Ügyvédek lapja, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-07 / 1. szám

ÜGYVÉDEK LAPJA, a végszükségadta jognál fogva kormányozhat, tehát csak azt költheti az ország pénzéből, a­mi elkerülhetlen. Jó lesz tehát, ha igazságszolgáltatásunk az eddiginél is szomorúbb állapotba nem sülyed vissza ez évben. Viseljék ezért a felelősséget azok, akik képesek voltak az or­szág igazságszolgáltatásának előrehaladását is ily módon nem­csak megakasztani, de az eddigi úgysem valami világra szóló vívmányokat is koc­kára tenni. A büntető bírósági ítélet indokolásának szerkesztéséről. Irta: dr. Sánta Elemér budapesti kir. büntető törvény­széki bíró. Az ítéletnek korrekt megszerkesztése, hogy az tartalmában világos, mindenki által megérthető, velős, lehető rövid és sza­batos legyen, korántsem oly csekélység, mely kicsinyelhető volna. Egy szépen megszerkesztett, tartalmában kifogástalan, a leírásban a chronologikus, érvelésében pedig a logikai rendet követő, formájában kerekded és nyelvezetében világos ítélet mél­tán dicséri a bíróság tagjait és első­sorban azt, a­ki az Ítéletet írásba foglalta Az ítélet, helyes szerkesztése ép úgy föltételez széles lát­­kört, eleven felfogást, logikus főt, mint bizonyos mértékben gyakorlati érzéket, gyakorlatiasságot. Az­ Ítélet szerkesztésénél — értve itt most annak írásba foglalását — a dolog nehezebb része az indokolás megszerkesz­tésében, elkészítésében rejlik. Az Ítélet rendelkező részének technikája a joggyakorlat által oly tüzetesen szabályoztatott és az a gyakorlatba oly any­­nyira átment, hogy ez valami különösebb munkát nem okoz. Az E. P. 327. §-ában tüzetesen előírja az Ítélet rendelkező ré­szének szükséges tartalmát. Az Ítélet terjedelmesebb részét annak indokolása képezi: az a rész, melyben a vádbeli cselekmény, a védekezés, a bizo­nyítékok, a ténybeli megállapítások, a jogi kérdések eldöntése, elítélés esetén a bűnösség felismerése, felmentés esetén ennek megállapítása, majd a bűncselekmény minősítése, a beszámí­tás kérdése, a büntetés kiszabása, az enyhítő és súlyosító kö­rülmények felsorolása, a vizsgálati fogság beszámítása, a bűn­ügyi költség iránti intézkedés, a kártérítési igény eldöntése, a bűnjelek és letéti dolgok tekintetében való határozat adan­dók elő. Azt, hogy­ az indokolás mi mindent foglaljon magában és milyen sorrendben, elő nem írható. Ez irányban a törvény csak részleges intézkedést tehet, mivel az indokolás tartalma az el­bírálás alá került cselekmény részleteitől függ, ez pedig min­den esetben más és más. Valamint eddig nem volt szabályokon foglalható az ítélet indokolásának egésze, úgy nem is tehette azt a B. P. sem. Az eljárási szabály csak egyes részeket, mint az egész indokolás mozaikszerte nagy­ képének főbb pontjait jelöl­hetik meg, így mondja a B. P. 328. §-a hogy: „Az ítélet indokolásá­ban ki kell fejteni, hogy a bíróság mely tényeket és mily okok­ból tart bebizonyítottaknak vagy be nem bizonyítottaknak; to­vábbá felsorolandók azok az okok, melyek a jogi kérdésnek eldöntésénél, illetőleg a főtárgyalás során tett, de elutasított indítványok felett való határozat hozásánál irányadók voltak. Elitélés esetében tüzetesen megjelölendők a súlyosító és eny­­hitő körülmények és különösen azok, melyek az 1878 . V. t.-cz. 92. §-ának alkalmazására vezettek. A fölmentő ítéletben hatá­rozottan megjelölendő a 326. §-nak az az esete, mely a felmen­tésnek alapjául szolgált.“ Ámde nem mondja a törvény, hogy a tények leírásában minő sorrend követendő, stb. Sőt még azt sem szabja elő, hogy a vádbeli cselekmény előadandó. Ez utóbbi azonban természet­­szerű követelmény, e nélkül azt sem tudhatni, miről, mely cse­lekményről szól az ítélet. Nem is határozhatja meg írott sza­bály az indokolás technikáját. M­ás az indokolás egy lopás esetében, melyet vádlott be­ismert, más akkor, ha a terhére rótt vádat a terhelt tagadja; ha bizonyítékok mérgelendők; ha a beszámíthatóság kérdéses, stb. De már az ítélet, indokolása pl. ember élete elleni bűntett­nél, melynél a vád gyilkosságra szól, az ítélet pedig szándékos emberölést állapit meg, vagy midőn emberölés vádjával szem­ben a btkv. 306. §. alá eső halált okozó testi sértés bűntette állapíttatott meg. Kérdéssé válhatik a beszámítás, a jogos vé­delem esete. Ha a bizonyítékok lánczolatában hézag vagy el­lenmondás van, ha orvosszakértői vélemény, művegyészi ela­­borátum fekszik előttünk, más és más kérdések merülnek fel, mik bírói döntés tárgyát képezik. Ezek ítéleti eldöntése a leg­változatosabb indokokon nyugszik. Más és más lesz tehát az az ítélet indokolása. De előfordul az is, hogy bizonyos kérdések eldöntése más előzetesen elbírálandó kérdésektől függ. Ismét más ily esetben az ítélet indokolásának technikája. Azt lehet tehát mondani, hogy az indokolás szerkezete annyiféle, a­hányféle a bíró elé kerülő bűneset. Az ítélet rendelkező részének tartalma, terjedelme tehát meghatározható, szabályozható, de az­ indokolás technikájának csak főbb részei határozhatók meg. És épen ez a körülmény okozza, hogy az ítélet szerkesztésénél a dolog nehezebb része az indokolás. Mit foglaljon tehát magában az ítélet indokolása? Mik veendők föl az indokolásba és minő sorrendben? Ez itt a kérdés. A­mit a törvény elő nem írhat, azt a dolog természete, az elbírálás alá eső eset részletei s a bíró ítélőképessége szab­ják meg. A dolog természeténél fogva minden esetben leírandók a vád tárgya, a vádlott védekezése, a bizonyítékok és ezek mér­legelése, a cselekmény büntetendő voltának meg- vagy nem­­állapítása, a cselekmény minősítése, a beszámíthatóság eldön­tése,­­ a büntetés kiszabása. Megkísértem az indokolás szükséges tartalmát és annak logikai rendjét leírni a következők szerint: 1. A vád tárgyra. Az indokolásban első­sorban azt kell előadni, hogy mi az a panasz, a­mely az eljárás tárgyát ké­pezi. Itt megjelölendő a panaszt tevő vagy sértett; a cselek­mény tettese és elkövetésének helye, ideje, módja s az ennek elbírálására lényeges egyéb részletei. Indítványi cselekmény esetében az arra jogosult részéről a följelentés ideje és az el­járásra vonatkozó nyilatkozata. A magánjogi igény­ek, ha ilye­nek érvényesítvék, szintén itt fölemlítendők. Pl. Fehér János előadta, hogy őt 1897. évi január 5-én hajnali 3 órakor, a midőn beteg nejéhez orvost hivandó, az újpesti főutczán haladt, két ismeretlen ember megtámadta, egyik erősen a vállára ütött, a másik kezeit fogta meg és pénzét­­követelték. Lélekjelenlétét nem vesztette el és egy nagyot ki­áltott, a­mit egy katonai őrjárat meghallott és segítségére jött. A két támadó megfutott, de vagy 50 lépésnyire elfogattak. Az egyikben fölismerte Csibe József csavart­át, a másik nevét pe­dig a rendőrségnél tudta meg, neve: Jó Mihály. Baja nem történt, vádlottak tőle semmit, el nem vehettek, kára nincs. Egy más esetben, midőn valaki halva találtatott: Kovács István és felesége 1897. évi január 10-én reggel 7 órakor a külső ker­epesi után az államvasuti munkáslaká­soktól mintegy 500 lépésre egy fa tövénél egy ismeretlen em­ber hullájára találtak. Ezt megjelentették a vasúti rendőri őr­szobán, mire a rendőrség azonnal a helyszínére ment és a hullát beszállíttatta­. A nyomozat során kiderült, hogy­ az elhalt neve Nagy Imre Az orvostörvényszéki bonczolat pedig meg­állapította, hogy a halál a hasüregbe hatoló, éles késsel oko­zott szúrás következtében állott be a belek átvágása folytán. A nyomozat során kiderült, hogy az elhalt ruházatából semmi sem hiányzott; a kabát zsebében egy tárczában 17 frt, a mel­lényzsebben egy ezüst óra kis lánc­c­al és egyéb apróság ta­láltatott. A rendőrség kiderítette, hogy az elhalt 1897­ január 9-én este egy külső kerepesi­ uti korcsmában volt, hol Fekete Gyulával erős szóváltásba elegyedett. Utóbbinál házkutatás tartatván, egy kés találtatott, melynek nyelén vérfolt volt és a mely megfelel az elhaltnál constatált sérülés nagyságának. Ez vezetett a tettes nyomára; a vizsgálat adatai alapján a kir. ügyészség Fekete Gyula ellen a szándékos emberölés bűntette miatt emelt vádat és ennek elbírálása képezte a főtárgyalás feladatát 2. A vádlott előadása. A vád tárgyának leírása után a vádlott előadása következik. A vádlott a terhére rótt, cselek­ményt egészben vagy részben beismerheti, vagy egészben, esetleg részben tagadja. Vádlott védekezése irányulhat arra, hogy ő büntetendő cselekményt elkövetni nem akart, hogy a panaszt nem a jogosított tette, vagy az elkésetten jön előter­jesztve , hogy részeg volt, vagy más okból beszámíthatlan, vagy hogy jogos védelemből vagy nyilvánvaló károsításának elhárí­tása végett cselekedett. Hivatkozhatik mentő vagy enyhítő kö­rülményekre stb. Szabályként az követendő, hogy a vádlott védekezése a vád tárgyával szemben az ügyre tartozólag részletesen leírandó, mivel a vádlottat az ítélet akkor győzi meg, ha látja, hogy előadásának minden részlete figyelemre méltattatott. De okszerű

Next