Udvarhelyi Híradó, 2018. május (29. évfolyam, 81-101. szám)

2018-05-02 / 81. szám

FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 25 lej 3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej 42 hónap 280 lej Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 1844-430 X Ügyvezető-főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Tartalom­igazgató: Szu­szer-Nagy Róbert ■g Szerkesztőségi tagok:­­ Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Le­ó Kosztolányi Kata, Pál Gábor, Széchely István (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hit­vallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztő: Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0744-755579), Magyari Zsuzsa (0741-360211) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. © ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában. 535 600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uhfudvartielyi-hirado.ro marketingioiuduar1ielyi-hirado.ro hirdetesSiudvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fa«: 0266-218 340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarthelyi-h­irado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 І Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit­­ a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó ■ 2018. május 2., szerda P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Pontokkal vagy pontatlanu Minden megkeresi, megtalálja helyét eb­ben a világban, jött rá Eszter, ez a karrierre törekvő fiatal nő, miután végighallgatott néhány gazdasági előadót. Természete­sen nem ingyen hallgatta végig, lejárt az a világ, amikor ingyen is hozzá lehetett jutni a fontos tudnivalókhoz. Vagy befizetősek voltak, szűk körben ajánlották egymás­nak az emberek, vagy ingyenesek, de a végén legalább egy havi jó bérért lehetett megvásárolni a kivetített előadás bővebb változatát, meg más, igencsak fontos tud­nivalókat. Igen, ez a színtiszta jövedelem, állapította meg Eszter már jóval korábban. Amit újabban állapított meg, az már ér­dekesebbnek tűnt, legalábbis azért, mert erre ő jött rá, nem készen kapta mástól. Hogy nem létezik olyan áru - bocsánat, termék amire ne lenne igény. Hallott olyan példákat, hogy először az árut ter­melték meg, aztán keltették fel iránta az érdeklődést. Hja, uram, hát fordítva is le­het ezeket a dolgokat? Eszter arról álmodott, hogy önálló vállal­kozásba kezd. Azt pedig nem lehet elsietni, arra fel kell készülni szakmailag is. Nem elég, amit a kézen forgó szakkönyvekben, egymáshoz feltűnően hasonló főiskolai jegyzetekben leírtak. Nem szeretne bele­bukni ugyanis. Annak a kis tőkének - szak­nyelven szólva amit összespórolgatott, nem kellene egy rossz döntés, lépés miatt a semmibe szállnia. Újabb lehetőségekről kapott értesü­lést, szűk és zárt körű társaságokba lett bejárása. Meggyőződhetett arról, hogy mindenhez kell az a kis fantázia, amivel az ember elképzelheti, miként találja meg helyét a világban az ő saját terméke, áruja, szolgáltatása. Menedzsment, stratégia meg egy halom idegen kifejezés már nem hatotta meg, igyekezett volna a dolgok mélyére látni, nem csak a szokásos recep­tet követni a gondolatmenetekben. Keres­te azt a szellemi izgalmat, amiben tetten érhetné valamely nagy ötlet kipattanását. A kazántól a menyasszonyi csokorig, a kenyérsütéstől a zöld energiáig minden­nek, úgy tűnik, lerendezett, megszerve­zett piaca és szolgáltatói háttere van, nem lehet akármibe belekotnyeleskedni, ha az ember nem akarja megütni a bokáját. El­méleti ismeretekkel szerette volna Eszter kikerülni a buktatókat. Nem jutott tovább mégsem annál a saját gondolatnál, hogy minden megkeresi, megtalálja helyét eb­ben a világban. Saját helyére lenne kíváncsi, miközben újabb motivációs tréningen hallgatja so­kadszor: képes vagy rá, többet érdemelsz! Azt lenne jó tudni, hogy két év múlva még mindig ebben a körben keresi-e a bizony­ságot, vagy már saját vállalkozását igaz­gatja. Hogy túljut-e ezen a nagy akadályon, ami saját magunk becsapását is jelenti ezekkel a meggyőző szövegekkel. Mert nem kell nagy ész rájönni, hogy mindenki­nek ugyanazt mondják, tanácsolják. Miközben a kivetítőn megjelennek a példákról szóló tartalmak és az előadó választ közülük, ezeknek a nevét figyeli, és egyiken megakad a szeme: működ. Tényleg olyan jól hangzik, ez lehetne egy új vállalkozás neve, akár egy új terméké, könnyen kiejthető, van benne sajátosan magyar hang is, amit egyébként a nyuga­tiak is használnak, nem hosszú, könnyen megjegyezhető, szóval megfelelne min­den követelménynek, elvárásnak. Csak épp ne erről legyen szó, hogy más is ne figyeljen fel rá! Es nem... Mintha megma­radt volna neki. Hazafelé mint új ízű ételt forgatta szá­jában az új szót. Szörnyű sejtelme támadt aztán, mi van, ha ékezetekkel működdé vá­lik ez az új valami? Egyszeriben fölösleges, szinte undorító színpadi vagy filmkellékké változott! Kinek, minek kell? Ennyire más­sá teszik az ékezetek? Még az is meglehet ebben a pontatlan világban. Q­oo OQ =CID ­ Közel húsz európai or­szágból érkeztek szak­emberek Farkaslakára, ahol múlt hét végén nemzetközi gyógynö­vény-konferenciát ren­dezett az Erdélyi Élet­minőségért Alapítvány. A cél a gyógynövények gyűjtésével, termesz­tésével, feldolgozásá­val és értékesítésével kapcsolatos kérdések átbeszélése, valamint a kapcsolatteremtés volt. A különböző füvek gyógyha­­tásával kapcsolatos népi tudás megőrzése, a gyógy­növényekkel kapcsolatos pro­jektek, valamint a megfelelő törvénykezés kidolgozásának szükségességéről szólt az a kon­ferencia, amelyet múlt hét végén tartottak Farkaslakán - tájékoz­tatta lapunkat Pakol Mónika, az Erdélyi Életminőségért Alapít­vány elnöke. Mint mondta, ren­dezvényükre tizenhét európai országból - köztük Szerbiából, Görögországból, Franciaország­ból, Angliából, Belgiumból-jöttek el egyetemi tanárok, civil szerve­zetek képviselői, termesztők és más szakemberek, hogy közö­sen beszéljék át a gyógynövények gyűjtésével, termesztésével, fel­dolgozásával és értékesítésével kapcsolatos kérdéseket. Képzést szerveznének Romániában még nincsenek hivatalosan elismert gyógynö­vényszakértők, ezért helyet kell teremteni a szakmának, vagy­is akkreditált képzéseket kell szervezni - részletezte Pakol Mónika, hogy miben segítenek a külföldi szakemberekkel folyta­tott tapasztalatcserék. „Én úgy látom, hogy a gyógynövények, illetve az orvosi tudás szépen kiegészítik egymást" - fogalma­zott. Úgy véli, a témával kapcso­latos oktatás megszervezésének gyakorlati haszna is van, hiszen tapasztalatai szerint sok vidéki ember nem rendelkezik egész­ségügyi biztosítással, így né­mi segítséget kaphatnának a szakemberektől. „Ez is több a semminél" - jegyezte meg. Úgy véli, a képzések és a különböző gyógynövényekkel kapcsolatos projektek megvalósítása révén jelentősen hozzájárulhatnak a vidékfejlesztéshez. Romániában csak a gyógynö­vények ipari feldolgozására van törvénykezés, a szakember sze­rint ezt kellene kiterjeszteni a családi vállalkozásokra is. Erre is vannak pozitív példák más ál­lamokban. Inkább műhelymunkák Pakol Mónika rámutatott, hogy az eseményen inkább a helyi po­zitív példák megismertetésére, illetve a műhelymunkákra fek­tették a hangsúlyt. Utóbbi azért is fontos, mert a hagyományos konferenciákkal szemben a kö­zös beszélgetések során hatéko­nyabb megoldásokat találhatnak. FÜLÖP-SZÉKELY BOTOND Gyógynövényekről tartottak nemzetközi konferenciát Farkaslakán Megőriznék a népi tudást FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Gyógynövényekről professzionálisan. Műhelymunkákon vettek részt a helyi és külföldi szakemberek AKTUÁLIS

Next