Ügyvédek lapja, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-07 / 1. szám
ÜGYVÉDEK LAPJA, a végszükségadta jognál fogva kormányozhat, tehát csak azt költheti az ország pénzéből, ami elkerülhetlen. Jó lesz tehát, ha igazságszolgáltatásunk az eddiginél is szomorúbb állapotba nem sülyed vissza ez évben. Viseljék ezért a felelősséget azok, akik képesek voltak az ország igazságszolgáltatásának előrehaladását is ily módon nemcsak megakasztani, de az eddigi úgysem valami világra szóló vívmányokat is kockára tenni. A büntető bírósági ítélet indokolásának szerkesztéséről. Irta: dr. Sánta Elemér budapesti kir. büntető törvényszéki bíró. Az ítéletnek korrekt megszerkesztése, hogy az tartalmában világos, mindenki által megérthető, velős, lehető rövid és szabatos legyen, korántsem oly csekélység, mely kicsinyelhető volna. Egy szépen megszerkesztett, tartalmában kifogástalan, a leírásban a chronologikus, érvelésében pedig a logikai rendet követő, formájában kerekded és nyelvezetében világos ítélet méltán dicséri a bíróság tagjait és elsősorban azt, aki az Ítéletet írásba foglalta Az ítélet, helyes szerkesztése ép úgy föltételez széles látkört, eleven felfogást, logikus főt, mint bizonyos mértékben gyakorlati érzéket, gyakorlatiasságot. Az Ítélet szerkesztésénél — értve itt most annak írásba foglalását — a dolog nehezebb része az indokolás megszerkesztésében, elkészítésében rejlik. Az Ítélet rendelkező részének technikája a joggyakorlat által oly tüzetesen szabályoztatott és az a gyakorlatba oly anynyira átment, hogy ez valami különösebb munkát nem okoz. Az E. P. 327. §-ában tüzetesen előírja az Ítélet rendelkező részének szükséges tartalmát. Az Ítélet terjedelmesebb részét annak indokolása képezi: az a rész, melyben a vádbeli cselekmény, a védekezés, a bizonyítékok, a ténybeli megállapítások, a jogi kérdések eldöntése, elítélés esetén a bűnösség felismerése, felmentés esetén ennek megállapítása, majd a bűncselekmény minősítése, a beszámítás kérdése, a büntetés kiszabása, az enyhítő és súlyosító körülmények felsorolása, a vizsgálati fogság beszámítása, a bűnügyi költség iránti intézkedés, a kártérítési igény eldöntése, a bűnjelek és letéti dolgok tekintetében való határozat adandók elő. Azt, hogy az indokolás mi mindent foglaljon magában és milyen sorrendben, elő nem írható. Ez irányban a törvény csak részleges intézkedést tehet, mivel az indokolás tartalma az elbírálás alá került cselekmény részleteitől függ, ez pedig minden esetben más és más. Valamint eddig nem volt szabályokon foglalható az ítélet indokolásának egésze, úgy nem is tehette azt a B. P. sem. Az eljárási szabály csak egyes részeket, mint az egész indokolás mozaikszerte nagy képének főbb pontjait jelölhetik meg, így mondja a B. P. 328. §-a hogy: „Az ítélet indokolásában ki kell fejteni, hogy a bíróság mely tényeket és mily okokból tart bebizonyítottaknak vagy be nem bizonyítottaknak; továbbá felsorolandók azok az okok, melyek a jogi kérdésnek eldöntésénél, illetőleg a főtárgyalás során tett, de elutasított indítványok felett való határozat hozásánál irányadók voltak. Elitélés esetében tüzetesen megjelölendők a súlyosító és enyhitő körülmények és különösen azok, melyek az 1878 . V. t.-cz. 92. §-ának alkalmazására vezettek. A fölmentő ítéletben határozottan megjelölendő a 326. §-nak az az esete, mely a felmentésnek alapjául szolgált.“ Ámde nem mondja a törvény, hogy a tények leírásában minő sorrend követendő, stb. Sőt még azt sem szabja elő, hogy a vádbeli cselekmény előadandó. Ez utóbbi azonban természetszerű követelmény, e nélkül azt sem tudhatni, miről, mely cselekményről szól az ítélet. Nem is határozhatja meg írott szabály az indokolás technikáját. Más az indokolás egy lopás esetében, melyet vádlott beismert, más akkor, ha a terhére rótt vádat a terhelt tagadja; ha bizonyítékok mérgelendők; ha a beszámíthatóság kérdéses, stb. De már az ítélet, indokolása pl. ember élete elleni bűntettnél, melynél a vád gyilkosságra szól, az ítélet pedig szándékos emberölést állapit meg, vagy midőn emberölés vádjával szemben a btkv. 306. §. alá eső halált okozó testi sértés bűntette állapíttatott meg. Kérdéssé válhatik a beszámítás, a jogos védelem esete. Ha a bizonyítékok lánczolatában hézag vagy ellenmondás van, ha orvosszakértői vélemény, művegyészi elaborátum fekszik előttünk, más és más kérdések merülnek fel, mik bírói döntés tárgyát képezik. Ezek ítéleti eldöntése a legváltozatosabb indokokon nyugszik. Más és más lesz tehát az az ítélet indokolása. De előfordul az is, hogy bizonyos kérdések eldöntése más előzetesen elbírálandó kérdésektől függ. Ismét más ily esetben az ítélet indokolásának technikája. Azt lehet tehát mondani, hogy az indokolás szerkezete annyiféle, ahányféle a bíró elé kerülő bűneset. Az ítélet rendelkező részének tartalma, terjedelme tehát meghatározható, szabályozható, de az indokolás technikájának csak főbb részei határozhatók meg. És épen ez a körülmény okozza, hogy az ítélet szerkesztésénél a dolog nehezebb része az indokolás. Mit foglaljon tehát magában az ítélet indokolása? Mik veendők föl az indokolásba és minő sorrendben? Ez itt a kérdés. Amit a törvény elő nem írhat, azt a dolog természete, az elbírálás alá eső eset részletei s a bíró ítélőképessége szabják meg. A dolog természeténél fogva minden esetben leírandók a vád tárgya, a vádlott védekezése, a bizonyítékok és ezek mérlegelése, a cselekmény büntetendő voltának meg- vagy nemállapítása, a cselekmény minősítése, a beszámíthatóság eldöntése, a büntetés kiszabása. Megkísértem az indokolás szükséges tartalmát és annak logikai rendjét leírni a következők szerint: 1. A vád tárgyra. Az indokolásban elsősorban azt kell előadni, hogy mi az a panasz, amely az eljárás tárgyát képezi. Itt megjelölendő a panaszt tevő vagy sértett; a cselekmény tettese és elkövetésének helye, ideje, módja s az ennek elbírálására lényeges egyéb részletei. Indítványi cselekmény esetében az arra jogosult részéről a följelentés ideje és az eljárásra vonatkozó nyilatkozata. A magánjogi igények, ha ilyenek érvényesítvék, szintén itt fölemlítendők. Pl. Fehér János előadta, hogy őt 1897. évi január 5-én hajnali 3 órakor, a midőn beteg nejéhez orvost hivandó, az újpesti főutczán haladt, két ismeretlen ember megtámadta, egyik erősen a vállára ütött, a másik kezeit fogta meg és pénzétkövetelték. Lélekjelenlétét nem vesztette el és egy nagyot kiáltott, amit egy katonai őrjárat meghallott és segítségére jött. A két támadó megfutott, de vagy 50 lépésnyire elfogattak. Az egyikben fölismerte Csibe József csavartát, a másik nevét pedig a rendőrségnél tudta meg, neve: Jó Mihály. Baja nem történt, vádlottak tőle semmit, el nem vehettek, kára nincs. Egy más esetben, midőn valaki halva találtatott: Kovács István és felesége 1897. évi január 10-én reggel 7 órakor a külső kerepesi után az államvasuti munkáslakásoktól mintegy 500 lépésre egy fa tövénél egy ismeretlen ember hullájára találtak. Ezt megjelentették a vasúti rendőri őrszobán, mire a rendőrség azonnal a helyszínére ment és a hullát beszállíttatta. A nyomozat során kiderült, hogy az elhalt neve Nagy Imre Az orvostörvényszéki bonczolat pedig megállapította, hogy a halál a hasüregbe hatoló, éles késsel okozott szúrás következtében állott be a belek átvágása folytán. A nyomozat során kiderült, hogy az elhalt ruházatából semmi sem hiányzott; a kabát zsebében egy tárczában 17 frt, a mellényzsebben egy ezüst óra kis lánccal és egyéb apróság találtatott. A rendőrség kiderítette, hogy az elhalt 1897 január 9-én este egy külső kerepesi uti korcsmában volt, hol Fekete Gyulával erős szóváltásba elegyedett. Utóbbinál házkutatás tartatván, egy kés találtatott, melynek nyelén vérfolt volt és a mely megfelel az elhaltnál constatált sérülés nagyságának. Ez vezetett a tettes nyomára; a vizsgálat adatai alapján a kir. ügyészség Fekete Gyula ellen a szándékos emberölés bűntette miatt emelt vádat és ennek elbírálása képezte a főtárgyalás feladatát 2. A vádlott előadása. A vád tárgyának leírása után a vádlott előadása következik. A vádlott a terhére rótt, cselekményt egészben vagy részben beismerheti, vagy egészben, esetleg részben tagadja. Vádlott védekezése irányulhat arra, hogy ő büntetendő cselekményt elkövetni nem akart, hogy a panaszt nem a jogosított tette, vagy az elkésetten jön előterjesztve , hogy részeg volt, vagy más okból beszámíthatlan, vagy hogy jogos védelemből vagy nyilvánvaló károsításának elhárítása végett cselekedett. Hivatkozhatik mentő vagy enyhítő körülményekre stb. Szabályként az követendő, hogy a vádlott védekezése a vád tárgyával szemben az ügyre tartozólag részletesen leírandó, mivel a vádlottat az ítélet akkor győzi meg, ha látja, hogy előadásának minden részlete figyelemre méltattatott. De okszerű