Új Barázda, 1922. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1922-01-28 / 23. szám
. _ k„rutta SZERUESZréSéG: IV.ktfq Kii»iuii-ilakBC 1. nSm A8AK: es«« «»« 400._ J j«. M-oi.i..l. h&ttii iidndnnnan Vel.f.o JTAixof 35-10. «S-8S». ««•» 140-71 Célévre « SuegjdeBIK Hétre kivételével aunaeauapuiadAiiivatai.: iv. *««■„ Kn»diw«irat i. m«i» *•*•*•«« 55-40. J4»ef *M-1 140-71 A földreform és a községek Az Új Barázda munkatársa dr. Börcsök Andorhoz, az Országos Földbirtokrendező Bíróság másodelnökéhez kérdést intézett arra vonatkozóan, hogy mi a községi elöljáróságok teendője a földreform törvény gyors és sima végrehajtása érdekében. A másodelnök úr felvitágosításait röviden összevonva, alább közöltük.) A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó 1920:XXXVI. tc. végrehajtásának előkészítésénél a községek elöljáróira s általában a községi élet vezetőire fontos feladat vár. Első feladatuk községük gazdasági viszonyainak gondos számbavétele után tisztázni, hogy a községben a közérdek mely földbirto politikai célok megvalósítását kívánja. Ha közlegelő létesítése vagy nagyobbítása volna szükséges, szem előtt kell tartani azt, hogy mivelés alatt álló területnek legelővé alakítása rendszerint nem kívánatos, mert csökkentené a termelést. Tisztázni kell aztán, hogy a közlegelőt a község kapja-e vagy pedig az osztatlan közös legelőkről szóló 1913 :X. t.-c. értelmében alakuló legeltetési társulat. Utóbbi esetben, ha a társulat mlég nincs megalakítva, azoknak, akik a legelőben részesülni óhajtanak, ki kell jelenteni abbeli készségüket, hogy a a társulatot meg fogják alakítani. Ha valamely község vezetősége tisztában van már azzal, hogy milyen földbirtokpolitikai célokat s mennyiben kellene megvalósítani, vegye számba, hogy a község határában vagy annak közelében levő földbirtokok közül melyek és menynyiben volnának a szükséglet kielégítésénél az OFB ítélete alapján esetleg igénybevehetők. Itt ügyelni kell a község vezetőségének arra, hogy olyan földbirtokra ne irányítsa a figyelmet, amely a törvény szerint előreláthatóan nem lesz megváltható. Mindenekelőtt meg kell vizsgálni, hogy van-e háborús szerzeményű birtok. Ha nincs megváltható háborús birtok, sorra vehetők a nagybirtokok a törvényben megszállott sorrendben. Középbirtok csak a legkivételesebb esetben lehet megváltás tárgya. Célszerű beszerezni a megválthatóknak látszó birtokok kataszteri birtokiveit és telekkönyvi kivonatait. Lehetően meg kell szerezni az érdekelt földbirtokos nyilatkozatát is, hogy nem volna-e hajlandó magánügylettel átengedni a megfeelő területet. Ha igen, ezt be kell jelenteni az OFB-nak. E téren azonban minden zaklatást kerülni kell. A község vezetőire váró legnehezebb feladat, az arról való tájékozódás, hogy az említett földbirtokpolitikai célok keretében kik legyenek juttathatók földhöz, házhelyhez, közlegelőben részesedéshez stb. A föld a nemzet legnagyobb kincse, a nemzeti vagyon alapja. Ebből a kincséből az állam csak olyan érdemes polgárának juttathat aki annak kelő mívelésére képes és akinek földhöz juttatása a közérdeknek is megfelel.■ A földhöz juthathatókról egyelőre Csak törekződni kell, ö-’S ---Írásukat pedig túnaszerint - akkor ell elvégezni, ha az OFB elrendeli. ■ ( wzvdmár január gombai Am & AorOUa Budapest, IV. évf,X3. szám iuimbAwh) Ha a község vezetősége a kellő tájékozást megszerezte, annak eredményét foglalja kérvénybe s azt juttassa az OFB-hoz. ‘A kérvényben legyen előadva, hogy : mely földbirtokpolitikai célok megvalósítása végett, kinek birtokából, hozzávetőleg mennyit kellene megszerezni Jól használhatók erre a célra az „Új Barázda” által készített kérvényi űrlapok. A községek vezetői helyesen teszik, ha arról gondoskodnak, hogy mikor az OFB által kiküldött tárgyaló bíró a községben megjelenik, akkor minden megoldásra váró kérdést elére tárhatnak. Ha a község vezetőségének,vagy bármely érdekeltnek a tárgyhó-bizottság megállapításai elleniészrevételei vannak, azonnal mondják azt jagyz.kán. vbv, vagy a megfelelő bizonyítékokkal A pápa temetése felszerelve, foglalják külön iratba és adják át a tárgyaló bizottak, hogy a bizottságnak módjában álljon azokra . nyilatkozta: ■ A közérdeknek nagy szolgálatot tet" a község vezetősége,ha istvák- hiszik megnyugtatni"a földhöz juttatni kívánókat, hogy nyugtalanságra, sietésre nincsen ok, mert a törvény öt évet enged a földmegváltási eljárások megindítására. Senki sem " fog tehát elesni attól, amit törvény szerint kaphat, ha nem is adja be mindjárt a kérvényt vagy ha a tárgyalóbizottság egyik községbe később száll ki, mint a másikba. • Teljesítse, mindenki nyugodtan és bizalommal a maga kötelességét, s akkor aföldreform, örvény -üdvös m■■ 'tézkedését a fokozatos, de "'lyttós építő rminka után valóra'újnak.v ' rászabadították a kontár elemeket, akik csak a hasznot nézték. A kémiai iparosság nem tudott lépést tartani a szabad versennyel és lassan-lassan mindinkább háttérbe szorult. Nekünk céltudatos politikát kell folytatnunk, hogy a kisiparososztályt felsegítsük. Ez a törvényjavaslat nagy lépést jelent és hivatva lesz a kisiparosokon segíteni. A törvényjavaslat foglalkozik az iparűzés általános feltételeivel és szabályozza a tanoncnevelést, képesítéshez kötik az iparűzést, módot az intelligens elemnek arra, hogy bevonuljon az iparososztályb, iparúnk tévességét a tanoncoktatással kell kezdeni. Eddg csak a legszegényebb szülök adták gyermekeiket párosnak, azonban ma már megállapítható, hogy kém az az úr, akivajon nadrágban fár, huncut aki tisztességes foglalkozást űz. . Az ipar fejlesztése elsősorban szakemberektől függ A törvényjavaslat megszünteti a vasárnapi tanoncoktatást és elleni az esti tanoncoktatást is, intézkedik arról, hogy azokban a községekben, ahol még nincs tanoncokhon, községi tanonciskolát kell felállítani. Minden!:!, aki tanor akar lenni, köteles orvosi vizsgálat alá vetni magát. A javaslat még egy újítást tartalmaz és ez a pályaválasztási bizottsági tanács felállítása. A kézműiparosság szervezetei ezentúl az iparosságnak élénk kapcsolatai lesznek. Ez a törvényjavaslat fogja a most pangó kézműiparosságot feleleveníteni. Mi gondoskodni kívánunk arról, hogy minden nyersanyagot, mely kazán f, földjén terem, magyar kézen dolgozzanak fel és egy grammnyi nyersanyagot sem szabad külföldre szállítani. Ilive a javaslat magában foglalja mindazt, ami a kézműiparosságnak nagyobb fejlesztését lehetővé teszi, kéri a Házat, hogy álalános vita alapjául fogadja el a javaslatot. (Élénk éljenzés és taps) A vita során az első felszólaló Orezdy Győző, aki szokásához híven, a hátán is csomót keres és a javaslatot rosszindulatúlag bírálja. Kifogásolja az egyes szakaszokat. " I K fpelüügyminiszter beütgá profi& az új választójogi javaslatot Megkezdték az ipartörvény módosításáról szóló javaslat tárgyalását A nemzetgyűlés mai ülése Budapest, január 27. Bottlik József elnök a mai ülést csak, tizenegy órakor nyithatta meg, mert a soros jegyzők hiányoztak. Az elnöki előerjesztések után S£lu beiufaeig Kunó gróf belügyminiszter benyújtotta az országgyűlési képviselő vitt sztékokról szóló törvényjavaslatot és kérte a Házat, hogy a törvényjavaslat tárgyalására külön husz tagú bizottágot küldjön ki. A Ház ilyen értekében h tározóit. Krevalsborg Kunu gróf belügyminiszter ezután begyújtotta közérdekű munkák teljesitéséről szóló törvényjavasltot és egy javaslatot . Hajsünt isi vdn közséf hat.ua e viészé íj nem Baja városához való catolnáról. A felhatalmaiási törvényjavasat harmadszori olvasása után áttértek az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalósra. Frjinili Mátyás, a javaslat előadója hosszú előadást tart a magyar ipar történelméről Szem Istvántól kezdve napjainkig. Rámutat arra, hogy ezzel atörvényjavaslattal a kormány kötelességét feleszi a kézműiparosokkal szemben., Ha a földmánsosztálynak a nemzetgyűlés megadta a földretomot, ne zárkózzon el az ipartörvény módosításától sem. A kézműiparoszs ág 33 esztendős követelése és jogos igényét ve- erősítja meg ez a törvényjavaslat, midőn kimondja), hogy az iparűzési jog képes iáhez köttetik. Az inau szabad üzrskedés tette senkié a kézuruiparosságot. A kézműiparosságra %