Udvarhelyi Híradó, 2018. február (29. évfolyam, 21-40. szám)
2018-02-01 / 21. szám
AKTUÁLIS lyyV Jbibl Szombaton helyezik végső nyugalomra Február 3-án, szombaton helyezik örök nyugalomra dr. Verestóy Attila szenátort a székelyudvarhelyi belvárosi református temetőben. Ezt megelőzően a Belvárosi Református Egyházközség templomában 12 órától részvétnyilvánítás, 14 órától gyászszertartás veszi kezdetét. Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete arról tájékoztatta lvixibibis lapunkat, hogy február 2-án, pénteken 18 órától végső tiszteletadásra lesz lehetőség a belvárosi református templomban. Továbbá hozzátették, mindazok, akik elmennek végső búcsút venni, kegyeletüket egy szál virággal fejezhetik ki. A koszorúmegváltásból begyűlt összeget a család a református egyházközségnek adományozza. Egyébként a temetést megelőzően parkolásra a Junior Étterem (Vásártér 12. szám), illetve a városi sportcsarnok (Mihail Kogalniceanu utca 10. szám) parkolójában lesz lehetőség. A távolabbról jövőket a temetés után a Junior Étteremben vendégelik meg. Bővebb információkért a 0741-161071-es telefonszámot lehet hívni február 2-án, pénteken 12 és 15 óra között. KOVÁCS ESZTER UlgiSJ IbMOjibiOldibj cl . Verestóy Attila 63 évesen hunyt el ■ногам і — Nincsenek pontos adatok arról, hány ingatlan működik így A veres kakas és az engedély Ez a hely nem rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel - ezt a figyelmeztetést kell kihelyezniük nemsokára a megyében több száz épületre. A január elején elfogadott törvény értelmében Székelyudvarhelyen is több tucatnyi épületen fog virítani a figyelmeztető tábla, ám valójában meglehet, hogy sokkal több épület működik tűzvédelmi engedély nélkül. Figyelmeztető táblákat kell kihelyezni a tűzvédelmi engedéllyel nem rendelkező épületek bejáratához a január 15-én Klaus Johannis államfő által kihirdetett „Colectivtörvény" értelmében, amely a 2006/307-es jogszabályt egészíti ki és január 21-én lépett érvénybe. Ez azokra az épületekre vonatkozik, ahol kereskedelmi, kulturális, illetve turisztikai tevékenység zajlik úgy, hogy közben nem rendelkeznek az említett engedéllyel, azaz bárok, klubok, diszkók, éttermek, bevásárlóközpontok, üzletek, színházak, mozik, sportcsarnokok, művelődési házak, valamint a turisztikai célú épületek, mint a szállodák, motelek, hosztelek, villák, panziók, szállodai rendszerben kiadó apartmanok és szobák. Az érintett épületek bejáratához fehér táblára legalább 2,5 centiméteres piros betűkkel kell kiírni, hogy „Ez a hely nem rendelkezik tűzvédelmi engedéllyel". Noha a jogszabály éppen a tűzvédelmi biztonságot erősítené meg, a gyakorlatban csak nehézségek elé állította a tűzoltókat, hiszen reális adatok egyelőre nincsenek arról, hogy a nyilvános helyek, szórakozóhelyek, panziók és szállodák közül hánynak van és hánynak kellene rendelkeznie tűzvédelmi engedéllyel. Országszerte az engedélyre kötelezett épületek kilencven százaléka ezek nélkül működik — olvasható a libertatea.ro portál cikkében. A jogszabály értelmében egyebek közt azokat az épületeket lehet kizárólag az engedély birtokában használni, amelyek magasaknak minősülnek, amelyekben zsúfolt termek vannak, amelyek hatszáz négyzetméternél nagyobb alapfelületű intézményi székhelyek, illetve vallási szertartásokra szolgáló, kétszáz négyzetméternél nagyobb alapfelületű épületek, vagy kereskedelmi, oktatási, egészségvédelmi, turisztikai, raktározó, üzemanyag-tároló helyiségek. Ugyanez vonatkozik a sporttevékenységek lebonyolítására szolgáló helyiségekre, ahol az ülőhelyek száma meghaladja a kétszázat, vagy az olyan szabadtéri helyekre, ahol ezernél több néző fér el. Kérdésünkre a Hargita Megyei Olt Sürgősségi Esetek Felügyelősége azt is kifejtette, hogy a törvény szerint az új vagy módosított és felújított ingatlanok tűzbiztonsági engedély nélküli üzembe helyezése kihágásnak minősül, és a tulajdonos vagy az objektum használója húszezertől ötvenezer lejig bírságolható. Szigorú, és kusza A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség nyilvántartásában 351 olyan épület található, amely tűzvédelmi engedély nélkül működik, ezek közül 27 székelyudvarhelyi. Alina Ciobotariu, az intézmény szóvivője szerint azonban megyeszerte akár több ezer ilyen épület is lehet, hiszen a lajstrom a helyszíni ellenőrzések alatt készült dokumentumok, valamint a benyújtott engedélykérelmek alapján készült. Elmondta továbbá, hogy a megyei tűzoltóság honlapján 2007 óta elérhető azoknak az épületeknek a listája, amelyek időközben engedélyt kaptak. Azok az ingatlanok, amelyek 2007 előtt kapták meg a tűzvédelmi engedélyt, illetve kérvényezésük folyamatban van, esetleg máig sem kérvényezték, nem szerepelnek a honlapon közzétett listán. A 2007 előtti időszakra vonatkozóan nincs is nyilvántartása a tűzoltóságnak, mivel csak 2007-től kezdték el jegyezni. A megyei tűzoltóságnak így jelenleg nincs reális felmérése arról, hogy a nyilvántartásukon túl valójában hány olyan épület van a megyében, amelyre kiterjed a kötelezettség, ezt csak akkor tudnák meghatározni, ha terepre mennének és az öszszes épületet megvizsgálnák. Jelenleg azonban az engedélyezésre és megelőzésre felhatalmazott csoportoknak csupán néhány tagja van, így képtelenek ezt összeállítani - magyarázta a szóvivő. Ciobotariu szerint egyszerre szigorú és kusza a törvénykezés ezen a téren, ugyanis különböző adatok határozzák meg, hogy az ingatlanoknak milyen esetben kell tűzvédelmi engedéllyel rendelkezniük. Példaként említette, hogy az 1986 előtt épített ingatlanok nem engedélykötelesek, csak ha módosították szerkezetüket, a panziók esetében pedig csak nyolcnál több szobával rendelkező építményekre terjed ki a kötelezettség. Lesznek ellenőrzések Az Udvarhelyen engedély nélkül működő ingatlanok listáját nem oszthatta meg a felügyelőség, ugyanis ezek nem nyilvános adatok. A figyelmeztető táblákat az érintettek a törvény ILLUSZTRÁCIÓ: BARABÁS ÁKOS megjelenését követő harminc napon belül kötelesek kifüggeszteni. A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője szerint a tűzoltóságnak nem lesznek olyan ellenőrzései, amelyeken kimondottan a figyelmeztető táblák meglétét vizsgálják, hanem átfogó ellenőrzéseket szerveznek. Például az idénre tervezett megelőző felülvizsgálatok során főként azokat az épületeket fogják ellenőrizni, amelyek nem rendelkeznek tűzvédelmi engedéllyel, továbbá a veszélyforrás- kereskedelmi egységeket, illetve azokat az objektumokat, ahol a korábbi ellenőrzések alatt súlyos hiányosságokra derült fény, valamint a magas, illetve a zsúfolt termekkel rendelkező épületeket, a zárt, meg a nyílt térben tartott rendezvények helyszíneit. A szóvivő szerint az érintett épületek használói most szerzik be a táblákat, amelyeket kötelesek mindaddig kihelyezni, amíg a tűzvédelmi engedélyt megkapják. VERES RÉKA Belépés előtt a figyelmeztetés. Az engedély megszerzéséig vörösült a tábla a bajos épületeknél Udvarhelyi Híradó ■ 2018. február L, csütörtök room «ом » Erdélyi Napló-lapszemle, 5. szám Éjjel megírt pályázat, alkalomadtán a családi kasszából támogatott költségek, önkéntes munka és a szabadidő feláldozása ismerős lehet mindazoknak, akik civil szervezetben tevékenykednek. Noha a politikusok másként látják, több erdélyi magyar civil szervezet vezetője szerint programjaik fenntartása egyre nehezebb feladat elé állítja őket. A pénztelenség fő oka abban keresendő, hogy a fejletlen erdélyi civil szférával szorosan összefügg a fejletlen támogatói kultúra is. Az Erdélyi Napló kétoldalas összeállításában annak járt utána, mi e munkának a mozgatórugója, és hogyan lehet a szükséges anyagi erőforrásokat előteremteni. Van törvényi szigor a zaklatókkal szemben című cikkében a hetilap büntetőjogásszal járja körül a szexuális zaklatás témakörét. Az Erdélybe is begyűrűzött #MeToo kampány kapcsán a szakember úgy vélekedik, bármilyen gyanúsítgatásra a bíróság konkrét bizonyítékokat - elektronikus levelet, hang- vagy videofelvételt - fogad el, aki viszont valóban elköveti a szexuális zaklatás bűntettét, az lebuktatható. A jogász szerint Romániában inkább a családon belüli erőszak az elharapódzott bűntény, itt kerül sor több feljelentésre. Az egy éve elhunyt Borbély Imre politológusról, egykori parlamenti képviselőről frissen megjelent könyve kapcsán fia, Borbély Zsolt Attila nyilatkozik a lapnak. A beszélgetésből kiderül, hogy az erdélyi autonómiamozgalom egykori letéteményese miként látta a nemzetegyesítés lépcsőit, és az általa elsőként megfogalmazott külhoni állampolgárság gondolatától milyen út vezetett a törvény megszületéséig.