Új Barázda, 1921. október (3. évfolyam, 218-243. szám)

1921-10-14 / 229. szám

2 A földm­­vesek példái a határkiigazító Szombathely, október 13. A Varasdon székelő határkiigazító bizottság e héten újból megkezdte működését. A bizottság Dien­esnép, Rédics, Lendvaújfalu határában szállt fel. Az egyes községekben csupán a lakosság átal választás útján kikül­dött Itat­­­feizalmi férfival érintkezett, magatartást tanúsítanak bizottságok előtt de kikötötte, hogy csupán földmive­sek vagy kisgazdák lehetnek bizalmi­férfiak. Az egyes községek lakossága példásan önérzetes és hazafias ma­gatartást tanttéital­. A bizottság rö­videsen Nagykanizsára teszi át szék­helyét és onnét fogja a szomszédos demarkációs vonalat bejárni. ÚJ BARÁZDA A politikában csak a miniszterelnök visszatérése után várható fordulat * ~——írta.... . . Jó kisgazda párti képviselők is várakozó állásponton vannak — Tomcsányi lemondását a kormányzó nem fogadta el — Az UJ BARÁZDA tudósitójáról — Budapest, október 13. A kisgazda- é­s földmivespárt teg­nap esti határozatát a sajtó a legkü­­­lönbözőképpen magyarázta. A törté­nelmi hűség kedvéért meg kell állapítani, hogy a királykérdésre vonatkozólag a pártban a legteljesebb megegye­zés jött létre. Az a tizennyolc képviselő, aki a Hencz-féle javaslat többi pontjait nem fogadta el, nem annyira az ott leszögezett elvek ellen szavazott, ha­nem részben a Gömbös, és főleg a Rubinek István által előterjesztett új már­kaprogramm pontjainak a ke­resztülvitelére törekedett, miután ez a tervezet Hencz javaslatánál nagyobb­­ körültekintéssel fordít gondot az idő­szerű gazdasági és szociális felada­tokra. Rubinek István az előter­jesztett programmban módot nyúj­tott a pártnak arra, hogy vissza­utasítsa azt a vádat, mintha a drágaság előidézője volna. Ép­pen ezért a drágaság leküzdése és a pénzügyi kibontakozás érdeké­ben tárgyi kezdeményezéssel állott elő. A Rubinek-féle programmtervezet­­nek másik különösen fontos része a mu­nkáskérdés megoldására vonatko­zik,amelynél ugyancsak részletes tervet mutatott be. A pártértekezlet izgal­mas hangulatában azonban a be­nyújtott programmtervezet alapos tárgyalására nem kerülhetett sor. Ez okozta, hogy a párt egy része más­ként szavazott. A liberális sajtó ter­mészetesen a szavazás eredményét ismét ugratásokra akarja felhasználni és ebben, sajnos, támogatják egyes olyan politikusok, akik a keresztény irányzattal szemben a politikát libe­rális vizekre akarják irányítani. Minden ellenkező hírrel szemben a leghatározottabban meg kell álla­pítani, hogy éppen a kisgazda- és földművespárt vezetősége veti a leg­nagyobb súlyt arra, hogy továbbra is a pártban maradjanak azok az értékes elemek, amelyek nem szíve­sen nézik azt, hogy legutóbb a párt élére olyan politikusok kerültek, akik csak nemrég csatlakoztak a párthoz, de azóta állandóan robbantással fe­nyegetik a párt helyzetét és ezzel tulajdonképpen a parlament munka­­képességét is veszélyeztetik. Miután a királykérdésben a párt tagjai között eltérés nincs, a párt egységé­nek az az első feltétele, ha a gazda­sági és szociális kérdések megoldása céljából biztosítsák a pártnak a ke­resztény és nemzeti irányzat alapján való megmaradását. Több liberális lap ma reggel az­zal a csemegével szolgált olvasói­­nak, hogy Tomcsányi Vilmos Pál a pártból kilépett és miniszteri állásá­ról lemondott. Mindebből csak any­­nyi igaz, hogy Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter ma délelőtt kihallgatáson jelent meg Horthy Miklós kormányzónál és felajánlotta lemondását. A kormányzó a lemon­dást nem fogadta el, tekintettel arra, hogy az igazságü­gyminiszter sze­mélye ellen intézett támadások olyan oldalról jönnek, ahol intranzigens keresztény politikáját nem szívesen látják. Egyébként a kisgazda- és föld­művespárt számottevő tényezőinek az a felfogása, hogy mindaddig, amíg Bethlen István gróf Velencéből haza nem érke­zik, a politikában eltolódást nem lehet előidézni és ezért az sem várható, hogy a párt helyzeté­ben változás következzék be. Bethlen István gróf miniszterelnök Bánffy Miklós gróf külügyminiszter­rel különben ma este utazik el Ve­lencéből és a szombati nap folyamán érkezik vissza Budapestre. Andrássy Gyula a király­­kérdésről Andrássy Gyula gróf, akinek a ki­rálykérdésben elfoglalt álláspontja különbözik a kisgazdapárt álláspont­jától, pártjának kőnyomatosában ma hosszabb nyilatkozatot közöl, amely­ben kijelenti, hogy amíg a miniszter­elnök vissza nem tért, nem tisztáz­hatják a helyzetet. A királykérdésre vonatkozólag a következő megjegy­zést teszi: — Két utat látok magam előtt. Az egyik az, hogy a kérdés kikapcsoltassék, tekintettel arra, hogy a mai bel- és kül­politikai helyzet nem engedi meg ennek az ügynek tisztán nemzeti szempontok szerint való elintézését. A másik lehető­ség az, hogy a párt világosan szint vall a királykérdésben, de akkor aztán az le­gyen igazán világos, érthető.­­ Nem lehet a kérdést tisztázni anél­kül, hogy azon legfontosabb és kardiná­lis kérdésről világos, őszinte és félre nem érthető nyilatkozatot ne adjon a párt, vájjon van-e koronás királyunk, vagy nincs. A királykérdést tisztázni, erről hallgatni: ellentmondás. Rassayék egyesítitek Batthyányékkal A Rassay-Drózdy-féle független­ségi kisgazdapárt egyesült a Lovászy­­fél­e függetlenségi párt töredékével, amelynek ma Batthyány Lajos gróf áll az élén. Az új pártalakulásnak egyáltalán nem lehet jelentőséget tu­lajdonítani, mert a politikai életre gyakorolt befolyása olyan csekély, hogy még a baranyai választáson sem mer jelöltet állítani. Rassayék okvetlenül arra törekedtek, hogy párt­jukat gyarapítsák és mivel a kis­gazdapártból nem sikerült tagokat toborozni, összeállónak a forrada­lom egyik levitézlett pártjával. Dánér Béla a jogrendről Dánér Béla nemzetgyűlési képviselő a következő levél közlését kérte: „A liberális lapok a kisgazdapárt teg­napi értekezletén történt felszólalásomat úgy állítják be, hogy nekem nem kell „jogrend”. Tény az, hogy a pártértekez­­leten indítványom oda irányult, hogy a 10-ik pont a jogrend szó­ kihagyásával újra­­szövegeztessék. Indokaimat a követ­kezőkben fejtettem ki: Minden­­ellensé­günk úgy bent, mint a külföldön azzal ócsárol bennünket, hogy nálunk nincs jogrend. Viszont a "műveit nyugatról" hazatért barátaink arról értesítenek, hogy nálunk a jogbiztonság, eltekintve a csa­lásoktól és a panamáktól, sokkal maga­sabb fokon áll, mint akár Olasz-, akár Franciaországban. Ha egy olyan nagy parlamenti párt, mint a kisgazdapárt, programmpontjai közé, amelyekben a megvalósítandó célokat tűzi maga el é, a jogrendet is hangsúlyozza mint köve­telményt, ezzel akaratlanul is azok táborát erősíti, akik folyton a jog­rend után kiabálva, igyekeznek ben­nünket a külföld előtt befeketíteni. Hogy a pártot ettől a vádtól megóvjam, ellenségeinket pedig elüssem egy újabb fegyvertől, ezért tettem a fenti indítványt. Abban azonban tökéletesen igazuk van, hogy az a „zsidó jogrend", amely­ben a zsidóknak és lakásaiknak minden szabad, csalni, vesztegetni és panamázni — tényleg nem kell nekem. Egyébként a jogrendes 10-ik ponttal kapcsolatban a következő épületes jele­netnek voltam véletlenül a tanúja. A pártértekezlet után a pártkör min­den sarkában folyt a sajtó „Informálása". Látva, hogy Boillik Józsefet vastag gyű­rűben fogták körül a liberális újságírók, odamentem és végighallgattam az „in­formálást", anélkül, hogy a szerfölött rövidlátó alelnök észrevett volna. Miután kiszínezte gárdája szájaizó sze­rint a pártértekezleten történteket, rátért a jogrendes 10-ik pont jelentőségének méltatására. —Érzik az urak — mondotta — hogy az egész programstervezetben ezen a 10-ik ponton van a lényeg ? A liberális fejek szorgalmas jegyzés közben soríin bólogattak, hogy érzik. — Ugy­e, jól megfogtam a dolgot ? A fejek vállveregetve mozogtak írás közben ,függőleges irányban. — Odaszegeztem a pártot — folytatta diadalmasan. — Ez a párt nem fog többé numerálni! (A numerus claususra célzott) Az ujságírószeinek csillogása emlékez­tetett a bolsevizmus idejére — hiszen a kivételes hatalomról­­ szóló törvények hatályon kívül helyezését is ígérték ne­kik. (Ez is benne van a 10-ik pontban.) — Ez az­ért érdemem — mondja to­vább tompított hangon — ért tettem az indítványt... ugy­e, meglesz érte majd a lapokban a megfelelő ... — Hogyne, hogyne ! — látszottak meg­érteni a kérdést a körülállók. Hiszen a zsidók nem feledkeznek meg az őket híven szolgálók jutalmazásáról. így beszélt az Urnák 1921-ik eszten­dejében a magyar nemzetgyűlés alelnöke a liberális újságírók előtt, akkor, amikor a párt jóhiszemű kisgazdái azt hitték, hogy a királykérdésben hoztak határo­zatot. Amennyiben ezt a jelenetet az érde­keltek letagadják, ami valószínű, ismerve lelki berendezésüket, az érdeklődők bi­zonyíték gyanánt olvassák el Az U­sdy október 13-iki tudósítását a kisgazda­­párt értekezletéről." Patacsi körútja válási kerületében t6. A baranyai területek felszabadulása után a kormányzó látogatásával egy­idejűleg Patacsi Dénes volt államtitkár is végigjárta azokat a területeket, me­lyek hosszú időn keresztül a szerb el­nyomás alatt szenvedtek. Szentlőrincen Patacsi beszéde után elemi erő­vel tört ki a nép lelkesedése­ és kijelentenék,­ nem engedik, hogy lemondjon mandátu­máról. Hasonlóan nyilatkoztak Magyar­­mecskén is, mikor Patacsi a világháború­ban elesett hősök emlékszobránál tartott a környék összegyűlt népe előtt ünnepi beszédet. Szentdér­esen, saját falujában, húsz községből összesereglett nép várta. Ifjabb Halas Vince, a Katolikus Olvasókör el­nöke, üdvözölte a népszerű képviselőt, majd a falu plébánosa köszönte meg neki, hogy a szerb megszállás alatt több ízben felszólalt a baranyaiak érdekében. A képviselő mellett az egész kerületben nagy rokonszenv és ragaszkodás nyilat­kozott meg, mely biztosítja, hogy újból egyhangúlag választják meg. A zalai megyei kisgazdáik tiltat­koznak a nevükben szerkesztett nyílt levél­eb­en A Zalaegerszegen megjelenő Zalamegyei Újság legutóbbi számában a következő­ket írja: „Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt egy nagyatádi Szabó Istvánhoz intézett nyílt levél jelent meg, amely úgy szerepelt és szerepel még ma is, mint a zalavármegyei kisgazdapárt egységes állásfoglalása nagyatádi Szabó István eddigi politikájával szemben. Megállapít­ható azonban, hogy a nyílt levelet Drózdy Győző, továbbá a kiviteli panamák miatt annak idején letartóztatott Marton János és a kommün alatt tanúsított magatartá­sáért letartóztatott és rendőri felügyelet alatt állott Szabó Lajos dr. írták és egyéni akciójukat a zalamegyei kisgazda­párt nevében csinálták. Megállapítható az is, hogy Zala vár­megyében a kisgazdapártnak ilyen vár­megyei szervezete nincs. Vannak egyes helyi csoportok, de ezek egyéni meggyő­ződésük, poétikai taktikájuk, sőt még politikai ízlésük tekintetében is mind­mind más irányt követnek. A nyílt levél­hez a zalamegyei kisgazdáknak semmi közük, sőt nem is azonosítják vele ma­gukat, mert mint értesülünk, a zalavár­­megyei kisgazdák egyöntetű határozatot fognak hozni a nyílt levéllel szemben. Választási f­ozgalmak Szegedről jelentik, hogy a kiszombori kerületben egyedül Gulácsy Sándornak, a keresztény kisgazda- és földmivespárt hivatalos jelöltjének, van kilátása győze­lemre. A népszerű jelöltet, aki a toron­táli községek földmivelőinek régóta ön­zetlen gazdasági tanácsadója s­­zig-vérig földmivespárti, szeretettel veszik körül mindkét választó községben. Támogatá­sára több képviselő utazik le rövidesen a párt megbízásából. Több önjelölt is kísérletezik minden siker nélkül. Szőregen egymásután lépnek vissza Bodó János keresztény kisgazda- és földmívespárti hivatalos jelölt ellenfelei. Fölényes győzelme biztos. Bodó vasár­nap, e hó 16-án délelőtt Szőregen, dél­után Deszken, október 23-án pedig reg­gel Újszentivánon, délelőtt (jszentivánon és délután Kübekházán tart programm­­beszédet, mely alkalmakra képviselők is lemennek kíséretében. November 6-án lesz a dorogi választás A belügyminiszter az esztergom megyei dorogi választókerületben elhalálozás foly­tán szükségessé vált időközi választás napját november 6-ára tűzte ki. A közélelmezési tanács ülést A közélelmezési tanács ma délután öt órakor ülést tartott, amelyen mindenek­előtt foglalkozott az ellátatlanok részére vásárolt gabona elosztási arányának megállapításával és elfogadta az albi­zottság javaslatait, amelyek értelmében a hatósági liszt minősége megnyitásá­nak kérdése elintézést nyert és ebben az irányban a szükséges intézkedé­sek a­­legrövidebb időn belül meg fognak történni. A tanács foglalkozott a burgonyaellátás kérdésével és megtár­­­gyalta azokat a módozatokat, amelyek mellett az ország burgonya­szükséglete megfelelően kielégíthető lenne. Végül tárgyalta a tanács a cukorforgalom kér­dését és figyelmébe ajánlotta a kormány­nak, hogy azokat az akadályokat, ame­lyek a cukorforgalomra most károsan hatnak, szüntesse meg, ami a cukorellá­­tás lényeges megjavítására fog vezetni. Az értekezlet este fél tízkor végződött. Péntek, 1921. október 14. / EGEREKET Mpusztít a „PERWWR" Ha egy egér eszik belőle, valamennyi, meg-­­ fertőző bacilusokkal és százával kidőljenek. Más állatra és emberre teljesen ártalm­asen. 6 DJ • literes üveg.....................If 800.— N P.m. y. literes t­vej............... K SOO.­IMMVNITAG R­T. vrretri laboratorium Budapest. IV., Parisi-utea 4 ..........­ *...................■■ .....­ .........

Next