Új Barázda, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
3 A pártoskodás kiküszöbölését akarja és erős kormányt, amely a nemzet vezetésére képes legyen. Nem akarunk közjogi kapcsolatot semmiféle más állammal. Nemzeti királyságot akarunk,e a királyság kérdését ma nem oldhatjuk meg. Nem nyúlhatunk hozzá mindaddig, amíg ezt a kérdést ellenségeinktől függetlenül, de belső viszályainktól is függetlenül el nem intézhetjük. Szociális és felekezeti békét akarunk. A nemzetet a romlásba a szociális torzsalkodás és az osztályok egymás elleni harca döntötte. Botor kéz az, amely a felekezeti békéhez hozzá akar nyúlni. Meg kell reformálni alkotmányos intézményeinket, meg kell alkotni a főrendiház reformját, meg kell szűnni annak az időnek, amikor születési előjogok alapján, hoztak, törvényt. Meg kell csinálni a megyei reformot is. Gondoskodni fogunk arról, hogy itt is minden társadalmi osztály megfelelő képviseletet nyerjen a bizottságokban. A miniszterelnök még a földbirtokreform kérdéséről szólott a hallgatóság nagy tetszése mellett. Ezután Vass József kultuszminiszter a kibékülés politikáját fejtette ki. Miután Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter is a választók figyelmébe ajánlotta Gyömörey Györgyöt, a miniszterelnök Kőszegre utazott A miniszterelnök és kiséretének útja a városháza előtti nagy térre valóságos diadalmenet volt. A lakosság ezrei leirhatatlan lelkesedéssel üdvözölték Bethlen István grófot. A városháza előtt tartott népgyűlést Weöres István, a kőszegi egységes párt elnöke nyitotta meg, majd Rakovszky Iván dr., a város képviselőjelöltje fejtette ki programmját. Utána Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel szólásra a közönség szűnni nem akaró éljenzése közben. Beszédében többek között ezeket mondotta: — Ért kezet fogtam a kisgazdákkal, mert ez ki társadalom oly széles rétege ennek a nemzetnek és oly hazafias, hogy a vele való együttműködés alapot fog nyújtani életerős parlamenti kormányzáshoz. — A trianoni béke nem az utolsó szó, amelyet Európa kimondott és közeledik az idő, mikor majd szebb napokat érhetünk. Ez azonban inkább önöktől függ és nem a kormánytól, mert a nemzet sorsa a nemzet kezében van. (Hosszantartó éljenzés.) Patacsi Dénes volt nemzetgyűlési képviselő és államtitkár, majd Szabó Ernő földbirtokos beszéde után a miniszterelnök a városházán rendezett bankettre ment, ahol szintén felszólalt és összetartásra szólította fel a kőszegieket. Szűnni nem akaró lelkes ünneplés után a miniszterelnök a pályaudvarra hajtatott és Szombathelyre utazott. Kísérete még Kőszegenmaradt, ahol a banketten több érdekes kijelentés hangzott el. Simonyi-Semadam Sándor pohárköszöntője közben a királykérdéssel is foglalkozott, kijelentvén,, hogy a királyi családnak nem kellett volna nyomorognia, mert ékszerei után mintegy ötszázmillió magyar koronát kapott, amelyből tekintélyes részt költöttek propagandára. Patacsi Dénes nagy hatással fogadott felszólalása után Eckhardt Tibor fejtegette, mi az oka annak, hogy a pártviszály annyira elfajult. Annak bizonyítására, hogy kik az okai a pártviszálynak és hogy minő harcmodor vezeti a küzdelmet elfajulásra, két kőszegi emberről vett példát mondott el. Bankett után a budapesti vendégek autón Szombathelyre mentek, ahová a miniszterelnök vonata fél három órakor érkezett meg. A szombathelyi pályaudvaron Maróthy László főispán és Németh Gyula dr. egységespárti elnök üdvözölték a miniszterelnököt nagyszámú lelkes közönség élén. Bethlen István miniszterelnök a következőkben válaszolt az üdvözlésekre: — Azt mondják, hogy Vasvármegye területéről indult ki a propagandaharc a kormány ellen. Azért jöttünk ide, hogy ennek a propagandának a szemébe nézzünk. (Éljenzés.) Mi nem félünk, ezt a propagandát nagyra nem becsüljük, mert tudatában vagyunk annak, hogy az igazság mellettünk van és az ország is mellettünk van. Merem állítani, hogy ennek a propagandának nincs talaja az országban, mert csak ott merült fel, ahol egyes tényezők helyi gyökérrel bírnak. (Úgy van?) Ezután a miniszterelnök kíséretével a közönség hosszú sorfala között a városházára hajtatott, ahol fogadta a város küldöttségeinek tisztelgését, majd a Kulturházba ment, ahol az egybegyűlt választók ezrei szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. A gyűlés Németh Gyula dr. pártelnök néhány szóval megnyitotta a gyűlést, majd Hegyeshalmi Lajos mondott programmbeszédet. Szombathely városának óhajairól szólva, megígérte, rajta lesz, hogy a város értéktőzsdét is kapjon. (Lelkes éljenzés.) CIMRIZM 1933. május 16, kedd A miiiszterelnök felszólalása Hosszas éljenzés és taps közepette állt felszólásra ezután Bethlen István gróf miniszterelnök s a következőket mondotta: — A választási küzdelem rendjén már több alkalommal kifejtettem a kormány programmját, azonban mind a mai napig az ellenzék részéről programmal nem hallottam. Az országnak a múltban az volt a baja, hogy az ellenzéki pártok jól meg tudták, szervezni az országban az elégedetlenséget és ennek összes erejét a maguk vitorláinak duzzasztására használták, fél. De ennek a forradalom lett a következ- ménye. Az izgatás az oka a bűncselekményeknek . Azt hajtogatják, hogy nincsen, jogrend, hogy azokért a sajnálatos bűncselekményekért, amelyek a közrendet megzavarták, a kormány felelős és hogy ezeknek a kormány az oka. A kormány ezekért nem felelős és nem oka ezeknek. Becsületszavamra állítom és vitatom bárkivel szemben, hogy a kormány minden bűncselekménnyel szemben férfias eréllyel járt el és fog eljárni. (Éljenzés.) — Mi el akarunk és el is fogunk járni minden egyes esetben.. Csakhogy azok az urak, akik a kormánynak ,ezt a szemrehányást teszik, részben osztályizgatást, részben felekezeti izgatást végeznek. Aki izgatást végez, számoljon azokkal a következményekkel, amelyek ebből folynak. Az izgatás az oka annak, hogy a közhangulat még nem nyugodott meg és hogy bűncselekmények fordulnak elő. — Vannak azután mások, akik az ország békéjét időszerűtlen kérdések felvetésével bontják meg. Itt a puccsokra gondolok. Az első vád az,, amelyet Andrássy Gyula gróf (Le vele!) velem szemben felhozott: a hálátlanság vádja. — Nevetséges az a vád is, hogy forradalmi térre léptünk és hogy az 1921. évi XLVII. törvénycikk forradalmi alapon áll. (Nem igaz,ez a nemzeti alap!) Ha ez igaz, akkor Andrássy Gyula gróf is forradalmi alapon áll. Ezt én még nem mondottam sehol, de azokkal a vádakkal szemben, amelyekkel a kormányt illetik napról-napra, megmondom, hogy Tihanyban az országnak egy igen magas állású egyénisége előtt Andrássy Gyula gróf úgy nyilatkozott, hogy a trónfosztás elkerülhetetlen ése a maga részéről az őrség érdekében elkerülhetetlennek tartja". Azt az üzenetet küldte, hogy Bethlennek kell ezt végrehajtani, mert különben sokkal rosszabb állapotok fognak elódítani. Aki ilyen kijelentéseket tesz, az ne álljon elő vádakkal. Foglalkozott a miniszterelnök ezután azzal a váddal, hogy a kormány, nem gondoskodott eléggé a királyi család eltartásáról. A legitimista elenzék elmulasztotta azt a kötelességét, hogy azt mondja, hogy exponálta magát érettem. Elismerem, hogy midőn kormányt vállaltam, megegyeztünk abban, hogy a királykérdést nem bolygatjuk és hogy puccsokat a kormány nem fog tűrni. Viszont a trónfosztáshoz sem fog hozzájárulni. Én ezt az alapot becsülettel betartottam 1921 október 20-ig. Amikor pécsi beszédemet tartottam s hangoztattam, mily veszélyes az országra nézve a királykérdés bolygatása, Andrássy Gyula gróf útban volt Sopron felé, hogy fegyveres haderővel térjen vissza az ország szívébe. A megegyezést tehát nem én szegtem meg. Ha tehát Andrássy Gyula gróf velem szemben a hálátlanság vádját hozta fel, én a magam részéről csak avval felelek hogy csalódott, mert becsületesebb voltam, mint ahogy azt saját eljárása után remélte. (Élénk éljenzés és taps.) — Az a vád sem áll meg, hogy feleslegesen meghunyászkodó politikát folytattunk. Azt mondják, hogy októberben a puccs következményeképpen szomszédaink vagy nem támadtak volna meg, vagy ha a megtámadtatás veszélye fennforgott volna, a király önként mondott volna le. Ha visszagondolunk arra, hogy áprilisban Andrássy Gyula gróf, azt mondotta, hogy veszélyes a nemzetre nézve, ha a király ittmarad, még nagyobbnak kellett lenni a veszélynek októberben, amikor a kisántánt gyűrűje készen volt körülöttünk. Andrássy azt mondja, hamegtámadott volna a kisántánt bennükkét, akkor is leintette volna a támadókat a nagyántánt. A nagyántánt ,éppen az ellenkezőjét cselekedte ennek. Még 1920. februárjában kimondotta ugyanis, hogy a restaurációt nem fogja tűrni, és amikor ez a kérdés októberben újra napirendre kerül, akkor kijelentette, hogy abban az esetben, ha a kormány ezt elősegíti, szabadkezet ad a kisántantnak, nemzetgyűléssel szavaztasson meg egy bizonyos összeget a királyi család eltartására, a mulasztásért tehát ők hibáztathatók. A kormány diplomáciai után iparkodott biztosítani a királyi család eltartását. Kötelességét egyébként is teljesítette, mert a királyi család magyarországi javainak összes jövedelmeit — tizenkét milliót — kiadta, de ebből a király meghatalmazottja csak öt milliót vett fel. Ennek a pénznek is egy tekintélyes része — közel egymillió — nem jutott a király kezéhez, mert propagandára fordították. — Amíg ebben az országban a széthúzás meglesz — folytatta a miniszterelnök beszédét — amíg a túlsó oldal propagandája eredményeket fog felmutatni, addig a külföld Magyarországgal nem fog komolyan szóbaállani. Ennek az országnak békére, nyugalomra és arra van szüksége, hogy polgári rend mellett polgári munkával lassanként újból felemeljük. Arra kérem önöket, hogy minket és az egységes párttal együttműködő Hegyeshany Lajos kereskedelemügyi minisztert, az önök jelöltjét teljes erejükből támogassák és ez biztosítéka lesz annak, hogyha többségre jutunk, ebben az országban a békét és a rendet meg fogjuk tartani. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) A miniszterelnök beszéde után még Patacsi Dénes és Simonyi Semadam szólottak a gyűlésen megjelentekhez s azután Nettrelhh Gyula ügyvéd, pártelnök megköszönve a miniszterelnök és kísérőinek megjelenését, bezárta az illést, amely mindvégig nyugodt és lelkes lefolyása volt. Akadtak egyesek, akik, különösen Patacsi Dénes beszédét igyekeztek megzavarni közbeszólásukkal, de csak gyors és a gyűlés közönségének helyeslésétől ,kísért válaszokat kaptak. A terem egyik sarkában helyezkedtek el Cziráky gróf emberei, akik azonban — bár szándékuk ez lehetett — a gyűlés méltóságán semmiféle csorbát ejteni nem tudtak. A szombathelyi népgyűlés után Bethlen István gróf miniszterelnök és kísérete Rum községbe mentek, ahol a lelkesen tüntető tömeg, virágesővel boritotta el őket. Itt Vass József kultuszminiszter mondott hosszabb beszédet, amelyben a földbirtok-reform kérdésével foglalkozott. — A magyar kormány el van határozva arra — mondotta — hogy a törvényt végrehajtja és egészen bizonyos, hogy mindazok, akik jogosultak, meg is fogják kapni azt, amire joguk van. A miniszterelnök is szólott az egybegyűltekhez, munkára és összetartásra intvén őket Patacsi Dénes felszólalása után Nagy Péter plébános a tömeg lelkes éljenzése közben köszönte meg a miniszterelnöknek látogatását és a gyűlést bezárta. A miniszterelnök és kísérete az esti órákban visszatért Szombathelyre, ahol tiszteletére társasvacsorát rendeztek. A banketten Maróthy László dr. főispán a kormányzót köszöntötte fel, aki indítványozta, hogy Horthy Miklós kormányzót az otrantói csata hétéves fordulója alkalmával táviratilag üdvözöljék. A banketten egybegyűltek a kormányzót felállva lelkesen ünnepelték. A felköszöntökre a miniszterelnök válaszolt, hangoztatva, hogy két front ellen kell harcolnunk: egyik oldalon a belpolitikában azokkal szemben, akik 1918. októberében szerepet játszszottak s ma újra előtérbe akarnak nyomulni, a másik oldalon pedig azok ellen, akik időszerűtlen közjogi kérdések , felszínre hozásával megint bajba akarják dönteni ezt az országot. E két véglet között állítja be a magyar kormány politikájának iránytűjét. A miniszterelnöknek lelkes éljenzéssel fogadott apohárköszöntője után, Vass József és Hegyeshalmi Lajos is szólása emelkedtek. ’ Pohárköszöntőt mondva, a svázsi« legényekre és a szombathelyi lakosságra. A miniszterelnök féltizenegy órakor távozott a bankettről a jelenlevőklelkes tüntetése közepette. Körmenden Bethlen István gróf miniszterelnök hétfőn délelőtt fél kilenc, órakor Körmendre érkezett, ahol részt vett a népgyűlésen. Tamássy Árpád, a kerület egységespártijelöltje mondotta el proggrammbeszédét, majd a miniszterelnök ajánlotta őt, Przemysl hős védőjét, a választók figyelmébe. A miniszterelnök beszéde után Pass József dr. kultuszminiszter és Patacsi Dénes nyugalmazott államtitkár beszéltek. Répcelak, Csorna Bethlen István gróf miniszterelnök vonata 10 óra 30 perckor indult el Körmendről. Répcelak állomáson három község tisztelgett a miniszterelnök előtt. Az üdvözlést a miniszterelnök és a miniszter köszönték meg. Néhány percnyi tartózkodás után a vonat folytatta útját Csorna felé, ahová három órakor érkezett meg. A feldíszített pályaudvaron nagyszámú közönség fogadta a miniszterelnököt, majd hosszúi kocsisorban a népgyűlés színhelyebe hajtottak. Molnárffy Béla a kerület hivatalos képviselőjelöltje kérésére a miniszterelnök rövid beszédben egységre hívta fel a választópolgárokat. Ezután Lázár József arra kérte a választóközönséget, hogy tartsanak ki szilárdan az egységes párt zászlója mellett. Molnárffy Béla zárószavai után a miniszterelnök kihajtatott a pályaudvarra és folytatta útját Sopron felé, ahová délután hat óra tizenöt perckor érkezett meg. Andrássy elkerülhetetlennek tartotta a trónfosztást