Ügyvédek lapja, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
TÁRGYMUTATÓ A „ Jogesetekének mint az „Ügyvédek Lapja* mellékleteinek 1900. évi folyamához. Szám Teljesülési döntvények. A) A m. Schr. Curia. Polgári ügyekben. Olyan kötelezvény alapján, melyben az adós a kölcsönösszeg jelzálogi biztosítását megengedi, egyúttal azonban kamat fejében ingatlanának haszonélvezetét bocsátja át hitelezőjének, a zálogjognak a tőke erejéig való bekebelezése vagy előjegyzése el nem rendelhető ... ... ... 5 Olyan esetben, midőn valamely terület a közigazgatási hatóságnak az 1884 : XVI. t.-cz. 13. és 17 vagy az 1885 : XXIII. t.-cz. 105., 106. és 108. §§-ai alapján hozott határozatával az ártérből kivétetett, az igy kivett terület után megfizetett vizszabályozási dijaknak visszatérítése iránt indított keresetek a polgári bíróságok hatáskörébe tartoznak ... 13 Az 1898. évi V. t.-cz. által ápril havának nemzeti ünneppé nyilvánított 11. napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesítése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok alkalmazandók ................................................ 13 Ha még el nem évült közadótartozást a kötelezett helyett más fizet ki, a fizetőnek visszkeresete a kötelezett ellen nem évül el az 1883. évi XLIV. t.-cz 90. §-ában meghatározott öt évi elévülési idő alatt ... ... 16 Abban az esetben, ha a végrehajtás az elmarasztalt félre örökség, vagy hagyomány útján szállott, de még a marasztalt fél tulajdonául be nem kebelezett és nem is előjegyzett ingatlanra vezettetik, annak a kérdésnek megbírálása, hogy a marasztalt félnek a végrehajtás alá vonni kívánt ingatlan telekkönyvi tulajdonosa után örökség, vagy hagyomány iránti joga kellően ki van-e mutatva , a végrehajtást elrendelő bíróság hatáskörébe tartozik ... ... ... .............................................. ... ... 16 Amennyiben oly összegről van szó, mely az ügyvédi vdrs 54. §-a szerint igényelhető előleg szokásos összegével megfelelő arányban áll, a tanúk és szakértők díjainak és kiadásainak előlegezésére, a bírói ügyviteli szabályok 261. 8-a esetének kivételével, a fél ügyvéde is kötelezhető... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ..................................................... 27 Büntető ügyekben. Az 1898. évi V. t.-cz. által ápril havának nemzeti ünneppé nyilvánított 11. napjára a jogcselekvényeknek e napra eső teljesítése tekintetében a vasárnapok és közönséges ünnepnapokra mint törvényes szünnapokra fennálló jogszabályok alkalmazandók .............................................. 14 Számlatkozó, a végrehajtást elrendelő bírósághoz benyújtott okiratok eredeti példányai a megkeresett telekkönyvi hatósághoz a végrehajtást elrendelő végzés kapcsán átteendők........................................................... ... 4 I. Jogellenes cselekvényre avagy vétkes mulasztásra alapított magánjogi igény érvényesítésénél a büntető bíróság ítélete a polgári bírót csupán a büntető törvényekbe ütköző cselekvény vagy mulasztás fenforgásának kérdésében köti. Ellenben a polgári jogi beszámítás, illetőleg a polgári jogi vétkesség tárgyában a polgári bíró a büntető bíróság ítéletétől függetlenül ítél. I II. Sommás perbeli tényállás megállapításánál a biró rendszerint csak olyan tanuk vallomására hivatkozhatik, a kiket az 1893. évi XVIII. t.-cz. IV. fejezetében foglalt jogszabályoknak megfelelően a polgári biróság hallgatott ki, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 64. §. adta szabad mérlegelés jogánál fogva azonban a polgári biró a perbeli tényállást büntető perben kivett tanúvallomásokra is fektetheti, abban az esetben, ha ilyen bizonyítási anyag figyelembe vétele ellen a peres felek nem tesznek kifogást... ... _ ... _ 50 Polgári törvénykezés. Anyagi magánjog, B)P kir. táblák.. A budapesti kir. Ítélőtábla határozatai polgári ügyekben. Rendes perekben a szakértők és tanuk járandóságának előlegezésére, a bírói ügyviteli szabályok 261. §-a esetének kivételével, a bizonyító fél ügyvédje kötelezhető ... ... .............. ... ... ..................... ... ... ... ... 11 Minden végrehajtatónak joga van az előző végrehajtató ellen keresetet indítani a végrehajtásnak eredeti érvénytelenség czimén való megsemmisítése iránt, ingóságokra foganatosított végrehajtás ellen is ... ... 11 A győri kir. Ítélőtábla határozatai polgári ügyekben. Ha a végrehajtás az 1881. évi LX. t.-cz. 13. §-a értelmében az uj jogosítot javára rendeltetik el s utóbb a végrehajtást szenvedő fél, a ki perújítással élt, az 1881. évi LX. t.-cz. 42 §-ában megjelölt kérelmet terjeszti elő, a végrehajtást szenvedőnek a végből, hogy visszvégrehajtási igénye veszélyeztetettnek megállapittassék, elég, ha kimutatja, hogy a veszély az alapperbeli ellenfele, vagyis az engedményező irányban forog fenn ......... ............................ ... ..................... ... .............. ... 12 A telekkönyvbe bejegyzett jog hatálytalanítása iránt az 1881. évi XVII. t.-cz. III. fejezete értelmében indított megtámadási per a telekkönyvben feljegyezhető ... ... ... ... ... ... ........................... ... ... ................ 16 Ha a végrehajtási eljárás folyamán indított igényperben a felebbezési bíróság az első bíróság ítéletét helybenhagyta, a felebbezési bíróság ítéletének a felebbviteli eljárás költségeire vonatkozó rendelkezése ellen sincs felülvizsgálatnak helye ... ... ... ... ... ... ... ... ... . .......... 44 Az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-nak 5. 1) pontja alá eső perekben felebbvitel megengedhetőségének megállapítása szempontjából a kereset tárgyának értékéül a visszabocsátani kért ingatlan évi használatának egyenértéke, évi bére veendő ... ... _ . ... ...................... ... ... _ ... _ ... 50 A marosvásárhelyi kir. Ítélőtábla határozatai polgári ügyekben. Abban az esetben, ha a végrehajtás az elmarasztalt félre örökség vagy hagyomány útján szállott, de még tulajdonául be nem kebelezett, sem elő nem jegyzett ingatlanra vezetendő , annak elbírálása, váljon a végrehajtást szenvedőnek a telekkönyvi tulajdonos után örökösödéshez való joga és igénye kellően ki van-e mutatva ? nem a végrehajtás elrendelésére illetékes bíróságnak, hanem a telekkönyvi hatóságnak hatáskörébe tartozik , amiből folyólag az öröklési igény igazolására van jogszabály az, hogy az írásba foglalt szerződések értelmezésénél elsősorban a szavaknak egymással való összefüggésében azok közönségesen elfogadott értelméből kell a szerződő felek akaratát megállapítani, hacsak nem bizonyíttatik, hogy a felek valamely szónak a közönséges értelemtől eltérő más értelmet, vagy jelentőséget tulajdonítottak. Egy ismert tényből egy további tényre való okszerű következtetés és ez után az utóbbi ténynek megállapítása ténykérdés, amely csak úgy volna megtámadható, ha a ténymegállapítás jogszabály sértésével,történt, vagy ha a következtetés volna okszerűtlen... ... ... Alperes a megelőző közigazgatási eljárás után, a melynek helye és határideje közzététetett és a melynek megtartása alkalmával felperesnek is módjában állott volna megjelenni és ellenvetéseit előadni, a megállapított és felsőbb hatóság által is jóváhagyott terv alapján jóhiszeműen és jogosan építette ki a vasutat. Ez által tehát alperes jogtalan cselekményt el nem követvén, felperes, ki az érintett közigazgatási eljárás alkalmával kifogásait elő nem adta és ez által a vállalatot abba a helyzetbe hozni önmaga elmulasztotta, hogy ez a felperes állítólagos sérelmét annak idején orvosolja, vagy az építési tervet megfelelő módon módosítsa, utóbb, midőn a megállapított terv alapján engedélyezett vasútépítkezés megtörtént, nincs jogosítva arra, hogy a mű létesítése folytán állítólag szenvedett vagyoni hátrányokért kártérítést követeljen........................... — .. ... — ... ... — ... — ................ — — 3 Ha a felperes által beadott felebbezés elkésetten ugyan, de az igazolási határidőn belül adatott be, de alperes külön kérvényben annak elfogadásába beleegyezett, ez a beleegyezés az igazolási eljárást pótolja, mert a perrendtartás nem tartalmaz oly szabályt, mely megtiltaná a feleknek, hogy valamely perbeli mulasztás következményeit a törvény határain belül egymásnak el ne engedjék ... ... — .............. — ... — 3 A perújítás megengedhetőségének kérdésénél nem az bír jelentőséggel, hogy a perújítási kérelem alapjául szolgáló okirat mikor állíttatott ki, hanem az, hogy az abban felhozott tények vagy az abban foglalt jogmikor keletkezett. A felek egymás közötti jogaik és kötelezettségeik feltételeit szabadon állapíthatják meg, következően mi akadály sem forog fenn a tekintetben, hogy a felek egymás közötti jogviszonyaiknak szabályozására kötelezőknek a budapesti áru- és értéktőzsde szokványait szerződésszerűen elfogadják és amennyiben ily irányban akaratkijelentés történt, a vitás kérdések eldöntésénél a szerződésben foglalt megállapodások a közpolgári uton érvényesített ügyeknél is alkalmazandók ......................... ... ..................... ... ... .......................... ... 4 Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a haszonbérlő, ellenkező kikötés hiányában, megfelelő bérleengedést rendszerint követelhet akkor, ha a bérlemény kihasználását az árvíz az ő hibáján kívül lehetetlenné tette ; következésképen az a kérdés, hogy alperes az árvíz által keletkező vagyoni hátrányt magára vállalja, a haszonbérleti szerződésnek olyan lényeges feltétele, hogy amennyiben ez iránt a felek a szerződés megkötésénél ellentétes akaratkijelentést tettek, vagy tévedésben voltak, a szerződés a felek szerződésszerű lényeges akarategységének hiánya, illetve a szerződés lényeges feltételére fenforgó tévedés miatt létrejöttnek jogilag nem tekinthető és igy a jogilag létre sem jött szerződéstől jogi értelemben vett elállásnak helye nincs . Alperes nem védekezvén és igy a keresetben felhozott tények és állítások, a mennyiben felpereseknek bizonyítékai által meg nem czáfoltatnak, valóknak tartandók ugyan. Az 1868: 54. t.-cz. 111. §-nak vonatkozó rendelkezése azonban nem terjeszthető ki oly irányban, hogy a keresetnek olyan állításai is valóknak tartandók, a melyek a keresetben előadott tényeknek következményeit, illetve jogkérdést képezik, ha ezen következtetés a fennálló jogszabályokkal ellentétben áll ... " A tulajdonjog fentartása melletti eladást hazai törvényeink nem tiltják és a tulajdonjog fentartása melletti eladhatást bírói gyakorlatunk elfogadta. — A köteles elővigyázat elmulasztása gépvásárlásnál ... ... 7