Új Barázda, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-08 / 99. szám
VöactliiaP, l»21. május 8. U] BARÁZDA3 Hogyan juthat a földnélküli nép előnyösen földhöz Busa valutában kell meghatározni a föld árát — Milyen legyen az évi tőketörlesztés Temesváry Imre képviselő tervezete — Az „Új Baprdzda“ tudósítójától — Budapest, jwirfus 7. Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselő igen érdekes tervezetet készített arról, hogy miképpen lehet a földnélküli népet egészséges módon földhöz juttatni és ezt a tervezetet benyújtotta nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszternek. Munkatársunk megkérte Temesváry Imrét, ismertesse tervezetét az Új Barázda olvasói előtt. Temesváry képviselő, aki a földbirtokreform és birtokrendezések kérdésével évtizedek óta szakszerűen foglalkozik, munkatársunk kérdésére a következőképpen válaszolt: — A földbirtokreform parlamenti tárgyalásakor elmondott beszédemben különösen felhívtam a kormány figyelmét arra, hogy a földbirtokreform végrehajtási utasításának előkészítése előtt hallgassa meg a szakkörök figyelmét, mert elhamarkodott és egyoldalúan összeállított utasítás a legkülönbözőbb bonyodalmakat idézi elő. Ami a birtokszerzés nehézségeit illeti, e kérdésnél az, érték, a pénz okoz különösen gondot. A mostani valutáris viszonyok mellett szinte lehetetlen hitelbe vásárolni földbirtokot, mert a mai abnormis földárak mllett pénzhitelre vásárolni birtokot egyenlő a biztos tönkremenéssel. A földvétel árát nem ajánlatos pénzbeli amortizációval fedezni, mivel a valuta javulása folytán feltétlen olcsóbbodás áll be a terménypiacon és a föld évi hozadéka nem butja el a nagy adók mellett az annuitást. Szilárd meggyőződésem, hogy a földnélküli népet csak egyetlen egészséges módon tehet juttatni földhöz, úgy, hogy azon boldostulhasson és , az eladó földesur is tökéletesen megtalálja számítását. — Ezt iri módszert már a legújabb időkben kipróbálták hazánkban Zichy Ráfael gróf, fejérmegyei birtokán, valamint Hoyos-Wenckheim gróf körösladányi birtokán. Romániában Moldovában Ugyanúgy hajtomtják végre a földosztást Temesváry módszerének alapja . Azegész eljárás igen egyszerű tőketörlesztési terven alapul, csakhogy a tőkét, a föld árát nem pénzben fejezik ki holdankinl, hanem búzában, mert a búza éppen olyan mindenkori érték, mint az arany vagy az ezüst és mindenesetre többet ér a papirosnál. A fáld árát bizonyos számú métermázsa búzában határozzuk meg, ezután törlesztési tervezetet készítünk meghatározott évekre, például 25 évre és a törlesztési tervezetben pénz helyett bizonyos számú kilogramm búzában fejezzük ki az évi tőke- törlesztést, kamatot, kezelési költséget, vagyis az annuitást. A vevő előre tudja, hogy évente, vagy félévente, mennyi buzát kel neki beszolgáltatni és az eladó is nyugodt, mert tudja előre, hogy a mindenkori valuta változás mellett is megkapja az előre meghatározott búzamennyiséget. — Hoyos gróf birtokán a másodosztályú szántóföld holdanként 16 métermázsa búzáért kelt el huszonöt évi törlesztésre. A föld pénzbeli ára ma azon a vidéken 16—18 ezer korona holdanként, a búza ára pedig métermázsánként 1300 korona. A mai búzaár mellett tehát 20 ezer 800 koronáért kelt el holdanként a másodosztályú szántóföld. Pénzünk értékének emelkedésével a búza ára évről-évre esni fog, de az a kevesebb pénzösszeg, melyet a búzáért kapni fogunk, mindenkor kifejezi a pénz valódi értékét, vagyis vásárló erejét. Az eladóra nézve mindenesetre előnyösebb lenne, ha pénzbeli amortizációra adhatná el birtokát, mert a mostani magasnak látszó földérték később, a valutajavulással valóságos értékké változna, de ez a földnélküliekre nem volna igazságos, sőt azok teljes tönkrejutására vezetne. Munkatársunknak arra a kérdésére, hogyan lehet a vagyonváltságot ebbe az eljárásba bekapcsolni, Temesváry ezt felelte: — Teljesen azonos módon, mint ahogy az eladót elégítjük ki, de megjegyzem, hogy praktikus pénzemberekkel tárgyaltam ezen kérdésről és ők nem tartják kivihetetlennek — ha valaki egy bizonyos összeget előre készpénzben biztosítani óhajt magának — hogy ezen búza valutát záloglevél formájában tőkésíthesse. Jelenlegi rossz valutánk mellett hazai pénzintézetnél ez nehezebben menne, de külföldi, különösen semleges államokkal könnyebben oldható meg. Temesváry Imre képviselő azzal fejezte be érdekfeszítő előadását, hogy a földbirtokreform egészséges végrehajtása csakis tervezete alapján lehetséges. Huszonegy milliót ad vissza a Hangya szövetkezeteinek • A Hangya múlt éve — Az „Új Barázda" tudósítójától — Budapest, május 7. Kedden, e hó 10-én délelőtt 11 órakor tartja a Hangya rendes évi közgyűlését, mely alkalommal a rendkívüli esztendőről számol be. A diktatúra bukása után az ország, területének megszállása következtében 2240 Hangya szövetkezetből mindössze 951 maradt. Úgy látszott, hogy a központ kénytelen lesz ilyen szűkre zsugorodott hálózat mellett szervezetét erősen redukálni. A múlt esztendő hatalmas fellendülése azonban eloszlatta ezt az aggodalmat. A múlt évben 737 új szövetkezet kezdte meg működését. A Hangya kötelékében 23 év óta egy esztendőben sem alakult ilyen sok szövetkezet. A Hangya ismét oly erősen áll, mint a feldarabolás előtt: 1777 szövetkezete működött már az év végén, mely szám azóta is lényegesen gyarapodott. • Megszállt területeken 1290 szövetkezet maradt. Az idegen megszállás alá került szövetkezetek közül a felvidékieket a csehek állami központba erőszakolták, de úgy a magyarok,, mint a tótok egy új független központban akarnak tömörülni. Az erdélyi Hangya Szövetkezetek önálló szövetkezeti központba tömörültek, mely Nagyenyeden működik a Hangya régi tisztviselőinek vezetése alatt. Soha nem remélt forgalmat bonyolított le a központ az elmúlt esztendőben. Áruforgalma 1.374.000.000 koronát is meghaladta, míg főkönyvi összforgalma 14 milliárd körül jár. E hatalmas forgalmat csak úgy tudta lebonyolítani, hogy központi áruraktárait kibővítette s egész szervezetét decentralizálva, az ország fő gócpontjain tizenkét új kirendeltséget és öt új tranzitraktárt létesített. A fővárosban a Ceglédi-úton hatalmas áruraktárat, míg a Bazilika mellett külön ruházati raktárat nyitott. Gyarapította az ellenőrök számát, mely ma a száztizet is meghaladja. Eközben folytatta központi építkezését a Közraktár utcában, ahol a mostani ugyancsak nagy székház mellett újabb impozáns hétemeletes központi székház épül. Nagy forgalmát pénzügyileg a Hangya csak úgy bírta lebonyolítani, hogy 18 millió koronás alaptőkéjét a falusi szövetkezetek közreműködésével több mint száz millió koronára emelte. Közgazdasági életünkben a magyar nép bizalmának ilyen megnyilatkozására példát alig találunk. A Hangya rá is szolgál erre a bizalomra hivatásának megfelelő mérsékelt árpolitikájával, másrészt szövetkezetei iránt tanúsított altruizmusával. Üzleti nyeresége 7 millió 188.107 korona s emellett szövetkezeteinek, bevásárlásaik arányában, huszonegy millió koronát térít vissza. Hogy a Hangyát korántsem egyoldalúlag üzleti szénpontok vezérlik, a jelentős vásárlási visszatérítés mellett ezt igazolják a közcélú adományai. A Közgazdasági Egyetemnek, az Akadémiának s a gyermekhalandóságcsökkentésére egyenként 400.000 koronát, más közérdekű és szociális célokra közel két millió koronát áldozott. Ezenkívül a kisgazdák termelésének fejlesztésére szán alapot 3 millióról 5 millióra egészítette ki s ugyancsak 5 millióra egészítette ki tisztviselőinek nyugdíjtőkéjét is. Különös elismeréssel kell megemlékezni a központ falusi könyvakcójáról, melynek célja az, hogy a falvakban az igazi magyar irodalom piacra találjon s a falvak kultúrája gyarapodjék. Ha áttekintünk még ama sok közgazdasági alkotáson, melyekben a Hangyának a múlt évbeli része volt, kibontakozik előttünk a erebélyesen megnövekedett s megkrősídett szívmagyar gazdasági intézmény, a magyar faj kis embereinek gránitszilárd fellegvára, mely méltán kelti fel az ellentétes érdekek féltékenységét, sol szól bosszúvágyát. A Hangya megingahatlan alapjai kibírják a háborús évek megrendítő válságait s kiállják rendületlenül a valutáris gazdasági válságot is mert az intézet előrelátó vezetősége teljes felkészültséggel várta a bekövetkezett eseményeket. A csevikok csapatokat vonnak össze a lengyel határon * Letlbergbről jelentik: A lengyelcsiliigen minisztérium jegyzéket intézett a szovjet korrányhoz, amelyben megállapítja, hogy a rigai békehatározatok ellenére a szovjet kormány újból nagyobbszámú csapatokat helyez el a lengyel határon. Méhkaptárakat, mülépet klis , méhcsaládokat, rabokat, méhészeti eszközöket jelentékenyen leszállított árakon szállít, méhészeteket berendez, a 42-es fioczonádi kaptár is*mertetését, a ,v!"cííC«Í£“ mutatványszámot és részletes árJa£ot kívánatra ingyen küld Boczonádi néhéscete, Újpest Széchényi utca 7. szám, Telető a 75—SI. Görtnert és Sztanykovszkyt többen felismerték a tanuk közül A Tisza-pör tárgyalásának huszadik napja — Az „ÚjBarázda" tudósítójától — Budapest, május 7. A Tisza-pör tárgyalásának mai napján a bíróság Csermák Rezsőnét, Rohennék társalkodónőjét hallgatta ki. Látta a világában az esőköpenyeges embert, valamint a gyilkosokat is. Gaertnerben határozottan felismeri azt, aki délelőtt több katonával a villában járt. A szembesítéseknél Sztanykovszkyra mutatva, kijelenti, hogy egyike volt azoknak, akik délután behatoltak a villába és a gyilkosságot elkövették. Az elnök Csermákné előbbi vallomásaiból megállapítja, hogy Sztanykovszkyt két alkalommal csupán hasonlónak ismertek fel ahhoz,aki délután künn járt, egyszer pedig Kérire mondotta, hogy hasonlít az esőköpenyegeshez. Csermáknét vallomására megesketik. Ezután a bíróság Veszely Margítot, a Tisza-család volt szobalányát hallgatta ki. Elmondja az október lutrmincegyedikű eseményeket. Gürtnert határozottan felismeri, Sztanykovszkyt hasonlatosnak tartja az egyik gyilkoshoz. Tanú vallomására esküt tesz. A Roheimék szobalánya, Barna Anna a következő tanú Gartnert felismeri. Vallomására esküt, tesz, Klein Józsefné, a Roheim-villa két részének.a. felesége lesz,ezután lumivillomást. Ő nyitott kaput a gyilkosoknak fiával együtt. Lényegtelen vallomása után fiát hallgatják ki, aki elmondja, hogy csak hosszabb, kérés után engedték be a gyilkosokat, akikről azthitték.. hogy a csendőröket váltják tét. Klein Rezső vallomására esküt tesz. A következő tanú Rákóczi Sándor volt csendőrlő törzsőrmester, aki Tisza István mesöletésével kapcsolatban orszolgalan kötelesség megszegésével vádolva, a hadosztálybíróság által hét évi börtönre ítéltetett. Rákóczi hetedmagával volt kirendelve Tisza személyi biztonságának védelmére. Vallomásában elmondja, hogy hogyan fegyverezték le őket. A Vádlottak közül senkit sem ismer fel. Valomástétele után a bíróság a főtárgyalás folytatását hétfőn reggelre halasztotta el. **»*♦*♦♦♦ ****^*****e************** e* A német válság még nem oldódott meg Berlinből érkező táviratok szerint. A német birodalmi gyűlés pártjai eddig még nem foglanak állást a szövetségesek ultimátumának kérdésében. A néáet nemzetiek nem támogatnak olyan kormányt, amely hajlandó az ultimátumot elfogadni. A néppárt és a demokraták, "valamint a bajor néppárt sem tudják magukat elhatározni az aláírásra. A szocialista párt magatartásáról eddig semmit sem tudni. Kormánypárti körökben az a felfogás uralkodik, hogy az ultimátum pénzügyi követelései alkalmasak a vitára, de erősen meggondolandónak tartják azokat a pontokat, amelyek a békeszerződés határozataival ellenkeznek, vagyis: a lefegyverzés, az erődítmények leszerelése, az a határozat, amely a Rajna vidék megszállására vonatkozik és a bajor népősségek lefegyverzése, amely a kormánynak nem áll módjában. A kormányválság ügye még nem tisztázódott, a birodalmi kancellár a tegnapi nap folyamán is folytatta a kihallgatásokat, amelyek azonban még végleges eredményre nem vezettek. a 42 oro * 41r jT©i»nosit pala (tetőfedésre) | Tégla (nagyméretű) Pollcik Miksa, Budapest, V., Kátlanán u. 12. Telefon: 3947. Átajattatott 1879. J Drótksrít és s ei meijyeti húzatújut, barommulvarát és az elvetett manót. Kerjen űrlapot Haitrekker Sándor , * drótfonatgyárostól Budapest.Üllői-ut