Új Barázda, 1921. július (3. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-31 / 168. szám
Halál (s.) Jugoszláviában kérlelhetetlen eréllyel folyik a kommunistaüldözés. Letartóztatták az összes kommunista képviselőket. Bezáratták a szakszervezeti otthonokat. Kommunista lapok többé nem jelenhetnek meg. Végül törvényt hoz a belgrádi országgyűlés az állami és társadalmi rend védelmére. Az új törvényben halálbüntetést állapítottak meg mindazokra, akik az állami rend fölforditására összeesküsznek s e célból külföldiekkel szövetkeznek. Ha Csonkamagyarországon csak fele történnék az itt elmondottaknak, már egész Európát teleorditaná a bécsi szemétsajtó, hogy dühöng a fehér terror. Pedig Jugoszláviát mindössze egy gyilkosság késztette a kommunistaüldözésre. Hány gyilkosságot vittek véghez a kommunisták Magyarországon?! Ott egy ember volt csupán az áldozat, itt sok száz vértanún kívül egy nemzetet gyilkoltak meg. Hát végül Jugoszlávia is bejött a mi utcánkba. A belgrádi kormány, mely hónapokon át becézgette Linderék pécsi kommunizmusát, maga is válaszút elé érkezett : vagy a kommunistákkal együttmenni, vagy az országot megmenteni. Az előbbi a korlátlan szabadság tetszetős látszatát, az utóbbi az erős kéz politikáját jelenti. Ha egy kormánynak választani kell a kommunisták szabadsága, a korlátlan izgatás, a tekintélyrombolás szabadsága, másrészről a nemzet élete, a rend fönnmaradása és az emberi kultúra fönntartása közt, úgy bizonyára nem tehet mást, mint amit tett a vérző Magyarország, melyet most kettőzött eréllyel követ Jugoszlávia. Csak emlékezzünk vissza, milyen lármát csinált a liberális ellenzék, mikor az állami és társadalmi rend védelméről szóló javaslatot tárgyalták a magyar parlamentben. Pedig közel sincsenek olyan rendszabályok a magyar törvényben, mint a jugoszlávokéban. Nálunk a Kassai-féle hörcsökdemokrácia a javaslat enyhítését propagálta, míg a jugoszlávoknál stiég szigorította a parlament a kormány javaslatát. A jugoszláv törvény halált utal ki az állami rend ellenségeinek. Akik sokalják a félig elhalt magyarság védekező rendszabályait az államgyilkolók ellen, nézzenek körül: már egész Európa a mi példánkat követi. Nincs más út, ha egy állam élni akar. !&** ^ \ o ( wrt^.31 /, _ 'BT*' \ m /J ■ /V* ¥ ¥ .... El. évfolyam. 169. szám ' ^ 1 kormfiSS^M amaP, m imnU8 FfaMkMitó: Meskó Pál CIA« fr , I —-—- j. brb mm n» JKSSSfcSv m, ^ marassam ___ . Előfizetési árat '““”S Bam“ 1 f 1 IP|i ® IP% *SF 1% ® Negyedévre ... 70 K Feltiós szerkeiztfi: W, M 'W |ft,_ rMj? ’M rJm 'WwL M # ffc 'r® Egy hónapra . . . 25 K Schandle Károly dr. | * Jgj, Jn| g ift A Szerkesztőség: ’Bgsaafey^Mj jg§LgaJjp ág- Jff, Am Kiadóhivatalt Budapest, IV., Muzeum-k8ntt t gjjjB£g|Sjv' éws W^fli jmSB jElf- •iiffipjfflgjni Is&JÉÉP' BYft fiBfy Budapest, IV., Muzeum-körut 1 _ , f f jfosef 55-40 _ ( József 55-40 Telefon:KISGAZDÁK ÉS FÖLDMŰVESEK POLITIKAI NAPILAPJA Telefon: i ge,,K? Megegyezés jött létre az oroszokkal a hadifoglyok hazaszállítására nézve Budapest, július 30. Hanetski követ, amint az orosz szovjet kormány megbízottja és Jungerik dr. osztálytanácsos, mint a magyar kormány meghatalmazottja, folyó hó 28-án Rigában aláírták az egyezményt, melynek értelmében az összes magyar hadifoglyok, beleértve a visszatartott túszokat és polgári internáltakat, továbbá a halálraítélt Marschall századost, még az év vége előtt vissza fognak térhetni hazájukba. A nemzetgyűlés elfogadta a járási gazdasági felügyelőségekről szóló javaslatot A felügyelők vándortanítói teszinek a gazdanépnek A Benimky-ügy a Ház előtt — A nemzetgyűlés mai ülése — Budapest, július 30. Bottlik József alelnök tizenegy óra előtt néhány perccel nyitotta meg az ülést. Az elnöki bejelentések után a nemzetgyűlés Rakovszky István lemondását tudomásul vette. Az elnök meleg szavakkal emlékezett meg a távozó elnök működéséről és javasolta, hogy ténykedéséért jegyzőkönyvileg szavazzanak köszönetet, amelyet az elnökéig fog eljuttatni Rakovszkyhoz. A Ház egyhangúlag hozzájárult az elnök javaslatához. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az indemnitási javaslatot, majd Teresváry Imre a közlekedésügyi bizottság jelentését mutatja be a madridi postai egyezmény becikkelyezéséről. A napirend tárgyalásánál Temesváry Imre előadó ismerteti a mezőgazdasági felügyelőségekről szóló törvényjavaslatot. Kevés állam tett annyit a mezőgazdasági fejlődés érdekében, mint Magyarország az utóbbi évtizedekben, mégis igazán erőteljesen csak a központi kezdeményezés terén nyilvánult meg az államhatalom gondoskodása, de elhanyagolta az országban elszórt hivatali szakszerveit. A külső mezőgazdasági igazgatás szegény volt ahhoz, hogy átjárhatta volna a mezőgazdaság minden rétegét. Rámutat a gazdasági szervezetek helyes fejlődésére és arra a feladatokra, amelyeket ezen szervezeteknek teljesíteniök kell. Feladatuk többek között a gazdatársadalom előtt a modern gazdálkodást megismertetni és megkedvelteti. Ezért szaporítani kell a gazd felügyelők számát és közelebbet vinni a gazdaközönséghez. Ez a cél lebegett nagyatádi Szabó István miniszter előtt (Lelkes éljenzés), midőn a törvényjavaslatot megalkotta. Rámutat arra, hogy áttanít hollandsnittra nézve nem jelent nagy megterhelést a felügyelőségek rendszerének kibővítése. ismerteti ezután szakaszonként a törvényjavaslatot, amelyet az elmondottak alapján elfogadásra ajánl (Élénk helyeslés.) A javaslathoz elsőnek Magyar Kázmér szól hozzá. Örömmel járul hozzá a javaslathoz. Megnyugtatja az, hogy a jelenlegi tisztviselők nem fognak sérelmet szenvedni. Örömmel látja azt is, hogy különös képzettségekhez kötik az állás elnyerését, valamint, hogy közigazgatási és közgazdasági ismereteket kell szerezniük a gazdasági felügyelőknek. Ezután a törvényjavaslat egyes szakaszaira teszi meg észrevételeit, lettel emlékezik meg Pirkner Jánosról. Hegedűs György. Röviden kíván a javaslathoz hozzászólni. A tárgyalt javaslatban a nemzet konszolidációját látja. Kéri a földmívelésügyi minisztert, hogy ezekre az állásokra kiváló szaktudása keresztény embereket nevezzen ki. Szeretné, ha minden járásban volna gazdasági felügyelő. Kéri továbbá, gondoskodjék a miniszter, hogy a felügyelők hivatásukat lelkiismeretesen töltsék el . Helyesnek tartaná, ha vándortaníói szerepük is volna. A gazdasági felügyelőknek a faluval kell élniök. Szükségesnek tartja a gazdasági felügyelőség függetlenítését a közigazgatási bizottságtól. A javaslatot elfogadja. (Élénk helyeslés.) Kolosai Endre hangoztatja azt a fontos körülményt, hogy Magyarország ma teljes egészében agrárállam és ezért fontos feladat a gazdasági felügyelőségek felállítása és kiterjesztése. Ezt a fontos feladatot közmegelégedéssel kell megoldani. A gazdasági termelést belterjessé kell tennünk, mert ha a századok óta dívó termelési rendszertől nem térülik el, ez katasztrófát jelent az országra nézve. Csonkamagyarországnak megmaradt a termőföldje. Ha ezen belterjes termelés indul meg, felállíthatjuk idővel a mezőgazdasági gyárakat. Ezt a gazdatársadalomnak kell megteremtenie, nem pedig az államnak. A kormánynak intézkedése, amelyet a törvényjavaslatban mutat, jele annak, hogy gondoskodni kíván a gazdasági érdekekről. Rámutat azokra az előnyökre, amelyek a belterjes termelésből " folynak. Ha a termelők fokozzák termelésüket és a feldolgozott termést ki tudjuk szállítani, ez a legnagyobb mértékben hozzá fog járulni valutánk javulásához. (Élénk helyeslés is taps) Gabonával ás liszttel kell javítani a valutát Bzkrtey Pál. Örömmel üdvözli a javaslatot, mert ebben nagy lépést lét a belső termelés előmozdítása felé."Nekünk gabonával és liszttel kell javítani a valutát, ezért is fontos a javaslat. Egyszersmind ellenőrizzük a nagybirtokokat is, amelyek elhanyagolt állapotban vannak és "amelyek a nemzet érdekei ellen i induló gazdasági politikát folytatnak. Rámutat arra, hogy néhány nagybirtokos kijátszotta a gazdasági felügyelőket a kisgazdák rovására. A földmívesosztályt pedig támogatni kell, mert erre, kell, hogy támaszkodjék az ország. Fontos a javaslat abból a szempontból is, hogy ügyes-bajos embereknek nem kell majd mindenért Budapestre jönni. Szükségesnek tartaná, hogy a gazdasági felügyelők munkaközvetítéssel is foglalkozzanak. (Helyeslés) A gazdasági felügyelő vándortanítója lesz a népnek fagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter válaszol az egyes felszólalásokra . A gazdasági felügyelők hiányát látja a házhelytörvény végrehajtásánál és a földmivelésügyi kormányzat minden ágánál. A jelenlegi felügyelőket meg fogják tartani. Nem helyeselné, hogy a felügyelők magánmunkát is vállaljanak. A menekült felügyelők az elhelyezésnél elsősorban jönnek számításba. A falu bekapcsolása természetes, hiszen azt célozza tulajdonképpen a javaslat, hogy a felügyelő vándortanítója legyen a népnek. Reméli, hogy a földreform után többet érünk el a mezőgazdasági gyárak felállítása terén, mint a nagybirtokrendszer mellett. Rámutat arra, hogy sok helyen igenis belterjes termelés folyik a kisebb birtokokon. (Élénk helyeslés.) Kéri, ha panasz merül fel a felügyelők iránt, azt jelentsék nekik. Reméli, hogy a földreform és házhelytörvény a gazdasági felügyelők segélyével gyorsabban lesz megoldható. Kéri a javaslat elfogadását. (Élénk helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Temesváry Imre előadó felszólalása után a Ház a javaslatot általánosságban elfogadja. Majd következik a részletes tárgyalás. A nemzetgyűlés a javaslatot kisebb módosításokkal részleteiben is elfogadja. Az elnök napirendi indítványt tesz, mely szerint a legközelebbi ülést kedden tartják. Beniczky lakásét nem szállták meg Szünet után Száday Gedeon gróf belügyminiszter szólal fel. Kijelenti, hogy Beniczky Ödön személyi biztonsága érdekében már tegnapelőtt megtette az intézkedéseket. Nem felel meg a valóságnak Ugron Gábor tegnapi kijelentése, hogy Beniczky lakását bárki is megszállotta volna. Az Ébredők plakátjára vonatkozólag megjegyzi, hogy intézkedést tett ezeknek eltávolítása végett, ami már folyamatban is van. A telefon kikapcsolására vonatkozólag megállapítja, hogy Beniczky este nyolc és kilenc óra között kétszer beszélt az államrendőrséggel. Ha ' telténnek volna kapcsolva, a rendőrséggel innend" folytathatoa volna beszélgetést. Tegnap arról értesült, hogy tüntetés készül Beniczky lakása körül. Ebből nem lett semmi, mert azonnal intézkedett, hogy ezt akadályozzák meg. A főkapitányság készenlétet rendelt ki lakásához, de a legcsekélyebb tünetet sem látta arra vonatkozólag, hogy valami készül. Maga Beniczky kérte azután, midőn a vadászzászlóalj tisztjei levélben az ügyet lovaglás útra terelték hogy a kért rendőrség visszavonuljon. Gondoskodás történt eddig is és a fiyben is gondoskodás fog történni, hogy senki személyét bántódás ne érje. (Élénk helyeslés és taps a kisgazdapárton.) Telefonját sem kapcsolták ki Ugron Gábor félreértett szavait magyarázza, majd Hegyesherény Lajos kereskedelmi miniszter jelenti be, hogy Beniczky közölte vele, hogy telefonállomása ellen semmiféle panasza nincs és csupán a véletlennek tulajdonítható, hogy azon az estén a telefon nem működött olyan jól, mint máskor. Az állítólagos megszállás és a telefonkapcsolás között semmiféle összefüggés nem volt. Bentesky Ödön személyes kérdésben szólal fel: Bejelenti, hogy amikor az eset történt, telefonja nagyon rosszul működött. A rendőrséggel csak nagysokára kapott összeköttetést, mire a detektívek megérkeztek, a háza előtt volt tisztek már eltávoztak. Tegnap este két detektív volt nála, akik mondották, hogy a ház előtt ismét katonatisztek járnak. A rendőrség azonnal intézkedett, hogy megfelelő készenlét őrizze a házat. Három katonatiszt levelet intézett hozzá, amelyről lehet mondani, hogy lovagias eljárás, de ő mint katonatiszt sohasem irt volna olyat. Erről a levélről majd még később fog beszélni. Bácsay Gedeon gróf belügyminiszter. Kijelenti, hogy Beniczky Ödön szavai fedik az ő állításait. Beniczky Ödön újabb felszólalása után Cserty József terjeszti elő interpellációját a fejérmegyei közigazgatásnak a vadászaii is fegyverviselési engedélyek kiadása közi eljárásról. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter kijelenti, hogy a panaszokat meg fogja vizsgálni. Az Interpelláló képviselő és a Ház a választ tudomásul vették. Ülés vége két órakor. é