorvosi rendelővel, elfekvővel és admi­nisztrációs épülettel bővülne a befogadóközpont. A városban befogott kóbor ebeket továbbra is a II. Rákóczi Ferenc utcai menhelyre viszik, ahol jelenleg hét kutyát gon­doznak. Mint a városháza saj­tóosztályán közölték, az utóbbi időben csupán két kutyát fogad­tak onnan örökbe. Az előírások szerint a befogott kutyákért hét napon belül jelentkezhetnek a tulajdonosok, ha ez nem tör­ténik meg, akkor örökbe lehet adni az ebeket. A menhelyen legalább tizennégy munkana­pig kötelező tartani a befogott állatokat. VERES RÉKA FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Kétezer négyzetméter alapterületű lesz az új székelyudvarhelyi kutyamenhely P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Q -і і і r-~-J co I „1..1 m F—J Lezárt vég és jó kezdet reménységére Mintha valami teljesen új következ­ne az életünkben azzal, hogy befejez­tünk egy évet és kezdődik egy másik. Mesterséges határ ez, persze, amit mi tűzünk ki, pontosabban a köz­­megegyezés, a hagyomány jelöli ki. De hatása mindenképpen észlelhető, tapasztalható - ha nem magunkon, akkor máson. Ennélfogva nem is lepő­dünk meg ezen. Az év végi hajrá, munkahelyi hajsza, családi igyekvés mind-mind mond­vacsinált sürgölődés, ha józan fejjel nézzük, talán semmi olyan nem marad el, amit egy nappal, héttel később nem lehetne elvégezni, bepótolni, csöpögő csapot javítani, az autó gyertyáját, aj­tó előtti lábtörlőt kicserélni, új moso­gatószivacsot, serpenyőt, kenyérvágó kést, csizmát vásárolni, a tűzifa utolsó, kis kupacát felhasogatni, válaszolni a két héttel korábbi levélre, megláto­gatni a volt szomszédokat. Másrészt pedig azokat is meg kell értenünk, akik örökös időhiányra hivatkozva panasz­kodnak elmaradt tennivalóik miatt. Amit ma megtehetsz, ne halaszd hol­napra, hangzik a jól ismert magyar közmondás, ezzel is megerősítve sokak véleményét: ami elmaradt, azt teljesen bepótolni nem lehet. Egyszóval valami ilyen igyekezet­ből fakad az év végi (szinte önkénte­len) pörgés. Fejezzük be az évet, azzal együtt a programot, a tennivalókat is. Lehetőleg ne maradjon a követ­kező évre. Jó indíték arra, hogy úgy intézzük dolgainkat, legyünk túl ezen meg amazon is. Zárjuk le, ne kelljen folytatni, újból elővenni. Ehhez tényleg nagyon jó ez a mesterséges időhatár. Nem csupán noszogat, hanem szinte parancsol is nekünk. Talán azért sem kell olyan nagyon komolyan venni, az újévi fogadalmakkal együtt, mert valamikor, alig pár évszá­zada az évet nem december 31-én zár­ták (ugye milyen mesterkélt, hivatalízű kifejezés?), fejezték be, és az új évet sem január 1-jén kezdték. Erre ugyan üknagyanyáink sem emlékeznek, azt azonban tudjuk, hogy az arabok, kína­iak, indiaiak, zsidók időszámítása nem egyezik a mienkkel, vagyis azzal, amely szerint napjainkat számolgatjuk. Ők más időpontokban várják az esztendő végét és a következőnek a kezdetét. Azt már az iskolában is tanítják, hogy a rómaiaknál az új év márciusban kez­dődött. Amikor a természet is megújul. Az ünnepség a szaturnáliák, a féktelen dorbézolás fogalmával kapcsolódik össze a kultúrtörténetben. Szilvesz­ter napját a negyedik századi Szent Szilveszter pápáról nevezték el, aki e napon fejezte be földi életét. Az újév mozgó ünnep volt, szakemberek szerint a magyarok elődei, más népekhez ha­sonlóan, tavasszal vagy ősszel ünnepel­hették az új év kezdetét. Julius Caesar császár naptárreformja (i. e. 46) után került az újév január elsejére. Európá­ban azonban nem mindenütt tartották ezt. Ezért XII. Incze pápa 1691-ben kihir­dette, hogy az újév január 1-jén legyen. Az újévköszöntés azonban a római birodalomból terjedt el. Mátyás magyar király olasz történetírója, Galeotto Marzio feljegyezte, hogy a magyarok ja­nuár elsején ajándékokat osztogattak. Mindennek ellenére - vagy akiknek így tetszik, ettől függetlenül­­ az új év az új kezdet lehetőségét is jelenti. Rokonainknak, ismerőseinknek ezért is mondjuk el, írjuk meg jókívánsága­inkat. Ez a tiszteletteljes szokás remél­hetőleg nem fog megkopni, ezért is kívánok mindenkinek boldogabb, re­­ményteljesebb új esztendőt. Régi szo­kás szerint bort, búzát, békességet. Magam részéről pedig a több derűt, több mosolyt és vidámságot tenném hozzá. Úgy legyen!

Next