Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)
1921-04-09 / 75. szám
m i s-^’íÖSír^ III. évfolyam* 73 szám ^ ^ Srombaí, 1921. április 9. retxaammamtmamum > , ,,«i»aVMW^^ia<iaa«aaaMíMaai3aeaiaMaw^TriiittTiniiriaiiWiii» FJsierkcMts^ Meskó Pál EF Előfizetési ára: ( József 55—40 _ . . ' / [*!** 5^2 Telefon: , KISGAZDÁK ÉS FOLDMSVESEK POLITIKAI NAPILAPJA jCánul kjjel koti Egy kiállítás Ünnepies! keretek között nyitja meg ma a kormányzó az országot a tenyészállatvásárt és kiállítást, amely ezúttal nevezetesebb esemény, mint a múltban volt. Hét esztendő óta nem tudtunk tenyészállatkiállítást rendezni, a szállítási nehézségek és egyéb kedvezőtlen körülmények miatt. Az az örvendetes jelentősége van tehát most a mi szemünkben ennek a kiállításnak, hogy vele együtt visszatértek a gazdasági mozgalmak folytatásának lehetőségei is. Visszatért az élet a vasúti közlekedés pangó ereibe, visszatért a bizalma a gazdaközönségnek a közviszonyok iránt, hogy óriási értékű lószárállományát ki meri szolgáltatni a szállítás viszontagságainak és visszatért az a reménységünk, látva a kiállítást, hogy kirabolt állatállományunk mennyiségre is, minőségre is pótolni fogja a szenvedett veszteségeket. Magyarországon az állattenyésztésnek a múltban is rendkívüli jelentősége volt. Elég arra utalnunk, hogy az 1913—14. évben az állatok és állati termékek kiviteléből eredt jövedelmünk majdnem felét tette az egész mezőgazdasági termelés kiviteli jövedelmének. A hús már anynyit jövedelmezett az országnak, mint a búza És ez a jövedelem a legszegényebb néposzály között oszlott meg, hiszen egész állatállományunk nyolván százaléka 100 holdon aluli kisgazdák kezén volt, ideszámítva a földnélküli munkásokat is. A kisbirtokosnak főjövedelmi forrás az állattartás volt, ebből pénzelt a zsellér, a munkás, a cseléd, e o dotta me . "-oka: a szociális feladatokat a leyel rendezésre a föld nem képes . háború szerecsétlen kimenetele következtében fe ktünőbb állattenyésztő videinket elvették tőlünk s ezekkel egyan elvesztettük a pótlás, a felújítás anya forrásait is. Megmarad, állományunk szűk és szegényes keretek közé van utalva. A köz legelő úgyszólván mindenütt kevés - a legelőt nagyobb arányokban fejleszteni igen hajós, mert ez csak az értékes szántóföld rovására mehet. Meglehetősen szűk korlátok között kell tehát mozognunk és ez arra int bennünket hogy ott toldjuk meg egy lépéssel a kardot, ahol lehet és a minőség javítására vessük a súlyt. Értékes állatanyag kitenyésztésével kell a jövedelmet szaporítani. Az országos tenyészállatkiállítás felvonultatása a tenyésztőmunka eredményeinek; a viszonyok közé legjobban beillő fajták és változataik bemutatásával világot vet ezek értékére, kifejleszthető hasznos tulajdonságaikra s ezzel az egyéni hozzáértés és buzgalom eredményét a tanulságok általános forrásává teszi. . Ugyanakkor módot nyújt a tenyész-e tőknek arra, hogy szükségletüket is kölönösen beszerezhessék. Üdvözöljük a kiállítást, mint a termelőmunkának jogaiba való reményteljes visszatérését! Általános sztrájk fenyeget Angliában Ötmillió lesz a munkanélküliek száma A sztrájkolt bányászok erőszakoskodnak A Londonból érkező távirati jelentések egyáltalán nem közölnek megnyugtató híreket a bányásisztrájkra vonatkozólag. A helyzet maa az, hogy a munkások vezetői neem akarják elfogadni Lloyd Georgis miniszterelnöknek azt a feltételét,h hogy a tárgyalások megkezdése előtt a bányaszivattyúk kezelését lássák el a munkások. Ha hétfőig a helyzet nem változik, abban az esetben az általános sztrájk elkerülhetetlen. Ha a sztrájkszövetség beszüntetné a munkát, abban az esetben a munkanélküliek száma 2,285.000 lesz. Minthogy Angliában már most is 2,225.000 munkás van munka nélkül, az általános szitáik következtében a munkanélküliek száma ötmillióra emelkednék. A szállítómunkások és a vasutasok máris elhatározták, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz. Több bányavidékről erőszakosságokról adnak hírt. A sztrájkolók megakadályozzák az önkéntes munkásoknak azt a szándékát, hogy a szivattyúk működését fenntartsák és így a bányák víz alá ne kerüljenek. A kormány a terrorisztikus cselekmények megakadályozására Máltából két gyalogos ezredet rendelt a fővárosba. Elrendelte továbbá, hogy ezentúl fontosabb élelmiszerekből csak meghatározott fejadagokat szabad kiszolgáltatni. Teleki lemondását a kormányzó nem fogadta el A válság gyors megoldására van kilátás — Az UKCs Barázda Budapet, április 8. Horthy Miklós kormánzó — mintt már tegnap melyzVR nem fogadta el Teleki Pál gróf lemondását, mert nem akarja, hogy a külföld az ország kerzeté, ennek következtében tévesen ítéltemg. A válságot valószínüleg úgy adják meg, hogy Teleki vezetésével átalakítják a kormányt. A kisgazda- és földmivespárt számarányának megfelelő elhelyezést nyer a kormányban és négy tárcát, nevezetesen a belijégit, földmivelésütgyt, igaz-isá ügyit és közélelmezésit kisgazda- párti politikussal törik be. Az uj irománynak minde esetre tagja lesz nagyatádi Szabó István és Tomcsá-nyi Vilmos Pál is. Közélelmezési mi-niszter Mayer János lesz és ugyan- csak kisgazda párti politikust neveznek ki földmivelésügyi államtitkárnak, Grír Gustáv külügyminiszter véseegesa megvált a krmányból, sőt bécsi követnek sem tér vissza, hanem valamelyik nagyobb vállalat által lelaámott vezetőallást foglal el és is teljesen visszavonul a politikától. Kihallgatások a kormányzónál . A válság során szokásos politikai jj jellegű kihallgatások ma délelőtt köz-lődődtek. Elsőnek nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter je jelent meg Hatdy Miklós kormányzó dolgozószobájában, délután pedig Andrássy Gyula grófot és Klebelsberg Kunó grófot fogadta a kormányzó. . Az intézöbizottsefielf átadta a megszövegezett határozati javaslatot A lUgeazdjt^erfföldmive^pert intéző , bizattsael ma délelőtt 11 órakor ülést t tartott. Ezen az ülésen megjelnt nagy- csatádi Szabó István földmivesügyi mi- * niszter is és beszámolt kihallgatásáról. Az intézőbizottság Gaál Gaszton indít ! a tudósítóintól i ványára a következő határozati javaslatot fogadta el: 1 Pártunk szolidáris lemondott miisztereivel. 2. Hajlandó más keresztény is nemzeti alapon álló pártokkal együttműködésben résztvenni a kormányzás munkájában. Megköveteli azonban,hogy az alábbi programmpontok megvalósítása érdekében a párt számarányának megfelelőleg képviseletet nyerjen 3. A királykérdésben a párt a szabad királyválasztás elve alapján áll. Ezen elv sértetlen fenntartása mellett ebben a kérdésben a végleges döntés a nemzet újabb megkérdezése után kialakuló alkotmányos képviseletre kívánja bízni. Ezen minden idegen befolyástól mentes döntés megtörténtéig változatlanul ragaszkodik az 1920. évi 1. törvénycikk rendelkezéséhez. 4. Követeli a most tárgyalás alá került pénz- ügyi javaslatokkal vállakozva az alkotmányjogi javaslatok letárgyalását és pedig lehetőleg a következő sorrendben: a törvény hatásai és községi szer-vezeti reformról, a felsőház szervezetéről, az államhatalom főszerveinek (király és országgyűlés) jogköréről és egymáshoz való viszonyáról, végül a képviselői választói jog reformjáról szóló javaslatok letárgyalását. 5. Követeli végül a pártprogramra egyéb pontjainak, különösen a mezőgazdasági termények és termékek szabad forgalmának haladéktalan megvalósítását és a földbirtokreform sürgős végrehajsását. Ezt a határozati javaslatot a pártesti értekezlete elé terjesztették. Rubinek Gyula az intézőbizottság értekezlete után így nyilatkozott az Új Barázda munkatársa előtt: — Személyi feltételei nincsenek a pártnak, ez különben is a kormányzó intézkedésétől függ. Ha Teleki marad, akkor a Ház legközelebbi ülésén olyan kijelentéseket kell tennie, amelyek orvosolják Gratz Gusztáv nyilatkozatát, valamint a miniszterelnök nyilatkozatának ama részét is, is, amely szerint a király eltávozása tisztán a külföldi nyomás hatása alatt történt. Attól a nagy párttól, amely a a szabad királyválasztás elve alapján áll, nem lehet eltekinteni. A kisgazda- és földmivespárt értekezlete Az Eszterházy utcai pártkörben a képviselők ma este újból értekezletre gyűltek osszc. Gaál Gaszton beterjesztette az intézőbizottság által elfogadott határozati javaslatot. Elsőnek Hencz Károly szólalt fel és kifejtette, hogy legsürgősebb teendőnek az új választójog megalkotását tartja. A határozati javaslathoz több módosítást ajánlott. Gömbös Gyula a szabad forgalom kérdését vetette fel. A szabad forgalmat mindenki örömmel üdvözli, de csak akkor követelhetjük, ha egészen biztosra vehetjük annak megvalósítását. Rupert Rezső azoknak a megbüntetését, követelte, akik IV. Károly bejövetele körül bűnösök. Még több képviselő felszólalása után az értekezletet féltíz órakor félbeszakították és nem hoztak határozatot. Az intézőbizottságot hétfőn délután öt órára ülésre hívták egybe. Nagyatádi Szabó István a válságról A kormány,,4.ibjai ma délután öt órakor" türinisztertanácsra gyűltek öszsze. A minisztertanácsról kilenc óra tájban megjelent a pártban nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter is és részt vett az értekezleten. Mielőtt nagyatádi Szabó István visszatért a minisztertanácsra, a következő fontos kijelentést tette a párthelyiségben egybegyűlt hírlapírók előtt: — Válság van és fair, sőt ma már nem is oldhatjuk meg. A minisztertanácson eddig kizárólag sürgős folyó ügyeket tárgyaltunk. Politikai kérdésekről még nem esett szó és ezért nem ismerem a miniszterelnök úr felfogását ebben a tekintetben. — A kormány még nem mondott le. Én magam sem írásban nyújtottam be lemondásomat, hanem csak szóval közöltem többek jelenlétében a miniszterelnök úrral. Ez történt tegnap. — A kisgazdapárt határozati javaslatában nincsen semmi nehézség. Egyébként a válság során felmerült nehézségekről nem nyilatkozhatom addig, amíg lemondásomat nem fogadták el.