Új Barázda, 1921. november (3. évfolyam, 244-269. szám)

1921-11-26 / 266. szám

%­ 2 Budapest, november 25. A vagyonválság és a gazdák. Az ingatlan vagyonváltságról szóló törvény tudvalévően megadta a gaz­dáknak azt a lehetőséget, hogy akik három hónapon belül az egész föld­­váltságot megfizetik, azok a búza métermdzsáját ezer koronával vált­hassák meg. Hiába akarták azon­ban a gazdák ezen az alapon fize­tési kötelezettségüket teljesíteni, mert az adóhivatalok megfelelő rendelke­zés híj­án nem fogadták el a befi­zetéseket, a végrehajtási rendelet pedig mindmáig sem jelent meg. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület közbelépésére most végül uta­sította a pénzügyminiszter az adó­hivatalokat, hogy december 7-ig fogadják el a gazdák befizetéseit az ingatlanválságra. December 7-én jár le ugyanis a törvény kihirdetésétől számított három hónap. Eszerint a gazdáknak alig tíz napi idejük ma­radna arra, hogy a törvény által biztosított megváltási joggal éljenek. Nem lehet belenyugodnunk abba, hogy a törvényben megadott három havi határidőt így megrövidítsék. A három hónap csakis attól a naptól kezdve számíthat, amikor az adó­hivatalokat a fizetések elfogadására utasították, mert odáig a gazda nem gyakorolhatta a megváltásjogot, a hátralevő néhány nap pedig kevés ahhoz, hogy az érdekelt gazdák a szükséges váltságösszeg előteremté­séről gondoskodhassanak. Nemcsak a gazda érdeke az, hogy ezer koro­nás métermázsánkénti búzaárakban lefizethesse vagyonváltságának egész összegét és ezen a réven öt százalé­kos kedvezményt élvezhessen, hanem a kincstárnak is érdeke, hogy a­­ vagyonváltságból mielőbb pénzt lás­son és ne legyen kénytelen működ­tetni a bankóprést. Hogy a gazda, vagy az állam jár-e jobban, azt e pillanatban nem lehet megállapítani, a valószínűbb azonban az, hogy a részletfizetésre nyitva hagyott éveken belül a búzaárak átlagára nem fogja elérni az ezer koronát, meny az utódállamok közötti több távíró- és telefonvonalnak útból való forgalomba­­helyezése iránt intézkedik. A kölcsönös forgalomban az egyezmény szerint az államok hat hónapon belül nem kötele­sek azokat az új helységneveket hasz­nálni, amelyeket az utódállamok a meg­szállott területeken életbeléptettek. A legközelebbi értekezletet Prágában fogják tartani, amelyen a függőben ma­radt postai kérdéseket fogják megol­dani. A portorosei értekezlet befejezése után már csak a kormányok intézkedéseire volt szükség, amelyekkel ezeket az egyez­ményeket jóváhagyják és életbe léptetik. A küldöttségek hazautaztak A por­torosei értekezlet jegyzőkönyvé­nek aláírása után a magyar és az oszt­rák küldöttség tagjai még aznap este hazaindultak. Ma érkeztek meg Bécsbe, ahonnan a magyar kiküldöttek holnap délben folytatják útjukat Budapest felé. Scitovszky Tibor államtitkár, a küldöttség vezetője, néhány napig Bécsben marad. A portorosei egyezmények fontossága — Az IUJ BARÁZDA tudósítójától — Budapest, november 25. Az utódállamoknak portorosei értekez­lete befejeztetvén, mérlegelve annak ered­ményét, jelentősnek tekintjük azokat az egyezményeket, amelyeket zavaró politi­kai természetű akadályok ellenére is meg­kötöttek. Az értekezlet tartama alatt zaj­lott le a magyarországi király­puccs, a laibachi olaszellenes tüntetések, amelyek egy-egy pillanatra megakasztották az utódállamok kiküldötteinek munkáját. Ennek kétségtelenül az az oka, hogy a kiküldöttek mindegyike át volt hatva annak a gondolatnak fontosságától, hogy az államok létérdeke a szabadforgalom szükségessége, az államok közötti érint­kezés elkerülhetetlensége, mind olyan tényezők, amelyek egy állam gazdasági életében minden más kérdésnél fonto­sabbak. Éppen ezért mondhatjuk, hogy M Ma­gyarországra nézve is felbecsülhetetlen értékűek azok az egyezmények, amelyeket kiküldötteink az utódállamok képviselői­vel létesítettek. A gazdasági megegyezé­sek, a vasúti és szállítási, postai és táv­írdai szabatos megállapodások után re­mélhetjük, hogy élénk és közvetlen ke­reskedelmi forgalom indul meg szomszé­dainkkal s gyáriparunk is fellendülhet, amelyek nélkül gazdasági megerősödé­sünk nem következhetne be. Remélhető, hogy az értekezlet után gazdasági szer­ződések megkötésére kerül sor. A portorosei értekezlet egyik fontos eredménye az a megállapodás, amely szerint ez annak idején hadi zsákmány­nak minősített vasúti kocsikat a szabad­forgalomnak átadják és az egyes álla­­­­mok között megfelelő kulcs alapján szét i­s osztják. Az egységes tarifa kérdésében , egy később összehívandó értekezlet fog dönteni. A postai ügyekben létrejött meg­egyezés néhány postai díjszabási tétel­­é­nek leszállítását tartalmazza, továbbá megkönnyíti az egyes államok közötti postaforgalmat. A távírda- és telefonegyez­ Í &Y&ARÁZVA mmSzombat, 1921. november 26. ­tt nagyszsü­vetségi válasza a t* kormány levelére fülaiért nana lépott közbe a népszövetség Károly király ügyében ? Genf, november 25. A népszövetség tatitkára a magyar kormánynak november 13-iki levelére válaszolva, kijelenti, hogy a népszövetség azért nem lépett közbe Károly király Ügyében, mert az érdekelt államok egyike sem kérte fel a közbelépésre. v^Olaszország képviselője az új kis államok lefegyverzését követelte Washingtonban „Európa békéje csakis ezeknek az államoknak kíméletlen lefegyverzésével érhető el“ ^ -T­- - f ' Róma, november 25. A Temps washingtoni tudósítója oly részleteket közöl Olaszország ki­küldöttjének a washingtoni értekez­leten elmondott beszédéből, amelye­ket az értekezletről kiadott hivatalos jelentés elhallgatott. Schanzer azt hangoztatta beszédében, hogy Olasz­ország csak abban az esetben fo­gadja bizalmatlanság nélkül Francia­­országnak a szárazföldi fegyverkezés fenntartására irányuló indítványát, ha Franciaország hozzájárul azoknak a közép- és keleteurópai új álla­moknak lefegyverzéséhez, ame­lyek túlságosan nagy katonai felszereléssel kerültek ki a háborúból. Ezek az álla­mok állandó kardcsörtetéssel fenyegetik a békét és eredetük­nek nem lévén szilárd erkölcsi alapja, minden pillanatban bár­kit is készek szolgálni. Schanzer olasz kiküldött azt kö­vetelte, hogy ezeknek az államoknak hadihajókat és katonai felszerelést ne lehessen szállítani. Olaszország­nak, mondotta, az az érdeke, hogy ezentúl ezek az államok ne marad­janak idegen kezeknek veszedelmes irányítása alatt. Olaszország kormá­nyának és közvéleményének az a meg­dönthetetlen felfogása, hogy Európa békéje csakis ezeknek az államok­nak kíméletlen lefegyverzésével ér­hető el és éppen ezért Olaszország mindvégig ragaszkodik ehhez a fel­fogásához. Amerika és Japán között titkos szövetségi tárgyalások folynak Washington, november 25. Az értekezlettel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy Japán és Amerika között titkos szövetségi szer­ződés megkötéséről folynak tárgya­lások. A szövetségbe állítólag Kínát is belevonnák. A Hangya minden szükségletet kielégíteni igyekszik A kirendeltségek tranzitó-raktárrá való átszervezése nem lesz rovására a forgalomnak — A vásárló napokon nyílik alkalom a körzeti üzletek ellátására - Az Új BARÁZDA tudósítójától — Egyes városokban, ahol a Hangya­szövetkezetnek eddig kirendeltsége működött, a központ olyan értelmű nyítást léptetett életbe, hogy a ki­­rendeltséget tranzitó­raktárrá alakí­totta át. Ebből tévesen több helyütt azt a következtetést vonták le, hogy a központnak emez intézkedése a forgalom csökkenésére, illetve a szükségletek kevésbbé tökéletes ki­elégítésére fog vezetni. Miután min­den egyes megnyilatkozást, amely a Hangya­ Szövetkezetnek szerfelett fon­tos nemzetépítő működéséhez fűző­dik, az Új Barázda mindenekfelett súlyosnak és fontosnak tart, az itt felvetett kérdéssel kapcsolatban is azonnal és közvetlenül a Hangya- Központ igazgatóságához fordultunk, ahol Gergely István igazgató, az áruosztály vezetője a mai napon ezt a nyilatkozatot tette munkatár­sunk előtt: — Való, hogy a Hangya-Központ több kirendeltségét, így a sátoraljaújhelyit is átszervezni volt kénytelen. Amennyiben ilyen intézkedést foganatosítanunk kel­­lett — biztosíthatom az összes érdekel­teket — ezt feltétlenül a változott viszo­nyok tették szükségessé. Hogy a példa­kép felemlített sátoraljaújhelyi esetről szóljak — folytatta az igazgató — az az eset állott elő, hogy­­ a békeszerződés folytán a sátoraljaújhelyi kirendeltség eddigi körzete kissé megszűkült, tehát üzletpolitikai okok szorítottak rá benün­­ket, hogy a rendkívül nagy fenntartási költségekkel járó kirendelt­séget úgy mű­ködési körében, mint raktárának beren­dezettségében bizonyos mértékig meg­­szűkítsük. Ez az eljárás azonban és ezt nem győzöm eléggé hangsú­lyozni, semmiféle vonatkozásban nem lesz kárára a sátoraljaújhelyi kör­zet ellátottságának, az üzletek fo­­gyasztásának. Minden rendelkezés meg­történt arra nézve, hogy, a sátoraljaúj­­helyi körzethez tartozó összes szövetkeze­tek, részben a miskolci, részben ésbuda­pesti kirendeltségek útján mindahhoz hozzájuthassanak, amely áruk a sátor­aljaújhelyi tranzitó-raktárban nem szerez- ■hetök be. Az egyes községi szövetkezetek tehát akár a budapesti, akár a miskolci áruközpontoktól a lehető legrövidebb időn belül mindenesetre alig hosszabb idő alatt, mint az ezideig szokásban volt, meg fogják kapni a számukra szükséges összes árucikkeket.­­ Ezenkívül a hónap bizonyos nap­jain úgynevezett vásárlási napokat fogunk tartani, amelyre a csupán tranzitó rak­tárral bíró körzetek összes szövetkeze­teit meghívjuk. Ezeken a vásárló napo­kon nyomban ott a helyszínen összeírjuk a szövetkezeteknek összes jelentkező szük­ségletét , hogy tehát ezzel is megrövi­dítsük az érintkezés útját — és ennek az összeírásnak az alapján juttatjuk el hozzájuk a kívánt cikkeket. — Ismétlem — végezte tájékoztatását az igazgató úr — hogy a Hangya teljes­séggel tudatában van azoknak az első­rendű fontosságú nemzetépítő érdekeknek és a keresztény kereskedelem mindama követelményének, amelyeket a magyar közvélemény reá ró és ha árupolitikai okokból rá is szánjuk magunkat bizo­nyos, inkább hivatalos jellegű változtatá­sokra, ezek soha és semmiképpen sem­iss lesznek kárára a fogyasztás érdekeinek. /hírek — Időjárás. A légnyomás észak felől sü­lyed, egyébként eloszlásában nincs lényeges változás: a maximum kissé gyengülve délkeleten, a minimum a nyu­gateurópai partok előtt van Az idő a kontinensen részben derült, túlnyomóan ködös, a hőmérséklet változatlainl a fagypont alatt. Hazánkban az idő túlnyo­móan ködös, a hőmérő tegnap nappal sem ment a fagypont fölé, a ma reggeli minimum 6—7 fokkal a fagypont alatt van. Csapadék nem volt. — Időjóslat: Borús, ködös, egyébként túlnyomóan szá­raz idő, a fagy gyengülésével. — Tahién Béla temetése. Szeged­ről jelentik: Ma délelőtt temették el ideiglenes nyugvóhelyére Kiszombor­­ban Magyarország volt földmivelésügyi miniszterét, Tallián Béla bárót. Szeged­ről különvonat indult mintegy 80 utas­sal, Budapestről eljöttek a temetésre Szom­jas Gusztáv földmivelésügyi államtitkár és Tally Jakab helyettes államtitkár ve­zetése alatt a régi földmivelésügyi mi­nisztérium több tagja képviseltette ma­gát, azonkívül számos testület. Az első búcsúztató beszédet Szomjas István államtitkár mondotta a kormány és a földmivelésügyi minisztérium nevében, azután Jankó Ágoston, Torontál vár­megye főispánja búcsúztatta megható beszéddel a vármegye nagy halottját.­­ A főváros közgyűlésén tiltakozás hangzott el a pozsonyi szoborrom­bolás ellen. A főváros mai közgyűlésén Pakots József bizottsági tag erőteljes til­takozást jelentett be a pozsonyi Mária Terézia szobor lerombolása ellen. A köz­gyűlés magáévá tette az ügyet. — A „Falu® Országos Szövetség kiállítása Putnokon. Gömör megye meg­maradt részének székhelyén, Putno­kon a Faluszövetség és a helybeli Nem­zeti Szövetség január hó 5-től 8- ig gaz­dasági, ipari és falufejlesztési kiállítást rendez. A szomszédos járások lakossága és intézményei lelkesen buzgólkodnak, hogy a kiállítás bányászati, egészség­­ügyi, borászati, háziipari és kézimunka, ipari, kertészeti, kulturális, méhészeti és mezőgazdasági csoportjai gazdagok le­gyenek és bizonyítsák az új országha­táron túli magyarság előtt, hogy jobb jövőnket fokozott munkával akarjuk biz­tosítani. A kiállításon való részvétel Ju­hász László esperes bizottsági elnök vagy Láng Irén ügyvezető címére (Ház­tartási iskola, Putnok) jelentendő be. — A lengyel népszámlálás ered­ménye. Varsóból írják: Lengyelország területén ez év szeptember 31-én tartot­ták meg az általános népszámlálást. Most fejezték b­e az egybegyűjtött ada­tok feldolgozását, amelynek eredménye­képpen Lengyelországnak 28.943.000 la­kosa van.

Next