Új Barázda, 1921. április (3. évfolyam, 69-93. szám)

1921-04-08 / 74. szám

r ''' / ... ,, ,, 4 Éra 1 ko­ro. III. évfolyam, 74. szám Péntek, 1921. április 8. F^K*sketttre Meskó Pál ^ ‘*ra • J József 55—40 / j József 55—40 Telefon: , ,■ KISGAZDÁK ÉS FÖLDMIVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon:­­ kiref.Sosti Ír­ójáfság A Hus’­yr királylátogatás kisulány­­válságat vont maga után. Előre le­­hetett látni. A meglepő elmény, egész Európa érdeklődését egy­szerre Magyarország felé irányította, súlyos helyzetbe hozta a magyar po­litikai életet s bár a hullámok elsi­mul­ása szemmel látha­tó volt, hirtelen kormányválságot idézett elő utolsó rezgéseivel. A külügyminiszter beszéde volt közvetlen kirobbantója a lappangó vál­ágnak. A külügyminiszter magya­ros kijelentése, mellyel nemzeti ön­érzetünknek adott kifejezést, midőn közjogunkba való minden beavatko­zást visszautasított az országunk testéből nagyra nőtt kisállamok felé, bizonyára lelkes visszhangra talál minden magyarban, aki a nemzeti becsületet mindennél szentebbnek tartja. De a miniszter beszédének alanyi részletei már a királykérdés boncolásába tévedtek, melynek pe­dig a kikapcsolása egyik alapja a tényleges magyar politikának. A mai sajtóközlemények után ki­pattant a kormányválság, melyet a teg­napi helyzet már sejtetett. Nagyatádit Szabó István, bár hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök a húsvéti incidens sima lebonyolításában férfiasan és korrektül járt el, az utóbbi m­ozza­­natok folytán lemondott a tárcájáról. Ezzel a kormányválság kiélesedett s a magyar politikai helyzet a jelen pillanatban bizonytalan jövő elé jutott. A helyzetet súlyosbítja az, hogy a parlament egyik pártja sem bír akkora erővel, hogy a másik nélkül kormányozzon. Tehát — akár tetszik egyeseknek, akár nem — a pártszö­vetségi parlamenti kormányzást fel­adni nem lehet. A két nagy pártnak meg kell értenie egymást s az, aki az ellentéteket szítja és élezi, ahelyett, hogy a parlamenti munka érdekében összefogásra egyengetné az utat, rö­vidlátó politikát követ. A jelen pillanatban a válság ma­gát a keresztény irányzatot is fenye­geti. A királykérdés előtérbe tolásá­tól épp az­ért tartottak mindkét olda­lon a komoly munka hívei, mert előre lehetett látni, hogy ez a kér­dés megbontja a keresztény n­agyar-? ság egyetértését és súlyos bonyo­­ dalmakat idéz elő. A baj itt van. S a két veszekedő között titkon örül a harmadik, ott a páholyokban, ame­lyeknek a keze a francia szabadkő-­­művesekig is elnyúlhatott, hogy a húsvéti dolgok bekövetkezzenek. De nem téveszthetjük szem elől a­ magyar mezőgazdaságot fenyegető válságot sem, mely a politikai villon­gások mellett csak erősödhetik A szárazság, a takarmányhiány, az áll l­atállomány kényszert­ elkótyavetyé- s lése, a mezőgazdasági termények to­vábbi árzuhanása az iparcikkek ma­kacs drágasága mellett a földmive­­lést és a falu népét súlyos helyzetbe juttatja. Ha valamikor, úgy most van itt az idő a higgadtságra s a gyors és okos cselekvésre. A parlamenti erőviszo­nyok bölcs mérlegelésével gyors meg­oldást keressenek a vezetők — egyéni ambíciók­­elhallgattatásával , mert az ország nem várhat. fil -I 19 | APFL ' //[ p ­ Elnapolták a nemzetgyűlést / fr ===============^ A min­iszterelnök a kormányzó döntését kéri­­ a kormány sorsáról / — A nemzetgyűlés mai ülése — / Budapest, április 7. Kakpevszky István elnök fél 12 óra után­ nyitotta meg az ülést. A jegyzőkönyv kikelesítése után az elnök jelenti, hogy a­­miniszterelnök kíván szólni. Teleki Pál gróf miniszterelnök (Hall­inki Halljuki): Tisztelt nemzetgyűlés! Tekintettel arra, hogy az események kö­vetkeztében egyes miniszter uraknak párt­jukkal szemben való helyzete és saját felfogása az együttműködést, amely eddig a kormányban meg volt, nem teszi oly biztossá, én a mai napon a kormányzó úrnak a kormány állásáról elő­terjesztést kívánok tenni. Arra kérem a Házat, hogy a kormányzó döntéséig üléseit napolja el. A Ház néma csendben vette tudo­másul a miniszterelnök bejelentését Ereky Károly. A kormánytól nem hallottunk lemondást A miniszterelnök csupán kijelentette, hogy el fog menni a kormányzó úr ő főméltóságához, de ez abszolúte nem indokolta meg, hogy a nemzetgyűlést elnapoljuk. Szükséges­nek tartja a vita továbbfolytatását. Az elnök ezután feltette a kérdést, elfogadják-e a miniszterelnök indítvá­nyát, hogy a Ház bizonytalan időre na­polja el magát, igen, vagy nem ? A nemzetgyűlés nagy többséggel hoz­zájárult a miniszterelnök indítványához. Az elnök ezután háromnegyed tizen­két órakor berekesztette az ülést. A kis­gazdapárt lelkesen éljenezte nagyatádi Szabó Istvánt, a kereszténypárton pedig a királyt éltették. A jobb oldalról ekkor közbekiáltott egy kisgazdapárti kép­­­­viselő: Gyerünk a falura, a nép közé! Lemondottak a kisgazdapárti miniszterek A párt azonosítja m­agát a lemondott minisztereikkel Miért ormondtak le a kisgazdapárti miniszterek — Az „ Új Barázda" tudósítójától — Budapest, április 7. A nemzetgyűlés mai ülése előtt a kisgazda- és földmivespárt intézőbi­zottsága,rögtönzött értekezletet tar­tott, amelyen nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter bejelen­tette, hogy a maga és pártbeli mi­nisztertársa, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter nevében a kor­mányelnöknek benyújtotta lemondá­sát. Ennek folytán Teleki Pál gróf miniszterelnök a Ház mai ülésén a nemzetgy ülés elnapolását kérte és ehhez a Ház hozzájárult. A kisgazdapárti miniszterek lemon­dásának közvetlen oka a külügymi­niszter tegnap elhangzott beszédének egyes részei voltak, amelyekben Gratz Gusztáv a k­irály kérdés­ben elfoglalt személyes álláspontjának adott kife­jezést.A lemondás oka volt továbbá az is, hogy a miniszterelnök — bár nem hivata­osan — a sajtóban közzétette IV. Károly király kiáltványát. A miniszterek lemondása válságba sodorta az egé­r kormányt, amely­nek helyzetéről Teleki Pál gróf mi­niszterelnök ma jelentést tett a kor­mányzónak. A Kisgazda- és földmivespárt magatartás­a A kisgazda­­-, fö­lmivesp­á­rt a ki­bontakozást illetőleg avval a lény­­nyel szögezte le magatartás­át ho­l a párt minisztertagjaival teljesen azo­nosította magát. A párt körében ál­talános az óhaj, hogy a politikai helyzet orvoslása az ország gazda­sági viszonyaira való tekintettel mi­nél gyorsabban következzék be. A­ párt nem gördít akadályokat az egészsé­ges megoldás elé, de el van hatá­rozva arra, hogy a kormányzás további menetében a maga törekvéseinek érvényesü­lését a parlamenti erőviszonyok mérlegelésével biztosítani fogja. A kisgazda- és földművespárt egy­­részről tudatában van annak, hogy mint a parlament legnagyobb párt­ainak, az országgal szemben köte­lességei vannak, de másrészről biz­tosítékokat láván arra nézve, hogy a politikai életben hasonló zökkenések ne következzenek be. A most kitört válság régi, lap­pangó bajoknak a következménye. Ezek a bajok még a decemberi kor­­mányalakulásból erednek. Ehhez ké­­pest a párt számarányához mért kép­­viseletet követel a kormányzásban, hogy az anyagi garanciákon kívül személyi biz­osítékai is legyenek a kormányzásban. Rubinek nyilatkozata Rubinek Gyula a politikai helyzet­ről így nyilatkozott az Új Barázda munkatársa előtt: — Minekünk a minisztereink azt jelen­tették, hogy Teleid lemond, a nemzet­gyűlésen azonban a miniszterelnök ezt nem jelentette be, úgy, hogy nem tudjuk, voltaképpen hogyan áll a helyzet. Egye­lőre a várakozás álláspontjára helyezke­dünk és várjuk a fejleményeket. — Egy bizonyos, hogy a pártban nagy­­ az ellenszenv Teleki irányában. Ha Te­leki a kisgazdapárt nélkül próbálja meg­alakítani a kormányt, akkor mi ellen­zékbe megyünk. A kisgazda- és földmives­párt értekezlete A kisgazda- és földmivespárt in­tézőbizottsága ma délután fél öt óra­kor Gaál Gaszton elnöklésével ülést tartott, amelyen nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Vilmos Pál le­mondott miniszterek is résztvettek. Az intéző bizottság ülése után este hét órakor a párt tagjai értekezletre gyűltek össze és egyhangúlag tudomásul vették az Intézőbiro­­ság határozatát. Eszerint a párt a kibontakozást illető álláspontjának körvonalazására szövegező bizottságot küld ki, amelynek a következő kép­viselők a tagjai: nagyatádi Szabó István, Rubinek Gyula, Tomcsányi Vilmos Pál, Mayer János, Gaál Gasz­ton, Meskó Zoltán, Szíj­ Bálint, Ferdinandy Gy­ő­z, Orffy Imre, Kovács J. István és Schandl Károly. Ez a bizottság még az est folya­mán megszövegezte a párt állásfog­lalására vonatkozó határozatot, ame­lyet az intézőbizottság péntek dél­előtt 10 órakor tartandó gyűlésen fog végleg megállapítani. Milyen feltételek mellett vesz részt a párt az új alakulásban Az Eszterházy­ utcai pártkörben az esti órákban a képviselők teljes szám­ban megjelentek és az a vélemény alakult ki, hogy a párt teljesen szoli­dáris a lemondott miniszterekkel és az újonnan alakuló kormányban csak az esetben vesz részt, ha abban számarányához mért kép­viseletet nyer és az uj kormány a királykérdésben az 1990. évi I. törvénycikknek megfelelően, a nemzet önrendelkezési jogának alapjára helyezkedik, oly módon természetesen, hogy ennek a jog­nak gyakorlását a nemzetnek megfelelőbb időkre halasztja. A párt ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyi reformjavaslatokkal egyidőben és azokkal felváltva tárgyalják az alkotmányjogi re­formjavaslatokat is, elsősorban a közigazgatási reform, továbbá a felsőhöz és a királyi ha­talom tartalmára és az országgyű­lési választójogra vonatkozó törvény­javaslatokat. Fő követelése végül a pártnak­­ a mezőgazdasági szabad forga­lom minél előbbi visszaállítása és a földbirtokreform sürgős végre­hajtásai

Next