Udvarhelyi Híradó, 2018. május (29. évfolyam, 81-101. szám)
2018-05-02 / 81. szám
FIZESSEN ELŐ MOST! 1 hónap 25 lej 3 hónap 70 lej 6 hónap 140 lej 42 hónap 280 lej Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 1844-430 X Ügyvezető-főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Tartalomigazgató: Szuszer-Nagy Róbert ■g Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Leó Kosztolányi Kata, Pál Gábor, Széchely István (aktuális) Zátyi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztő: Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0744-755579), Magyari Zsuzsa (0741-360211) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. © ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában. 535 600, Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uhfudvartielyi-hirado.ro marketingioiuduar1ielyi-hirado.ro hirdetesSiudvarhelyi-hirado.ro terjesztes@udvarhelyi-hirado.ro Fa«: 0266-218 340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarthelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 І Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Udvarhelyi Híradó ■ 2018. május 2., szerda P. BUZOGÁNY ÁRPÁD Pontokkal vagy pontatlanu Minden megkeresi, megtalálja helyét ebben a világban, jött rá Eszter, ez a karrierre törekvő fiatal nő, miután végighallgatott néhány gazdasági előadót. Természetesen nem ingyen hallgatta végig, lejárt az a világ, amikor ingyen is hozzá lehetett jutni a fontos tudnivalókhoz. Vagy befizetősek voltak, szűk körben ajánlották egymásnak az emberek, vagy ingyenesek, de a végén legalább egy havi jó bérért lehetett megvásárolni a kivetített előadás bővebb változatát, meg más, igencsak fontos tudnivalókat. Igen, ez a színtiszta jövedelem, állapította meg Eszter már jóval korábban. Amit újabban állapított meg, az már érdekesebbnek tűnt, legalábbis azért, mert erre ő jött rá, nem készen kapta mástól. Hogy nem létezik olyan áru - bocsánat, termék amire ne lenne igény. Hallott olyan példákat, hogy először az árut termelték meg, aztán keltették fel iránta az érdeklődést. Hja, uram, hát fordítva is lehet ezeket a dolgokat? Eszter arról álmodott, hogy önálló vállalkozásba kezd. Azt pedig nem lehet elsietni, arra fel kell készülni szakmailag is. Nem elég, amit a kézen forgó szakkönyvekben, egymáshoz feltűnően hasonló főiskolai jegyzetekben leírtak. Nem szeretne belebukni ugyanis. Annak a kis tőkének - szaknyelven szólva amit összespórolgatott, nem kellene egy rossz döntés, lépés miatt a semmibe szállnia. Újabb lehetőségekről kapott értesülést, szűk és zárt körű társaságokba lett bejárása. Meggyőződhetett arról, hogy mindenhez kell az a kis fantázia, amivel az ember elképzelheti, miként találja meg helyét a világban az ő saját terméke, áruja, szolgáltatása. Menedzsment, stratégia meg egy halom idegen kifejezés már nem hatotta meg, igyekezett volna a dolgok mélyére látni, nem csak a szokásos receptet követni a gondolatmenetekben. Kereste azt a szellemi izgalmat, amiben tetten érhetné valamely nagy ötlet kipattanását. A kazántól a menyasszonyi csokorig, a kenyérsütéstől a zöld energiáig mindennek, úgy tűnik, lerendezett, megszervezett piaca és szolgáltatói háttere van, nem lehet akármibe belekotnyeleskedni, ha az ember nem akarja megütni a bokáját. Elméleti ismeretekkel szerette volna Eszter kikerülni a buktatókat. Nem jutott tovább mégsem annál a saját gondolatnál, hogy minden megkeresi, megtalálja helyét ebben a világban. Saját helyére lenne kíváncsi, miközben újabb motivációs tréningen hallgatja sokadszor: képes vagy rá, többet érdemelsz! Azt lenne jó tudni, hogy két év múlva még mindig ebben a körben keresi-e a bizonyságot, vagy már saját vállalkozását igazgatja. Hogy túljut-e ezen a nagy akadályon, ami saját magunk becsapását is jelenti ezekkel a meggyőző szövegekkel. Mert nem kell nagy ész rájönni, hogy mindenkinek ugyanazt mondják, tanácsolják. Miközben a kivetítőn megjelennek a példákról szóló tartalmak és az előadó választ közülük, ezeknek a nevét figyeli, és egyiken megakad a szeme: működ. Tényleg olyan jól hangzik, ez lehetne egy új vállalkozás neve, akár egy új terméké, könnyen kiejthető, van benne sajátosan magyar hang is, amit egyébként a nyugatiak is használnak, nem hosszú, könnyen megjegyezhető, szóval megfelelne minden követelménynek, elvárásnak. Csak épp ne erről legyen szó, hogy más is ne figyeljen fel rá! Es nem... Mintha megmaradt volna neki. Hazafelé mint új ízű ételt forgatta szájában az új szót. Szörnyű sejtelme támadt aztán, mi van, ha ékezetekkel működdé válik ez az új valami? Egyszeriben fölösleges, szinte undorító színpadi vagy filmkellékké változott! Kinek, minek kell? Ennyire mássá teszik az ékezetek? Még az is meglehet ebben a pontatlan világban. Qoo OQ =CID Közel húsz európai országból érkeztek szakemberek Farkaslakára, ahol múlt hét végén nemzetközi gyógynövény-konferenciát rendezett az Erdélyi Életminőségért Alapítvány. A cél a gyógynövények gyűjtésével, termesztésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos kérdések átbeszélése, valamint a kapcsolatteremtés volt. A különböző füvek gyógyhatásával kapcsolatos népi tudás megőrzése, a gyógynövényekkel kapcsolatos projektek, valamint a megfelelő törvénykezés kidolgozásának szükségességéről szólt az a konferencia, amelyet múlt hét végén tartottak Farkaslakán - tájékoztatta lapunkat Pakol Mónika, az Erdélyi Életminőségért Alapítvány elnöke. Mint mondta, rendezvényükre tizenhét európai országból - köztük Szerbiából, Görögországból, Franciaországból, Angliából, Belgiumból-jöttek el egyetemi tanárok, civil szervezetek képviselői, termesztők és más szakemberek, hogy közösen beszéljék át a gyógynövények gyűjtésével, termesztésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos kérdéseket. Képzést szerveznének Romániában még nincsenek hivatalosan elismert gyógynövényszakértők, ezért helyet kell teremteni a szakmának, vagyis akkreditált képzéseket kell szervezni - részletezte Pakol Mónika, hogy miben segítenek a külföldi szakemberekkel folytatott tapasztalatcserék. „Én úgy látom, hogy a gyógynövények, illetve az orvosi tudás szépen kiegészítik egymást" - fogalmazott. Úgy véli, a témával kapcsolatos oktatás megszervezésének gyakorlati haszna is van, hiszen tapasztalatai szerint sok vidéki ember nem rendelkezik egészségügyi biztosítással, így némi segítséget kaphatnának a szakemberektől. „Ez is több a semminél" - jegyezte meg. Úgy véli, a képzések és a különböző gyógynövényekkel kapcsolatos projektek megvalósítása révén jelentősen hozzájárulhatnak a vidékfejlesztéshez. Romániában csak a gyógynövények ipari feldolgozására van törvénykezés, a szakember szerint ezt kellene kiterjeszteni a családi vállalkozásokra is. Erre is vannak pozitív példák más államokban. Inkább műhelymunkák Pakol Mónika rámutatott, hogy az eseményen inkább a helyi pozitív példák megismertetésére, illetve a műhelymunkákra fektették a hangsúlyt. Utóbbi azért is fontos, mert a hagyományos konferenciákkal szemben a közös beszélgetések során hatékonyabb megoldásokat találhatnak. FÜLÖP-SZÉKELY BOTOND Gyógynövényekről tartottak nemzetközi konferenciát Farkaslakán Megőriznék a népi tudást FOTÓ: BARABÁS ÁKOS Gyógynövényekről professzionálisan. Műhelymunkákon vettek részt a helyi és külföldi szakemberek AKTUÁLIS