Új Barázda, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-02 / 50. szám
1033 március 2. csütörtök Al*10 2^'kOP-OtO Budapest, 1T. érfSO. ‘ Arrrrrt ^9 UJ miIMM ... „....„ rí si ánikr , 4000 korona, SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., Múseum-körut 1. azOm felévre 210.Megjelenik hétfő kivételével mindennap borormV^ínjr^tés^B^mlIlimíte*dl/sxidbA® aaertnt Telefon, Jézef 55-40, Jörkel 68-88, éjjel 140-71 jelszavak Úgy tanultuk az iskolában, hogy a levegő fő alkotó részei az oxigén, a nitrogén és a hidrogén. Meg kell lenniük ezeknek az alkotó elemeknek bizonyos arányban, hogy Isten teremtményei élhessenek és fejlődhessenek. Ha megváltozik az elemek aránya, a levegő is romlik. Egyiknek túltengése elégeti a szervezetet, a másik megfullasztja. Ilyen elemi alkotórészei a magyar politikának is vannak. Ezek a liberalizmus, a demokrácia és a szociális szellem. Mind idegen szavak, de ismert magyar fogalmakat fejeznek ki. Ezek egyike sem hiányozhat a magyar politikusok programmjából és lelkületéből, amint nem hiányozhatik a tüdőből a levegő. De egyiknek vagy másiknak egyedülvalósága éppen úgy árthat a politika egészséges szellemének, mint ahogyan egyik vagy másik elem túltengése megrontja a levegőt. Nemrégen a liberalizmus volt nálunk a politikai jelszó. Annyira túltengett a szabadelvű irányzat, hogy nem azt néztük, mi válik javára a nemzetnek, a társadalomnak és gazdasági életünknek a magunk különleges viszonyai között. Minden kérdésnél az volt a döntő, hogy mit szól hozzá a bálványistenként magunk fölé emelt liberalizmus. Ez a liberális irányzat azután olyan törvényeket ültetett át hozzánk, amelyek a haladottabb külföldi államokban jól beváltak, de nálunk ártottak, mert népünk nem értette meg a gondolkozásával, szokásával, erkölcsével összhangban nem álló törvényeket. Ellenben jól megértették azokat a furfangosok és népünk rovására irgalmatlanul ki is használták. A demokrácia politikailag azt jelenti, hogy a nép saját maga folyjon be sorsának irányítására s továbbá, hogy a kiváltságok mellőzésével, mindenki a munka érdemén boldogulhasson. Ez is szép emberi irányeszme tehát, de csak szélirány és nem utiprogramm. A rác, a zsidó, az örmény, az mind lehet demokratikus. A puccsista, a mozgó tőke lovagja, a szabadkőműves, az mind vallhatja magát demokratának. De hiába vagyok én is demokrata, azért még nem megyek velük, mert a politikai programmokat tekintve, egész világ választhat el tőlük. A szociális szó a tiszta emberies és emberséges szellemet fejezi ki, nem hiányozhat tehát egyetlen igaz politikus lelki szótárából sem. Csakhogy ez éppen úgy nem tisztázza a politikai programmot, mint a demokrácia. Szociális Giesswein is, Rakovszky is. Hu- Az angol királyleány esküvője száz Károly is, Mayer János is. Mi más azonban ezeknek a férfiaknak a politikájuk ! Ezek a jelszavak tehát, mint pártnevek, semmit se mondanak. Ha valaki magyarnak született, akkor a nemzeti eszmét kell első helyre tennie és ezt ne hallgassa el. Ha megkeresztelték, akkor kereszténynek kell lennie és ezt se szégyelje. Ha pályát választott, akkor gazdának, iparosnak, kereskedőnek, ide vagy oda húzónak kell lennie és ezt is mondja meg őszintén. Ebből a három körülményből adódik az igazi, kézzel fogható politikai törekvés. Nemzeti érzés, keresztény gondolkozás, gazdasági érdek. Ezekben tessék először a választók előtt helyt állani. Akit azután erről a három oldaláról megismertünk, arról még csak azt kell megtudnunk, hogy méltányos gondolkozása jó ember-e? Mert az igaz férfiú rendszerint egyesíti a liberális, demokratikus és szociális gondolkozás erényeit, aminthogy a túróscsusziban benne van a tészta is, a túró is, a tepertő is. • előterjesztést tett, rendeleti úton lépteti életbe a választójogot. Ez a rendelet azonban csak erre a választásra érvényes, mert az új nemzetgyűlésnek első feladata lesz, hogy a választójog kérdésében törvényt hozzon. Ami a kibocsátandó választójogi rendelet egyes intézkedéseit illeti, a rendelet nagyjában azt a választójogot lépteti életbe, amelyet a kormány javaslat alakjában annak idején a parlament elé terjesztett, azokkal a változtatásokkal, amelyek a parlamenti kisebbséggel való tárgyalás rendjén alakultak ki és amelyeket a kormány, noha keze nincs megkötve, mert ez a kérdés szavazásra nem jutott, mégis méltányolni kíván. Ezek a változtatások különösen azokra az intézkedésekre vonatkoznak, melyek a választások tisztaságát biztosítják, vonatkoznak továbbá a bírói személyek bevonására a választási eljárás során és az igazolási eljárásra az elvégzett négy elemi osztály bevallásánál. Mindezeket a kormány beveszi a választójogi rendeletbe. A titkos és nyílt szavazás — Az utolsó napokban nagy port vert fel a titkos és a nyílt szavazás kérdése. A kormány ezt a kérdést nyílt kérdésnek tekinti. A kormány kebelében is annak tekintette és a minisztertanácson szavazás útján döntött, mégpedig a nemzetgyűlésen beterjesztett eredeti javaslat értelmében. A fővárosi kerületekben és a törvényhatósági városokban titkot nt miniszterrelmik nyilatkozik a választójogi rendeletről szem döntöttek a [budapesti S©|sti*omos] szavazásról! ék választási visszaéléseket szigoruak? büntetik Pénteken jelenik meg a választójogi rendelet — Az ÚJ BARÁZDA tudósítójától — Budapest, március 1. Bethlen István gróf, miniszterelnök ma este értekezletre hívta egybe a sajtó képviselőit és a választójogi rendeletről a következő fontos kijelentéseket tette: — A választójog tekintetében még nincs végleges döntés, mert a budapesti választásnál a kormány megfontolás tárgyává teszi, hogy lajstromos legyen-e a szavazás, vagy pedig kerületenként történjék. A miniszterelnök ezután tájékoztatta a sajtó képviselőit a választás kérdéséről. — A nemzetgyűlés kapuinak bezárása után — úgymond — a kormány bizonyos akciót indított a választójog szabályozása tárgyában. Az alkotmányjogi értekezlet, melynek jegyzőkönyve megjelent, osztotta a kormánynak azt a felfogását, hogy rendeleti uton nemzetgyűlést kell összehívni és nem országgyűlést. A kormány ezen az alapon elhatározta magát, hogy eredeti tervéhez híven, amelyről a kormányzó urnák