Új Barázda, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-04 / 96. szám
Rossz fojytatás ! A szociáldejtelforata párt május elsején élekettadott magáról s ezt az üldözött ártatlanság módjára tette. Sérelmeit, elnyomatását hánytorgatta s vaksággal vádolta a polgári társadalmat, amely nem siet a nemzetköziség és a Marx-eszme szolgálatába fogott munkásmozgalmak szabadságát minden vonalon helyreállítani. A meggyötört ember méltatlankodó hangján panaszkodott a politikai üldözések ellen, követelte az internálások azonnali megszüntetését, követelt közszabadságot és demokráciát. Az összeomlásért semmiféle felelősségről tudni nem akar. A munkásságot az általános választói jog elsikkasztásával kizárták az alkotmányból, keressék tehát a felelőst egymás között azok, akik Európa szégyenére egyoldalú osztályuralmat gyakoroltak. Körülbelül ennyi mondanivalója volt a nyilvánosság számára, a gyűlés lelkesen ünnepelt vezérszónokának. Többet is érzünk és gondolunk még, mondották, de erről most jobb nem beszélni. Közben Bokányi volt népbiztost is éljenezték, de talán jobb, ha úgy teszünk, mintha ezt nem hallottuk volna. Mert Bokányi tisztelőivel nagyon bajos volna a megértést helyreállítani, pedig végül is erre kell törekednünk. Mi nem akarunk feltépni alig hegedő sebeket, nem akarunk belemarkolni a két forradalom keserű és elijesztő emlékeibe. De jól esett volna hallani, ha a szociáldemokrata párt maga igyekezett volna levonni azoknak a nehéz időknek a tanulságait és férfias bátorsággal bevallja, hogy hibát követett el, mert, amint a hatalom urává vált, a jogegyenlőség és közszabadság eszméit sutba dobva, a múlténál sokkal ridegebb osztályuralom megalapozójává s a polgári társadalom tömlöctartójává vált. Mi még emlékezünk rá, hogy a kommün előtt a szociáldemokrata párt hivatalos közlönye azt írta, hogy a választásokat ám tessék megejteni, de ha nem a szocialisták kerülnek ki győztesen, akkor a parlamentet szétverik. A bolsevizmus rémuralmát nem írjuk a szervezett munkások terhére, noha vezéreik túlnyomó része népbiztosként működött. Feltűnő azonban, hogy e rémuralom ellen, amely a jóhiszemű szociáldemokráciára a legsúlyosabb erkölcsi csapást mérte, immár nincsen a munkásoknak elítélő szavuk. A gazdasági és társadalmi élet egyetlen baját se a bolsevista uralomból származtatják le, hanem a túloldal hibáiból , és úgy tesznek, mintha a rémuralmat követő rettenetes helyzetben fogant kivételes intézkedésekben nem vennék észre a visszahatás, az önvédelem szükségszerű, százszorosan és ezerszeresen megokolt mozdulatait. Ez a műfeledékenység, ez az önhibáknak való hátatfordítás nem őszinte és nem férfias. Ott kezdődik a megértés lehetősége, ahol mindkét fél szívére teszi a kezét és tévedéseit nyíltan bevallja. A polgári társadalom beismeri, hogy az életrend mélyreható szociális reformokra szorul. De az átélt véres tanulságok után a szocializmust és a Marxizmust sem lehet úgy folytatni, mintha semmi sem történt volna. Jicsi Ikirona II. évfolyam, 96. szám Szerda, 1921. május 4. FAnednMO - Meskó Pál Főmunkatárs: Buday Bank.i Felelős szerkesztő: Khandl Károly dr. Szerkesztőség: Budapest, IV., Maream-Kornif József 55—40 Telefon: József 68—88 Éjjel 140—71UJ BARÁZDA - liIsgAZDÁK ÉS FÖLDMÍVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Előfizetési ára: Negyedévre ...... 70 K Egy hónapra .. .. .. 25 K Kiadóhivatal: öudapest, IV., Muzeum-küiui 1 f József 55—40 Telefon: József 68—88 | Éjjel 140—71 Nyolc nappal elízmierértották Franciaorstaff Lehívott egy korosztályt Angjiaasztif vesz részt a asaegszállásban V Amfliria elfogadhatatlannak, mondotta a német javaslatokat Budapest, május 3. A londoni értekezlet avval végződött, hogy a jóvátételi bizottságot Parisból Londonba rendelték. A bizottság holnap este érkezik Londonba, ahonnan jegyzőkönyvet küld Németországnak és erre Németországnak május 12-ének éjjeli 12 órájáig kell megadni a választ. Franciaország már a határidő előtt készül a Ruhr-vidékre való bevonulásra. Az 1919. évi korosztályt behívták, a behívottak kötelesek a mozgósítási parancsban előírt helyre utaznii. Düsseldorfba jelentékeny francia osztagok érkeztek, amelyek már az újabb megszállásra várnak. Angolország a megszállásban nem vesz részt. Lloyd George a londoni értekezlet után közölte Briand francia miniszterelnökkel, hogy Anglia válságos belső helyzete lehetetlenné teszi angol csapatoknak az ország területéről való elvonását. Óvta attól a francia miniszterelnököt, hogy elsietve bevonuljanak a Ruhr-vidékre. Célozott arra a veszedelemre is, hogy a német és az angol bányászok közös ellenakcióba léphetnek. Briand azt javasolta, hogy angol hajóhadat küldjenek az Elba torkolatához, amely támogatná a megszállást. Nem valószínű, hogy az indítványt elfogadják. Olaszország hasonlóan tartózkodóan viseltetik a megszállással szemben. A francia szociáldemokrata sajtó bejelenti a munkásság harcát a kezdődő mozgósítások ellen és általános sztrájkkal fenyegetődzik. A német kormány szombaton bémaagyarázatot küldött Washingtonba a német javaslatokról. Az amerikai külügyminiszter hétfőn válaszolt a német kormánynak és kijelentette, hogy a német javaslatokat nem lehet elfogadni a jóvátételről folytatott megbeszélés alapjául. Németországnak azt ajánlja, hogy közvetlenül a szövetségesekhez forduljon új javaslatokkal. Németország erre közölte Amerikával, hogy hajlandó javaslatait módosítani. Megkezdték a költségvetési javaslat tárgyalását Iklódy-Szabó János előadó beszéde Oaái Gusztrm mandátumának sorsa A nemzetgyűlés mai ülése — — Budapest, május 3. Karcovszky István elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg az ülést A szokásos előterjesztések után az elnök javaslatot tesz a költségvetési vita rendjére vonatkozólag és indítványozza. Hogy a törvényjavaslatot először általánosságban tárgyalják, azután fejezetenként újból általánosságban vitassák meg és csak ezután térjenek át az egyes szakaszok részletes tárgyalására. (Helyeslés.). Hegyeshalma Lajos kereskedelmi miniszter beterjeszti a szabadalmi bíróság bíráinak illetményéről szóló törvényjavast"'' A lengyeltóti mandátum sorsa Oaál Gaszton a házszabályokhoz kér szót és előadja, hogy a lengyeltóti kerületben nyert mandátumát annak idején petícióval támadták meg, de a harmadik bíráló bizottság egy év óta még nem intézte el ezt az ügyet és a tárgyalásra sem idézte meg. Követeli, hogyha valóban súlyos adatok merültek fel, akkor a házszabályokban előírt módon jelentsék be mandátumának megsemmisítését, különben pedig szolgáltassanak neki erkölcsi elégtételt. (Élénk helyeslőt Somogyi István, a biráló bizottság előadója személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy a bíráló bizottság megbízásából küldtek ki a vizsgálat megejtésére és pártatlanul járt el. Silli Bálint szintén személyes ügyben emelkedik szólásra. Amidőn Teleki Pál volt miniszterelnök kérésére elnapolták a Házat, Pákozdiy András képviselő az ülés berekesztése után ezt mondotta: „Menjünk a falura, kérdezzük meg választóinkat!" Erre Witter László gúnyosan ezt kiáltotta közbe: Kapálni, kapálni. A maga részéről visszautasítja ezt a támadást. (Nagy zaj.) Witter László kijelenti, hogy közbeszólásával nem akarta a földmíves foglalkozást lekicsinyelni, mert mindenkit, aki tisztességes munkából él, nagyrabecsüti. A költségvetés általános vitája Ezután áttértek a költségvetés tárgyalására. Kuródy-Szabó János, a pénzügyi bizottság előadója ismerteti a javaslatot. Rámutat, hogy ez a javaslat évek óta az első államháztartási javaslat, amelynek tulajdonképpen az a célja, hogy megállapítsa azokat a kereteket, amelyek a legközelebbi költségvetésre irányadóak, mert Csongnriorivarországnak nem lehet ! olyan költségvetése, mint a régi Nagymagyarországnak. A pénzügyi bizottság magáévá tette Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter politikáját. Ennek a pénzügyi politikának a takarékosság elvei kiindulópontja és éppen ezért a pénzügyi bizottság elhatározta, hogy azt javasolta a Háznak, küldjön ki egy országos bizottságot az államháztartás felülvizsgálására és ez a bizottság tegyen javaslatot a takarékosság elvének keresztülvitelére. A pénzügyi bizottság ürömmel vette tudomásul, hogy a pénzügyminister Kállay Tibor államtitkárt bízta meg, hogy az egyes költségvetési tételeknél eszközlendő költségcsökkentés tárgyában az egyes tárcák vezetőivel lépjen érintkezésbe. Ezután ismerteti a költségvetés egyes fejezeteit és kéri a nemzetgyűlést, támogassa a pénzügyminisztert az ország gazdasági megerősödésére irányuló munkájában. A javaslatot elfogadásra ajánlja. (Élénk éljenzés és taps.) Az első szónok Szádeczky Lajos : A magyar nép öszereje a trianoni béke után bekövetkezett gyászos időket is ki fogja állni, mert a történelem azt bizonyítja, hogy a magyart nem tudta elpusztítani sem a tatárjárás, sem a török hódoltság, sem az 1849-es események. A világháborúban nem az ellenség győzött le, hanem saját kalandor politikusaink. Most békés együttműködésre van szükségünk és éppen ezért nem kell előrángatni a királykérdést, amely csak zavarja a nemzet életét A területi épség kérdése mellett egyetlenegy irtás kérdés sem fontos. A csellekkel folytatandó tárgyalást aggodalommal nézi. Csehország adja vissza az elfoglalt területeket és akkor jó barátságban lehetünk. Különös szeretettel üdvözli Hegedűs Lórántot, Bánffy Miklóst és Bethlen Istvánt és reméli, hogy mint őseik, ők is teljesíteni fogják kötelességüket. A költségvetési javaslatot bizalommal fogadja. (Éljenzés.) Szünet után Kerekes Mihály állott fel szólásra. A múlt kormány több intézkedéseit helytejleníti. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a vagyonváltságnál legyen tekintettel a gazdálkodó veszteségére, mert a földmi-vés társadalom súlyos helyzetben van. A közutak helyreállítására előirányzott hatvan milliót nem tartja elégségesnek. Sürgeti a kisüstök, továbbá a tisztviselőkérdés tisztázását. Örvendetesnek találja, hogy a pénzügyminiszter rendezni óhajtja a tisztviselők előléptetésének kérdését. Majd a vasutasok helyzetéről beszél s végül a zalaegerszegi internálási tábor ügyét teszi szóvá. A kormánytól erős, pártatlan, de igazságos kezet vár. Mivel a kormány iránt nem viseltetik bizalommal, a költségvetést még általánosságban sem fogadja el. Ezután az elnök javaslatára a nemzetgyűlés elhatározta, hogy legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt tíz órakor tartja. Az ülés két órakor ért véget. Összeomlik a német kommunistát párt ---------| -' Lipcséből jelentik: A németországi kommunista párt felbomlása befejezett tény. Naponta tömegesen jelentik be a pártból való kiválásukat Brúnó Höuge kerületi titkár, tartománygyűlési képviselő, aki egyike volt a legradikálisabb kommunista vezéreknek, szintén kilépett a pártból. Figyelemre méltó, hogy ezzel szemben ugyanebben az időben a keresztény szakszervezetek nagy mértékben meggyarapodtak. A kommunisták elleni elkeseredés akkora, hogy a szociáldemokraták és a kommunisták a gyárakban nem sokáig fognak megférni egymással.