Új Barázda, 1921. október (3. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-14 / 229. szám
2 A földmvesek példái a határkiigazító Szombathely, október 13. A Varasdon székelő határkiigazító bizottság e héten újból megkezdte működését. A bizottság Dienesnép, Rédics, Lendvaújfalu határában szállt fel. Az egyes községekben csupán a lakosság átal választás útján kiküldött Itatfeizalmi férfival érintkezett, magatartást tanúsítanak bizottságok előtt de kikötötte, hogy csupán földmivesek vagy kisgazdák lehetnek bizalmiférfiak. Az egyes községek lakossága példásan önérzetes és hazafias magatartást tanttéital. A bizottság rövidesen Nagykanizsára teszi át székhelyét és onnét fogja a szomszédos demarkációs vonalat bejárni. ÚJ BARÁZDA A politikában csak a miniszterelnök visszatérése után várható fordulat * ~——írta.... . . Jó kisgazda párti képviselők is várakozó állásponton vannak — Tomcsányi lemondását a kormányzó nem fogadta el — Az UJ BARÁZDA tudósitójáról — Budapest, október 13. A kisgazda- és földmivespárt tegnap esti határozatát a sajtó a legkülönbözőképpen magyarázta. A történelmi hűség kedvéért meg kell állapítani, hogy a királykérdésre vonatkozólag a pártban a legteljesebb megegyezés jött létre. Az a tizennyolc képviselő, aki a Hencz-féle javaslat többi pontjait nem fogadta el, nem annyira az ott leszögezett elvek ellen szavazott, hanem részben a Gömbös, és főleg a Rubinek István által előterjesztett új márkaprogramm pontjainak a keresztülvitelére törekedett, miután ez a tervezet Hencz javaslatánál nagyobb körültekintéssel fordít gondot az időszerű gazdasági és szociális feladatokra. Rubinek István az előterjesztett programmban módot nyújtott a pártnak arra, hogy visszautasítsa azt a vádat, mintha a drágaság előidézője volna. Éppen ezért a drágaság leküzdése és a pénzügyi kibontakozás érdekében tárgyi kezdeményezéssel állott elő. A Rubinek-féle programmtervezetnek másik különösen fontos része a munkáskérdés megoldására vonatkozik,amelynél ugyancsak részletes tervet mutatott be. A pártértekezlet izgalmas hangulatában azonban a benyújtott programmtervezet alapos tárgyalására nem kerülhetett sor. Ez okozta, hogy a párt egy része másként szavazott. A liberális sajtó természetesen a szavazás eredményét ismét ugratásokra akarja felhasználni és ebben, sajnos, támogatják egyes olyan politikusok, akik a keresztény irányzattal szemben a politikát liberális vizekre akarják irányítani. Minden ellenkező hírrel szemben a leghatározottabban meg kell állapítani, hogy éppen a kisgazda- és földművespárt vezetősége veti a legnagyobb súlyt arra, hogy továbbra is a pártban maradjanak azok az értékes elemek, amelyek nem szívesen nézik azt, hogy legutóbb a párt élére olyan politikusok kerültek, akik csak nemrég csatlakoztak a párthoz, de azóta állandóan robbantással fenyegetik a párt helyzetét és ezzel tulajdonképpen a parlament munkaképességét is veszélyeztetik. Miután a királykérdésben a párt tagjai között eltérés nincs, a párt egységének az az első feltétele, ha a gazdasági és szociális kérdések megoldása céljából biztosítsák a pártnak a keresztény és nemzeti irányzat alapján való megmaradását. Több liberális lap ma reggel azzal a csemegével szolgált olvasóinak, hogy Tomcsányi Vilmos Pál a pártból kilépett és miniszteri állásáról lemondott. Mindebből csak anynyi igaz, hogy Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter ma délelőtt kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál és felajánlotta lemondását. A kormányzó a lemondást nem fogadta el, tekintettel arra, hogy az igazságügyminiszter személye ellen intézett támadások olyan oldalról jönnek, ahol intranzigens keresztény politikáját nem szívesen látják. Egyébként a kisgazda- és földművespárt számottevő tényezőinek az a felfogása, hogy mindaddig, amíg Bethlen István gróf Velencéből haza nem érkezik, a politikában eltolódást nem lehet előidézni és ezért az sem várható, hogy a párt helyzetében változás következzék be. Bethlen István gróf miniszterelnök Bánffy Miklós gróf külügyminiszterrel különben ma este utazik el Velencéből és a szombati nap folyamán érkezik vissza Budapestre. Andrássy Gyula a királykérdésről Andrássy Gyula gróf, akinek a királykérdésben elfoglalt álláspontja különbözik a kisgazdapárt álláspontjától, pártjának kőnyomatosában ma hosszabb nyilatkozatot közöl, amelyben kijelenti, hogy amíg a miniszterelnök vissza nem tért, nem tisztázhatják a helyzetet. A királykérdésre vonatkozólag a következő megjegyzést teszi: — Két utat látok magam előtt. Az egyik az, hogy a kérdés kikapcsoltassék, tekintettel arra, hogy a mai bel- és külpolitikai helyzet nem engedi meg ennek az ügynek tisztán nemzeti szempontok szerint való elintézését. A másik lehetőség az, hogy a párt világosan szint vall a királykérdésben, de akkor aztán az legyen igazán világos, érthető. Nem lehet a kérdést tisztázni anélkül, hogy azon legfontosabb és kardinális kérdésről világos, őszinte és félre nem érthető nyilatkozatot ne adjon a párt, vájjon van-e koronás királyunk, vagy nincs. A királykérdést tisztázni, erről hallgatni: ellentmondás. Rassayék egyesítitek Batthyányékkal A Rassay-Drózdy-féle függetlenségi kisgazdapárt egyesült a Lovászyféle függetlenségi párt töredékével, amelynek ma Batthyány Lajos gróf áll az élén. Az új pártalakulásnak egyáltalán nem lehet jelentőséget tulajdonítani, mert a politikai életre gyakorolt befolyása olyan csekély, hogy még a baranyai választáson sem mer jelöltet állítani. Rassayék okvetlenül arra törekedtek, hogy pártjukat gyarapítsák és mivel a kisgazdapártból nem sikerült tagokat toborozni, összeállónak a forradalom egyik levitézlett pártjával. Dánér Béla a jogrendről Dánér Béla nemzetgyűlési képviselő a következő levél közlését kérte: „A liberális lapok a kisgazdapárt tegnapi értekezletén történt felszólalásomat úgy állítják be, hogy nekem nem kell „jogrend”. Tény az, hogy a pártértekezleten indítványom oda irányult, hogy a 10-ik pont a jogrend szó kihagyásával újraszövegeztessék. Indokaimat a következőkben fejtettem ki: Mindenellenségünk úgy bent, mint a külföldön azzal ócsárol bennünket, hogy nálunk nincs jogrend. Viszont a "műveit nyugatról" hazatért barátaink arról értesítenek, hogy nálunk a jogbiztonság, eltekintve a csalásoktól és a panamáktól, sokkal magasabb fokon áll, mint akár Olasz-, akár Franciaországban. Ha egy olyan nagy parlamenti párt, mint a kisgazdapárt, programmpontjai közé, amelyekben a megvalósítandó célokat tűzi maga el é, a jogrendet is hangsúlyozza mint követelményt, ezzel akaratlanul is azok táborát erősíti, akik folyton a jogrend után kiabálva, igyekeznek bennünket a külföld előtt befeketíteni. Hogy a pártot ettől a vádtól megóvjam, ellenségeinket pedig elüssem egy újabb fegyvertől, ezért tettem a fenti indítványt. Abban azonban tökéletesen igazuk van, hogy az a „zsidó jogrend", amelyben a zsidóknak és lakásaiknak minden szabad, csalni, vesztegetni és panamázni — tényleg nem kell nekem. Egyébként a jogrendes 10-ik ponttal kapcsolatban a következő épületes jelenetnek voltam véletlenül a tanúja. A pártértekezlet után a pártkör minden sarkában folyt a sajtó „Informálása". Látva, hogy Boillik Józsefet vastag gyűrűben fogták körül a liberális újságírók, odamentem és végighallgattam az „informálást", anélkül, hogy a szerfölött rövidlátó alelnök észrevett volna. Miután kiszínezte gárdája szájaizó szerint a pártértekezleten történteket, rátért a jogrendes 10-ik pont jelentőségének méltatására. —Érzik az urak — mondotta — hogy az egész programstervezetben ezen a 10-ik ponton van a lényeg ? A liberális fejek szorgalmas jegyzés közben soríin bólogattak, hogy érzik. — Ugye, jól megfogtam a dolgot ? A fejek vállveregetve mozogtak írás közben ,függőleges irányban. — Odaszegeztem a pártot — folytatta diadalmasan. — Ez a párt nem fog többé numerálni! (A numerus claususra célzott) Az ujságírószeinek csillogása emlékeztetett a bolsevizmus idejére — hiszen a kivételes hatalomról szóló törvények hatályon kívül helyezését is ígérték nekik. (Ez is benne van a 10-ik pontban.) — Ez azért érdemem — mondja tovább tompított hangon — ért tettem az indítványt... ugye, meglesz érte majd a lapokban a megfelelő ... — Hogyne, hogyne ! — látszottak megérteni a kérdést a körülállók. Hiszen a zsidók nem feledkeznek meg az őket híven szolgálók jutalmazásáról. így beszélt az Urnák 1921-ik esztendejében a magyar nemzetgyűlés alelnöke a liberális újságírók előtt, akkor, amikor a párt jóhiszemű kisgazdái azt hitték, hogy a királykérdésben hoztak határozatot. Amennyiben ezt a jelenetet az érdekeltek letagadják, ami valószínű, ismerve lelki berendezésüket, az érdeklődők bizonyíték gyanánt olvassák el Az Usdy október 13-iki tudósítását a kisgazdapárt értekezletéről." Patacsi körútja válási kerületében t6. A baranyai területek felszabadulása után a kormányzó látogatásával egyidejűleg Patacsi Dénes volt államtitkár is végigjárta azokat a területeket, melyek hosszú időn keresztül a szerb elnyomás alatt szenvedtek. Szentlőrincen Patacsi beszéde után elemi erővel tört ki a nép lelkesedése és kijelentenék, nem engedik, hogy lemondjon mandátumáról. Hasonlóan nyilatkoztak Magyarmecskén is, mikor Patacsi a világháborúban elesett hősök emlékszobránál tartott a környék összegyűlt népe előtt ünnepi beszédet. Szentdéresen, saját falujában, húsz községből összesereglett nép várta. Ifjabb Halas Vince, a Katolikus Olvasókör elnöke, üdvözölte a népszerű képviselőt, majd a falu plébánosa köszönte meg neki, hogy a szerb megszállás alatt több ízben felszólalt a baranyaiak érdekében. A képviselő mellett az egész kerületben nagy rokonszenv és ragaszkodás nyilatkozott meg, mely biztosítja, hogy újból egyhangúlag választják meg. A zalai megyei kisgazdáik tiltatkoznak a nevükben szerkesztett nyílt levéleben A Zalaegerszegen megjelenő Zalamegyei Újság legutóbbi számában a következőket írja: „Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt egy nagyatádi Szabó Istvánhoz intézett nyílt levél jelent meg, amely úgy szerepelt és szerepel még ma is, mint a zalavármegyei kisgazdapárt egységes állásfoglalása nagyatádi Szabó István eddigi politikájával szemben. Megállapítható azonban, hogy a nyílt levelet Drózdy Győző, továbbá a kiviteli panamák miatt annak idején letartóztatott Marton János és a kommün alatt tanúsított magatartásáért letartóztatott és rendőri felügyelet alatt állott Szabó Lajos dr. írták és egyéni akciójukat a zalamegyei kisgazdapárt nevében csinálták. Megállapítható az is, hogy Zala vármegyében a kisgazdapártnak ilyen vármegyei szervezete nincs. Vannak egyes helyi csoportok, de ezek egyéni meggyőződésük, poétikai taktikájuk, sőt még politikai ízlésük tekintetében is mindmind más irányt követnek. A nyílt levélhez a zalamegyei kisgazdáknak semmi közük, sőt nem is azonosítják vele magukat, mert mint értesülünk, a zalavármegyei kisgazdák egyöntetű határozatot fognak hozni a nyílt levéllel szemben. Választási fozgalmak Szegedről jelentik, hogy a kiszombori kerületben egyedül Gulácsy Sándornak, a keresztény kisgazda- és földmivespárt hivatalos jelöltjének, van kilátása győzelemre. A népszerű jelöltet, aki a torontáli községek földmivelőinek régóta önzetlen gazdasági tanácsadója szig-vérig földmivespárti, szeretettel veszik körül mindkét választó községben. Támogatására több képviselő utazik le rövidesen a párt megbízásából. Több önjelölt is kísérletezik minden siker nélkül. Szőregen egymásután lépnek vissza Bodó János keresztény kisgazda- és földmívespárti hivatalos jelölt ellenfelei. Fölényes győzelme biztos. Bodó vasárnap, e hó 16-án délelőtt Szőregen, délután Deszken, október 23-án pedig reggel Újszentivánon, délelőtt (jszentivánon és délután Kübekházán tart programmbeszédet, mely alkalmakra képviselők is lemennek kíséretében. November 6-án lesz a dorogi választás A belügyminiszter az esztergom megyei dorogi választókerületben elhalálozás folytán szükségessé vált időközi választás napját november 6-ára tűzte ki. A közélelmezési tanács ülést A közélelmezési tanács ma délután öt órakor ülést tartott, amelyen mindenekelőtt foglalkozott az ellátatlanok részére vásárolt gabona elosztási arányának megállapításával és elfogadta az albizottság javaslatait, amelyek értelmében a hatósági liszt minősége megnyitásának kérdése elintézést nyert és ebben az irányban a szükséges intézkedések alegrövidebb időn belül meg fognak történni. A tanács foglalkozott a burgonyaellátás kérdésével és megtárgyalta azokat a módozatokat, amelyek mellett az ország burgonyaszükséglete megfelelően kielégíthető lenne. Végül tárgyalta a tanács a cukorforgalom kérdését és figyelmébe ajánlotta a kormánynak, hogy azokat az akadályokat, amelyek a cukorforgalomra most károsan hatnak, szüntesse meg, ami a cukorellátás lényeges megjavítására fog vezetni. Az értekezlet este fél tízkor végződött. Péntek, 1921. október 14. / EGEREKET Mpusztít a „PERWWR" Ha egy egér eszik belőle, valamennyi, meg- fertőző bacilusokkal és százával kidőljenek. Más állatra és emberre teljesen ártalmasen. 6 DJ • literes üveg.....................If 800.— N P.m. y. literes tvej............... K SOO.IMMVNITAG RT. vrretri laboratorium Budapest. IV., Parisi-utea 4 .......... *...................■■ ..... .........